Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-19 / 289. szám

6. oldal _ BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926. október 19. A Daily News a kiáltványt úgy jel­lemzi, hogy az a Versailles! szerződés óta egyike a legfontosabb okmányoknak. A lap már részleteket közöl a manifesz­­tumból, amely utal arra, hogy Európa politikai átalakulása Versailles után sú­lyos csapást jelent a nemzetközi keres­kedelemre. Messzefekvő területek, ame­lyek eddig a szabad kereskedelem elő­nyeit élvezték, az uj határok és a vám­sorompók által elkülönültek, aminek kö­vetkeztében általános gazdasági nyo­morúság következett be, a régi jólét el­pusztult és az uj határok megtartására Európában minduntalan uj gátakat emeltek kereskedelmi tilalmak, vámtari­fák s hasonló intézkedések formájában. Nem kellett azonban hosszú idő ahhoz, hogy azok az államok is érezzék ennek a rendszernek káros következményeit, amelyek magukat ilyen bástyákkal kö­rülvették. Lehetetlenné vált uj vasút ki­építése, az átmenő forgalom megbénult és megdrágult Európában az élet. A manifesztum az eddigi pénzügyi politika gyökeres megváltoztatását sürgeti. Minden ország közvéleménye tudatára ébredt a fenyegető veszélynek, a Nép­­szövetség és a nemzetközi kereskedel­mi kamarák azon fáradoznak, hogy a kereskedelem korlátozásait a lehető leg­csekélyebbre szállítsák le és a legna­gyobb gazdasági szaktekintélyek arra a felvilágosító munkára vállalkoztak hazájukban, hogy a vámtarifák miatt súlyosbodott az élet, meg kell tehát szüntetni a ke­reskedelem korlátozásait. A kiáltvány azzal végződik, hogy szabad kereskedelem nélkül nem lehet a gazdasági életet megjavítani. község alkudozni kezdet a telepesek­kel, a hadirokkantak egyesülete is köz­bevetette magát és hosszas huza-vo­­na után a telepesek fele eltávozott annál_ is inkább, mert a népjóléti mi­nisztérium megígérte, hogy számuk­ig. ®mberséges lakást fog szerezni. Körülbelül 200 telepes azonban sem­miáron sem akart tágítani. Ezek három hét óta ott tanyáznak a mocsarak közt, irtják a fákat és fából tákolnak össze maguknak haj­lékot. Az invalidusok egyesülete a közigazgatási hatósághoz folyamo­dott segítségért a kártékony fairtás miatt és erre 160 csendőrt rendeltek ki Oberauba. Az utasítás az volt, hogy a telepesekkel nem szabad erő­szakosan bánni, csak szép szerével kell rábírni őket, hogy hagyják ab ba az irtást és széledjenek el. A jó szó nem használt, most tehát a csend­őrök ahoz a módhoz folyamodtak, hogy bekerítették az egész telepet és kiéheztetik a rajta tanyázókat. A környék jószivü népe, mikor ezt megtudta, kosarakban vitt ^ele séget a telepeseknek, de a csendőrök senkit sem bocsátottak a közeibe és a telepeseket sem engedik ki, hogy a környékbeli falvakban eledelt sze­rezzenek. A csendőrök kihirdették, hogy kedd délig várnak és ha addig a telepesek nem távoznak, akkor erőszakkal fogják őket onnan elker­getni. A topolai asszony gyilkos büntetését négy évre emelte fel a novisndi semmitoszék Novtszadról jelentik: Ez év március 21-ikére virradó éj-szakán borzalmas gyilkosság történt Bácska Topolán. Káverzin Radiona buszonyolc éves volt orosz hadifogoly, aki már 1916. óta viszonyt folytatott Kovács Pál felesé­gével, Jovánkával, éjszaka felkereste az asszonyt és követelte tőle azt a 30.000 dinárt, amelyet nála megőrzés végett elhelyezett. Mikor az asszony a pénz átadását megtagadta, Káverzin rátá­madt az asszonyra és hosszas dulako­dás után megfojtotta, majd a holttestet egy szögre felakasztotta, hogy öngyil­kosságnak tüntesse fel az asszony ha­lálát. A szuboticai törvényszék Káverzin Rádionát a gyilkosság bűntettében két évi börtönre ítélte, enyhítő körülmény­nek véve a férfi erős felindulását. A fe­­lebbviteli törvényszék augusztus 6-án megtartott tárgyalásán az elsőfokú bí­róság ítéletét jóváhagyta. Az államügyész felebbezése folytán a noviszadi semmitőszék hétfőn tárgyalta az asszonygyilkos ügyét és Káverzin büntetését két évi börtönről négy évi börtönre emelte fel. Osztrák Robinzonok A cssndőrség ostromra készül kétszáz telepes tábora ellen Bécsfcől jelentik:'Három héttel ez­előtt történt, hogy a Duna mentén fekvő Oberau nevű telepet erőszak­kal elfoglalta mintegy 400 telepes és hozzálátott a fák kiirtásához. Ezt a területet az állam a hadirokkantak egyesületének adta ki megművelésre. Oberau mocsaras talaj, amelyet egé­szen ellep a sás és a nád, csak egyes kis részei alkalmasak kukoricater­mesztésre és konyhakertészetre, de lakásra egyáltalán nem, mert egész­ségtelen vidék. Az erőszakos tele­pesek sok fát kivágtak már, mivel pedig építkezési anyaguk nem volt, mély gödröket ástak s abban helyez­kedtek el, a »tehetősebbek« tábori sátrakat ütöttek és ott tanyáztak« Katasztrofális a newyorki Az amerikai gazdasági körök félnek a jövő esztendőtől Newyorkból jelentik: A newyorki tőzsdén katasztrófális árzuhanás követ­kezett be, melyhez hasonló március óta nem volt. Két óra alatt egymilliószóz­­háromezer részvény cserélt gazdát, melyek tizrtizenkét ponttal a pénteki árnivó alatt keltek el. A legnagyobb ár­veszteségeket a gyapotrészvényesek szenvedték, ami a gyapotpiacon beál­lott túlterhelés következménye. Az amerikai gazdasági köröknek az a véleménye, hogy az üzleti konjunk­túra az 1926. évben kulminált és a kö­vetkező évben erős dekonjunktúra fog beállni, mely súlyos megrázkódtatásokra vezet. Berlinben bíznak a francia-német tárgyalások sikerében Amerika csökkenti a francia adósságokat» ha Franciaország entyedm 'nyéké ad Németországnál» Párisból jelentik: Az Intranzigea berlini levelezője szerint a német­­kormány meg van győződve arról, hogy a a német-francia tárgyalások a Népszövetség decemberi ülés­szakáig megegyezésre fognak ' n!?ÍE 1 vezetni. A jóvátétdi fizetéseket nemzetközi pénzügyi csoport fogjaMebcniy^^a^ ni aként, hogy Franciaország sem­mi megrövidülést nem szenved. An­glia és Amerika a lap szerint hajlan­dó a francia háborús adósságokat csökken­teni, ha Fraciaország viszont engedmé­nyeket tesz a német háborús adós­ságok tekintetében és megkönnyíti a jóvátételi fizetéseket. NAPROL-NAPRA •9 B* A Ka ya aga A természet tudósok már régen meg­határozták, hogy mi a kutya, mik jeles tulajdonságai és a többi. Mindezek a megállapítások azonban hiányosak, amennyiben a kutyák legfontosabb tu­lajdonságainak az ismertetéséről meg­felejtkeztek. Ép ezért, az erre vonatkozó szakirodalmat vagyok bátor a követke­ző megfigyelésekkel kiegészíteni: Többféle kutya van; van olyan, amely délután ugat, ép akkor, amikor egy kis ebédutáni álomra hajtod le a fejed; van olyan, amely csak éccaka ugat. Utóbbi­ak több alosztályra oszlanak. Az éccaka ugató kutyák közt legkel­lemetlenebb az, amelyik pontosan tiz és tizenegy közt kezd ugatni, mikor első álmodba szenderedtél. Ez azért a leg­veszedelmesebb, mert ha első szunyóká­­lásodból felriadtál, többé órákig nem tudsz elaludni. Már kellemesebb alosz­tály az éjfél felé ugatóké. Ha két órával előbb elaludtam jól. akkor felőlem már ez» az éjféli kutya ugathat, akár egész éccaka. Vannak tenorhangu kutyák és vannak baritonisták. Néha basszista is akad. Legkedvesebb, ha többen ugatnak egy­szerre. Zenekar, négy-öt hangra. Te pedig táncot jársz az ágyadban. A teno­rista kutyák határozottan ellenszenve­sek nekem, de, kár lenne, ha a bariton­­hanguak ezek után elbiznák magukat, mert én őket se szeretem. Két fogás és még egy fogás Franciaországban nagyon szigorúan végrehajtják a kenyérrendeletet. De most uj sanyaruságok is bekövetkeztek: többek közt a vendéglők minden fogyasz- A tónak csak két tál ételt szolgáltatnak ki, bármilyen is legyen ez az étel, akár hús, akár hal, akár főzelék. Alighogy életbe lépett a két fogásról szóló rendelet, a fogyasztók egy uj fo­gást találtak ki. Napról-napra cifrábbnál­­cifrább históriák játszódnak le a ven­déglőkben. Egy gépiró kisasszony az alábbi tör­ténetet meséli el: — Ma délben a szokott kis vendéglőm­ben nem kaptam salátát, mert már két tükörtojást ettem s egy adag parajt. Fél­órával azelőtt azonban a főnököm oda­telefonált a vendéglőjébe és megrendelte az ebédjét: előételt, salátát, kemény to­jást, halat, egy sültet és egy foglyot. Aztán belekiabált a tölcsérbe: »Értsük meg azonban egymást, három személy­re, háromra... Különben kedves tulaj­donos ur, mondja meg a franknak, hogy tőlem tovább zuhanhat...« Egy másik eset: Két barát találkozik a körúton. — Jaj, de jó, hogy találkoztunk. Hogy vagy? Már ebédeltél? Sebaj, légy szi­ves, tégy nekem egy szolgálatot, jöjj be ide a vendéglőbe. — De mondtam már, hogy ebédeltem. — Én azonban nem. Tudod, hogy so­hasem értem be két fogással... Erre a két barát leül egy asztalhoz, mind a kettő rendel két fogást, de az egyik megeszi mind a négyet. A pincér mosolyog. Uj Shylock Amerikában ... Az Egyesült-Államokban egyre jobban lábra kapó szokás: a holttestek bebal­­.zsamozása. Természetesen csak a leg­gazdagabbak engedhetik 'meg maguknak a kegyeletes fényűzést, amint a régi Egyptomban is csak fejedelmi sarjak mú­miáit találjuk meg. A szegények porrá s hamuvá váltak, mint manapság. A Corriere della Sera Írja, hogy egy olasz bevándorolt, aki Saint Louise ál­lamban él, miután az atyja meghalt, be akarta balzsamoztatni az atyja holttestét s ezzel megbízott egy vállalkozót, aki ilyesmivel foglalkozik. A vállalkozó elszál­lította a holttestet, végrehajtott« rajta a műtétet, aztán éresitette a fiút, hogy át­veheti boldogult atyja porhüvelyét, me­lyet már annak rendje és módja szerint kicserzett. De a levél mellé egy számlát is mellékelt. Az olasz a számla láttán elképedt, annyira borsos volt. Egész életének mun­kássága nem lett volna elegendő, hogy kifizesse, letörlessze a legendás össze­get. Tiltakozott a vállalkozónál, de sem tiltakozása, sem panasza nem lágyította meg a kőszivü uj Shylock szivét. — A dolog egyszerű — muondta a vállalkozó. — Ha nem fizet, akkor ked­ves édesapja holttestét nem szolgálta­tom ki, ott marad az üzletemben, a ki­rakatba teszem, mint reklámot... Erre a szerencsétlen fiú fühöz-fához kapkodott, a hatóságokhoz fordult, majd az olasz nagykövethez, végül bepörölte a basáskodó vállalkozót. De a bíróság sem adott .neki igazat. Kimondta, hogy fizetnie kell, mert minden munkáért fi­zetség jár s amennyiben a megrendelt »árucifck«-et a megrendelő nem veszi át, a hitelező úgy rendelkezhet vele, amint akar. Lesz-e amnesztia Magyarországon? Pesthy Pál igazságügyininiszter dodonai nyilatkozata Budapestről jelentik: A frankügy be­fejezésével kapcsolatban, mint ismere­tes, bizonyos oldalról akció indult meg, hogy Windischgrötz és Nádosy számá­ra a kormányzótól kegyelmet kérjenek. Ezzel az akcióval párhyzamosan a szo­ciáldemokrata párt parlamenti csoport­ja is mozgalmat indított, hogy a politi­kai elitéltek számára amnesztiát eszkö­zöljön ki és az emigránsok ügyét ren­­deztesse a kormánnyal. Az újságírók az akciókról beszélgetést folytattak Pesthy Pál igazságügyminiszterrel, aki így nyilatkozott: — Ez mindenesetre nehéz probléma, amit behatóan meg kell vizsgálni, külö­nösen az esetleges amnesztiát illetően. Annyit mondhatok, hogy a politikai am­nesztia kérdését egyelőre vitásnak tar­tom. Földművesek háborúja Titelen Noviszadról jelentik: A titeli szálláso­kon vasárnap formális közelharc folyt le a helybeli gazdđk között. A dolog úgy történt, hogy két gazda összeveszett, a szomszédság két pártra szakadt és bosszút esküdött egymás el­len. Az egyik csoport, amelynek Blazsin Ráda, Blazsin Nova, Blazsin Száva, Miskov Bránkó és Bosnyák Száva vol­tak .a tagjai, elhatározták, hogy szabá­lyos hadjáratot indítanak a másik cso­port ellen, amely Hrnyákov Száva titeli szállásán gyülekezett össze. Blazsinék felfegyverkezve az est leple alatt meg­támadták az ellenséges szállást, ahol ekkor Hrnyákov Száva, Hrnyákov Uros, Vlater Ráda és Hrnyákov Jován tartóz­kodtak. A támadó csapat este hat óra körül tört 'be az udvarba és a két ellen­séges sereg között valóságos közelharc fejlődött ki, amelynek során Hrnyákov Uros, Jovanovics Száva, valamint Vla­­tér Ráda súlyos sérüléseket szenvedtek. A noviszadi törvényszékről kedden bizottság szállt ki a helyszínre, hogy a verekedés részleteit és annak okait meg­állapítsa. CHARLESTON teasütemény kilogrammonként 70 I dinárért kapható a STEINER cukrászdában Suboiica, Jelačićeva ui. 8. Telefon 2C6

Next

/
Oldalképek
Tartalom