Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-03 / 273. szám
# T 926 október. 3. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. o!di KISEBBSÉGI ÉLET A pozsonyi városi szintáz homlokzatára az elmúlt napokban eltávolították Shakespaere, Goethe, Liszt, Katona és Vörösmarty mellszobrát. A szobrok eltávolítása nagy feltűnést keltett Pozsonyban és sokan azt hitték, hogy merényletről van szó, melyet a fasiszták követtek el. A magyar lapok munkatársai érdeklődtek a mellszobrok sorsa felől és azt az információt kapták, hogy a mellszobrokat Schramm Lazaret-uccai kőfaragó a városi műszaki ügyosztály utasítására vitette el, még pedig azért, hogy azokat megtisztogassa, a munka befejezése után a mellszobrok vissza fognak kerülni régi helyükre. Az áli'ami műemlékeket védő hivatalban, a melynek vezetője dr. Hoffmann viszont a szobrok elviteléről kijelentették, hogy nem adtak senkinek sem utasítást a szobrok kitisztítására és nem tudják, hogy a mellszobrokat ki vitte el. A város magyarsága nagy érdeklődéssel várja: mikor fog a rejtély megoldatni? * A népszövetségi ligák salzburgi kongresszusán dr. Kunz, Ausztria képviselője az előkészítő-bizottság indítványát •.smertette a kisebbségek védelméről. Az indítvány negyvenegy cikkelyből áll, a melynek legfontosabb részei a következők: 1. A népszövetség elnöke jogosult háromtagú bizottságot kinevezni, amely a kisebbségek panaszait megvizsgálja és azokról jelentést tesz.-2. A kisebbségek panaszjogát semmi esetre sem szabad korlátozni, viszont a kisebbségek panaszainak nem szabad az illető ország politikai határának megváltoztatását követelnie. 3. Annak a kormánynak, amelyre a panasz irányul, két hónapi ideje lesz a válaszra. A vizsgálati idő befejezésével a Népszövetség tanácsa először barátságos utón igyekszik a konfliktust megoldani, ha ez azonban nem járna eredménnyel, akkor köteles a legjobb belátása szerint dönteni. Ez a döntés nem felebbezhető meg és ellenállás esetén a Népszövetség tanácsa olyan eszközökkel viheti keresztül a rendeletet, amelyeket a tanács célszerűnek lát. Az indítványt a kongresszus rövid vita után egyhangúlag elfogadta. * Az erdélyi magyar párt ellenzékének kívánságáról Bethlen - György gróf pártelnök hosszabb nyilatkozatot tett a lapoknak. A nyilatkozatban Bethlen többek közt a következőket jelentette ki: »A kolozsvári értekezletnek beadványában foglalt kívánságaira vonatkozólag az a megjegyzésem, hogy azok nagyrésze azonos azokkal a célokkal, a melyekért a páTt megalakulása óta küzd. És hogyha ezek a célok eddig nem valósulhattak meg teljes mértékben, azért én magamat is hibásnak tartom, de azt hiszem, hogy legalább ugyanannyi hiba elkövetésében társam az erdélyi magyarság majdnem egészében. Nyugodtan mondhatom, hogy csak örülök annak, íogy őszinte működési szándék által vezettetve, minél többen és a legkülönbözőbb foglalkozási ágakból fognak a evőben azoknak segítségére lenni, a cikre a párt a vezetést a jövőre bízni fogja. Annak sincs semmi akadálya, •rogy azok, akik sajnos, szabad akaratukból ismételten kiléptek, visszatérjenek pártunkba, ahol — úgy gondolom — mindenki szívesen fogja őket látni. Egyebekben nem kívánok elébe vágni annak az álláspontnak, amit pártunk illetékes, alkotmányos szervei fognak a beadvány tárgyalása1 eredményeképen kifejezésre juttatni. Bizonyára az összmagyarság és párt érdekeinek leglelkiismeretesebb s legóvatosabb szemmeltartásával és a magyar testvéri érzés által irányítva, el fogják találni a legbölcsebb megoldási módozatot.« * Pop C. István, a román liberális párt régi harcosát felkereste egy erdélyi magyar újságíró, aki a politikai helyzetről kérte ki véleményét. Az ősz poitóükus, aki évekig harcolt a régi Ma- j IgffiHMSdfrnn 3 nemzetiségi jógákért, igen elítélően nyilatkozott a magyarság vezetőiről. »Csak nem gondolja — mondotta az újságírónak — hogy Barabás Béla, vagy Bethlen György gróf belenyugodott abba, ami történt. De nemcsak ő, hanem az összes magyarok mind irredenták. Még a magyar munkások is szívesen hallgatják az irredenta jelszókat. Egyszerű példával be Londonból jelentik: Kraszin, Szovjetoroszország uj londoni követe pénteken fogadta a sajtó képviselőit és részletesen nyilatkozott előttük Szoyjetoroszország gazdasági politikájáról. Elsősorban is leszögezte Kraszin, hogy Szovjetoroszország az első európai állam, amely a világháború által előidézett gazdasági zűrzavarból önállóan, minden külföldi segítség nélkül igyekezett kilábolni. Ez részben sikerült is és a szovjetkormány meg tudta teremteni a gazdasági konszolidációt. Kijelentette Hétfőn, október 4-én ünnepli meg az egész katholikus világ Assisi Szent Ferenc halálának hétszáz éves jubileumát. Olaszországban már hónapok óta folynak az ünnepségek, amelyekből vasárnap és hétfőn kiveszi a részét a szubo■ticai Szent Ferenc-rend is. A szuboticai Ferenc-rendiek az assisi szent szellemében rendezik meg az ünnepséget, amelynek két napján a zárda a hívők adományaiból a szegények százait fogja ellátni étkezéssel, ezzel is követve annak a fenkölt példáját, aki önként mondott le a jólétről és gondtalan életről, hogy a szegények és elhagyottak istápolására szentelje nemes életét. Kétszázhusz szegényt vendégelnek meg október 3-án és 5-én Assisi Szent Ferenc szuboticai tisztelői és a jövőben állandó támogatásban fogják részesíteni ezeket a gyámolitásra szoruló szegényeket. Assisi Szerit Ferenc halálának hétszázadik évfordulóján a következő ünnep-Párisból jelentik: Briand külügyminiszter pénteken fogadta lord Crowe párisi angol nagykövetet. A Matin értesülése szerint az angol követ közölte Brianddal, hogy Mussolini és Chamberlain semmiféle külön egyezményt nem kötöttek és sem Anglia, sem Olaszország sohasem tervezte ilyen egyezmény megkötését. A párisi lapok Crowe nyilatkozata ellenére is annak az aggodalmuknak adnak kifejezést, hogy a livornoi találkozás kifejezett célja az volt, hogy Olaszország és Anglia tüntessen Briand és Stresemann thory-i találkozása ellen. Az Action Francaise azt írja, hogy Mussolini és Chamberlain a nagy nyilvánossággal semmi esetre sem fogják közölni azt, hogy mi a véleményük a német-francia közeledésről és nincs kizárva, hogy ezt a véleményt még egymásnak sem mondották meg. Annyi azonban bizonyos, hogy a német-francia együttműködés úgy Angliát, mint Olaszorszátudom bizonyítani. A legutóbbi választásokon a mi jelöltjeink szép, nagyszerű demokratikus jelszavakat hangoztattak és mit gondol, kikre szavaztak a magyar munkások? A magyar párt ma- j gyár jelöltjeire, nem azért, mert azok,j talán még demokratikusabb eszméket hangoztattak volna, hanem tisztán az- j ért. mert magyarok voltak ...« I azonban Kraszin, hogy a termelés fokozására Szovjetoroszországnak ma már szüksége van külföldi hitelekre I és annak a reményének adott kife! jezést, hogy Anglia magatartása Szovjetoroszországgal szemben belátható időn belül megváltozik. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy hozott-e magávál Moszkvából pozitív javaslatokat az orosz háborús adósságok rendezésére vonatkozólag, Kraszin kijelentette, hogy erről a kérdésről csak a Chamberlainnal folytatott tárgyalása után nyilatkozhat. ségeket rendezi a szuboticai Szent Ferenc-rend: Október 3-án, vasárnap délután öt órakor vecsernye lesz a Ferencrendi templomban, a litánia után P. Kulundzsics házfőnök mond bunyevác és magyar nyelven szentbeszédet. A zenés misén a következő egyházi zenemüvek szerepelnek: P. Mascagni: Intermezzo, előadja a városi zenekar, orgonán kiséri Fehér Ödön. »0 santissima anima...« »Voce mea...« Zsoltár 141, Fr. Witt: »Salve sancte Pater...«, énekli a férfikar. Szent Ferenc elszenderülése, Fehér Ödön szerzeménye, vonós ötös, előadják a városi zenekar tagjai. Az énekkart a városi zenekar kiséri és Fehér Ödön vezényli. Október 4-én, hétfőn réggel hét órakor szent mise lesz, amelyen a bunyevác szentbeszédet P. Kalix, a magyar nyelvű szentbeszédet pedig P. Vazul mondja, végül délután öt órakor ismét vecsernye lesz. got nagymértékben nyugtalanítja, mert az megbontja az európai nagyhatalmak eddigi egyensúlyát. Londoni jelentés szerint az angol lapok rendkívül óvatosan és tartózkodóan írnak a livornoi találkozásról. A Times megelégszik azzal, hogy párisi tudósítójának információit közli, amelyek szerint teljesen téves az a felfogás, hogy a livornoi találkozás ellensúlyozása akar lenni a Thoiryban folytatott tárgyalásoknak. A francia közvélemény józanabb része‘tisztában van azzal — írja a Times — hogy Anglia és Olaszország között semmiféle titkos megegyezés nem jöhetett létre. A Földközi-tenger hegemóniájának kérdéséről pedig Mussolini és Chamberlain semmi esetre sem tárgyaltak. A Financial Times utal arra, hogy az angol-olasz egymtmüködés egészen logikus és nem adhat ökot semmiféle vitára. A lap szerint a livornoi tanácskozáson pénzügyi és kereskedelmi kérdések is szóbakerültek, amelyek legalább is olyan fontosak, mint a politikai kérdések. Anglia Livornóban is leszögezte készségét, hogy az olasz pénzügyi kormánynak segítségére lesz a líra stabilizálására irányuló munkában. A Daily Herald azon a véleményen van, hogy rövidesen teljes fény derül a livornoi találkozás titokzatosságára, csupán két kérdés jövő alakulását kell figyelemmel kisérni. Az első kérdés az, hogy vájjon ratifikálja-e Olaszország a párisi egyezményt, amelyben a nagyhatalmak elismerik Besszarábia román annexiójának jogát, a másik pedig az, hogy fog-e terjeszkedni Olaszország Arábiában anélkül, hogy Anglia tiltakozna e terjeszkedés ellen. A lap e második kérdésére már megadja a feleletet egy római jelentés, amely hirül adja, hogy az olasz külügyminisztérium hivatalos közlése szerint az olasz kormány barátsági és kereskedelmi szerződést kötött a Vörös-tenger keleti partján elterülő Yemen arab állaimnak A Petit Parisienne Mussolini és Chamberlain találkozásával kapcsolatban azt írja, hogy a tanácskozáson Mussolini nem tolta előtérbe Tanger kérdését, de annál inkább kiemelte Olaszország gyarmati igényeit az esetre, ha az egykori német gyarmatok újabb és igazságos felosztásáról lesz szó. Mussolini szerint, ha Németország előáll azzal a követeléssel, hogy gyarmatokat kapjon, vagy valamely formában visszaszerezze régi kolóniáit, akkor Olaszország elsőbbségi igényt támaszt és a németek követeléseit ellenezni fogja. Mussolini nagy súlyt helyez a német-francia közeledésre és úgy vélekedik. hogy Locarnó és Thoiry után Angliának és Olaszországnak szorosan össze kell fogni, Olaszország a maga igényeinek érvényesítésekor számit Anglia támogatására, viszont elismeri Anglia túlsúlyát a Földközitengeren, de azzal a feltétellel, ha Olaszország szabad kezet kap a közelkeleten, a Földközi-tenger keleti részén és a Balkánon. Prekomurjehea két esperes lemondott az esperesi tisztről A prekomurjei katholikus hívők nagy izgalommal tárgyalják azt, hogy két kerületi esperes, Krausz Flórián dolnja-lendvai és Szlepecz János murska-szubotai esperesek váratlanul lemondtak esperesi tisztükről. Hogy mi ennek a különös lemondásnak az oka, arra nézve a két esperes nem adott nyilatkozatot. Úgy Strausz, mint Szlepecz abban az időben, amikor Prekomurje még a szombathelyi egyházmegyéhez tartozott, mint püspöki helynök működött. Mióta Prekomurjei a maribori katholikus püspökség fenhatósága alá rendelték, a két kitűnő pap püspöki helynöki megbízatása is megszűnt. Prekomurjeben most egyházi téren is az a folyamat észlelhető, hogy a vendeket, magyarokat és horvátokat el akarják szlovénesiteni, noha az ottlakó lakosság közül csak azok ismerik a szlovén nyelvet, akik újabban kerültek oda. Úgy látszik, hogy a két illusztris pap személye és esperesi működése akadálya volt ennek a szlovénositó törekvésnek, emiatt kellett lemondaniok. Bár a lemondás már több nappal ezelőtt megtörtént, a maribori püspök még nem nevezett ki uj espereseket, holott a prekomurjei katholikusok érthető érdeklődéssel várják, hogy ki lesz Strausz és Szlepecz utóda. Remélik, hogy olyan espereseket neveznek ki, akik ismerik a nép nyelvét ............... iltti'ia/HI' i'il h • .......................................... Szovjetoroszországnak szüksége van külföldi hitelekre Kra .zin nyilatkozata a szovjet gazdasági politikájáról Szent Ferenc emlékünnep Suhoticán A szuboticai Ferenc-rend ünnepségei Assisi Szent Ferenc s -ületésének hétszázadik évfordulóján A párisi angol követ cáfolja a titkos angol-olasz egyezményről szóló híreket A francia lapokat nem nyugtatja meg a követ kijelentése Olaszország terjeszkedik Arábiában j
