Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-05 / 245. szám
16. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ Valentino Páris, szeptember Rudolf Valentino egy drága kórházsuiteben halt meg Newyorkban. Halálával a legkülönösebb háború utáni karrier fejeződött be. Ágya körül nem álltak barátok, rokonok, sőt a két olvált feleség és egy menyasszony trióból sem volt jelen senki. A másik szobában mindössze egy ember sirt, az impresszárió, az is a maga veszteségét siratta. Az ágy körül orvosok, nurs-ök dolgoztak, vérátömlesztést csináltak, mindent megpróbáltak — hiába. Az uccán ezrek tolongtak, nagyobbrészt nők — abból a zsánerból, mely Courts Malert olvas — megakadt a forgalom, áruház és iroda kisasszonyok feláldozták vacsorájukat, a kórház alig tudta befogadni a virágküldeményeket s Newyorkot a tömeg hisztéria fogta el. Nők százával kínálták fel vérüket az átömlesztéshez, de Valentinon nem lehetett segíteni. Meghalt egyedül, senki sem volt jelen, akihez közel állt, azok jöttek csak el, akiket nem ismert. A menyasszonya — Pola Negri — azt sürgönyözte, hogy nem ér rá. Barátai nem voltak. Valentino életének történetéről minden újság terjedelmes cikkeket közölt. Csak annyit akarunk följegyezni, hogy hat év előtt indult el világhódító útjára. Valamivel a háború előtt került Newyorkba s onnan a háború után Californiába. Arról a hat-hét évről, amit a los-angelosi stúdiókba való bevonulásáig Amerikában töltött, nem szeretett beszélni. A nagy sztár szégyelte parkett-táncosi obskúrus előéletét. Film karrierjének eleje sem volt túlságosan rózsás, ö volt a hires női sztár mellett az a bizonyos férfi partner, akit a közönségnek nem volt szabad észrevenni, aki elég jó külsejű ahhoz, hogy ne csúfítsa el a képet, de sokkal tehetségtelenebb, semhogy verhetné a Nagy Nőt. Évekig ő volt az a szép buta ember, aki mellett egy női féltehetség is érvényesült. A mozi iparban nagyon meg kell válogatni a partnereket. Sokszor előfordult, hogy a második szereplő jobb játékkal megölte az elsőt s a fején keresztül lépett a karrier csúcsaira. Valentinónái ilyesmitől nem kellett tartani, nála tehetségtelenebb színész alig ágált még a Jupiter lámpák fényében. Karrierjét Rex Ingramnak köszönheti, akit csúfosan otthagyott s aki Remon Navarót hozta ki utána és vele akarta Valentinót elhomályosítani. Navaro, aki összehasonlíthatatlanul különb Valentinónái, nagy sikert aratott, de Valentino vele parallel haladt karirerje teljében (Navaro azóta otthagyta Rex Ingramot és a nagy amerikai rendező jelenlegi sztárja Petrovics Szvetiszláv, Ingram változatában: Ivan Petrovich, aki azon az utón van, hogy két elődjének nevét elhomályosítsa). Ingramtól a Paramouthoz került, mely a Sejk képpel világmárkát csinált belőle, öt világrész bakfisai és hiszterikái izgultak a Valentino képeken, melyekből ő milliókat keresett és milliókat pocsékolt, szórta a pénzt, Párisban, a Riviérán éppúgy, mint Newyorkban és Los-Angelosban. ¥ A férfiak nem szerették. Nem azért, mert irigyelték. Ugyanazok, akik imádják Chaplint, Manjout, Fairbankset, Taningsot és egy csomó mást, nem bírták ki a szép Rudyt. A magán életben nem sok vizet zavart. Utolsó pár hónapját egy chicagói újságíró nagyon elkeserítette egy cikkel, melynek az volt a cime: Rózsaszín púderpamacs. Ebben szó volt Rudyról, aki karperecét visel, pudert és rouget használ és hasonló egyebek. A cikk végén a szerző felsóhajt. — Vájjon miért nem szabadította meg ííie valaki évek előtt az emberiséget az;'l hogy titokban a vízbe fojtotta. Valentino párbajra hívta az újságírót, tekintve, hogy Amerikában nem let. karddal vagy pisztollyal verekedni, vagy birkózó-mérkőzést ajánlott. nek az affairnek épp most lett volna olytatása. A nők közül is úgy látszik csak az verette, aki nem állt közel hozzá. Első féleségétől hamar elvált, a második — Hudnut, newyorki parfőmgyáros lánya «- sem tartott ki soká mellette, A válópörük itt folyt le Párisban két év előtt. Azután megkérte Pola Negrit, akivel el is jegyezték egymást azzal, hogy egy évig várnak s ha még mindig ... stb., stb., akkor meglesz az esküvő. Említsük fel mégegyszer, hogy a nagy művésznő nem sietett a beteg ágyához, csak sürgönyözött neki és mikor meghallotta, hogy méghalt, elájult. Ezt minden lap hozta. Az ájulást. Sikerét kizárólag exterieur-jének köszönhette, ami valahogy megfogott minden rasz-beli nőt. A többi nem volt fontos. Nem volt egyéb, mint kiáliltott tárgy, valami disz-him, mely ájulásba vitte a nőket. Ahogy mozgott, ölelt, szeretett, lihegett, minden pózában, mozdulatában látni lehetett a rendezőt, aki diktálja a kéjt; sokszor komikus volt érezni, majdnem látni, a láthatatlan öreg, kopasz, kiégett rendezőt s elképzelni, amint a 32 éves Adonist a modern szerelemre trenírozza. De a nőknek mégis jó Ízlésük volt. Valentino szép volt, férfias, ezt még az ellenségei is elismerték. Utolsó képét tán hat hete láttuk. Meghívott közönség előtt, sajtóbemutatón. Mondjuk meg mindjárt, hogy a film nagyon rossz. Annyira rossz, unalmas, hogy nem is igen merték kihozni. Éltették későbbre s tekintve, hogy az idei filmtermés, kevés kivétellel kriminális, előbb egy pár még rosszabbat akartak Talán nem így van ? Ki körülnéz nyitott szemmel Ahol járkál, vagy ha megáll, Kicsit el is mosolyodik Ha elé tűn’ egy arzenál: Mosolyog, mert nagyon könnyén • » Eszébe jut ily bölcselet: Ágyú nélkül, puska nélkül Is robbanhat és repedhet. Hányszor repedt már egy abroncs Ha a kádár nem volt eszes: Fejbe kólintja a kádárt, Ha tulságig volt már feszes, Ágyú s puska nagyhatalom (van ki mondja mindenható), De azért jó ha megijed Az abroncstól a »szorító«. Tanácsok a felsőbbségnek Halljátok ti ottfenn A kormányberkekben, He csak mondjátok a népnek: »Ez a föld az édesanya«. Erezze, hogy nem mostoha. Kérdés Ó, mondd nekem Nemanja, Régi büszkeségünk; Mond meg te is, Nagy Dusán, Hires fejedelmünk: f Hogy lett nagy az országtok S hogy állhatott az fenn? Hiszen ott tinálatok Nem volt zsondár egy sem! Mit hal lun 'c ? A horvátra szórnak rágalmat és átkot Hogy aztán járjanak fenyegető táncot; A horvátra vetnek hálót és békákat, Emezzel kötöznek, amazzal meg fognak. Tegnap fenyegetés, mai nap már lhajsza... S e hajszánál jönnénk a segédcsa[patba? Horvát nem azért küzd, hogy mást [megr boljon: De hogy a tűzhelyén szent tüze lobog-Hon. És amíg ezért küzd, a nehéz napokban Isten is, meg a jog az ő oldalán von. A szerb most mit tegyen? — Talán őt [is húzzák mutatni s csak azután a Valentino képet. Ez az ötlet igen szerencsés volt, mert az utolsó ,Valentino-film aranyat ér. Mindenki meg fogja nézni, mindenki meg lesz hatva, ami nem történt volna meg, ha a hős életben marad. A bemutatón még olyanokat is mondtak, hogy Valentino — ha még két ilyen gyalázatos képet csinál, visszakerül oda, ahonnan elindult, táncolni a parkettra. Mert táncolni tudott. Érdekes, hogy Newyorkban másodrendű lokálokban lépett fel. Azután egy harmadrangú vándor operett társulattal utazott s igy került Californiába. A társulat San-Franciscoban szétzüllött, Valentino ott maradt. Ha a túra sikeres és visszatér Newyorkba, talán sohasem keresett volna többet heti ötven dollárnál. Kár érte. Az ember igazán kívánta a bevándorolt olasz fiúnak a sok nőt, a nagy bőséget az ócska ebédek után. A sok drága ruhát, párisi, londoni hotelsuiteket nem élvezte csak öt-hat évig. Most elment. Nem marad utána más, mint két elvált feleség, egy menyaszszony, egy kevés pénz, mert amit keresett, annak a nyakára hágott. Hamarosan elfogják felejteni. A végzet nagy csalódásoktól szabadította meg. Sokkal hamarabb ment volna ki a divatból, mint ahogy bele került. Weidinger Dezső (Páris.) Az ösvényre, hol nincs törvény meg [igazság? Hogy mi is a bajunk, tudjuk azt mi 1 [szerbek. De büszkévé tettek minket a keservek S a mi büszkeségünk nem tűr meg [olyan bért, Amelyért el kéne buktatni a testvért. A horvátok vívnak tiszta és szent [harcot; S a ki a bajukból óhajt huzni sarcot, Uszitók rámondnak drágalátost ked[vest — De a szerb becsület ellök ilyen jelest. Halljátok hát szerbek: álljatok meg [bátran, A védőbástyán, hol törvény s igazság [van! Zmáj ma is, mikor más nemzetiségek elnyomásáról van szó, ugyancsak a fenti fölhívást intézné a szerbekhez, bogy álljanak a jog és igazság oldalára IZas és arany (Az én h szekegr.emböl) A vas fekete, Az arany sárga, Az arany puha, A vas meg éles. A zsarnok mindig Bízott ezekbe; Sok ellenét igy Leteritette. De ha az ember Nem lenne gyáva, Ha magát senki Meg nem alázza Sem a fekete Sem pedig sárga Sem a mi puha Sem a mi éles, Szabadságukra Nem volna vészes. A hitem ebben Bizony nem kétes. Csuszológiai okoskodás Néme'y ember Büszkesége kicsi És a szerencséhez Csúszva is elviszi A vajdasági szerb irodalom és a nemzetiségi kérdés Irta: Bogdanov Vásza tanár III. Zmáj az elnyomásról 1926. szeptember 5. Csúszva érnek ők el Pénzt, hivatalt, állást Kényelmes életet Hatalmat, mi egymást. Csúsznak a címerig, Nemesi levélhez Csúsznak az udvarhoz, Arany érdemrendhez. Aztán büszkélkednek Földiszitett mellel — Mindez ma megesik Némely ur’emberrel. Hanem nép még nem volt És olyan nem is lesz Mely csúszva ért vórí el A szerencséjéhez. A kenyér után Áll a kenyér az ő helyén — A gyomodba nem jut; Azért sokunk kenyér után Üres gyomorral fut. Hadd jusson az a kenyérhez Akinek kell, mondom. Csak menjen a kenyér után, Menjen, ám, ne — csússzon. A galambok és a ga:d Dicsekedtek a galambok A gazda házában, Dicsekedtek hangosan Epe nincs a májunkban. A gazda igy felel: Ez már aztán teszi! Édes lesz a pecsenye Nekem, aki eszi. Ex tempore Most valamit mondok Jól vagy rosszul esik: Szabadság embert keres Ezek meg őt keresik. Krisztus megszületett! Született a Krisztus, de nem a gtv[váknak, Kiknek ijedelem a saját árnyékuk, Kik minden erősebb szélnek fúvósára Sietve keresik: merre az egérlyuk. Született a Krisztus, de nem a lusták[nak, Akik átalusszák a munka dandárját És az ő szivükből, az isten napjából Álbölcselkedéssel torzképet faragják. Született a Krisztus, de nem a vakok- 1 [nak, Akik önmaguknak vájták ki a szemet Hogy a szemesektől és a gőgösöktől Kolduljanak aztán egy darab kenyeret. Született a Krisztus! Született valóban; De nem azokért, akik maguk eladják; Mikor népük boldog, ők is részt akar[nak. De ha baj zudul rá, már cserben is [hagyják. Született a Krisztus, de nem dm azok[nck, Kiknek hite nincsen az ő igazában Akik hajlonganak minden váz előtt is, Mintha csak óriást tisztelne magában. Született a Krisztus, hogy próbára télgyen Erős-e a hitünk s aztán meg is váltson. Született a Krisztus, ki kereszten hal [meg, Ámde olyat nem tesz, ami megalázzon. Ó Krisztus születik! Szerb népem, te [drága, A szent templomokban a harang m-'r [esendő, Krisztus majd megtalál, ha el nem rej[tőznl, Krisztus meg is ment majd, ha hited [nem rendűi. Krisztus megsegít majd, de nem uj [csodává', l'vpem példájával, nvt a világ ferner H'gvjél ez erőben s higyf c seg'iargbrn S hited lesz majd néked az isteni fegy[ver!
