Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-30 / 270. szám

6. oldal. BACSMEGYH NAPLÓ T920 szeptember 30 a szállítás napján fennálló egész külön­bözetet megtéríteni. A másik vélemény lényegesen eny­hébb a termelőkre, mert eszerint az esetben, ha a termelőnek nem termett Sajáttermésü komlója, ezzel a szerződés teljesítésének lehetetlensége követke­zett be, a lermelő hibáján kívül. Ennél­fogva a lermeiő csak azokért a követ­kezményekért felel, amelyek a keres­kedőt abból kifolyólag érték, hogy a termelő elmulasztotta őt idejekorán a Szerződés teljesítésének lehetetlenségé­ről értesíteni. A termelő tehát azáltal, hogy elmulasztotta a kereskedőt ideje­korán értesíteni, csak azt az árkülönb­séget tartozik a kereskedőnek megté­ríteni, amely a szállítás napjának ára és azon napi árak között mutatkozik, a melyen elmulasztotta a vásárlót érte­síteni. A noviszadi tőzsdén több száz komló­per indul meg a legközelebbi napokban, amelyek kimenetele elé nagy érdeklő­déssel tekintenek. F) pofozkodó Carmen és gyengéd partnere FJ beograöi színházi uerekeöés a bíróság előtt Beogradból jelentik: A beogradi város­­biróság az Opera egyik orosz művésze és művésznője között történt emlékeze­tes konfliktust tárgyalta. Ezúttal már az esemény lefolyásáról két különböző ver­ziót ismerhetett meg a közönség, mert természetesen Valjani asszony, a vádló és Jurevnyev, a vádlott más és más mó­don adják elő a történteket. Valjani asszony elbeszélése szerint március 25-ikén Brezovsek karnagy szo­bájában, ahol a Lohengrint gyakorolták, hozzálépett Jurenyev és felelősségre vonta, miért énekelt alacsonyan egy ma­gas hangjegyet a Carmen előzőesti elő­adásán. Parázs vita keletkezett erre, a mely főleg akörül forgott, ki milyen elő­kelő helyeken énekelt már és hogyan. A vita eldöntéséül Valjani szerint Jurenyev rárontott és ököllel arcába csapott, úgy hogy elájult. Mikor magához tért, ki akart futni, de Jurenyev visszatartotta: — Ne menjen sehova, maga kis hisz­­térika. Üljön le és csillapodjon! A feljelentéshez orvosi bizonylatot is csatolt a művésznő, amely szerint az el­szenvedett sérülések kilenc napon belül heverhetők ki. ha komplikáció nem áll be. Szerencsére elmaradt a komplikáció és Valjani asszony a kilenc nap letelte előtt megjelenhetett a színpadon. Ezzel szemben a vádlott Jurenyev és az egyetlen tanú, Brezovsek karnagy igy vallottak: Jurenyev a művésznő je­lenlétében a karnagyhoz fordult és kérte, mutassa meg Valjani asszonynak, ho­gyan végződik a Carmen negyedik fel­vonásában előforduló duett, mert még mindig nem tudja. — Pardon uram, én ezt a részt már ott is énekeltem, ahol maga soha életé­ben nem volt — vágta rá haragosan és sértődötten Valjani. — Én énekeltem már olyan helyen, ahol még maga nem volt — replikázott Jurenyev, szintén felindultan. Könnyebb megértés kedvéért ezután orosz nyelvre tértek át s igy az Izgatott párbeszédekből a jelenlevő karnagy már nem sokat értett, csupán ez a két szó ütötte meg gyakran a fülét: — Zsidólány! — Bolseviki! Egyre hevesebb lett a diskurzus, mi­közben egyszerre csak Valjani asszony felpattant és arculütötte Jurenyevet, akit ez a végletekig kihozott a sodrából. Úgy látszott, hogy súlyosabb tettlegességre fogja ragadtatni magát, de utolsó pil­lanatban fékezett és az arculütésért megveregette a művésznőt, úgy ahogy a rossz gyerekeket szokták elpáholni. Mint látható, a két peres fél vallomása nemcsak különbözik, hanem merőben el­lentétes, ami a színház igazgatóságát an­nak idején salamoni döntésre késztette: Valjani asszonyt megbírságolták két napi fizetése erejéig, Jurenyev urat pe­dig szigorú írásbeli dorgálásban részesí­tették. A biróság viszont elhalasztotta az ítélethozatalt avégböl, hogy a mű­vésznő vádját összekapcsolja Juranye­­vével, aki a pof miatt szintén feljelentést Pótválasztási lesz Bárczy és Sipoczközött Egyik jelölt sem kapott abszolút többséget a buda­pesti polgármesterválasztáson — Bárczy és Sipöcz fejenkint 124 szavazatot kapott, Kipka főpolgármes­ter 56 szavazattal kibukott Budapestről jelentik: A nagy iz­galommal várt budapesti polgár­mesterválasztás szerdán délután le­zajlott és egyik jelöltnek sem hozta meg az abszolút többséget. Az uj városháza Váczi-uccai épü­lete előtt már a déli órákban nagy tömeg gyűlt össze, amely megvárta a felvonuló városi képviselőket és izgatottan várta a választás ered­ményét. kapuk előtt diszruhás huszár állt. Délután fél háromkor kezdtek gyülekezni a városházán a törvényhatósági bizottság tagjai és négy ómkor nyitotta meg a köz­gyűlést F< ' n.sházy Lajos alpolgár­mester. 'gyűlés padsorai egé­szen mc és zsúfolva volt a karzat r elnöki emelvénytől jobbra é Jra egv-egy diszruhás hajdú tart' ;ta Budapest zászlaját. Folkusházy alpolgármester né­hány elnöki 'bejelentés után elren­delte a szavazást és annak időtar­tamára felfüggesztette a közgyűlést. A közgviilés tagjai a városháza el­ső emeletére mentek fel, ahol Ka­­kulay Károly, a szavazatszedő-bi­­zottság elnöke a formalitások elin­tézése után lepecsételtette az urná­kat és fel ötkor megkezdődött r szavazás. Még nem volt rá példa, hogy ilyen nagy számban adtak volna le szavazatokat polgármes­terválasztáson Biidapesten. Vala­mennyi párt felvonultatta minden emberét és olyan bizottsági tagok is megjelentek a választáson, akik már napok óta betegen feküdtek la­kásukon. Este fél hétkor zárták le a szava zást és megkezdték a szavazatok összeszámlálását. Hét órakor hir dették ki a választás eredményét, a mely szerint Bárczy István, a demokratikus blokk jelöltje 124 és Sipöc Je­nő, a keresztény párt jelöltje ugyancsak 124 szavazatot ka­pott, mig Ripka Ferenc főpol­gármesterre. a kormány jelölt­jére csak 56 szavazatot adtak le. tehát Bárczy és Slpőc közt pótválasztás lesz, amit pénte­­teken fognak megtartani. A demokratikus blokk tudvalevő­leg biztosan számított arra, hogy Bárczy István dr. nyugalmazott igazságügyminiszter és volt buda' pesti polgármester már az első vá­lasztáson hat-nvolc főnyi abszolút többséget kap. Ez a számitás azon­ban azért nem vált be, mert a köz gyűlés kinevezett tagjai és a városi tisztviselők közül a titkos szavazás ellenére ugylátszik senki sem sza­vazott Bárczyra. akik igv a demo­kratikus blokk szavazatait nem tud­ták győzelemre juttatni. r „Éljen a trónörökös !í( Hogy él a királyi család Párisban ? A jugoszláv királyi család, Alek­­szanáar király, Mária királynő és Péter trónörökös most napokig Pá­­risban tartózkodtak. A francia napi­lapok legelőkelőbb riporterei való­ságos ostrom alá vették a Hotel Mauric-et, a Rue de Rivoli pazar gaz­dagsággal és fejedelmi kényelemmel berendezett szállodáját, amelyben a jugoszláv királyi család lakott, de a szálló igazgatósága senkit sem en­gedett a királyi pár közelébe a párisi S. H. S. követség írásbeli engedélye nélkül. A követség viszont egyálta­lán nem adott bebocsátást, úgy hogy a párisi napilapok kénytelenek voltak lemondani a királyi riportról. A király, aki ifjú korában több esztendőt töltött a francia főváros­ban, Comte d’Avala néven, inkognitó­ban tartózkodott Párisban. A királyi család egyszerű, mondhatni polgári életet élt. Fekete zakóban és kemény fehér gallérben jelent meg az uccá­kon Sándor király és Péter, a kis trónörökös angol missze kíséretében tett sétát minden délelőtt a Rue de Rivolin. A minap kedves epizód tör­tént a Jardin des Tuilleriesben. Péter trónörököst, aki egyszerű pubiruhá­­ban és fehér, széles karimáju szal­makalapban szokott sétálni a park­ban, egy noviszadi szerb család fel­ismerte az uccán. — Te. ez a szép fiúcska úgy ha­sonlít a kis trónörökösre! — figyel­meztette az asszony szerbül az urát. Mikor aztán közelebbről vették szemügyre és kiderült, hogy tényleg a kis Péterrel állanak szemközt, a lelkes házaspár ott a forgalmas bou­levard kellős közepén hangos éljen­zésbe tört ki. — Éljen a trónörökös! — kiáltot­ták és örömükben a járókelők is osz­toztak, akik melegen éltették a szerb királyi trón várományosát. (-.) kápolnájából a római kathoWkus tem­plomba vitték át. Délután HH'roni óra­kor beláthatatlan embertömeg gyűlt össze a város főterén. A templomban Pavlovics Iván tábor­nok, a hadseregparancsnok helyettese, Mitrovlcs Zsiván és Nikollcs Milán tá­bornokok, Maünovics Eugen ezredes, a dunai flottilla parancsnoka, a tiszt,kar és Njegovan családja jelent meg. Délután három órakor Raszt katho­­likus katonai lelkész, dr. Korányi Ele­mér, valamint Vukovics István lelké­szek megáldották a holttestet. A tem­plom előtt egy diszszázad és a katonai zenekar állt. A koporsót harminc szőrű borította. A gyászmenet a Kralj Petar, Vasút, Laza Kosztics és Futaki-uton keresztül a római katholikus temetőbe vonult. A temetőben az egyházi szertartás után Peírovics Zsivorád alezredes, Spusics őrnagy és Űrnek Oszkár százados mon­dottak gyászbeszédet. A temetés ideje alatt öt repülőgép keringett a gyász­menet felett. Ugyanekkor tért vissza Beogradból Jugovics Javan repülő al­ezredes temetéséről nyolc repülőgép és ezek is a menet felett keringtek a szer­tartás végeztéig. A temetési aktust Raszt lelkész gyászbeszéde zárta be. ko-Nagy pompával temették el a prágai repSlőkatasztrófa áldozatait Jugovics alezredest Beogradban, Nyegován főhadnagyot Noviszadon helyezték örök nyugalomra Beogradból jelentik: Szerdán délután három órakor temették el a fővárosban óriási részvét mellett a Prágában le­zuhant Jugovics Jovan repülő alezre­dest. A temetésén megjelent őfelsége a király képviseletében Hadzics tábor­nok első szárnysegéd, a kormány kép­viseletében Makszimovics Bózsó bel­ügyminiszter és a parlament képvisele­tében Trifkovics Márkó házelnök, to­­vábá Prica admirális és a katonai és polgári hatóságok vezetői. Resztvettek a temetésen a szövetséges államok ka­tonai képviselői fs. A temetési szertartás idején tizenegy repülőgép keringett a gyászoló kö­zönség felett. A koporsót huszonlci­saryk csehszlovákiai köztársasági el­nök koszorúja is. A vasútállomáson Tomlcs őrnagy, Ju­govics Jovan utódja tartott gyászbe­szédet, majd a gyászmenet a Vasne­­szenski templom elé vonult, ahol Zsiv­­kovics Sztanka vezérkari kapitány bú­csúztatta az aviatika halottját. A Te­­razián is megállt a menet és Mikisc Szá­va repülőhadnagy tartott beszédet. Óriási tömeg kisérte a halottat a te­metőbe, ahol a tragikus véget ért al­ezredest örök nyugalomra helyezték|. Njegovan Eugen főhadnagyot, mánt Novlszadról jelentük, ugyancsak dél­után három órakor temették el. A huszonhat éves repülőfőhadnagy holt­lojw koszom borította, ezek között Ma-. I testét jdékitáa két ócaJco* a temető A kikindai téglagyár vezetőjét gyújtogatásért letartóztatták Kikindáról jelentik: Tucakov Ili ja kikindai kereskedő csődtömegét ké­pező hatalmas téglagyár, mint a Bacsmegyei Napló megirta, pár nappal ezelőtt leégett. A téglagyár, melyet öt millió dinár­ra biztosítottak, a tűz folytán két­millió dinár kárt szenvedett. A rendőrség nyomozást indított, hogy a tűz okát kiderítse. A nyomo­zás során adatok merültek föl arra nézve, hogy a téglagyárat Tucakov Szveto­­zár, a gvár vezetó’je gyújtotta föl. A terhelő adatok alapján a rendőr­ség Tucakovot letartóztatta, aki azonban kihallgatásakor tagadta, hogy részes a gyár felgyujtásában. Minthogy a gyár vezetője ellen bizonyítékok állnak rendelkezésre, Tucakov Szvetozárt átadták a ki­kindai ügyészségnek. Csőd előtt a cionista mozgalom? Bécsből jelentik: A cionista világszer­vezet londoni titkársága néhány hónap előtt felkérte Európa egyik legkiválóbb és legismertebb szociológusát és nemzet­­gazdászát, Oppenheimer Ferencet, a frankfurti tudományegyetem tanárát, hogy utazza be Palesztinát és tanulmá­nyozza az ottani gazdasági, politikai és kulturális viszonyokat. Oppenheimer, aki nemrég visszatért Palesztina! útjáról, a bécsi cionista szer-, vezet meghívására előadást tartott Pa­lesztináról. Az előadás nagy csalódást* hozott a cionizmus híveinek, mert a ki-j váló tudós paiesztjnai tapasztalatai alap­ján kifejtette, hogy Palesztina pusztulás', a cionista mozgalom pedig csőd előtt áll. Oppenheimer szerint Palesztinában a zsidók sohasem kerülhetnek többségbe és sohasem szoríthatják ki az arabokat, akik gyűlölettel nézik a zsidó telepítése­ket és amint alkalmuk lesz, kíméletlen bosszút állnak a zsidókon — az angol imperializmus bűneiért. Palesztinában gazdasági anarchia tombol: a szociális harcok sokkal erőteljesebbek, mint bár­melyik európai országban és a munkás és munkaadó között sokkal nagyobbak az ellentétek, mint Németországban, vagy Ausztriában. Az ország fővárosa Tel-Aviv, gazdasági és kulturális viszo­nyai igen rendezetlenek és semmi fejlő­déssel nem biztatnak. A zsidó tudós előadása a cionisták kö­rében nagy riadalmat keltett és sokan kétségbevonták Oppenheimer Jóhiszemű­ségét, akivel szemben számtalan tekinté­lyes tudós igazolta, hogy Palesztina ki­építése igen kedvezően, halad előrei *

Next

/
Oldalképek
Tartalom