Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-09 / 279. szám

BÁCSMEGYEI NAPLÓ 192Ö. október 9. 2. oldal. is megbízhatatlan szövetségesnek bizonyult és Nikicset, mihelyt érde­kük úgy kívánta, épp úgy feláldozta, mint ahogy annakidején a demokra­tákkal, később Pribicseviccsel, to­vábbá Drinkoviccsal és Surminnal szakított. A Nikics-iigy iikvidá íásának előzményei Nikicsnek a kormányból való ki­válásával kapcsolatban a legkülön­bözőbb verziók keringnek. .Egyesek tudni vélik, hogy Uzunevics mi­niszterelnök csütörtök este többiz­­ben beszélt telefonon Radies István­nal, aki ultimátumszerűén követelte a Nikies-ügy azonnali likvidálását és azzal fenyegette meg a mi­niszterelnököt, hogy ha Nikics továbbra is a kormányban ma­rad, a Radics-párt kilép a kor­mánykoalícióból. Az ügynek Beogradban is érdekes előzményei voltak. Nikics este tiz óráig Makszimovics Bózsó belügy­miniszter kabinetjében tartózkodott és a kormány egyes tagjai, továbbá j a radikális párt vezetői ott folytat- j tak vele tüzetes tanácskozást Hir szerint Nikicset csak hosszas kapá­éi tál ds után lehetett rábírni arra, hogy mondjon le. Egy volt radiká­lis párti miniszter szerint a Nikics felmentéséről szóló ki­rályi ukáz már a lemondás be­nyújtása előtt készen volt és Nikics csak ennek hatása alatt nyújtotta be lemondását. Maga Nikics úgy nyilatkozott hogy erős akciót fog a nép körében megindítani és reméli, hogy sikerül­ni fog' Radicsék pozícióit jelentéke­nyen meggyengiteni. Kombinációk a kormány­­rekonstrukcióról , A Nikics-ügy likvidálása újból ak­tuálissá teszi az üres tárcák betölté­sének kérdését. Erre nézve a legkü­lönbözőbb kombinációk terjedtek el. így sokan azt várják, hogy Radics István ismét visszatér a kormányba. Emlegetik Radics Pavlet, aki az ag­­rárreformügyi tárcát kapná, Szubo­­tics Nikola dr. parlamenti alelnököt, akit közoktatásügyi miniszterré ne­veznének ki, Srskics Milánt, aki az igazságügyminiszteri tárcát nyerné pl, Jovanovics Vászát, aki a közle­kedésügyi tárcát az építésügyivel cserélné fel, amely esetben közleke­désügyi miniszterré Popovics Borát, a jelenlegi helyettes minisztert ne­veznék ki közlekedésügyi miniszter­ré, Sibenik és Simonovics miniszte­rek e kombinációk szerint kiesnének a kormányból. A kormány rekon­strukcióját a parlament rendes ülés­szakának megnyitása utáni időre várják, lehet azonban, hogy a re­konstrukciót csak a központi igazga­tásról szóló törvény letárgyaiása után hajtják végre. Ez a törvény ugyanis — mint ismeretes — a mi­nisztériumok számát csökkenteni fogja. A csehszlovák parlamenti de­legáció vezetői a királynál A csehszlovák parlamenti delegá­ció pénteken reggel Délszerbiából visszaérkezett Beogradba. A delegáció vezetői: Malypetr, Uh­­lirzs, Soukup és Cserny szenátor délelőtt kilenc órakor megjelentek az udvarnál, ahol Őfelsége kihallga­táson fogadta őket. A csehszlovák képviselőket Seba Jan beogradi csehszlovák követ mutatta be a ki­rálynak, aki közel húsz percig ba­rátságosan elbeszélgetett a delegá­ció vezetőivel. Az audiencia után a delegáció kü­­lönvonaton Zagrebba utazott. A demokraták Pasics Rada és Sztojadinovics Dragisa szembesítését kin 'nják A parlametni ankétbizottság pén­tek délelőtti ülését csaknem egészen kitöltötte az a vita, mely a demo­kraták indítványa fölött indult meg, sara és Sztojadinovics Dragisával való szembesítésére tettek előter­jesztést. Az indítványban, melyet Qrol Mi­lán és Timotijevics Krszta írásban nyújtottak be, részletesen kifejtet­ték, hogy miért tartják szükséges­nek Pasics Ráda újabb kihallgatását és utaltak arra, hogy Pasics Ráda nem tagadhtja meg a választ, mert közvetítéseit nem mint bejegy­zett 'cég, hanem mint a volt minisz­terelnök befolyásos fia végezte. A radikálisok, főleg Trifunovics Rankó hevesen ellenezték az indít­vány elfogadását, arra hivatkozva, hogy újaid) kihallgatásra nincs szük­ség. Popovics Szvetiszláv Pribicse­­vics-párti közvetítő javaslatot ter­jesztett be, mely szerint halasszák el a demokraták indítványa fölötti döntést addig, mig Pasics Ráda írás­ban be nem terjeszti vallomását. ^Hosszabb vitát provokált az a kér­dés is, hogy az ankétbizottság ha­tásköre tulajdonképpen meddig ter­jed. A demokraták részéről Setye-Szomborból jelentik: Még Radics Pavle agrárminisztersége alatt ad­ták ki azt a rendeletet, melynek alapján az agrárminiszter feloldhat nagybirtokokat az ag­rárreform alól, az esetben, ha a birtok tulajdonosa a telepesek­kel és egyéb földigénylőkkel megegyezik a föld vételárában és a birtokot tényleg átadja a tele­peseknek. A rendelet alapján Horvátország­ban már több fakultatív földeladás történt, nálunk a Vajdaságban azon­ban csak most perfektnálódott az első ilyen eladás, még pedig Csurog községben, mely 3500 holdas birtokát adta el a föld­A vajdasági városok szuboticai kon­gresszusa pénteken fejeződött be. A kon­gresszuson resztvettek Noviszadról dr. Milovánovics Milán polgármester, Szom­­borból Tárnics György polgármester és Cvejánov György alpolgármester. Ve­­likibecskerekről Sztojákovics Bogdán vá­rosi főjegyző és Rájics Timotije tanács­nok. Pancsevóról Iszájlovics Vászó pol­gármester, Szentáról Cetina Zsárkó pol­gármester Velikikikindáról Lepedát Mi­­livoj polgármester és Lazarevics Nikola főszámvevő, Belacrkváról Szpáics Kosz­­ta polgármester és Novicsics föszámve­­vő. Szubotica várost dr. Evetovics Má­tyás helyettes polgármester, dr Sztipics Károly főügyész, Bankovics Voja fő­jegyző és Szuvajdzsics Sándor főszám­vevő képviselték. A kongresszus résztvevői elsőizben csütörtökön délelőtt a városháza kis ta­nácstermében gyűltek össze konferenciá­ra. A gyűlésen dr. Milovánovics Milán, a Vajdasági Városok Szövetségének el­nöke elnökölt. Malagurszki Albert nyu­galmazott polgármester helyére, aki a vajdasági városok szövetségének alel­­nöke volt, a kongresszus egyhangúlag dr. Evetovics Mátyás helyettes polgár­mestert választotta meg. Ezután áttér­tek a városokat érdeklő kérdések meg­vitatására. Elhatározták, hogy a vajdasági városok nem lépnek be egyenkint az alakulóban levő Jugo­szláv Városok Országos Szövetsé­gébe, hanem tekintettel a Vajdaság külön érdekeire, együttesen, mint a Vajdasági Városok Szövetsége vesz­nek abban részt. Felolvasták ezután a belügyminiszté­rium rendeletét, amely jövő év január rov Szlávkó rámutatott arra, hogy a bizottság hatásköre nagyobb a bí­róságokénál is, mert a kihallgatott tanuk a bizottság előtt nem hivat­kozhatnak hivatali esküre és családi titkokra. A bizotság döntést nem ho­zott, csupán jegyzőkönyvbe foglal­ták az egyes véleményeket és bevár­ják Pasics Ráda írásbeli vallomását. Ezután Rajkovics vállalkozót hall­gatták ki a benzin-afférben, aki a benzinszállitások során nagy veszte­ségeket szenvedett. Rajkovics írás­ban is beterjeszti vallomását a bi­zottságnak. Az adótörvény Az adóegységesitő bizottság több­ségi tagjai a parlamentben konferen­ciát tartottak. A konferencián letár­gyalták a javaslatnak mindazokat a szakaszait, amelynek ügyében a bi­zottság plénuma nem hozott döntést. A konferencián résztvett Perics Nin­­kó pénzügyminiszter és dr. Letica, a pénzügyminisztérium adóügyi osz­tályának vezetője. igénylőknek. A birtok eladását a község_ elöljáró­sága már régebben elhatározta és tárgyalásokat kezdett azzal a 700 családdal, akiket az agrárbizottság a földre telepitett. A tárgyalások a napokban fejeződtek be: a község holdankint 990 dinár­ért adta el a birtokot azzal a kötelezettséggel, hogy a minisz­térium jóváhagyása után a föl­deket telekkönyviieg is átíratja a telepesek nevére. A földeladáshoz a vármegye hoz­zájárult és a fakultatív eladásokról szóló egyezségi jegyzőkönyveket jóváhagyás végett fölterjesztette az agrárreform-minisztériumhoz. kongresszus tiltakozását jelentette be a rendelet ellen és az indokolásban hang­súlyozta, hogy a rendeletnek nincs törvényes alap­ja, mert a kövezetvám kirovása a törvényhatóságok autonóm joga és azt miniszteri rendelettel nem lehet megszüntetni. Majd az elemi iskolákról szóló törvény­javaslatot vitatták meg. Cvejánov György szombori helyettes polgármester volt az ügy előadója. A kongresszus legérdekesebb pontja kétségkiviil a községekről szóló törvény­javaslat megvitatása volt. A ikongresz­­szus megállapította, hogy a törvénytervezet határozatlan és egyes pontjai ellentmondanak egy­másnak. A községek költségvetésé­ről emlités sem történik a tervezet­ben. A kongresszus megállapította, hogy ha a törvénytervezet törvénnyé válna, hiá­nyossága miatt egyetlen tartományra sem volna alkalmazható. Végül foglalkozott đ kongresszus a vajdasági városok legnagyobb sé­relmével. az agrárreformmal és elhatározták, hogy a kormányhoz in­tézendő memorandumban kérni fogják az agrárreform által lefoglalt földek egy részének visz­­szaadását. Szubotica város kongresszusi jelen­téséből kitűnik, hogy a városnak heften különböző iskolát és tizennyolc hitköz­séget kell feltartania. Ezekre a költsé­geket a város jelenleg pótadókban sze­di be. Abban az esetben, ha a város a mi­­iümájjs költségek. fedezésére Ji— 10.000 hold földet visszakapna, a város polgársága a jelenlegi három­százhatvan százalékos pótadó he­lyett csak a háború előtti harminc­kilenc százalékos városi pótadót fizetné. Remélik, hogy a vajdasági városok kép­viselőinek erélyes hangú memorandumá­val elérik a Ikivánt eredményt annál is inkább, mert hasonló ügyben a szrémi városokra nézve kedvező döntést hoz­tak. A kongresszus résztvevői pénteken el­utaztak Szuboticáról. A legközelebbi kon­gresszust Szentán fogják megtartani. A rendőrfőnök meg akarta zsarolni a pa­lesztinjai kivándorlókat Csehszlovák területen letartóz­tatták a halmi-i román hti tár­rendőrségi főnököt Szatmárról jelentik: Néhány nappal ezelőtt négy lengyel zsidó utazott át a hal­mi-i román határállomáson. Mind a né­gyen Palesztinái kivándorlók voltak. A vonat érkezésekor Balanescu, a halmi-i állomás határrendőrségi főnöke nem tartózíkodott hivatalában és elkésett a vizsgálattól. Mire a határrendörség fő­­r.öike az állomásra ért, a vonat már el­indult Királyiháza felé. Balanescu erre feleségével együtt autóba tilt és a vonat után robogott és Királyház állomáson sikerűit is utolérnie a Palesztinái kiván­dorlókat. Bár Királyháza már csehszlovák terü­let, a román határrendőrségi főnök rá­támadt a négy lengyel zsidóra és min­denáron vissza akarta őket vinni Halmi állomásra. A határrendőrség főnökének felesége azonban közben megsúgta a megijedt kivándorlóknak, hogy néhány ezer lei ellenében el lehet simítani az ügyet és tovább folytathatják Útjukat. A négy utas erre azonnal jelentést tett az ügyről a csehszlovák határrend­örség kapitányának, aki nyomban letar­tóztatta a Balanescu házaspárt. A határ­­rendőrség főnöke jelentést tett az ügy­ről illetékes hatóságának, amelynek uta­sítására csütörtökön szabadlábra helyez­ték Balanescut és feleségét, a román ha­tóságok azonban felfüggesztették állásá­tól a zsaroló határrendőrségi főnököt Felboncolták a Bezdáni-uti hullát Agyrázkódás és bets’? vérzés okozta Csicsovacski halálát Szomborból jelentik: Csütörtökön éj­jel boncolták fel a Bezdáni-uti meztelen hullát, Csicsovacski Sztcván holttestét. A boncolást dr., Rip Miklós főorvos dr. Szarka Szvetiszláv vizsgálóbiró jelenlé­tében ejtette meg és ennek eredménye megerősíti a nyomozásnak azt a meg­állapítását, hogy nem rablógyilkosság történt, hanem Csicsovacski baleset ál­dozata lett. A boncolás megállapította, hogy Csi­csovacski testét por és homokos piszok vonta be, lába kocsikenöcsös. hátáról a felhámbőr teljesen lehorzsolódott. A ko­ponyacsonton nincs törés, de az agy teljesen vérrel hatódott át és az agy­kamrában is vér található, úgyszintén a hasüregben is, amit lép- és májrepedés okozott. A halál oka, a boncolást végző orvos megállapítása szerint, agyvérzés, illetve agyrázkódás volt, másodsorban pedig a hasüregben beálló belsővérzés. Ez az eredmény valószínűvé teszi Gabrics Lázár Bezdáni-uti vendéglős már ismertetett vallomását, amely sze­rint Csicsovacski a sötétben felkapasz­kodott Gabrics kocsijának saroglyájá­­ra, de arról olyan szerencsétlenül bukott le, hogy lába beakadt a kerékbe és a száguldó kocsi így vonszolta magával két kilométernyire. Innen származtak azok a belső zuzódások, amelyek Csi­csovacski halálát okozták. A rendőrség mindamellett tovább nyomoz és a csend­­őrség újból ki fogja hallgatni a kocsi tulajdonosát. Az első fakultatív földeladás most történt meg a Vajdaságban Csurog község holdankint kilencszáz din :rért eladta birtokát a telepeseknek A vajdasági városok követelik a lefoglalt városi földek feloldását Véget ért a városok szövetségének szuboticai : ongreäszusa

Next

/
Oldalképek
Tartalom