Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-22 / 292. szám
2. clđal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926. október 22. Utazás egy kifli korul Ötödször tárgyalt a becskereki járásbíróság egy kifli miatt indított árdrágitási port Becskerekről jelentik: A becskereki járásbíróságon csütörtök délelőtt ötödször tárgyalták azt az árdrágitási port, amelyet Eckstein Samu kenyérgyáros ellen Vorgucsin Gábor becskereki gimnáziumi tanár indított, mert a kenyérgyáros a kiflit fél dinárért adta. Vorgucsin hónapokkal ezelőtt az uccán vásárolt kiflit, amelyért ötven párát fizetett. Minthogy a kiflit nagyon kicsinek találta, megkérdezte az elárusítót, hogy kitől való. Az árusító megnevezte Eckstein Samu kenyérgyárost, mire a tanár Eckstein ellen a drágaság letöréséről szóló törvény alapján feljelentést tett árdrágítás miatt. A becskereki járásbíróság már több tárgyalást tartott ebben az ügyben és legutóbb Weisz Dávidot, a Domovinska Miina igazgatóját hallgatták ki szakértőként. A csütörtöki tárgyaláson Davidovics Milos pénzügyi tisztviselő, volt pékmester szakértői vallomását olvasták fel. Davidovics szakvéleményében kifejtette, hogy egy kiflin mindössze 4.8 para nyeresége van a péknek. Dr. Rozanics Szlávkó ügyészi megbízott kifogás emelt a szakértői vélemény ellen, mert lehetetlennek találta, hogy csak ilyen kevés haszonra dolgoznak a pékek és ellenőrző szakértő kihallgatását kérte, főleg annak tisztázására, hogy a kifli sütésénél egy liter liszthez valóban három deci tejet öntenek-e. Zsupdnszki Szlávkó védő avval érvelt, hogy a kifli luxus cikk és igy nem tartozik az árdrágitási törvény hatáskörébe. A bíróság helyt adott az ügyészi megbízott előterjesztésének és ellenőrző szakértő kihallgatását rendelte el. A folytatólagos tárgyalást' október 29-én tartják meg. Harc a lakásért Egy kilakpltatás epilógusa Korkép a lakásínség- idejéből A szuboticai törvényszéken csütörtökön tárgyalta Gsulics Zvezdán törvényszéki tanácselnök büntető tanácsa Nagy Péterné sztarakanizsai napszámosaszszony bűnügyét, aki hatósági, közeg elleni erőszak és bírói zártörés bűncselekményének elkövetésével volt vádolva. A vádirat szerint Nagy Péterné 1924. november havában ásóval támadta- meg azt a rendőrtisztet, aki házában megjelent, hogy á lákásbiróság által hozott ítélet alapján. őt kilakoltassa a Bukásából. Másnap Nagy Péterné újra megjelent a házban és a lakás ajtaján levő hivatalos pecséteket leszakítva, bement a- lakásba. A csütörtöki főtárgyaláson kijelentette a vádlott, hogy nem érzi magát bűnösnek. A kérdéses napon Balia Jenő rendőrtisztviselő eljött a házába, hogy az egy szoba és konyhából álló lakásából kilakoltassa. A férje ágyban fekvő volt, — két év óta fekvő beteg — zord, esős novemberi nap volt, nem tudta, hova menjen, ha a lakásból kiteszik, kétségbeesés fogta el, elkeseredésében felragadott egy fejszét és azzal a szobábán eszeveszetten ütött-vert, amit ért, a kályhát leverte, az ablakot kitörte, a bútoroknak is nekiesett, ekkor a rendőrtiszt, akihez hozzá se ért, elvette tőle a fejszét. Erre ő kiszaladt az udvarra é§ egy á.sóval tért vissza. Ezt is el akarta tőle venni Balia és amikor emiatt huzalkodtak, lehet, hogy a rendőrtisztviselő megsérült a kezén. Nem támadta és nem is bántotta a rendőrtisztet. Az eset után bekísérték a városházára, de ott valóságos dühroham fogta el, úgy hogy kocsin a kórházba szállították. Másnapra megnyugodott és amikor hazament lakására, bútorait az udvaron találta, az ura is betegen ott feküdt, zubogó, jeges esőben, ott voltak az udvaron a szomszédai közül többen és ezek Jbözül az egyik. Varga Mis, levette az ajtóról a hivatalos pecsétet, mire ö bement a lakásba. A vádlott után Balia Jenőt hallgatta ki tanúként a bíróság. Vallomása lényegében megerősítette a vádlott által előadottakat. A bizonyítási eljárás befejeztével a biróság meghozta az Ítéletet, amely szerint a vádlottat felmentette, miután nem merült ' bizonyíték arra nézve, hogy a hat \5zeget megtámadta volna, viszi)tanúvallomások szerint a bírói pecséteket nem a vádlott távolította el a lakásról. Az Ítélet jog erős. Hadakozó nyelvészek A beogradi bíróság kéthavi fogságra ítélt egy tudóst kollegájának megsértése miatt Beogradból jelentik: A beogradi biróság előtt csütörtökön ért véget egy érdekes rágalmazási pör, amely két tudós nyelvész között folyt és amelyet irókörökben nagy figyelemmel kisértek. Belies Alekszandar dr. rágalmazásért bepörölte Angyelkovics Milánt, mert Angyelkovics rendkívül éles bírálatban részesítette Belicsnek egy, a szerb helyesírásról irt könyvét. Az inkriminált kritikában többek közt azt irta Angyelkovics, hogy Belicsnek — aki zsidó vallásu — mint más fajhoz tartozó ember és mint olyan, akinek semmiféle kapcsolata nincs a szerb lélekkel, valamint, akit a vére is megakadályoz abban, hogy egy Vük, Danicsics, Novákovics, vagy Marties legyen, szerényebben kell viselkednie és nem szabad a szerbe* két megsértenie és a felsorolt nagyo kát lekicsinyelnie. A biróság a csütörtöki tárgyaláson megállapította, hogy a bírálat inkriminált része nem meríti ki a rágal mazás tényálladékát, sértő szándéka azonban nyilvánvaló, ezért a biróság Angyelkovicsot a rágalmazás vádja alól fölmentette, azonban becsületsértésért két havi fogházra ítélte. Az ítélet úgy irodalmi, mint jogászkörökben különösen indokolásánál fogva nagy feltűnést keltett. Akantoni vörö csapatok visszavonultak Sanghai alól Fen-Ju-Siang átveszi a kimi* néphad.ereg főparancsnokságát Párisból jelentik: Pekingből érkező jelentések szerint Fen-Ju-Siang tábornok kiáltványt tett közzé, a melyben bejelenti, hogy átveszi a néphadsereg főparancsnokságát. A tábornok napiparancsot adott ki, a melyben közli, hogy döntő harcra készül a kínai militarizmus ellen, amely csak egyes külföldi államok imperiao-slisstikus érdekeinek szolgálatában áll. Fen-Ju-Siang csapatai a legközelebbi napokban, megkezdik az,, offenzívat Csang-Cso-Lin hadserege ellen, hogy ismét szabaddá és függetlenné tegye Kínát. A Daily Express sanghaii jelentése szerint a sanghaii csapatok szerdán hajnalban megtámadták Cse-Kiang tartomány elpártolt csapatait, amelyek néhány nappal ezelőtt a kantoni vörös csapatokhoz csatlakoztak és ötven mérföldre álltak Sanghaitól. A Sanghai ellen operáló hadosztály fő parancsnoka a harcokban súlyosan megsebesült. A kantoni vörös csapatok megkezdték a visszavonulást Sangr hai alól és Így Sanghai felől a közvetlen veszedelem elmúlt. rnzminm Két teherautó odisszeája Nyolc év óta folyik a pör Szenta város két autójáért mefy különös módon a budapesti karhatalmi külö nitmény kezébe került Szentéről jelentik: Braun Soma volt szentai adóügyi tanácsnok 1918. év elején azt az írásbeli megbízást kapta a városi tanácstól, hogy vegyen a város számára száz vagon fát. A tanácsnok egyik pesti vállalkozóval, Dobó Lajossal megállapodott, hogy az Ipolyságtól néhány kilométerre fekvő kemenci erdőből májusra leszállítja a fát Szentára. Dobónak foglalót is adott Braun, aki azonban a megszabott időre ennek dacára nem szállította a fát a városnak, sőt amikor kötelezettségére figyelmeztették, azzal a követeléssel lépett föl, hogy Braun szerezzen neki teherautókat a fa leszállítására. A tanácsnok a város tizenkét teherautójából — melyet a városon keresztülvonuló osztrák-magyar katonaságtól rekviráltak — kettőt a vállalkozó rendelkezésére is bocsájtott a hadügyminisztérium engedélyével. Az autók elmentek Ipolyságra, a fa azonban nem jött. Braun várt egy ideig, aztán elutazott Kemencire, ahol nagy meglepetés érte: a vállalkozó kijelentette neki, hogy az autókat nem adhatja viszsza és a fát sem szállíthatja Szentára. Braun nem tehetett semmit, mert Kemenc Magyarországhoz tartozott, Ipolyság pedig a csehszlovákok birtokába került. A katonai parancsnok, akihez először fordult, a polgári hatósághoz utasította — a polgári hatóság azonban a határon túl, IpölySágon volt, ahova útlevél nélkül nem mehetett. Dolga végeztével tért vissza 1919 márciusában Szentára, ahol az autók sorsáról jelentést tett a városi tanácsnak. A magyarországi proletárdiktatúra idején Braun engedélyt kért, hogy az autók visszaszerzése végett Magyarországba utazzon, de Bugarszki Koszta, akkori főispán nem adta meg neki az engedélyt, mert attól tartott, hogy az öreg embert esetleg a kommunisták lecsukják. Telt-mult az idő; Braunt időközben Szuboticán vasúti baleset érte és hetekig nyomta az ágyat. Betegsége alatt közölték vele, hogy az autók miatt fegyelmi eljárást indítottak ellene, a fegyelmi bizottság azonban egyhangúlag felmentette azzal, hogy semmi mulasztás nem terheli. A város 1919. év végén dr. Kerekes Kázmér helyettes polgármestert és Braunt megbízta, hogy menjenek át Magyarországba és szerezzék vissza az autókat. A főispán közbenjárt, hogy útlevelet kapjanak, a közbenjárás azonban nem használt: a megbízottak nem tudtak elutazni. Ludaics Vitomir dr. városi főügyész erre utasította Tóth István házipénztárost és Eszes Mihály ellenőrt, hogy Braun házát az autók értékével, százezer koronával terheljék meg. Braun 1920 elején átszökött Magyarországba, Pesten kutatott az autók után, meg Is találta őket »az egyetemi karhatalmi különítmény« birtokában. Elment a belügyminiszterhez és a hadügyminiszterhez és okmányok alapján viszszakövetelte az autókat, de mindkét helyen elutasították azzal a kategorikus kijelentéssel, hogy az autók nem Szenta városé, hanem a magyar hadseregé. Braun Budapesten nem tudott perdöntő okmányt felmutatni, mert azt az Írást, melyben két magyar minisztérium annakidején elismerte, hogy az autók Szenta város tulajdonát képezik, a szentai katonai parancsnokság leküldte Beogradba. A magyar fővárosból nem mert visszatérni, mert félt, hogy megbüntetik határátlépésért — jobbnak látta bevárni a dolgok kifejlődését. A város hamarosan meg is indította a port ellene és — minthogy ismeretlen helyen tartózkodott — ügygondnokot rendelt ki a szuboticai törvényszék. A tárgyaláson a biróság eliparasztalta Braunt, aki az ítéletet megfölebbezte és a noviszadi tábla elrendelte mindazoknak a tanuknak a kihallgatását, akiket bejelentett. A volt tanácsnoknak, aki időközben visszajött Jugoszláviába, újból pechje volt: a tábla második tárgyaláson elutasította a felebbezést azzal az indokolással, hogy a felebbezés benyújtására kitűzött határidő lejárt, elutasította a felebbezést. Braun perújítást kért, hogy azonban a hosszadalmas pörösködésnek végét vessen, átjött Szegedről — ahova nemrég végleg letelepedett — és megjelent Cetina Zsárkó polgármesternél, akinek békés megegyezést ajánlott. Cetina polgármester kijelentette, hogy előbb részletesen tájékozódik az autópörről és csak aztán terjeszti Braun kérését a tanács elé. Vig Lajos A városi mozi a Bosznáé lessz Szuboticára jón tárgyalni a zagrebi filmvállalat igazgatója A szuboticai városi tanács szerdán délután ülést tartott, amelynek legfontosabb pontja a városi szinházi kérdés volt. A színház január elsején nyilik meg. Hetenként csak két. szinielőadást fognak tartani, mig a többi napokon mozielőadások lesznek. A városi takarékpénztárnak, amely az első évben intézni fogja a szinház adminisztrációját és pénzügyeit már kész tervei vannak és a legközelebbi napokban megkezdi a tárgyalásokat az érdekeltekkel. A város csütörtökön táviratilag Szuboticára hivta a Boszna zagrebi filmvállalat igazgatóját, akivel meg fogják beszélni a feltételeket. A városi tanácshoz több ajánlat is érkezett már a Városi mozi bérletére, ezeket azonban figyelmen kivül fogják hagyni, mert az ajánlattevők részben nem tudnak elég garanciát adni, részben pedig helybeli mozitulajdonosok és más reflektánsok és félő, hogy nem fognak elég figyelmet fordítani az uj mozira. A tanácsülésen hir szerint azt határozták, hogy a városi mozi bérletét a Bosznának adják, ha a megszazott feltételeket elfogadja. A poruljárí „Fekete kéz“ Kikindáról jelentik: Veszedelmes zsarolót fett ártalmatlanná a kikindai csendőrség. Radojics Bogoljub a Zsombolya közelében lévő román határvonalon teljesített szolgálatot, mint vasúti pályaőr. Radojics unalmában és a detektivregények hatása alatt elhatározta, hogy mint »Fekete Kéz« fog .könnyű szerrel pénzhez jutni. Névtelen levelet irt Hammang Mihály kettős birtokosnak, akinek a román határon túl is van földje és felszólította, hogy küldjön a levélben megjelölt helyre harmincezer dinárt, mert ellenkező esetben meggyilkolják. A levelet Radojics átadta a román pályaőrnek, aki azt román nyelvre fordította és Zsombolyán postára adta. Hammang a lepél megérkezte után feljelentést tett a kikindai csendőrségen, amely azonnal megindította az erélyes nyomozást. A csendőrség Hammangga! egyetértőén négy darab ezerdinárost helyezett el azon a helyen, melyet a titokzatos levélíró megjelölt.. A pénz eltűnt a helyről, mire a csendőrség házkutatást tartott a gyanúba vett Radojics vasúti pályaőr lakásán, ahol korpás zsákban elrejtve megtalálták a négy darab ezerdinárost. A csendőrség Radojicsot letartóztatta és bekísérte a kikindai ügyészség fogházába.
