Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-15 / 285. szám

2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926 október 15. A kormány visszavonja lemondását? A helyzetet általában az Uzuno­­vics kormány szempontjából kedve­zően ítélik meg és mint a legkomo­lyabb eshetőséget azt emlegetik, hogy nem kerül sor a kormány le­mondásának elfogadására, sőt valószínűnek tartják, hogy Ra­­diccsai való tanácskozás után Uzunovics visszavonja a kor­mány lemondását és végrehajt­ja a rekonstrukciót. Erősen tartja magát a hir, hogy a kormánykoalíció kiszélesítése is ak­tuális és a szlovén néppárt be fog lépni a kormányba. Pastes egyelőre Cavtatban marad összes pártklubokban élénk élet folyt. A helyzet további fejleményeit nagy érdeklődéssel várják. A Jovanovics­­csoport csütörtökön cáfolta azokat az elterjedt híreket, amelyek szerint a csoport minden körülmények kö­zött támogatja a radikálisokat. A Joyanovics-párt egyik vezető tagja a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt hangoztatta, hogy a csoport mint külön pártklub működik, továbbra is ilyennek marad és semmiképpen sem lehet azt, mint figyelembe nem ve­endő oly csoportot kezelni, amely­nek támogatására a radikálisok fel­tétlenül számíthatnak. Radios optimista nyilatkozatai kai befolyásommal a nemzeti meg­egyezés politikáját öleltem fel és mondhatom, hogy ugyanezt tette Uzunovics is. így az alaptételekben köztünk nincs különbség és nézetel­térés, a különbség mindössze onnan ered, hogy a radikális párt és a hor­­vát parasztpárt is nagyon nagy párt hívei számát és elterjedtségét illető­leg. Úgy az egyik, mint a másik tá­bor képviselőinek egy része hitt azoknak a politikusoknak és sajtó­­orgánumoknak, akik a nemzeti meg­egyezést erkölcstelennek'' és az ál­lamra nézve károsnak tartják. Ilye­nek Pribicsevics és Korosec. — Korosec az utóbbi időben javul és szabad kezet kapott pártjától, nem mondom, hogy a kormányba való belépésre, de arra, hogy köze­ledjék a nemzeti.“ megegyezés politi­kájához. Ez az egyik fontos, a másik az, hogy amikor Csehszlovákiában a kormányban két német van és olyan események játszódnak le, mint ná­lunk másfél év előtt, abban a pilla­natban a megegyezést gyengíteni azt jelenti, mint az ország helyzetét gyengíteni a Népszövetség előtt, á parlamentet tétlenségre kárhoztatni és uj választásokat forszírozni, azt jelenti, hogy nem tudjuk paralizálni azokat a katasztrófákat, amelyek az utóbbi időben bennünket értek. A miniszterelnök ugyanazon a nézeten van, mint én s ezért meg fogunk egyezni gyorsan és teljesen. A beszélgetés ezzel véget ért és a gyorsvonat elindult Beograd felé. Pastes Beogradba való visszatéré­séről még nem érkezett pozitív hir és minden jel arra vall, hogy a Pártvezér Cavtatban fogja be­várni azt, hogy Őfelsége a kor­mány lemondását elfogadja-e. Pasics ugyanis ferde helyzetbe kerül­ne, ha megérkezne Beogradba és a válság olyan megoldást nyerne, a mely az ő meghallgatását nem tenné szükségessé. Ha a kormány lemon dúsát Őfelsége nem fogadja el, Uzu novicsnak módjában áll a válságot úgy megoldani, hogy Pásicsot meg sem kérdezi. Ezt Pasics hívei el akarják kerülni és ezért marad a pártvezér egyelőre Cavtatban. A szlovén néppárt per­manens ülése A szlovén néppárt csütörtökön épp­úgy, mint szerdán délelőtt és délután klubülést tartott, amelyen a politikai helyzetről tanácskoztak, de kommü­nikét nem adtak ki. Rádióstól várják az ellen­tétek elsimítását Radicsnak pénteki Beogradba ér­kezése elé nagy várokzással néznek, Minden jel arra mutat, hogy Radicsnak sikerülni fog elimi­­nálni az ellentéteket a két kor­­ajánypárt között és ezzel ismét helyreállítani a nemzeti meg­egyezés koalícióját. Aá ellenzéki- pártok egyelőre vá­rakozó állásponton vannak. A kép viselők csaknem teljes számban Beo gradba érkeztek és csütörökön az Zagrebből jelentik: A kormány­­krízis csütörtökön Zagrebból uj len­dületet kapott a megoldás felé. Ra­dies István, aki a kormány lemondá­sának hírére szinte tüntetőén kiuta­zott szőlőjébe szüretre, csütörtökön visszatért Zagrebba. Radics a Bácsmegyei Napló mun­katársának kérdéseire kijelentette, hogy a kormánykrizis előre látható volt, mert nem tartották be azokat az alapelveket, amelyeket a júliusi egyezmény állapított meg és nem valósították meg azokat a törvénye­ket, amelyek főfeltételei voltak a megegyezésnek, ezek a községi au­tonómiáról, a dalmáciai agrárreform­ról és az adóegységesitésről szóló törvények. — Ennek dacára — mondotta Ra­dies — továbbra is bizalommal va­gyok Uzunovicscsal szemben, mert látom benne a jóakaratot és üdvözlöm a miniszterelnöknek az elhatározását, hogy a nem­zeti megegyezés kimélyitése ér­dekében kiszélesíti a koalíciót. Radics kijelentette, hogy bár kez­detben ellenezte a koalíció kiszélesí­tését, most ő is szükségesnek tartja. A horvát parasztpárt vezetősége csütörtökön délután félhattól hét óráig ülésezett, ezután Radics István Hütizsi Omér képviselővel a pálya­udvarra ment és beszállt a beogradi gyorshoz hozzácsatolt szalonkocsiba. A‘ vonatban a horvát parasztpárt el­nöke a következőket mondotta a Bácsmegyei Napló munkatársának. — Én teljes lélekkel és teljes politi­A dióverő édesanya Irta: Krúdy G :ula özvegy Figeczkyné, egy vidékünkbeli nriasszonyság, azok közé a gazda­­asszonyok közé' tartozott, akik a dió­­yerőt megragadják, amikor az erdőből előkerült cinke rátelepszik a mind el­­árvultabb szőlőkaróra. ‘ De hiszen nem is a dióverés miatt volt nevezetes asszonyság Figeczkyné, ha­nem a fia miatt, akinél nagyobb gézen­gúz talán még nem is járt ezeft a vilá­gon. Ifjabb Figeczky gézengúz volt. Nem is akart más lenni, mert az volt a né­zete, hogy becsületes ember bárki le­het könnyű szerrel, de a gézenguzság­­ra,születni kell. ' Már gyermekkorában hiába énekel­gette a feje felett özyegy édesanyja azt a dalt, amely úgy kezdődik: »Kis sze­keres, nagy szekeres...« Amely dal mellett mindén gyermek el szokott, alud­ni. _ Mintha az ördög szállotta volna meg Figeczkyt abban a korszakban is, amikor a gyermekek az asztal alatt szoktak bujkálni, amikor vendégek ebé­delnek. A kövér asszonyságok fekete éberlaszting cipőit krétaporral behintet­te, hogy azok nem ismertek rá a saját lábukra, amikor vacsoraidőben az asztal mellől felállottak. — Ámde később sem nyughatott tőle szoknyáslény abban az Angyal-zugnak nevezett uecácskában, ahol Figeczkyék laktak. Utánuk som­­polygott a szolgálóknak, amikor azok a padlásra mentek és a száradó diók között olyan dörörabölést vitt véghez, mLntha a íkéményből szabadult volna ki az oda jól befalazott kísérteit. A csinytévő gyermekkor után termé­szetesen ugyanolyan élet folytatódott. Lányok és asszonyok veszedelme lett a kékszemü és cigányképü Figeczky, — mindig halálosan szerelmes volt valaki­be, amig valamely újabb szerelme nem akadt... •< Nem is nagyon csodálható, hogy egy őszi napon, amikor már kezd valamit számítani a présház düledező négy fala, valamint a venyige-tűzrakás. amelyre minden szőlőben foglalkozó ember ön­kéntelenül dob uj tüzelőt, mint valami ősi máglyára: a cselédek lélekszakadva jelentették özvegy Figeczkynének, hogy sietne azonnal a kertbe, mert fia a dió­fára felakasztotta magát. # Az ifjabb Figeczky valóban egy ma­gas ágon himbálózott, ahol a földönlé­vők el nem érhették. Derék, komoly diófa volt, épen annyi idős, mint özvegy Figeczkyné, aki ugyancsak nem akart tovább élni, mint diófája: koporsójának szemelte ki ezt a nagy fát. Hajdanában, amíg Figeczky — az öreg — élt, sokat szundikált e fa alatt, ha az álmosság elnyomta. A szil­vafák, amelyek a diófát tisztes távolból körülvették, még csak szomszédoknak sem számíthattak e hatalmas fa mel­lett, de még csak távoli atyafinak sem, pedig azt mondják, hogy a kertben lévő fák mind rokonok, a föld alatt örökös kézszoritással védelmezik egymást gyö­kereikkel a kertben járó fejsze elől... A szilvafák, miután megváltak hamvas gyümölcseiktől, feketén, ázottan. őszi ég­boltozat alatt azon látszottak búslakod­ni, hogy nemsokára olyan finom hamu lesz belőlük is, amelyennel gyümölcsei­ket bevonták. Régen divatját múlta cse-Góts Endre dr. az ügyészségen A vádtanács kikindai orvosszakértők kihallgatását rendelte el Góts súlyos testisértési perében Becskerekről jelentik: Góts Endre dr. letartóztatása rendkívüli szenzá­ciót keltett 'Becskereken. Az egész város a letartóztatásról beszél és egyre-másra hoznak föl újabb esete­ket. mert Qótsnak igen széles pácien­­turája volt és volt betegeinek legna­gyobb része vagy a gyógykezelés hiányosságát, vagy pedig a felszá­mított honorárium aránytalanságát panaszolja. Góts Endrét a vizsgálóbiró csü­törtökön még nem hallgatta ki, mert Makszimovics Szvetiszláv állam­ügyész nem tett még vádinditványt és igy a vizsgálóbiró csak pénteken fog dönteni a letartóztatás fentartá­­sáról. A vádtanács ilyenformán elő­reláthatólag csak szombaton, vagy esetleg hétfőn fogja tárgyalni az ügyet és valószínűnek látszik, hogy a vádtanács döntéséig Góts minden­esetre a fogház lakója marad. Érdekes, hogy a becskereki tör­vényszék vádtanácsa éppen most foglalkozott Gótsnak egy másik ügyével. Góts Endre ugyanis, mint ismeretes, a múlt év januárjában az uccán megtámadta dr, Heinerman Alajos becskereki orvost és felelős­ségre vonta azért, mert Heinerman Góts orvosi tudásáról lekicsinylőén nyilatkozott. Amikor Heinerman ki­jelentette, hogy nem hajlandó Góts­­csal szóbaállni, ez saját házának ka­puja alá vonszolta az idősebb orvost és arculütötte, úgy hogy Heinerman elesett és sérülései következtében három hétig beteg volt. Heinerman feljelentésére az ügyészség súlyos testi sértés miatt vádat emelt Góts ellen és a vádirat ellen Góts kifogás­sal élt. A felfoiyamodásban Góts Endre kifogásolja, hogy súlyos testi sértéssel vádolják, holott egy arcul­­ütéstől nem lehet súlyos sérülési kapni és erre vonatkozólag orvos­szakértő kihallgatását kéri. Megem­líti azonfelül, hogy Heinermannai szemben azért lépett fel olyan eré­lyesen, mert elkeserítette őt a becs­kereki orvosok indokolatlan bojkott­határozata. A vádtanács szerdai ülésén foglal­kozott a felfolyamodással és úgy döntött, hogy kikindai orvosokat fog meghallgatni szakértőként arra vo­natkozólag, hogy az egy arculütéstől származhat-e súlyos testi sértés. A becskereki orvosokat ugyanis Góts Endrével szemben elfogultnak tart­ja a vádtanács. A szenzációs ügy további fejlemé­nyét nem csak Becskereken, hanem egész Bánátban a legnagyobb érdek­lődéssel várják. resznyefa, meggyfa, amelyről csak a cinke tudta még, hogy mért látogatja. Csak a diófa áll koronájában a késő őszi időben, mert az ö vastag leveleihez nem nyúlhat még az üstököket-rázó szélvihar sem, — zsákokba tévődnek el ezek a jótékony levelek, mint akár a kert sarkában a hosszú téli estékről ál­modozó dohánylevelek. Gyümölcsei, ke­mény diók mozdulatlanok és legfeljebb azok a könnyelműek hullanak le közü­lük, amelyek mindenáron azt akar iák hallani, hogy milyen nagyot is koppan­­nak, ha egyszer földet érnek. — Telve van dióval a fám és ti még csak a dióverő rudakat sem készítetté­tek elő? — kiáltotta fel első kétségbe­esésében a megzavarodott édesanya. * Lett most már futkározás a kertben, ahol az ifjabb Figeczky függött a diófa egy kinyulott ágán. A szőfőindák olyankor mutatják meg, hogy milyen erősek, amikor a cselédek lajtorjákért futamodnak, mintha az er­dőn keresztül akarnák vinni a létrát. amúgy is hervadozott, mintha már ré­gen szentképpé változott volna egy imakönyvben, amelyet nem vesz elő sen­ki. Kicsiny volt és kezével már csak a kenderfonalat tudta hosszúra pödörite­­ni, — most mégis a legnagyobb és leg­nehezebb dióverörudat kapta a kezébe, mint egy kötőtűt. Pörlekedni már régen csak a megszokott lábasaival, fazekai­val, macskáival szokott, azokkal is in­kább csak duruzsolva, mint a megszo­kás, — most pedig úgy csörgött a hang­ja, mint az érett mákfejben a magok. — Nem hagyom a fiamat elpusztulni, még ha az egész Angyal-zug vagy pedig az egész világ angyalai is összeesküd­tek volna ellene. Nem hagyom meghal­ni fiatalon, tudatlanul, szerelmesen, ami­kor az életnek még csak azt a csikját látta, amennyit csupán a nők mutatnak meg a hiszékeny férfiaknak. Élni kell a fiamnak. így beszélt özvegy Figeczkyné és az öles dióverőruáit megemelte, hogy a vén diófa szinte meghá.tráini látszék előtte. És a rúd sújtott, hogy a nyugo-A présházajtó, amely megett kötelek, székek, rudak rejtőzködnek, most se­hogy sem akar felnyílni, bár szeles éj­szakákon messzire hallani nyikorgását, mintha valaki ki és bejárkátna a prés­házba. De ami könnyű a kísértetnek, nehéz az a balgatag embernek... Aztán itt vannak ezek a gyáva nő­személyek, akik tavaszi színeket példázó szoknyáikban még egy székre se mer­nek felállani, hátha kirántja azt alulok a fán függő Figeczky, mint még tegnap is megtette... De nem ijedt ám meg a törékeny, be­teges édesanyja, özvegy Figeczkyné, aki egyetlen fia gézenguzságai miatt dalmas falevelek között egyszerre vi­har keletkezett, a flegmatikus, örökélet elszántságával üldögélő diók hirtelen elugrottak a helyükről és a föld felé ro­hantak. A vastag diofaág pedig, amely olyan erősnek látszott, mint azok a fa­darabok, amelyekből azoknak készítünk sírkeresztet, akiket nagyon szerettünk: hangos jiaíKláltássa! eltörött. A diózápor hullott özvegy Figeczky­né körül, de egyetlen dió sem érintette. Ellenben a diókkal együtt lehullott a fáról a fiatal Figeczky is és pedig egye­nesen di édesanyja ölébe. Mondják, hogy a gézengúz Figeczky ezután még sojtárg Élt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom