Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-16 / 286. szám
12 OLDAL « ÁRA 1'/, DINAR Poštarioa u gotovom plaéena BAGSMEGYEI NAPLÓ XXVI?. évfolyam Szubotica, 1926 SZOMBAT október 16. 286. szán Megjelenik minden reggel, ünnep ntin és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 165 dia. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Snbotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Uj kapitalizmus Nem egészen a véletlen játéka, hogy Ford akkor hirdeti az öt munkanapos hét gazdasági és szociális jogosultságát, amikor Székesfehérvár püspöke a proletárizmus megszüntetésében jelöli ki a cselekvő katholicizmus feladatát s amikor Edward A. Filene tanításai felé kezd intenzivebben fordulni az európai érdeklődés. Uj mélységekbe ereszti le gyökérszálait az emberi. kutatás. A világháború után szinte divattá vált az_ átértékelés, átrendezése, újra lemérése mindannak, aminek súlyát, lényegét, értékét, hasznosságát — azt hittük: örök időre — állapította meg a tudományos gondolkodás és gyakorlati tapasztalat egyértelmű igazolása. Most kezdjük belátni: még a gazdasági élet alfabéis más betűvel kell kezdenünk. A bibilia hat napot rendelt munkás a hetediket ajándékozta a pihenésnek. Henry Ford kevesebb munkának több pihenőt rendel s nagyobb munkateljesítményt vár, nem a kevesebb munkanaptól, de a több pihenőtől. A nyolcórás munkaidőt nem a munkásszeryezetek hatalma harcolta ki nemzetközi jogszabállyá, hanem az a belátás, hogy tiz óra alatt sem lehet többet dolgozni, mint nyolc alatt. Ford azt állítja, hogy hat nap alatt sem termelhet többet a munkás, mint öt nap alatt s Ford, a munkaszervezés legnagyobb zsenije, eddig még soha nem tévedett. Meg kell szüntetni a proletárizmust, prédikálta Prohászka Ottokár, bár be kellett vallania, nem tudja, hogy kell megvalósítani. hogyan lehetne csak hozzá is fogni a katholicizmusnak »ehhez a tudományos és társadalmi kötelességéihez. Ford azt mondja: dolgozzatok kevesebbet, pihenjetek többet s a kevesebb munka és több pihenés ne csökkentse a jövedelmeteket. Ki nem látja az öszszefüggést a püspöki ige s a nagyipari cselekvés között? A kapitalizmusnak uj fogalmazása kezdi betölteni a vizsgálódó érdeklődést. A nagytőke legalább a módszerein változtat, legalább metodikáját rendeli alá annak az uj, szinte vallásos erejű moralitásnak, mely világszerte uj célokat hangsúlyoz, uj törekvéseket szentel meg, megkoronázza az erőszaknélküliség prófétáját s minden konferencián, kongresszuson, nemzetközi összejövetelen megcsenditi a lelkek leszerelésének Szentlélek-harangját. Háborúra ma már csak a béke megóvásának programjával lehet készülődni s a kapitalizmus a proletariátus védelmén, oltalmán, felemelésének programján keresztül védi hadállásait a történelmi fejlődés halálos ítéletével szemben. Ez az uj moralitás uj jelszavakat talál a segítésre és kizsákmányolásra, az oltalomra és letiprásra, a cirógatásra és korbácsütésekre. Fogyasztóvá kell tenni a munkást. Legyen több pihenője, hogy több legyen a kívánsága is, emeljük fel a munkabérét, hogy többet tudjon költeni. Akik ötnapos munkahetet dolgoznak — hirdeti Ford — többet fogyasztanak, mint a hat napot dolgozók. Akiknek több a pihenőjük, azoknak több ruha kell, több táplálék, azok többet utaznak és többet szórakoznak. Ha megnövekszik a fogyasztás, megnövekedhetik a termelés is. Ha nagyobb lesz a termelés, nagyobb lesz a tőke haszna is. A tőke tehát nagyobb haszonra tesz j szert, ha kevesebbet dolgoztat és többet fizet, mintha éhbér mellett hat napon keresztül napi tizenegy óráig dolgoztatja munkásait. Elpusztult az a tőkés rend, amelyik a levont béren s a kinyújtott munkaidőn akarta naggyá növelni profitját, Ford azt tanítja, hogy a tőke biztos haszonszerzésének egyetlen módja van: a munkások jóléte és emberhez méltó élete. S mit mond Filene, az újra fogalmazott kapitalizmus első dogmatikusa? A termelés rendjének ki kell emelkedni mai anarchiájából. A tömegtermelés és tömegeladás csak akkor vezethet sikerre, ha a munkabérek emelésével és az eladási árak leszállításával jár együtt. A tőkének nemcsak árut kell termelni, hanem fogyasztókat is. Előbb kell megtöltenie a munkások és vevők zsebeit, hogy megtölthesse a magáét is. A kapitalistáknak tehát sorrendben és lényegben az az első kötelességük, hogy törődjenek munkásaik egészségével, jólétével, vagyonosodásával. Akinek szive van, nem mehet el riadás nélkül a proletáriátus nagy szakadéka mellett — hirdeti Székesfehérvár püspöke. Akinek esze van, nem mehet el uj gondolat nélkül a kapitalizmus szakadéka mellett — vallja Ford. A proletáriátus szakadékába elsülyedhet a kapitalista rend is s a kapitalizmus örvényébe elmerülhet a proletáriátus is. Prohászka kérdésére Henry Ford felel. Megszakadtak a tárgyalások a radikálisok és a Radics-párt között Szombaton esedékessé válik a kormány lemondásának elfogadása — A zagrebi incidensről tervezett kommüniké miatt borult fel a helyzet — Radics megtagadta hozzájárulását a kommünikéhez A kormánykoalíció felbomlása előtt Beogradból jelentik: Radics 1st ván péntek reggel Beogradba érkezett, hogy személyesen tárgyaljon Uzunovics miniszterelnökkel azok ró! az okokról, amelyek a kormányválságot előidézték és igyekezzék elhárítani az akadályokat a megegyezés utjából. A horvát parasztpárt vezérének megérkezéséig a helyzet változatlan volt, mert Uzunovicsnak sikerült a kormány lemondásának elfogadását elhalasztatni mindaddig, mig Radiccsal nem tárgyal. Radics már Beogradba való érkezése előtt fogadott szalonkocsijában néhány újságírót, akik Batajnicán szállottak be hozzá. Társaságában volt Dimitrijevics Mita volt radikálispárti képviselő, akit Uzunovics küldött hozzá és akinek közvetítésére intézte táviratát Radics a miniszterelnökhöz. Rádiósnak nem volt elö~e 'es tudomása a kormány lemond i áról Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy mi a célja beogradi utjának, Radics ezeket mondotta: — Ezt megmondottam világosan táviratomban, azért megyek Beogradba, hogy Uzunoviccsal tárgyaljak. Öt percnyi személyes beszélgetés többet ér, mint száz távirat. Akár kormányon vagyok, akár ellenzéken, nekem Beogradban kell lennem. — Ha Beograd és Zagreb közt repülőösszeköttetést fognak létesíteni és én miniszter leszek, akkor Zagrehban fogok lakni és reggelenként megyek repülőgépen Beogradba. Hiszen önök tudják — tette hozzá mosolyogva — én kissé aviatikus vagyok. — A távirat szerint ön nem tudta, hogy a kormány lemond — jegyezték meg az újságírók. — Ezt valóban nem tudtam. Csak a lemondás reggelén szereztem róla tudomást. Sem klubom, sem Pavle nem szólt nekem erről semmit — Be fog-e következni a kormánykoalíció felbomlása? — Nem. Mindent el fogok követni, hogy a kormánykoalíció fennmaradjon. — Ezért hangsúlyoztam táviratomban a megegyezés nagy és egészséges politikáját. A megegyezés politikája csak akkor egészséges, ha a kormányban a szerbek és a horvátok többsége van képviselve. Aki a megegyezés politikáját a horvátok többsége nélkül akarja, az kijátsza a megegyezést. Most be fognak lépni a kormányba a szlovének is. — Nekem is az a véleményem, hogy a kormánykoalíciót ki kell szélesíteni. Mi nem a hatalomért, hanem a nép érdekeiért harcolunk. Radios már nem tartja klerikálisnak a szlovén néapár ot — Azt hiszem Uzunovics most azon dolgozik, hogy a szlovén néppárt is lépjen be a kormányba. Az a javaslat, amelyet nekem Uzunovics ebben az irányban tesz, nálam teljes megértésre I talál. — Én ezelőtt bizalmatlansággal viseltettem Korosec pártja iránt, de úgy látszik, ez a párt megváltoztatta politikáját és a helyzet megérett arra, hogy Korosecék belépjenek a kormányba. — Az utóbbi napokban meggyőződtem róla, hogy a szlovén néppárt klerikálizmusa megszűnt. — Nemrég ötven szlovén katholikus pap lépett be a horvát parasztpártba. Többször hangsúlyoztam Szlovéniában, hogy a pápa a mi szellemi fejünk, de nem politikai értelemben és nem engedhetjük meg, hogy beleelegyedjen belső ügyeinkbe. Az állam szuverénitását meg kell védeni. Hogy folyt le a zagrebi icidens? Az újságírók ezután kérdést intéztek Radicshoz a zagrebi incidens felöl. — Ugyan kérem — mondotta Radics — néhány lap hamis tudósítása az egész. Az állomás perronján halkan, beszélgettem a horvát képviselőkkel, még mielőtt a csehszlovák képviselők megérkeztek volna. Amikor megjöttek, én, aki jól tudok csehül, lefordítottam a képviselőknek a cseh szónokok beszédeit és ebből támadt az a látszat, mintha közbeszólnék. Egy-két megjegytést tényleg tettem, de ezeket a szónokok is magukévá tették. — Amikor például Malipetr azt mondotta, hogy Csehszlovákia és az S. H. S. királyság együtt fog harcolni, én hozzátettem: és dolgozni, mire Malipetr megismételte: és dolgozni. Mint látható tehát, ezt a megjegyzésemet jóváhagyta. Ha a csehszlovák képviselők megharagudtak volna rám, nem látogattak volna meg — fejezte be nyilatkozatát Radics István. Radios István a miniszterelnökségen Radics István a pályaudvarról Radics Pavle lakására hajtatott, ahol már várták a kormány Radics-párti tagjai. Dimitrijevics Mita a miniszterelnökségre ment, ahol akkor a miniszterelnökön kivül Jovanovics Vásza, Trifmovies Misa és Perics Ninkó miniszterek, azonkívül Mihajlovics Ilija, a radikális párt alelnöke tartózkodtak. Dimitrijevics Mita délelőtt tizenegy órakor Radics Pavle lakására ment és Radics Istvánnal és Radics Pavleval autón tért vissza a miniszterelnökségre. Az újságírók kérdéseire ekkor Radics kijelentette, hogy még semmit sem tud, most megy a miniszterelnökségre.
