Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-14 / 284. szám

1926 október 14. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. öTda!. KISEBBSÉGI ÉT,FT Az erdélyi magyar párt gyergyói nagygyűlése befejeződött. A nagygyű­lés impozáns, békés manifesztációja volt a magyarságnak és igazolta azokat, akik a pártegység újabb megerősödé­sét várták a kongresszustól. A pártel­lenzéknek a nagygyűlésen sikerült ál­láspontját keresztülvinni: indítványára levették a napirendről a szervezeti sza­bályzatot, mely a pártvezetöségnek, illetőleg az elnöki tanácsnak különös hatalmat kívánt biztosítani. A szerve­zeti szabályzat fölötti vitában Weisz Sándor képviselő fejtette ki az ellenzék felfogását. »Egészséges politikát — mondotta többek közt — gerinces el­lenzék nélkül nem lehet teljesíteni. Gyó­gyíthatatlan hiba lenne, ba a fejünket struccok módjára homokba fúrva, va­kon haladnánk el azon jelenségek mel­lett, amelyek azt bizonyítják, »hogy a magyar kisebbség nagy tömege, ha sza­vát nyíltan fel nem is emeli, de bense­­jében fájdalmasan hordozza azt a tu­datot, hogy a párt a jelenlegi politikai konstelláció mellett a párt vezetéséből 'kiszorított intellekruelek, az iparos és föltímives rétegek nélkül kifelé nem képviselheti azt a gondolatot, hogy a magyar párt az egész ország közvéle­ményét maradék nélkül képviseli. Meny­nyivel nagyobb erötöbbletet jelent a kormány felé támasztott követelések sikerénél, ha a párt arra hivatkozik, hogy mögötte egy erős és elégedetlen csoport áll, amely a paktumban kikö­tött feltételek teljesítését a legenergr­­kusabban követeli. A párt vezetősége csak programjának konzekvens köve­tesét ismeri el, ha ezt az ellenzéket nem nézi sanda szemmel, hanem a fel­színre tóduló elégedetlenséget, mint az erdélyi kisebbség vezérszólamát iktatja be harci eszközeinek egyik legfonto­sabb és legerősebb dokumentumaként. De nemcsak a kormány felé kell ki­hangsúlyozni az elégedetlenség doku­mentálását, hanem az összes román pártok felé, amelyeknek ezáltal kell rá­eszmélnie ama tényre, hogy a magyar­ság nemcsak egy választási kontingenst képvisel, hanem komoly és erőteljes po- BtJkai tényezőként tör a törvényben és a nemzetközi jogban determinált köve­teléseinek megvalósítása felé. A reform­csoport nem bontani, nem frondőrködni, hanem nyílt sisakkal alkotó munkában akar egyesülni a párt hivatalos szervei­vel. Ennek egyik feltétele azonban az, hogy a szervezeti szabályzat elhibázott müvét vegyék le a napirendről és von­ják be uj szabályzat keretében az al­kotó munka lehetőségébe azokat az ér­tékes elemeket, akik a párt politikáját termékennyé akarják tenni.« A nagyhatású beszéd után 28 szóval 18 ellen elfogadták a reformcsoport in­dítványát. * A nagygyűlésen Krenner Miklós, a pártellenzék vezére, fejtette ki a ko­lozsvári értekezleten résztvevők politi­kai felfogását. Beszédében — mely nagy hatást tett — foglalkozott a csú­csai paktummal és evvel kapcsolatban megállapította a pártvezetőség felelőssé­gét. »A községi választások előtt — mondotta — a liberális párt, az orszá­gos választások előtt pedig az avares­­canusok kötöttek velünk paktumot. Hogy még eddig nem valósították meg az ígéreteket, különösen az iskolaíakat, annak oka a vezetés, mely a parlamenti I csoport kiválasztásánál súlyos hibákat követett el és támadási felületeket adott, amit úgy a kormány, nünt a sajtó ter­mészetesen kínos módon kihasznált. Ezen csak a demokratikus kiterjesztés és átszervezés segitihet, mely kapcsolat­ba hozza a demokrata elemeket, az egész magyarság erejét reprezentálja, kiveszi a többség szájából az irreden­tizmus vádját, amelyet különben már csak vulgáris politikusok idéznek. Az irredentizmusra nincs szükségünk, mert ez csak a nemzetiségi politika fegyve­re, mig a nemzetközileg elismert ki­sebbség a jogok erősebb fegyverét használja.« Krenner beszédét lelkesen megtapsolták. Az uj pártvezetöséget a nagygyűlés ! a következőkép választotta meg: el­nök gróf Bethlen György. alelnökök I Inczédi Joksmann Ödlön és gróf Teleki I Arthur, pártügyész Ferenc József dr. Az intézőbizottság a következő tagok­kal bővült ki: Árkosi Jenő ref. lelkész, Balázs András kanonok. Bokor Márton ref. lelkész, Bárdos Péter kisgazda, Bő­­főnyi Zoltán ügyvéd, Tabérv Géza, Gyallay Domokos, Perédi György, Zá­­goni István, hirtepirák, Kecskeméthy István Tef. theológiai tanár, Budai Ti­bor, Fekete Andor, Körösi György, Kun Richárd, Krenner Miklós, Szabó Béni, Kovács Károly, Makkai Domokos, Pé­­terfi Lőrinc, Purgly László és Telegdy József. A nevek között a reformcsoport tíz delegátusa szerepel # Bethlen György gróf székfoglaló be­szédében többek közt ezeket mondotta: »Az elnöki tiszt a legnagyobb kitünte­tés, amely magyar embert ebben az or-Londonból jelentik: Chamberlain külügyminiszter kedden megbeszé­lést folytatott Kraszin párisi szovjet­­követtel. A Daily Telegraph értesü­lése szerint Chamberlain és Kraszin tár­gyalásai nem vezettek ered­ményre. Kraszin a tanácskozás során annak a reményének adott kifejezést, hogy az angol-orosz kereskedelmi kap­csolatok kifejlesztése érdekében az szágban érhet, de egyben a kötelesség és felelősség maximuma. Mint paran­csot teljesítő katona, kötelességemnek érzem a gigászi fetedat vállalását. Ha igazságos elnézéssel akarjuk szemlélni és bírálni állapotainkat, fentartás nél­kül el kell ismernünk, hogy a magyar­ság összefogása és megszervezése te­rén nagyfokú haladást tettünk. Hogy a magyar párt nem tudott feltűnő ered­ményeket eddig felmutatni, a hibák és mulasztás okát ne személyekben, ha­nem a viszonyokban keressük. Többé­­kevésbé mindnyájan követünk el mu­lasztásokat és mindnyájan fokozhat­nánk még szorgalmunkat és buzgóbb részvételünket. Hogy azonban pártunk­nak súlya kétséget nem szenvedőleg növekedett minden irányban, minden vitán felül álló tényként állíthatom. Az is bizonyos, hogy műiden magyarnak itt és csakis ebben az egységes magyar pártban van a helye.« Bethlen után többen felszólaltak. angol kormány messzemenő áldoza­tokra is hajlandó és ecélból nagyobb kölcsönt is rendelkezésre bocsát Oroszországnak. Chamberlain a kölcsönre vo­natkozó célzást azzal utasítot­ta vissza, hogy az angol köz­vélemény az orosz kölcsönt el­lenzi, tekintettel arra, hogy a szovjetek angolellenes propagandája még min­dig nem szűnt meg. A román parasztpárt fuzionált a nemzeti párttal Az ui párt neve: nemzeti parasztpárt, elrolre Maniu Gyula Bukarestből jelentik: A nemzeti párt és a parasztpárt vasárnap kö­zös kongresszust tartottak Buka­restben, melyen nagy lelkesedéssel jóváhagyták a fúziót és kimondták a nemzeti parasztpárt megalakulását. Az uj párt ideiglenes elnöke {óaniu Gyula, a nemzeti párt vezére, alel­­nökei Michalache és Lupu, titkára pedig Madgearu lett. A pártprogram követeli a katonai szolgálati idő le­szállítását. a Banca Nationale re­formját, a lej stabilizálását, a kivi­teli illetékek megszüntetését és a tisztviselő-reformot. A kisebbségi kérdésben az uj párt kötelezőnek ismeri el a gyulafehér­vári határozatokat. Agyonlőtt egy lakatosmestert az odzsacii állatorvos Halálos harc az éjszakai támadóval — A letarlóztatott állatorvos azt vallja, hogy önvédelemből ölt — Az áldo­zatról megállapította a csendőrség, hogy rovotimultu Odzsaciról jelentik: Az odzsacii csendőrség szerdán reggel letartóztatta Holländer Mór községi állatorvost, aki agyon­lőtte Sípos Ferenc odzsacii la­katosmestert, Holländer Mór, aki két évvel ezelőtt telepedett le Odzsacin, hamarosan kedvelt tagja lett a község intelli­genciájának. Éppen ezért óriási szenzáció a községben az állatorvos letartóztatása. A véres eseményt megelőzőleg Holländer Mór a Manc-féle vendég­lőben tartózkodott barátjai társasá­gában. Éjjel egy óra felé Holländer elbúcsúzott a társaságtól, a vendég­lőtől alig száz lépésnyire levő laká­sára indult. Az állatorvost egy da­rabig elkísérte Frajer Lőrinc kender­­kikészitő mester, akivel megállt be­szélgetni és félkettő tájban elváltak. A további részletek egyelőre ho­mályban vannak. Holländer a csend­őrségen tett vallomásában elmondot­ta. hogy miután Frajertől elvált, ha­zafelé ment. Körülbelül húsz lépésre lehetett lakásától, mikor e?v kapumélyedésből egy sötét alak ugrott elő és rákiáltott: Pénzt vagy életet! Holländer előrántotta revolverét és még mielőtt a támadó elfordul­hatott volna, rálött. Az isme­retlen szó nélkül összerogyott. A lövés zajára a közeli házakból kirohantak az emberek, akiknek Holländer elmondta, hogy önvédelemből lőtte le támadó­ját. Pár perc múlva a helyszínen volt a rendőrség dr. Wiht István községi orvossal, aki megvizsgálta a vértó­csában fekvő embert és megállapí­totta, hogy a lövés azonnali halált okozott. A vizsgálatnál jelenlevő közönség közül a halottban többen felismerték Sipos Ferenc odzsa­cii lakatosmestert. akiről a rendőrség megállapította, hogy rovottmultu ember és most is folyik ellene kihágási eljárás. A rendőrség Holländer Mórt szerdán reggel letartóztatta és megindította a vizsgálatot, hogy a rejtélyt meg-Chamberlain és Kraszin tárgyalásai Az angol külügyminiszter visszautasította Szovjet- Oroszország kölcsönkérését világítsa. A rendőrségnek semmiféle adat nincs a birtokában, mert a vé­res eseménynek egyetlen szemtanú­ja nincs. Sipos' holttestét szerdán délelőtt felboncolták és megállapították, hogy a golyó, amely közvetlen közelről fúródott testébe, a mellkas jobbolda­lán rézsútos irányban hatolt be és a bordák között áthaladva keresztül fúrta a szivet és azonnali halált oko­zott. A holttesten dulakodás nyo­mait nem fedezték fel. Csak az ar­con van kisebb zuzódás, amely va­lószínűleg zuhanás közben keletke­zett. Holländer Mór a tényállás kiderí­téséig a csendőrség őrizetében ma­rad. Az eltévedt rendőr Bajára indu't ér Rigyicán fogtak e’ egy budapesti rendőrt Szomborból jelentik: A rigyicai határrendőrség letartóztatta Babkó Sándor budapesti közrendőrt és Fa­zekas Lidi bajai leányt, akik — mint kiderült — Bajára indultak, de út­közben eltévedtek és igy kerültek át jugoszláv területre. A teljesen fel­szerelt, uj egyenruhába öltözött köz­rendőr természetesen nagy feltűnést keltett. A hatóságok is kíváncsian faggatták a rendőrt kalandos utazá­sa felől, aki bőbeszédüen mondotta el, hogy mint vetődött el Fazekas Lidivel Budapestről Rigyicára. Babkó Fazekas Lidivel Budapest­ről hajón indult el Bajára. Útközben Baja előtt, Gyurics-állomáson va­lami miatt kiszálltak és gyalog foly­tatták tovább útjukat Baja felé. Áz ismeretlen vidéken azonban eltéved­tek és mire észrevették, hogy nem jó utón járnak, már a jugoszláv ha­tárőrség kezei közé kerültek. A ri­gyicai csendőrségen három napig tartották őrizetben Babkót, akinek annyira megtetszett a jugoszláv rendőri élet, hogy fölvételét kérte a csendőrséghez. Kérését azonban nem teljesítették, hanem beszállítot­ták a szombori főszolgabírói hivatal­ba, ahonnan Fazekas Lidivel együtt hazatoloncolják Budapestre. A magyar filmfelirat Szomborban sem tilos A belügyminisztérium orvosolta a szomboriak sérelmét Szomborból jelentik: A vajdasági városok közül Szombor volt az egyedüli hely, ahol a helyi hatósá­gok intézkedése folytán a mozgó­­szinházak a szláv nyelven kívül más nyelven nem közölhették a filmfel­iratokat. Ez a hatósági intézkedés érzékeny károkat okozott a mozgó­­szinházak tulajdonosainak, akik több Ízben indítottak akciót aziránt, hogy a sérelmes rendeletet vonják vissza. A belügyminisztérium a szomboriak­­nak ezt a sérelmét most orvosolta és az 13043.* számú rendeletével en­gedélyezte a magyar és német film­feliratokat. Ezzel egyidejűleg a szombori rendőrség is érdekes rendeletet adott ki a mozgószinházakra vonat­kozóan. Eddig Szomborban meg volt az a rossz szokás, hogy a mozgó­­szinházak sohasem kezdték az elő­adást abban az időben, amikorra hir­dették, hanem többször fél- és egy­órás késések is voltak. A moziláto­gatók intervenciójára most a rend­őrség elrendelte, hogy a mozgó­­szinházak előadásaikat kötelesek pontosan abban az időben elkezdeni, amely a plakátjaikon fel van tüntet­ve. Attól a mozitól, amelyik későb­ben kezdi el az előadást, a rendőr­­ség aznapra megvonja az engedélyt. PATKÁ INPAT Ä vY RIÓ: ZER doboza lő dinár, kapható minden gyógyszertárban és drogériában to­vábbá a Torontáli Agrárbanknál Ve­­liki-Bežkereken. 10356

Next

/
Oldalképek
Tartalom