Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-07 / 247. szám
12 OLDAL « Aka I'/, DINAR Poštarina plaćana a gotoWa r'; * h'i Xa évfolyam 1926 KEDD szeptember 7. 247. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8-58 S«rke«t5.ig 5-10, 8-52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Politikai tanéi ^Ottlétén ... Ilyenkor gyűltünk /össze először a komorfalu, ismeretlen félelmeket keltő iskolában. Ilyenkor csípte meg először a dér kicsi gyereklelkünkben a vakáció drága örömeinek frisszagu csokrát. A csengetyü, a Veni Sancte-ra hivó, mintha a gyerekkor minden boldog öröme felett csenditette volna meg a lélekharangot... Vakáció után vagyunk megint, csak mintha kicsit túlságosan hosszú ideig tartott volna a kényszerpihenő s mintha ez a vakáció több fáradtságot adott volna, mint pihenőt. Nagy diákoknak különös nyári szünete volt ez a hosszú tétlenség; a gyerekeink kinevetnének bennünket, ha tudnák: mi még a vakációban is elbuktunk. Ami eddig — nem történt, az volt a nagy gyerekek politikai vakációja, ami történt, az jószándéku — önképzőköri ünnepély volt .csupán. Se Pestalozzink, se őrmester-tanitónk; bekerültünk a nagy is- > kólába s nekünk kell egymást tanítanunk: a vaknak a világtalant s az irni-olvasni nem tudónak az analfabétát. Egyszer-másszor már azt gondoltuk: az elemibe járunk s megszerezzük az elemi állampolgári jogokat Amilyen volt a jogszerzés, olyan volt az iskolai végzettségünk is. Az élet iskolájának elemijét még nem végeztük el, öreg pajtások. Olykor már azt hittük, hogy készen vagyunk a középiskolával is. Készen is voltunk, sokkal inkább készen, mint gondolhattuk. Az érettségin azonban megbuktunk. Mi csak elméleti ismereteket szereztünk, mi csak azt tudtuk: mi a jog és mi a kötelesség, mit rendel a törvény és mit parancsol az alkotmány, mit tartalmaz a nemzetközi jog és mit diktál a közmorál. Ezt mind tudtuk hibátlanul és könyv nélkül. Ám az élet megváltozott tanrendje nem ilyen tudást kívánt tőlünk, hanem gyakorlati ismereteket. Olyanok voltunk s valljuk be, olyanok vagyunk, mint az orvos, aki legkitűnőbben tudja kezelni a Röngten-apparátust. de — kopogtatni nem tud. Mi is rosszul kopogtattunk és rosszul kopogtatunk, — nem nyílik meg előttünk ajtó. Vakáció és bukdácsolás volt eddig az életünk, nincs pótvizsga, amelyik felsőbb osztályra képesítene. Hol van még tőlünk az egyetem, a taktikai tudományok egyeteme. Bennünket még akármelyik segédjegyző el tud buktatni a — a választói jogból, pedig arra kell felkészülve lennünk, hogy az összes politikai tudományok doktoraival is meg tudjunk mérkőzni. Mit érünk el a gyakorlati tudományok atyái között a mi elméleti képzettségünkkel? Mintha Londonban kellene élnünk és nem angolul tanulnánk, hanem a Fidsi-szigegetek benszülötteinek anyanyelvén. Vagy megfordítva. Végre annyit már beláthatunk, annyi kényszervakáció és ennyi bukás után, hogy szót kell fogadnunk a klasszikus tanácsnak s ne az iskolának, de az életnek tanuljunk. Az iskola azt tanítja: az erény megtalálja jutalmát, a becsület a legnagyobb kincs, a hűség a legnagyobb erény, nem férfi az, aki nem szóíartó — az élet pedig azt tanítja: legitimacija, útlevél, iparjog, hivatal és az állampolgári megbízhatóság, mint tagilletmény.. Mindenki csak a saját számlájára lehet becsületes; a politikában nem az egyéni tisztesség, nem a társas élet moráljának törvényei szabják meg a helyes cselekvés irányát. Ha vigasztalni kellene magunkat, óh, találnánk mentséget. Mi előttünk is bezárták az iskola kapuit és egyik Pribicsevics után jött a másik — Pribicsevics: a program különbözött, de a cselekedet állandó maradt. Bennünket is Vegyelemez-Newyorkból jelentik: A Newyork American genfi jelentés alapján azt » feltűnést keltő hirt közli, hogy Románia és Lengyelország katonai véd- és dacszövetséget kötöttek és Franciaország jóakaratu támogatását biztosította az uj szövetséggel szemben. A szövetség megállapítja mindazokat az eseteket, amelyekben Lengyelország és Románia egymásnak kölcsönös segítséget nyújtanak. A beogradi Vreme vezércikkben foglalkozik a magyar kormányzó mohácsi beszédével és idézi a magyar-jugoszláv viszonyra vonatkozó nevezetes kitételt, amelyet a következő kommentárral kisér: — A magyar kormányzó beszédét egészen indokoltan úgy fogták fel, mint amaz óhaj kifejezését, hogy Magyarországnak a mi államunkhoz való viszonyában változás álljon be, korrektebb és barátságosabb viszony jöjjön létre. így fogta ezt fel nemcsak a magyar sajtó nagy része, hanem az európai közvélemény egy jelentős része is. Ha a hangulat valóban megfelel a szavaknak, akkor nekünk sincs okunk arra, hogy a magyar államfő beszédének ezt a néhány mondatát másképen fogjuk fel. Annál is inkább, mert Horthy admirális beszéde sem nem véletlen, sem nem improvizáció és mert okvetlenül fel kell tételezni, hogy egy állam feje nem tehetett volna ilyen jelentőségteljes enunciációt előzetes mély megfontolás néHküI és Magyarország többi illetékes faktoraival való egyetértés nélkül. — őszintén megvalljuk, hogy a magyar államfő kijelentéseit megelégedéssel fogadtuk*. Nekünk, akik szigorúan és következetesen a békés, valamint a jó és korrekt szomszédi viszony politikáját követjük, jól esik, hogy tek, közülünk is sokat átültettek más osztályba, jött az agrárreform s a nagybirtokos osztályt átültette a középbirtokos osztályba, csak a nincstelenek osztálya maradt változatlanul népes. De akármilyen fájdalmasan nagy számban állna is rendelkezésünkre a mentő és enyhítő körülmény, ilyen hosszú tétlenségre nincs mentség s nincs enyhítő körülmény arra, hogy még mindig nem változtattunk politikai iskolá-Az egyezmény szerint Románia teljes katonai erejével támogatja Lengyelországot német vagy orosz támadás esetén és ugyanígy Lengyelország is Románia támogatására siet, ha Bulgária vagy Magyarország megtámadnák. A román-lengyel katonai szövetséget a két állam kormányai hir s/.-nn* már aláírták. Géniből jelentik: Lengyelország és Románia közti titkos katonai szöiíyen jóakaratot a másik oldalon is konstatálhatunk. Amikor Magyarországról van szó, nekünk ez annyival is kellemesebb, mert északi szomszédságunkban a háború után jóidéig jelentékenyen máskép gondolkoztak és mert úgy vélték, hogy Magyarország és a magyar nép jólfelfogott érdekei nincsenek összhangban az irántunk való jóviszony és jószomszédság politikájával. Budapest ilyen nézeteinek a következménye volt a kisantant megalakítása, amelynek céljai eminensen pacifisztikusak és amelynek akciója kizárólag a status quo biztosítására irányuk — Magyarországnak temérdek oka van arra, hogy elégedett legyen a dolgok mostani rendszerével a kontinensen és hogy maga is kiálljon ennek védélmezésére. Magyarország csak formaileg tartozik a legyőzőitek csoportjába; lényegében a magyar nemzet győző volt. mert csak a nagy európai háború után jutott a maga teljesen önálló, független és tiszta nemzeti államához, amelynek keretébe sikerült befoglalnia az összes ethnikailag magyar származású elemeket. Amennyiben magyar elemek Magyarország határain kívül maradtak, ez a más nemzetiségű elemekkel való keveredésnek és a magyarok tisztára idegen vidékekre való korábbi letelepitésé- I nek a következménye. Ilyen állapot mel• lett Magyarországnak teljes érdeke, hogy zotíságunk — tantervén. A Veni Cancte csengetyiiszava nemcsak a gyermekeinket hívja munkára, hanem bennünket, férfiakat is. Uj tanéve kezdődik a politikának. Maradjunk ki végre az elméleti jog akadémiájából s iratkozzunk be a gyakorlati ismeretek inasiskolájába. Uj tanév, uj munka kezdődik. Uj tömlőket az uj boroknak és uj iskolakönyveket, uj tanitókat, uj leckéket az öreg magyar diákoknak. vétség hire nem keltett nagy megTepetést Genfben a Népszövetség delegátusai között, mert a két állam között már júniusban katonai konvenció jött létre. A szerződést, amelyet Lengyelország és Románia most kötött, delenziv természetűnek tartják, amely nem irányul Németország, hanem inkább Oroszország ellen. Valószínű, hogy a szerződést még ebben az ülésszakban bemutatják becikkelyezés végett a Népszövetségnek. szomszédaival jó viszonyt ápoljon. — Aijii bennünket illet, mi az északi szomszédunkkal való jóviszonyra irányuló jóakaratunkat nem egyszer dokumentáltuk. Valahányszor a Népszövetségben a mi véleményünktől függött, hogy Magyarországnak pénzügyi szanálása és gazdasági megújhodása tekintetében kezére járjanak, mi teljes figyelmet tanúsítottunk tényleges érdekei Iránt. A közelmúltban lefolyt tárgyalások alkalmával mi a konvenciók egész sorát létesítettük, kereskedelmi és egyéb kölcsönös viszonyainkra vonatkozólag. További viszonyunk tekintetében a mi diszponáltságunk semmiben sem különbözik a magyar állam fő óhajától. Csak arra van szükség, hogy északi szomszédunk részéről különféle helyzetekben teljes és tárgyi bizonyítékát adják a kölcsönös viszony reális megjavítására irányuló óhajnak. Ezt diktálja úgy az egyik, mint a másik nemzet érdeke. Csupán arról van szó, hogy ezt belássák és jól fogják fel. Horthy admirális legutóbbi beszédéből kitűnik, hegy ezt északi szomszédságunkban is kezdik belátni. A Vreme vezércikkének jelentősegét az emeli, hogy ez a lap_ a külügyminisztérium félhivatalosának számit és Így a cikk figyelemreméltó visszhang- a magyar államfő közeledést jelentő szavaira. Románia véd- és dacszövetséget kötött Lengyelországgal A két állam teljes haderejével kölcsönösen támogatja egymást támadás esetén — A szerződést bemutatják a Népszövetségnek Beogradban megelégedést keltett a magyar kormányzó mohácsi beszéde A félhivatalos Vreme vezércikkben foglalkozik Horthy Miklós kijelentéseivel „A magyar nemzet a valóságban nem legyőzött, hanem győző“ A jó szomszédi viszony óhajtásában nines különbség Jugoszlávia és Magyarország között 1
