Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-25 / 265. szám
J926. szeptember 25. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. CIRKUSZ A jó üzletember Barátom, aki arról nevezetes, hogy még sohasem akadt senki, akivel egy \ éleményen lett volna, legutóbb engem szemelt ki, hogy vitába bocsájtkozzam vele. Menekülésről szó sem lehetett, megadtam magam sorsomnak és rövid, de annál gyengébb ellenállás után meghajoltam érvei előtt. A vita épp arról folyt, hogy ki a jó üzletember és ki a rossz üzletember. Barátom azt vitatta, hogy nincs jobb üzletember a költőnél, aki minden zöldséget kitünően tud értékesíteni. Érvei oly súlyosak voltak, hogy hiába hivatkoztam ezer példára, be kellett látnom, neki van igaza. A költő a legjobb üzletember. Ekkor közbejött valami. Azaz valaki, a Kopfvvas^er, aki beleelegyedve a vitába, megkért bennünket, engedjük meg neki, hogy a tárgyhoz hozzászólva, két tanulságos történetet meséljen el. Az egyik történet igy szólt: A költőnek nem volt pénze. De ezzel szemben volt egy kedvese. — Neked adom lelkem kiacseit — mondta a költő azzal a javíthatatlan könnyelműséggel, amelyre csak egy poéta képes. — Fütyülök rá — felelte a nő minden üzleti hozzáértés nélkül, mellyel a költőt ugyancsak megdöbbentette. — Hogyan? Te az én lelkem mérhetetlen gazdagságát semmibe sem veszed? Hiszen ezzel egy egész vagyont kínálok fel neked... — Ugyan, kérlek, ki ad a te lelkedért nekem egy bundát? A költő átszellemülten válaszolt. — Minek neked bunda, amikor egyetlen költeményemből annyi melegség árad... — Csak nem gondolod, hogy egy szál versben járok a korzón, ha hó esik...? Látván a költő, hogy leikével nem boldogul, felsóhajtott: — Akkor hát vedd testemet... Az ajánlat tetszett a nőnek. — Csak az a kérdés, mit adsz belőle? — A szivemet. — Smucig — mondta a nő és már távozni készült. — Várj — kiáltott fel kétségbeesetten a költő — tiéd homlokomon a babérkoszorú. Próbáld eladni a zöldségpiacon. Avagy nem bánom, itt van a bőröm. Vidd azt a vásárra ... A nő szeme felcsillant: — Add ide a csontodat. Azért talán még kapok valamit... A költő feje lehanyatlott: — Sajnos, a csontjaimmal nem rendelkezem. Még a múlt héten eladtam valamennyit a bonctani intézetnek. — Na mit mondtam — csillant fel Barátom szeme — ugye, hogy a költő minden vacakot el tud adni. — Várjon csak — intette le Kopfwasser — hallgassa meg a másik történetet is, amely igy szól: , A főtéri ruhaüzletbe betért Schvvarc Jakab ruhát vásárolni. A kereskedő tudta, hogy a Schwarc egy akadékoskodó ember, aki húsz ruhát is felpróbál, mire egyet megvenne, de még sem veszi meg, !j,anem elmegy egy városvégi szabóhoz és ott csináltat magának ruhát. Épp ezért a kereskedő megfogadta magában, hogy a Schwarcnak, ha törik, ha szakad, a legolcsóbb minőségű ruhát drága áront fogja nyakába sózni. Schwarc, amikor a harmadik ruhát próbálta, észrevette, hogy valami van a kabát jobboldali belső zsebében. Nagy óvatosan odatapint megint, hát mintha pénztárcát érezne a tenyere. A kereskedő egy pillanatra elfordult és másik ruhákat kért a segédtől. Ezt a percet Schwarc felhasználta és biztos, alapos tapintással megállapította, hogy csakugyan pénztárca van a belső zsebben, még pedig eléggé telt tárca. — No — mondja nagy hirtelen — ezt a ruhát megtartom, mert igen jól érzem magamat benne, meg a színe is jól illik az arcomhoz. A kereskedő kelletlen arcot csinált. — Én meg úgy nézem, hogy vállbán sziik, meg kéne a kabátját, igazítani. Tessék csak levetni, majd megnézzük, ki lehet-e bővíteni? De Schwarc ijedten Tép hátra és tiltakozik, nincs annak a kabátnak semmi hibája, az ára is megfelel, rögtön ki is fizeti, aztán szalad is már, mert sürgős dolga van. Azzal fizetett is már és gyorsan elvágtatott. A kereskedő meg jót nevetett hátul az irodában, hogy milyen nagy hatása volt annak a régi rossz pénztárcának, amit ujságpapirossal megtömve csúsztatott a kabát belső zsebébe. — Én barátomra néztem és a csodálkozástól majd hanyatt vágódtam, amiket megszólalt. — Ez egyszer magának van igaza. Valóban az üzlethez ötlet kell. (-) A kantoni csapatok Hankauban ki akarták kiáltani a szovjet-köztársaságot A lakosság- ellentállásán meghiusuít a kísérlet — A sangiiaji főkormányzó csapatai uj offenzivát kezdenek a kantoni vörös csapatok ellen és győzelmesen nyomulnak előre Újabb ágyuharc a kínaiak és az ol flotta között Londonból jelentik: Sanghaii jelentés szerint a kínai vörös csapatok csütörtök hajnalban elfoglalták Nan- Csang városát, azonban délben már kiürítették a várost, mivel a sanghaii kormányzó csapatainak győzelmes előnyomulását nem tudják feltartóztatni. Mindkét fél részéről rendkívül súlyos vesztesések voltak. Sun-Csuan- Fang sanghaii főkormányzó Kin-Kiangba utazott, ahonnan személyesen irányítja a vörös csapatok elleni offenzivát. A Daily Mail értesülése szerint a sangbaji főkormánvzó a legerélvesebb küzdelemre szánta el magát és a front egész hoszszában újabb csapatokat összpontosít a kántori vörös csapatok ellen. A sanghaiiak offenzivája Vu- Csang felé irányul, amelynek északi része még a kantoniak kezében van. Hankauban a kantoniak megkísérelték a kommunista köztársaság kikiáltását, ami azonban a lakosság ellenállásán meghiúsult, mert a hankaui lakosság a vörös agitátoroknak még azt az utasítását se követte, hogy az angol városnegyedet bo.ikottálni kell. A kinaiak a Har.kau előtt horgonyzó angol ágyunaszádra több lövést adtak le csütörtökön, amit az angolok viszonoztak. A kantoni csapatok főparáncsnoksága közölte a Jangcsekiangon horgonyzó angol flotta parancsnokságával, hogy az angol ágyunaszádoknak I Vu-Csangon túl nem mehetnek. Karahan orosz szovjetkövet, akit' tudvalevőleg khö-'sitottak Kínából., Sang kaiban tart <k, ahol csütör-' tökön több kinai árral folytatott tárgyalásokat és tiszteletűkre díszebédet adott. ' Mukdeni jelentés szerint az amerikai konzul közölte Csang-Cso-Linnal, hogy az amerikai kormány nem hajlandó Csang-Cso-Lin washingtoni diplomáciai képviseletét fogadni, mert Amerika a kínai központi kormányt ismerte el. A közlés rendkívül elkedvetlenítette Csang-Cso-Lint, aki tudatta az amerikai konzullal, hogy ezentúl hatalma területén amerikaiaknak gazdasági koncessziókat nem ad ki és lehetetlenné teszi a mandzsuriai amerikai érdekeltségek további mti- I ködését. A kisantant államai keresik a megegyezést Magyarországgal Benes nyilatkozata a kisantant és Magyarország közeledésére! Nincsics külügyminiszter kijelentette, Iiogy Beograd és Budapest között a legteljesebb a jéviszony Bécsből jelentik: A Neue Freie Presse genfi tudósítója beszélgetést folytatott Benes csehszlovák külügyminiszterrel Jugoszlávia és Magyarországi közeledéséről. Benes kifejtette, hogy a kisantant államai békét és nyugalmat kivannak szomszédállamaikkal és őszintén arra törekszenek, hogy szomszédaikkal gazdasági -ieren együttműködhessenek. A kisantant minden érdeke azt kívánja, hogy Közép-Európában megszilárduljon a béke és helyreálljon a gazdasági élet. Ez áll Magyarországra is. Ezt az irányelvet akarja követni a kisantant mindhárom korjnáiiya Magyarország irányában és abban a percben, amikor Magyarország a békeszerződés alapját lojálisán magáévá teszi és a béke fenntartására komoly szándékot mutat, nincs semmi ok, hogy a kisantant kitérjen előle és ne igyekezzék vele gazdasági téren együttműködni, épugy mint Ausztriával. Benes ezután a következőket mondotta: Magyarországgal az együttműködést kívánjuk minden tekintetben és annak minden formájában. Ezen az alapon tárgyait Jugoszlávia és Magyarország és ilyen irányban kívánjuk folytatni a tárgyalásokat Csehszlovákia és Magyarország ^"»ött is. A páneurópai mozgalommal kapcsolatban Benes külügyminiszter a következőket mondoüu. — Rokonszenvvel kísérem a páneurópai mozgalmat, noha iól tudom, hogy a gyakorlati politika szem-I pontjából még soká nem beszélhetünk az Európai Egyesült-Pilamokról, vagyis másszóval a páneurópai mozgalom egyelőre csak ideális pro-f paganda és még sok idő fog beletelni, amig gyakorlati politikává válhatik. Ugyancsak nyilatkozott Nincsics külügyminiszter is a Reichspost genfi munkatársa előtt a iugoszlávmagyar tárgyalásokról. Kijelentette ezzel kapcsolatban Nincsics külügyminiszter, hogy lényegesen javult a viszony Jugoszlávia és Magvaror-^g között és őszinte örömmel állapítja meg, h°gy Beograd és Budapest között a legteljesebb a jóviszony. Ezt a kijelentést Nincsics nyomatékosan hangsúlyozta. Ami azokat a híreket ihleti, hogy a kisantant kebelén belül feloszlás tünetei mutatkoznak. Nincsics a következő kijelentést tette: — A leghatározottabban tagadom a kisantant bomlását. Sző sem lehet ilyesmiről A kisantant államai között a kapcsolat sohasem volt olyan bensőséges, szoros és szives, mint éppen most. Tovább folynak a kombinációk a szuboficai városháza körűi Iítrek a főkapitány, a pénzügyi és gazdasági tanácsnok távozásáról — Hivatalos helyen cáfolják a híreket A szuboticai polgármesterkérdés mint a Bácsmegyei Napló jelentette, a radikális párt vasárnapi választmányi ülésén oldódik meg. A párt azt a javaslatot fogja a választmány elé terjeszteni, hogy Gyorgyeviés Dragoszláv főispánt terjesszék fel kinevezés végett a polgármesteri és dr. Sztipics Károly városi főügyészt a főispán! állásra. Még mielőtt ez az általános érdeklődés központjában álló ügy végleges elintézést nyerne, szuboticai politikai körökben újabban az a hír terjedt el, hogy a városi közigazgatásban nagyobb személyi változások lesznek. Illetékes helyen ezzel szemben olyan oldalróL ahol városi ügyekben jól szoktak informálva lenni," továbbra is azt állítják, hogy három-négy főhivatalnokot ki fognak cserélni. Eszerint Szentára helyeznék Kolákovios Daniió pćir-.ügyi tanácsnokot, aki nemrég he V: a város szolgálatába és helyt Bogdánovics Nikola volt inunké pénztári igazgatót, a Szubo'i Qlasnik szerkesztőjét neveznék .1 Nyugdíjaznák dr. Moll marin Kalman gazdasági tanácsnokot és helyé’ e Szkenderovics Tamás volt huszárainagyot neveznék ki. Horvát Cveíl ;j főkapitány magasabb pozícióba kerülne a belügyminisztériumba. Munkatársunk ezzel kapcsolat!.:'! kérdést intézett illetékes tényez kböz, akik kategorikusan megcáfolt: k ezeket a híreket. A polgármexíerkérdés megoldása után mindeneseire ki fog derülni, hogy a hivatalos cáfolat ellenére is forgalomban lévő kombinációknak mennyi alapjuk vah. fs. j.)
