Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-14 / 284. szám
T926 október 14. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. CIRKUSZ Mért nem vagyok rovott múltú! Szeptember 8-ikán feltettem magamban, hogy moziszinész leszek. Elhatározásomban két szempont vezetett Egyik, hogy szegény Valentino meghalt és igy megürült egy hely számomra, másik, hogy momentán nem volt egy vasam sem, ennélfogva jól jött volna száztizezer dollár. (Mondják, hogy Chaplin havonta ennyit keres...) Sehol nem olyan udvariasak az emberek, mint a íilmbrancsban. El voltam készülve rá, hogy ezen a rögös pályán nem fog egész simán menni a dolog s egyik-másik irodából kirúgnak, mielőtt sztár leszek. Hát szó sincs róla. A legelözékenyebben fogadtak mindenütt, ahol csak megjelentem, csupán ... Csupán mindjárt az első helyen, ahol főszereplőnek ajánlkoztam, megkérdezték: — Hol játszott már? — Sehol — válaszoltam őszintén — de ez nem tesz semmit, egyszer el kell kezdeni. Le sem tudom irni, hogy milyen nyájasan világosítottak fel: — Nagyon sajnáljuk, de kezdőket nem használhatunk! Az illetőnek látszott az arcán, hogy tényleg sajnálja. A legbarátságosabb hangulatban váltunk el. Ide majd akkor jövök el legközelebb, ha már a hátam mögött lesz néhány világsiker. Addig is elmentem egy kisebb filmgyárba. Elhatároztam, hogy itt nem árulom el, hogy kezdő vagyok, ha esetleg megkérdik. De nem kérdezték meg. hanem aziránt érdeklődtek, hogy tudok-e lovagolni? A tüzérségnél szolgáltam a háborúban. Nagy örömmel feleltem, hogy tudok. — Akár kézállást is csinálok galopp közben a nyeregben — tettem hozzá büszkén. Erre a hajmáskéri tiszti iskolában tanítottak bennünket. Négyhónapi kiképzés után úgy jöttünk ki innen, mint kész mülovarok, éppencsak lőszertant és tereptant nem tanultunk. Azt hiszem, ezért vesztették el a középhatalmak a világháborút... De ez most mellékes. A tárgyra csak az tartozik, hogy itt is megköszönték ajánlkozásomat, de nem angazsálhattak: — Nagyon sajnáljuk — mondották — de egy komikus figurára volna szükségünk, akinek dunsztja sincs a lovagláshoz, minduntalan lepotyog a gebéről, ha fölteszik rá és végül kitöri a nyakát. Pech. A legközelebbi helyen ugyancsak azt kérdezték, hogy tudok-e lovagolni? Okulva tapasztalataimon direkt sértődötten válaszoltam: — Én? Még hintalovon sem. — Nagyon sajnáljuk — hangzott a válasz — de nekünk egy kitűnő lovas kellene, aki tud tótágast állni a nyeregben. Szégyeltem elárulni, hogy hazudtam. Mentem egy üvegházzal tovább. Ott éppen törpére lett volna szükség, nagyon sajnálták. Volt filmgyár, ahol a kék szememmel volt baj, itt tüzes spanyol torreádorokat verbuváltak. Egyik rendező nagyon sajnálta, de csak kimondott férfiszépség jöhetett nála ezidőszerint számításba. Nem értem, hogy ez mért nem szerződtetett ... Leggyakrabban azzal utasítottak el: — Nagyon sajnáljuk, de már ki vannak osztva a szerepek. Tapasztalatlanabb rendezők ezt szokták mondani: — Nagyon sajnáljuk, de csak a jövő hónapban kezdjük a felvételeket, most még a darab sincs kiválasztva. Ez a kifogás azért rossz, mert nem intézi el végleg az ajánlkozót és az egy hónap múlva újból jelentkezik. Akkor igy rázzák le (öreg filmszínészektől hallottam) : — Nagyon sajnáljuk, de csak a jövő hónapban kezdjük a felvételeket, most még a darab sincs kiválasztva A dolog azért nem tragikus, mert mise az ajánlkozó harmadszor jelentkezik, a tapasztalatlanabb rendezőből tapasztalt rendező lesz és ehhez képest már a következőket rebegi be: — Nagyon sajnáljuk, de már ki vannak osztva a szerepek. De ez még semmi. Egyik atelierben letagadták, hogy ott filmgyár van. — Nagyon sajnáljuk — mondta a főrendező — de ez egy füszerkereskedés. A műterem a szomszéd kerületben van. Közben hunyorgott, mert a reflektorok belenyilaztak a szemébe. Rögtön tudtam, hogy nem mond igazat Abból, hogy »nagyon sajnáljuk«Becskerekről jelentik: Az államügyészség rendeletére a becskereki rendőrség szerdán délután letartóztatta dr. Gots Endre becskereki orvost és azonnal átkisérte az ügyészség fogházába. A szenzációs letartóztatás előzményei nagyrészt ismeretesek, mert a korábbi vizsgálat idején a Bácsmegyei Napló is többizben foglalkozott Gots Endre diplomájának kérdésével és megírta, hogy gyanuokok merültek fel, hogy a diploma neifi illeti meg Gots Endrét. Számos tanú úgy nyilatkozott annak idején a Bácsmegyei Napló becskereki munkatársa előtt, hogy Gots Endre 1919. december hatodikán, amely napon a diploma kelt és előzőleg is egy hónapig Szerb-Elemér bánáti községben orvosi gyakorlatot folytatott, tehát nem lehetett jelen Kolozsvárott a doktorrá avatásán. A becskereki ügyészség abban az időben vizsgálatot indított ellene, hogy megállapítsa a diploma származásának körülményeit, egyidejűleg pedig a beogradi orvosi kamara is megindította a vizsgálatot, amely eddig rendkívül érdekes eredményeket produkált. Megállapították, hogy Gots Endre, diplomájának záradéka, amely szerint 1919. december hattól 1920. decemberéig. egy éven át Kolozsvárroit kórházi gyakorlatot folytatott, nem felel meg a valóságnak, mert az egész 1920. évet Elemér községben töltötte, mint magánorvos. A kamara beidézte Gots Endrét és felvilágosítást kért tőle erre vonatkozólag. mire kai kezdte a mondatot. Ráismertem erről a filmszakmára. Egy hónap leforgása alatt végigpróbáltam valamennyi berlini filmgyárat Mindegyiknél elutasítottak, csak a Foxgyár szerződtetett volna, ha feltűnően karcsú, szőke nő vagyok, aki tud biciklizni. így azonban nagyon sajnálták.., Már végleg letettem minden reményről, amikor tegnap olvastam az újságban, hogy a nagy rendőri kiállítással kapcsolatban egy ugnevezett »Polizeifilm« is készül, amelynek felvételeit a közeli napokban kezdik meg. Rögtön Gots beismerte, hogy abban az időben valóban Eleméren volt és a diplomának ez az adata téves. Ez a körülmény alaposan gyanússá tette Gots Endre diplomájának valódiságát. De egyéb gyanús körülmények is merültek fel s ezért az orvosi kamara elhatározta, hogy Gots Endrét eltiltja az orvosi gyakorlattól, amig tisztázódik a doploma eredete. Ezt a határozatot azonban különösképen egészen mostanáig nem hajtották végre. A vizsgálat folyamán az egészségügyi minisztériumban megtalálták I Gots Endre kérvényeit, amelyekben praxisengedélyért folyamodott és amelyekben azt irta, hogy 1918-ban szerezte doktorátusát. A kérvényeket 1922-ben és 1923-ban nyújtotta be Gots Endre, akinek most birtokában levő diplomája 1919. évről datálódik, tehát az a körülmény, hogy ezekben a kérvényekben 1918-beli doktorátusára hivatkozik, arra enged következtetni, hogy a kérvények benyújtása idején még nem is volt meg a diplomája, hanem azt csak 1923. után szerezte meg valamilyen módon. Gots előadása szerint 1920 januárjában érkezett Elemérre, ezzel szemben egyik kérvényében a minisztériumhoz azt irta, hogy 1919 november elsejétől Szerb-Elemér községben orvosi gyakorlatot folytat. A dátumbeli zavarok tovább folytatódnak azzal, hogy a vrsaci bejelentő hivatal adatai szerint Gots Endrét 1918 novemberében jelentették be Vrsacon állandó lakásra és onnan közvetlenül Elemérre való költözéelmentem a főkapitányságra jelentkezni. Egy fogalmazó fogadott, aki fel se nézett irományaiból, csak rámförmedt: — Volt már büntetve? Ijedten tiltakoztam. — Nagyon sajnáljuk — jelentette ki erre, mint egy kész filmrezsisszőr — de már csak néhány tipikus Lombrosopoíára van szükségünk és igy büntetlen előéletüeket nem használhatunk. Ez volt az utolsó szalmaszál. Most már fuccs a filmkarrieremnek. Mért nem vagyok rovottmultu? Skiz sét jelentették be, tehát eszerint 1918 novembere óta egyforlytában Jugoszláviában tartózkodott, igy a a szigorlatait sem tehette le Kolozsvárott. Ezt megerősíti többek vallomása, akik már 1919 nyarán úgy ismerték Vrsacon, hogy ott orvosi gyakorlatot folytatott és betegeket kezelt. Ezek az adatok állnak az ügyészség rendelkezéséré Gots Endre diplomájára vonatkozólag, ezenkívül azonban más súlyosan terhelő feljelentések is érkeztek ellene. Négy kifli — négyezer dinár Többek között a következő eseteket jelentették a becskereki ügyészségnek: Szremác Milánná botosi lakost — a feljelentés szerint — Gócs négy napig kezelte szanatóriumában. Ezalatt az asszonynak mindössze négy kiflit adtak enni és ellátásért négyezer dinárt számított fel. Milankov Miloje eleméri lakost, akinek kizárt lágyéksérve volt, sürgősen meg kellett volna operálni, a feljelentés szerint azonban Gots egy hétig injekcióval és gyomormosással kezelte és csak ezután utalta be a kórházba operáció végett, amikor azonban már nem lehetett rajta segíteni. Tóth János cukorgyári kocsis felesége méhrákban betegedett meg. Az asszony a munkásbiztositó pénztárban dr. Kuzing és dr. Radulovics orvos megvizsgálták és megállapították, hogy sürgős operációra van szükség és ezért azonnal a kórházba utalták. Az asszony nem ment el a kórházba, hanem felkereste Gotsot, aki kijelentette, hogy semmi szükség nincs operációra, garantál-Bethlen a magyar nemzetgyűlés első ülésén nyilatkozik a jugoszláv orientációról A magyar miniszterelnök hosszasan tanácskozott a budapesti olasz követtel az adriai szabad kikötőről Budapestről jelentik: Politikai körökben sok találgatásra adott okot, hogy a nemzetgyűlés őszi ülésszakát miért nyitják meg egy héttel később a tervezett időpontnál A halasztást először a belügyminiszterválsággal hozták összefüggésbe, szerdán azonban megbízható helyen azt az információt adták, hogy az egy hetes halasztás nem a belügyminiszter-problémával van összefüggésben, hanem Bethlen miniszterelnöknek azzal az elhatározásával, a mely szerint Bethlen már a nemzetgyűlés első ülésén nyilatkozni óhajt részletesen Magyarország külpolitikai helyzetéről, elsősorban a jugoszláv és olasz orientációról Mivel azonban ezekben a kérdésekben Bethlennek még előbb bizonyos információkat kell szereznie, ezért vált szükségessé a nemzetgyűlés megnyitásának néhány napos elhalasztása. Ilyen körülmények közt az október 18-iki, hétfői megnyitó ülésnek nagy eseménye lesz Bethlen napirend előtti felszólalása, mert valószínűleg Bethlen expozéját nagyszabású napirendi vita fogja követni, miután az ellenzék részéről javasolni akarják, hogy a miniszterelnök bejelentését tűzzék napirendre, hogy az ellenzéknek alkalma legyen kifejteni az álláspontját a jugoszláv orientáció kérdésében. Bethlen miniszterelnök egyébként szerdán délelőtt másfél órás kihallgatáson fogadta Ercole Durini di Monza budapesti olasz követet. Jól informált helyen Bethlennek az olasz követtel folytatott tanácskozását egyrészt Nincs5''-' külügyminiszter legutóbbi beszédével másrészt a Magyarországnak juttatandó adriai szabadkikötő kérdésével hozzák kapcsolatba. A tanácskozás anyagából természetesen közelebbi adatok nem szivárogtak ki, de diplomáciai körök szerint az olasz kormány, különösen most, az adriai szabad kikötő tervének felvetődése után nagy érdeklődéssel várja azokat a tárgyalásokat, amelyek a legközelebbi jövőben Jugoszlávia és Magyarország között megindulnak. Letartóztatták Gots Elődre dr. becskereki orvost Gotsnak nem sikerült tisztázni a diplomája körüli kétségeket — Több feljelentés alapján az ügyészség rendelte el az állítólagos orvos letartóztatását Kártérítési pörök légiója indul Gots ellen
