Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-30 / 270. szám
2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926. szeptember 30. Marinkovics Voja akkori belügyminiszter ellen. Pucelj földművelésügyi miniszter Uzunovics miniszterelnöknél Pucelj föl dini velésügyi miniszter szerda délelőtt felkereste Uzunovics miniszterelnököt és referált neki a szlovéniai árvízkárokról. A földmivelésügyi miniszter a Szlavenszka Banka ügyét is szóvátette a miniszterelnöknek, mert igen sok szlovén parasztszövetkezet is érdekelve van a válságba jutott banknál. A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány mindent meg fog tenni a bank megmentése érdekében. Fel kell disziteni a pályaudvarokat a csehszlovák képviselők tiszteletére A közlekedésügyi miniszter elrendelte, hogy mindazokat a vasútállomásokat, amelyeken a csehszlovák képviselők vonata áthalad, csehszlovák zászlókkal és virággal kell feldisziteni. Elrendelte továbbá, hogy a különvonat útja mentén az országutakat meg kell öntözni A csehszlovák képviselők október harmadikén délután egy óra ötven perckor édkeznek Szuboticára, ahonnan néhány perc múlva folytatják Útjukat Beograd felé. Felszántják-e a parkokat? A szombori agrárrevizió során a parkokat is szántóföldnek nyilvánították Szomborból jelentik: Az agrárreviziós bizottság —1 mint már megírtuk — megérkezett Szomborba és megkezdte működését. A bizottság a jelentkező, mintegy kétezer földigénylő közül mindöszjsze ötszáznak találta jogosultnak a földigényét. A bizottság úgy döntött, hogy azoktól, akiknek igényjogosultsága nem igazolódott, elveszi a nekik előzőleg kiutalt földeket. Ilymódon körülbelül 2500 hold föld szabadul föl az agrárreform alól, a fölszabadult földeket a revíziós bizottság azok között az uj földigénylők között fogja felosztani, akiknek erre való igényét beigazoltok látja. Az. agrárreform alól felszabaduló földekre Szombor város is bejelentette igényét. A város szeretné visszaszerezni az agrárreform céljaira lefoglalt 516 hold városi és 183 hold iskolai földjét. Éppen ezért nagy feltűnést keltett az agrárreviziós bizottság döntése, amely szerint a városnak az 516 hold városi földet visszaadták ugyan, de ebbe a maxi, mumba az agrárreviziós bizottság beleszámította a város tulajdonát képező Sikara-nevü erdőt, a kilencven hold terjedelmű közlegelőt, sőt még a város területén levő parkokat is. Az említett földterületek együttvéve 300 holdat tesznek ki, úgyhogy az agrárreviziós bizottság döntése alapján csupán csak 216 hold földet kapna vissza Szombor, amelynek jövedelméből Szombor nem fedezheti kiadásait. A városi tanácsnak az az álláspontja, hogy ha az agrárreviziós bizottság döntését nem sikerül megmásítani, a kiadások fedezésére a legrövidebb időn belül lényegesen felemelik a pótadót. Szombor város földbirtokállományát vitássá teszi az is, hogy az úgynevezett Koszíics-féle alapítványi földre a szombori görögkeleti egyházközség is igényt Becskerekről jelentik: A becskereki katholikus püspöki konzisztórium. mint megírtuk, állítólag elhatározta, hogy a becskereki egyháztanácsot fellüggeszti és helyére Pelikán Lipót elnökletével direktóriumot állít. A Bácsmegyei Napló munkatársa szerdán felkereste Pelikán Lipót nyugalmazott pénzügyigazgatót, a becskereki katholikusok egyik vezetőjét, aki a legutóbbi egyháztanácsi választásnál kibukott s aki a hírek szerint a direktórium vezetőjéül van kiszemelve. Pelikán a következőket mondotta: — Arról, hogy a direktóriumot felállítsák, eddig sem hivatalos, sem bizalmas értesülésem nincsen. De hogy valóban nagy dolgoknak kell történni, az bizonyos. Én megfelebbeztem az egyháztanács és a felszólamlási bizottság megválasztását, az érsek által kiadott novellát, az adókivetés és a jegyzőválasztást, azon az alapon, hogy egy törvényellenesen megválasztott egyháztanács semmiféle funkciót nem végezhet, amig a felebbezés elintézve nincs. Hogy vezető helyen eltitkolták a felebbezést, az a dolgon nem változtat, mert az egyháztanács vezetőtagjai tudtak róla. Én ugyanis erre nézve nyilatkozatot akartam közzétenni egyik becskereki lapban, de a lap szerkesztője, aki az egyháztanácsnak tagja, a közlést megtagadta. Arra a kérdésünkre, mi van a felebbezéssel, Pelikán Lipót a következőket mondotta: — Mikor az érsek ur amerikai útjáról visszatért, megkértem, hogy intézze el a felebbezést, ez azonban még a mai napig sem történt meg. — Miért felebbezte ön meg az értart. Ezt a 183 hold földet az örökhagyó negyven évvel ezelőtt szerb felekezeti iskola fentartására hagyta. Minthogy a szerb iskolatörvény a felekezeti iskolát megszünteti, a szombori szerb iskolából állami iskola lett és ezen az alapon a földet Szombor városa vette birtokába. A görögkeleti (hitközség most a maga részére követeli ezt a 183 hold földet. Ha igényét elismerik, akkor Szombornak egyáltalán nem marad földbirtoka, amelynek jövedelméből a városi kiadásokat fedezni lehet. Érthető tehát, hogy az agrárminisztérium döntése elé fokozott érdeklődéssel tekint, a város közönsége is, mert ettől függ, hogy mennyi lesz a községi pótadó Szomborban. sek által aláirt novellát? — kérdezte munkatársunk? — Ami a novellát illeti, azt mi katholikusok a kánonjog alapján nem fogadhatjuk el kötelezőnek, mert a kánonjog 329—334. és 1518—1528-ig terjedő szakaszai alapján törvényhozó hatalom kizárólag a püspököt illeti meg, amig a novellát a püspökön kívül hat olyan ur is aláírta, akik erre a hitközség választóitól meghatalmazást nem nyertek. A novella nem más, mint paktumtervezet, amelyet mint a püspök által kiadott statútumok magyarázatát, a közgyűlésnek előbb el kellett volna fogadni. Hogy az adminisztrátornak és az adminisztraturának is ez volt a felfogása, azt bizonyltja, hogy a helytelenül novellának nevezett paktumtervezetet a junius 13-iki közgyűlés első pontjaként napirendre is tűzte. A közgyűlés el is fogadta ugyan a novellát, felebbezésem folytán azonban az nem vált jogerőssé. Az egyháztanácsot tehát nem lett volna szabad megalakítani a felebbezés elintézéséig, még kevésbé úgy, ahogy történt. Az adminisztratura a paktum megkötésénél kondiciosine quanön-ként kötötte ki a novella elfogadását, a március 27-iki ülésen az esperes eltávolítása azonban olyan helyzetet teremtett, hogy nem maradt más hátra, mint az azután történteket nem létezőnek tekinteni A becskereki hitközségnek uj egyháztanácsot kellett volna választania, mert a jelenlegi egyháztanács, az egyházi elnök, valamint az egyházi hatóság a történtek után nem működhetik együtt. A mostani helyzetben alig képzelhető el más megoldás, mint az egyháztanács feloszlatása és a kuratórium kinevezése. Erélyes és gyors intézkedésre van szükség, mert a késedelmeskedés csak kárára van az ügynek és még jobban elmérgesiti az amúgy is tűrhetetlen állapotot. — Mivel magyarázza ön azt hogy az Érsek ur nem fogadta az. Egyháztanács küldöttségét? — kérdezte munkatársunk. — A junius i3-iki ülés után történtek, véleményem szerint teljesen lehetetlenné tették az érseknek, hogy az egyháztanácsot, mint testületet fogadja. A becskereki katholikus hivők. többségében kínos megütközést kelt Pelikán Lipót szereplése, mert az az; általános vélemény, hogy az érsek és az egyháztanács között felmerült ellentétek sokkal hamarabb elsimulnának, ha az érseket nem igyekeznének az egyháztanács és a becskereki katholikus hivők többsége ellen hangolni. Pelikánról azonban az a vélemény, hogy ő békiteni akar ugyan,; de akaratlanul is előbb veszekedést! csinál. A bacskogradistei szrnaósok a semmitőszék előtt Az elnök büntetését felére szállították le A noviszadi semmitőszéken szerdán tárgyalta dr. Dimsics Alexander elnök tanácsa a bácskogradistyei Szrnao ve-J zetőinek bűnügyét, akik a vád szerint választmányi ülésen határozták el, hogy! Csakra Csedomir jegyzőt le kell ütni] Két választmányi tag a kapott utasításhoz híven megleste a késő éjjel hazatért jegyzőt és fejszékkel és botokkal addig ütötték-verték, mig Csakra eszméletlenül, vérbefagyva össze nem esett.1 A támadók azt hitték, hogy a jegyző már nem él és a vérében fekvő emberi ott hagyták az uccán és haza mentek.) A járókelők csendörségért futottak és a csendőrök, miután a halállal vivődő jegyzőt lakására szállították, a tettese!» kinyomozására indultak és azokat méíj az éjjel letartóztatták. A noviszadi törvényszék Popovics Milán Szrnao elnököt, mint felbujtót öt és; fél évi, Csolics Jovánt szintén, fiiint fel-! bujtót két és fél évi, Ruszki Gavrátj mint tettest három évi és Petrovics' Györgyöt ugyancsak mint tettest öt éví fegyházra ítélte. A felebbviteli bíróság helybenhagyta' az elsőfokú ítéletet. A semmitőszék dr. Szekulics Milán és dr. Székely Géza védők védbeszéde után' Popovics Milán felbujtó büntetését öt és fél évről két és fél évi fegyházra Csolics Jován felbujtó büntetését két és, fél évről egy évi fegyházra szállította; le, ellenben Petrovics György és Ruszki Gávra büntetését helybenhagyta. Az érsek a hivők ellen A becskereki katolikusliitközségbenmindenkibékét akar és mégis áll a harc Egy kritikus albumából Irta: Baedeker A szeretetreméltó Récamier-né — a mint ömaga mondta — akkor kezdte érezni, hogy öregszik, amikor a kéményseprölegénykék már nem fordultak meg utána az uccán, A férfiak csak akkor jönnek rá, hogy megvénültek, amikor már a fizetett nők se palástolják előttük, mennyire utálják őket * Egy öregedő úrtól hallottam: — Nem a halál miatt irtózom a vénségtől, hanem az unalom miatt, a mellyel az jár. Az öreg, ha nem szokott horogra halászni, ha nem kártyás, bélyeggyűjtő vagy szenvedélyes újságolvasó, kinos unalomra van kárhoztatva. Annyira unják őt. hogy végre ő is megunja a salát énjét s az életét. S nincs szomorúbb élet mint az, amely unalommal végződik. * A fiatalokat árrá oktatják a szülei háziban, az iskolákban és a nevelőkönyvekben, hogy legyenek szerények, mert ez az erény illik a zsenge korukhoz. Ámde hiába! ök sokkal boldogabbak, reménykedőt* ek. viHúsosabbak és biztosramenöbbek, semhogy szerények lehetnének. Aki boldog s magáénak érzi s tudja a jövőt, nem tud szerénykedni. Majd, ha elmúlnak a reményévek s a győztes időszakok s ha az életnek valamely elért magaslatáról mint öregek tekintenek vissza letűnt múltjukra, akkor szerényekké lesznek és hálásakká minden szemernyi rokonszenvért, amelyet sikerül kiváltani a kegyetlen embertársak érzésfukar leikéből. így hát semmi mag se vész kárba, amelyet a pedagógia elhint — a fiataloknak szóló oktatásokból okulnak az öregek s a fiuknak szánt tanulságokat levonják az apák és nagyapák. ★ Egy hetven év körüli öregur így panaszkodott: — Nem tudom, mi az, húsz-harminc év előtt egészen fiatalnak éreztem magam s egyszerre megöregedtem. Ez a nyilatkozat olyannyira bolond, hogy majdnem okos. * Akinek a lelke fiatal tud maradni, annak a teste is lassabban öregszik. * Az öregek iránt érzett hagyományos tisztelet hasonlít a művészetek primitiv korából ránkmaradt müvek iránti kegyelethez. Nem azért becsüljük őket, mert művésziek, hanem mert régiek. * Egy öreg ur, mintegy nyolcvan éves, megvizsgáltatta magát egy nagynevű orvostanár által, aki alapos vizsgálat után igy nyilatkozott: — Semmi aggasztót se találtam. Csupán öregségi tüneteket észleltem. A páciens elszomorodiott s kedvetlenül kiáltott föl: — Már is?! * Az öregek a legtöbbször még nem oly ostobák, a minőknek őket a fiatalok tartják s az ifjak rendesen már nem oly éretlenek, amilyeneknek őket az öregek Ítélik. # A fiatalok nem biztosak abban, hogy meg fognak öregedni s az öregek biztosak benne, hogy valaha fiatalok voltak. Ez az előny az, amelyet a fiatalok nem tudnak megbocsájtani nekik. # Ha a fiatalok bizonyosra vehetnék, hogy magas kort érnek el, nem bánnának oly rosszul az öregekkel s eszükbe jutna, hogy ők is igy járhatnak, mire megvénülnek. * Az öregek, fájdalom, nem bölcsebbek annyival a fiataloknál, amennyivel ezek szebbek náluk. Pedig a kiegyenlítés humánus princípiuma ezt követelné. # Az erős öregek egy külön és igen szerencsés és egészséges típus s mélyen fájlalom, hogy nem tartozhatok közéjük. Ha a jövő nem is az Övék, legalább a jelent mondhatják a magu-j kémak. S ez is nagy érték. Mert á gyöngéké csak a múlt, amelyre tudva! levöleg semmit se ád a zsidó és édesi keveset a többi felekezet. * Hogy’ mondhatják, hogy az öregség:; szép? Holott még a szép öregség isi csúf! * Az öregség sokszor jutalom, még többször büntetés. * Vannak, akik sohase voltak fiatalok! s öregkorukban próbálkoznak azok! lenni. Ezek a legszerencsétlenebbek minden öreg emberek között. # Némely öreg olyan fiatal, hogy az, szinte komikus és némely fiatal any-' nyira Öreg, hogy az szinte nevetséges. * Ha valaki a nők szemében öreg, ak-( kor végkép eljátszotta az életjátszmát. Ez esetben öreg, ha még oly fiatal. * Az öreg, aki tud öreg lenni, kevésbbéj öreg mint az, aki nem tud az lenni * Nincs szebb dolog mint az öregekj szeretete s nincs kómifcusabb (s egy-j szersmínd szomorúbb) mint az öregek szerelme. * ’ Van egy ismerősöm, aki annyit íj öreg, hogy a fiatalságával dic^gszi|g
