Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-05 / 245. szám

24 OLDAL . ABA 8 CmÁR Poštarina plaćina u goicvcr ! XXVII. évfolyam Sznhotica, 1.926 YASÁRN AP 5. Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 24A vl 1 MIMII ■ nrm—r Előfizetési ár negyedévre 150 dl», Szerkesztőség: Zmaj jovin trg 2. szem (1; imiva a.. el Kiadóhivatal: Suboíica, Zmaj ;ov:n trg 3. (H.cer a 5»a o'a) Középeurópai Locarno feie Irta: Prokopy Imre A kis-antant megalakulása óta Magyarországnak az utódállamok­hoz való viszonyát illetőleg még nem hangzott el olyan nagyfontos­­ságu külpolitikai nyilatkozat, mint Horthy Miklós, Magyarország kor­mányzójának Mohács »hősvértől pi­rosuk gyászterén« tett kijelentése, mellyel félre nem érthető célzást tett a két ország között fennállott és a régmúlt történetében könnyel-vérrel megpecsételt szoros gazdasági és politikai kapcsolatok felújítására. Sejtelmünk sem lehet arról, hogy mi rejlik ennek a nyilatkozatnak a hátterében, de maga az a körük mény, hogy ez a szenzációs kijelen­tés a magyar államfő ajkáról röp­pent világgá egy nagyszabású or­szágos ünnepély imponáló keretében, alig néhány kilométernyire orszá­gunk határától, arra enged követ­keztetni, hogy ezt a döntően fontos enunciációt komoly diplomáciai tá­jékozódás előzte meg. Enélkül el­képzelhetetlen, hogy ez a közép­európai Locarnót előkészítő nyilat­kozat megtörténhetett volna. Nem szólva a letűnt évszázadok homályába vesző régi fegyverbarát­ságról, a magyarországi politikának jugoszláv orientációja nem mai ke­letű. Már a háború előtt történt e te­kintetben kísérletezés a fiumei rezo­­lucióval, később pedig magyar kép­viselők és újságírók beogradi láto­gatásával. Az összeomlás után Lo­­vászy Márton és a szegedi kormány külügyminisztere, Teleky Pál gróf voltak meggyőződéses szószójói en­nek a politikai elhelyeződésnek. Legújabban Gömbös Gyula hirdette több ízben ennek a politikának szük­ségességét, legutóbb pedig Rassay Károly szállt síkra a Neue Freie Presse hasábjain a Jugoszláviához való közeledés érdekében. Mindezen tapogatózások és pró­bálkozások eltörpülnek azonban a kormányzó határozott állásfoglalása mellett. Mi S. H. S.-beli magyarok termé­szetesen a legnagyobb örömmel fo­gadjuk ezt a korszakos jelentőségű nyilatkozatot és jóleső* érzéssel álla­píthatjuk meg, hogy az a szerb saj­tóban is kedvező fogadtatásra talált. Örömünkből természetesen bizo­­nyosfoku önzés ütközik ki, mert megegyezés esetén kisebbségi sor­sunk is más alakot öltene. Az ilyen fontos eseményeket azon­ban nem szabad tisztán a sacro egoismo szemüvegén át megítélni. Két ország differenciáinak kiegyen­lítése jórészt más és a kisebbségi problémánál is súlyosabb érdekektől és nyomosabb tényezőktől függ. De éppen ilyen beállításban tartjuk a legkívánatosabb megoldásnak Hor­thy nyílt felhívásának mielőbbi rea­lizálását. A két ország gazdasági egymásra­utaltsága kézenfekvő,, amint azt a többi közt Fenyő Miksa világos ok­fejtéssel . dokumentálta. Gazdasági közösségben vagy legalább is szoros kapcsolatban idővel valóságos autar­­kiát alkothatnának, ami nemcsak jó­létet és zavartalan fejlődést biztosi­tana a két ország lakosságának, ha­nem kifelé a gazdasági függetlenség­gel járó szabad mozgást is. Politi­kailag pedig ez a szövetkezés szin­te kiszámíthatatlan erőgyarapodást jelentene. Az utódállamok közül a mi államunk a legkonszolidáltabb és katonailag is a legszervezettebb. Könnyen védhető határaival, kime­ríthetetlen erőforrásaival a szövet­kezés pillanatában már a saját ja­vára dönthetné el a balkáni hege­mónia kérdését. Itt nincsenek stra­tégiailag jóformán tarthatatlan hatá­rok és közel 55%-nyi kisebbségek, mint Csehszlovákiában, itt nincs besszarábiai kérdés elbirhatatlan te­hertételként, mint Romániában. Ki­felé országunk, mint megbonthatat­lan egység és vésztálló szervezet jelentkezik s az egész kisantant ha­talmi súlya voltaképpen államunk szuronyerdején nyugszik. Azon a napon, amikor békés megegyezés révén az «északi határ minden eshető­ség ellen biztosítva van, megszűnt országunk szempontjából a kisantant létjogosultsága és megindulhat az a várva-várt kiegyenlítési folyamat, mely a mai feszültség helyébe a megértő együttműködés készségét ülteti. Szabaddá válik az ut a közép­­európai és tágabb vonatkozásban a balkáni Locarnó felé. Oxenstierna, az egykori svéd kan­cellár, már régen megmondta, hogy kevés bölcsességgel kormányozzák a világot. Igazán csak egy szemer­nyi józan észre van szükség, hogy ennek a széttépett földrésznek há­nyatott népeit a vetélkedő fegyver­kezés és egymásrauszitottság őrüle­téből kivezessék a kiengesztelődés és az áldásos béke biztos révébe!-------------------------------------------------------------, —---------------------------------------------------------------------­/ A király áHkapocsgyialladásban • megbetegedett Szombaton javulás állett fee Őfelsége állapotában Beogradból jelentik: Őfelsége, Alekszandar király split! utazása közben megbetegedett. A király be­tegségéről a miniszterelnökség ka­binetirodája a következő hivatalos jelentést adta ki: őfelsége, a király spliti utazása közben akut alsóállkapocsgvulladás­­ban megbetegedett. Őfelsége láza 37.8 fokig emelkedett, erős fájdal­mai voltak és arca feldagadt. Álla­potában szombaton javulás állott be hőemelkedése 37.5, daganata lohad és a gyulladás lokalizálódik. A jelentést dr. Koen és dr. Radose­­vies kezelőorvosok írták alá. A király betegsége fájdalmas, de állapota aggodalomra nem ad okot Pasics szükebb hívei akcióra készeinek Dragovics Miiutin bizalm' konferencián számol' be moKiecarlói uijárő Trifkovlcs Márké tárgyalásai Beogradból jelentik: Dragovics Miiutin, a radikális párt alelnöke, aki tudvalevőleg pénteken érkezett haza Montecarlóból, ahol Pasiccsal ta­nácskozott a politikai helyzetről, szombaton folytatta péntek este megkezdett információs tárgyalásait a Pasicshoz közelálló politikusokkal. Délelőtt tiz órakor Dragovics Trif­­kovics Márkéval, a parlament elnö­kével, Miletics Krsztával, Mikailo­­vics Híjával és dr. líkovics Momcsi­­loval több mint egy óra hosszat tár­gyalt a radikális klubban. A tanács­kozások tartalmáról alig valami szi­várgott ki, annyit azonban sikerült megtudni, hogy a Rácsmegyei Napló­ban Dragovics missziójáról közölt információk megfejelnek a tényállás­nak. Ami Pasics visszaérkezését illeti, Dragovics áz újságírók előtt annak a véleményének adott kifejezést, hogy Pasics, ha Montecarlóból el­utazik, nem megy Caítatba, hanem egyenesen visszatér Beogradbe. El­mondta még Dragovics, hogv Pasics jól érzi magát, az utóbbi napokban reuma gyötörte ugyan, de már ezen is túl van és lassv lépésekbe' -bár, de kijár szobájából a szanatórium halijába. Dragovics tanácskozásai mellett feltűnő az az agilitás is, amelyet Triíkovics Márké, a parlament elnö­ke kifejt. Trifkovics szombat délelőtt Uzunovics miniszterelnököt kereste föl, majd Janjics Vojával és Miletics Krsztával tárgyalt hosszasan. Eze­ket a tárgyalásokat a Pasics-csoport készülő akciójával hozzák összefüg­gésbe. Az ellenzék' b okk k o nfe re n c ia j a A szükebb ellenzéki blokk vezetői, illetve a blokkhoz tartozó pártok megbízottjai szombat délelőtt konfe­renciát tartottak, amelyen az összes aktuális politikai kérdéseket megvi­tatták. A konferencián a. demokrata pártot Davidovics Ljuba, a földmives pártot Jovanovics Jóca képviselte. A pártok szónokai megállapították, hogy a községi választások ellen­zéki jelöltjének hatósági üldözése még mindig folyik. A költségvetésre vonatkozólag kijelentették az ellen­zéki pártok megbízottai, hogy az elő­irányzott bevételek nem folynak be és igy nagy költségvetési deficit vár­ható. Nem elégíti ki az ellenzéket az árvízkárosultak segélyezése sem. Panaszok hangzottak el továbbá, hogy a tisztviselő-fizetések kiutalása rendetlenül történik és különösen az alacsonyabb rangosztályu tisztvise­lőknek ,néln napokig, sőt hetekig kell várniuk, mig havi fizetésüket megkapják. Végül foglalkozott a konferencia a külpolitikai helyzettel is és többen annak az aggodalmuk­nak adtak kifejezést, hogy ha Nin­­csicsnek sikerül a Néró zövaség el­nöki tisztségét a mostani ülésszak­ban dny rníc. ezért más téren kell majd nagy árat fizetni. Az an/ ubizo tség illés A parínmenti ankétbizottság szom­bati ülésén a további munkaprogra­mot beszélték meg. Elhatározták, hogy az adamsthaü vagongyárra vonatkozó vizsgálati anyagról, an­nak nagv terjedelmére való tekintet­tel, Trifnnovics Rnnkó radikálispárti képviselő a légközlebbi ülésen össze­foglaló jelentést fog előterjeszteni Timotijevics Koszta indítványára négytagú bizottságot küldtek ki a közlekedésügyi minisztériumba bizo­nyos számlák fölüivizsgálására. A bizottság tagjai Trihmovics Rankó radikális, Timotijevics Koszta demo­krata, Grazsdlja Radics-párti és Vn­­jics Dimiírije földmivespárti. Elhatározták ezután, hogv a szer­dai ülésen Sztojadinovics Milán volt pénzügyminisztert és Sztojadinovics Dragisát, Pasics Ráda vádlóját hall­gatják ki. Nagy vita fejlődött ki a körül, hogy Sztojadinovics Dragisát csak egyes speciális esetekre, vagy pedig az összes vádjaira vonatkozó­­zóíag hallgassák-e ki. Végül a bizott­ság úgy határozott, hogy Sztojadi­novics Dragisát az általa felhozott valamennyi vádra vonatkozólag meghallgatják. Ellentétek az adóegysé­ge ütő bizottságban Az adőegységesitő törvényflár­gyaló-bizott sásban szombaton érde­kes ellentét támadt a radikális-párti parasztképviselők és a Radics-párt között. A radikális-párti paraszt­képviselők ugvanis kifogásolták az általános jövedelmi adó bevezetését, amit uarasztellenesnek mondottak és szemé rehányták a Radics-pártnak, hogy az. ilyen adót megszavazza. A napirenden az általános jövedelmi adóról szóló fejezet szerepelt. A 93. szakasz tárgyalásánál az ellen­zék elvi kifogást emelt a jövedelmi adó bevezetése ellen. Demetrovics Juraj Pri'bicsevics-párti és Pusenják szlovén nép-párti rámutattak arra, hogy az úgynevezett reális adó ma­gassága miatt, az általános jövedel­mi adónak nincs jogosultsága. Ami­kor 1889-ben Magyarországon és Horvátországban a jövedelmi adót bevezették, a reális adókat tizenöt szú odúkkal leszállították. lE/ze szemben most nálunk felemelték a reális adókat és az általános Jöve­delmi adót is bevezetik. Sztankövirs Szvet;sz!áv kifogásolta, hogy az egyházközségeket és a jótékony tár­sulatokat nem mentesítik a jöveJD mi adó alól. Pesics Miiutin radiká"s­­párti parasztképviselő a szerbe délszerbiai és montenegrói parasz­tok nevében tiltakozott az általános

Next

/
Oldalképek
Tartalom