Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-24 / 264. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1Q26. szeptember 24. Apa és fiú halálos párbaja A szaboticai törvényszék felmentett egy kőművesmestert, aki önvédelemből agyonütötte a fiát A szubotiai törvényszéken csütörtökön tárgyalta Pavlovlcs István törvényszéki elnök büntetőtanácsa Fekete Béla szuboticai kőmivesmester bűnügyét, aki erős felindulásban elkövetett emberöléssel volt vádolva. A vád szerint Fékét Bála 192.3 évi junius 17-én hajnali öt órakor tizenkilenc éves Sándor fiát ásóval úgy fejbe vágta, hogy a fiú ott a helyszínen nyomban meghalt. A főtárgyaláson a vádlott előadta, hogy hat gyermeke van. Az elhalt Sándor volt a legidősebb. A fiú, aki cipész volt, de soff őrséggel is foglalkozott, munkakerülő, iszákos, rossz természetű gyerek volt. Folytonosan zaklatta szüleit, hogy adjanak neki pénzt, ha nem adtak megöléssel fenyegette őket. A végzetes vasárnap éjjel négy óra tájban ittasan jött haza. Az anyjától kért tiz dinárt és amikor azt megkapta, elment hazulról Egy óra múlva ismét megjelent. Az anyja akkor már elment hazulról a piacra, ahol gyümölcsöt árult. Sándor ia szobában alvó tizenhét éves öccsét Józsefet felköltötte és öt dinárt kért tőle. József nem adott neki pénzt, mire Sándor fenyegetőzött, hogy kimegy az udvarra és kitekeri a József galambjainak a nyakát. Az apa erre felkelt és igy szólt Sándor fiához: — Eredj be, feküdjél le. Ha kijózanodotl, kapsz pénzt. — Menjen előlem, mert leszúrom, mint egy kutyát — válaszolta Sándor, majd az apjára rohant és egy suszterkéssel négy helyen megszurta. Az apa erre felemelte az udvaron heverő ásót és a fia felé sújtott. A vádlott után Fekete József — a vádlott fia, az elhalt öccse mint első tanú jelent meg a ;birásá®vetőtt, de törvényadta jogánál fogva, miután 'édesapja ült a vádlottak padján, megtagadta a vallomást.,, ,, .... A következő tanú, Fekete Bóláné, a vádlott felesége, a férjével egybehanzóan adta elő az eseményeket. Karip János tanú elmondta, hogy az elhalt az ő leányával közös háztartásban élt, de olyan durván bánt vele, hogy elment tőle. A gyilkosság éjszakáján két-három óra között hozzá is betört a lakásba és halálos fenyegetések között pénzt ké;rt. — Megöllek, mint egy disznót, ha nem adsz pénzt — mondta, A tanú és leánya csa« úgy menekültek meg, hogy becsaptak a szoba ajtaját és egész testtel nekifeküdtek, hogy a garázda fiú be ne nyomhassa. A tanú emelt hangon a következő kijelentést tette: — Tekintetes Törvényszék! A Sándor olyan ember volt, hogy Szubotica városában ilyen több nem létezett. Párisból jelentik: Vulaine vasútállomás közelében szerdán este a lyoni gyors összeütközött egy személyvonattal. A vasúti kocsik roncsai alól eddig hat halottat és harminc sebesültet húztak ki, félő azonban, hogy a katasztrófának még több áldozata van a nehezen eltakarítható romok alatt. Tokiói jelentés szerint a Simonoseki és Tokió közt közlekedő gyors-A szuboticai radikális párt helyi választmánya vasárnapra rendkívüli ülést hivott össze. Az ülésen kizárólag a szuboticai polgármesteri kérdés megoldásáról fognak tanácskozni. A régóta húzódó és még mindig az érdeklődés központjában álló ügyben eszerint vasárnap fog a párt végleges döntést hozni. A radikális párt jelölését felterjesztik a belügyminisztériumhoz, , amely rendszerint a jelölés figyelembevételével nevezi ki a polgármestert. Természetesen a radikális párt választmányának határozata még nem kinevezés, a ■belügyminisztérium belátása szerint jár el, de ebben az esetben aligha kerül sor arra, hogy a belügyminiszter ne vegye figyelembe a helyi párt kívánságát. Illetékes helyen nyert értesülésünk szerint a polgármesteri kérdést kompromisszummal fogják elintézni és pedig úgy, hogy. György evics Dragoszláv főispán lesz a polgármester és dr. Sztipics Károly Az utolsó tanú, Karip József kegyetlen, vad, erőszakos enroernek ismerte az elhaltat. A bizonyítási eljárás ezzel véget ért és a bíróság rövid tanácskozás után meghozta az ítéletet, mely szerint a vádlottat felmenti a vad és következményei alól. Az Ítélet indokolásában kimondotta a bíróság, hogy a vádlott jogos önvédelemből cselekedett. Az Ítélet jogerős. vonat kisiklott. A katasztrófának huszonnyolc halott és ötven sebesült áldozata van. Még egy súlyos vasúti szerencsétlenség történt Japánban. A Tokióból Szibéria felé haladó express kisiklott és az utasok közül húszán meghaltak, tizenhatan megsebesültek. A vasúti szerencsétlenségek okának megállapítására megindult az erélyes nyomozás. városi főügyészt, aki a legkomolyabb jelölt volt a polgármesteri állásra, szuboticai főispánná nevezik ki. AZ első kombináció szerint úgy akarták megoldani a polgármesteri kérdést, hogy Gyorgyevics Dragoyláv főispánnak fogják felajánlani a polgármesteri széket is, ez azonban nem történt meg, mert Juries Márkó szuboticai képviselő kijelentette, hogy ő pártjával csak bnnyevác jelöltet fog támogatni. Erre ujább tanácskozások és tárgyalások kezdődtek a párt vezetői között és abban .állapodtak meg, hogy kompromisszummal intézik el a polgármesteri kérdést. A radikális pártban ezt is sokan ellenezték, de remény van rá, hogy a. választmány egyhangúlag fogja magáévá tenni ezt az indítványt. Gyorgyevics Jugoszláv főispán, valamint dr. Sztipics Károly mindketten elfogadják a jelölést. Ezekután csak az a kérdés, hogy a belügyminiszter milyen álláspontra fog helyezkedni. Egynapi razzia Hetvenkilenc büntető feljelentés Az árdrágitási rendelet elfelejtett intézkedése alapján élj :rnak a szuboticai kereskedők ellen A szuboticai rendőrség szerdán délután és csütörtökön délelőtt általános razziát tartott a városban az élelmiszerüzletekben, kávéházakban, vendéglőkben és azokon a helyeken, ahol élelmiszereket és közszükségleti cikkeket árusítanak. A razziának nem várt eredménye volt, amennyiben á rendőrség közegei hetvenkilenc helyen találtak szabálytalanságot. A szuboticai rendőrség, hivatkozással egy belügyminiszteri rendeletre, néhány hónappal ezelőtt a drágaság letörése ellen irányuló törvény alapján rendeletet adott ki, amely szerint a kávéházakban, élelmiszerüzletekben . és mindazokon a helyeken, ahol közszükségleti cikkeket árusítanak, ki kell függeszteni az árjegyzéket és a kirakatokban az egyes árucikkeken is meg kell jelölni az árucikkek árait. A kereskedők és a többi érdekeltek eleinte szigorúan betartották a rendőrség intézkedéseit, de később teljesen elhanyagolták. A rendőrség kihágási osztályának vezetője, Cankovics Miodrág rendőrkapitány is tudomást szerzett arról, hogy a kereskedők nem tartják be a rendeletet és általános razziát rendelt el, aminek szomorú eredménye: hetvenkilenc büntető feljelentés a kereskedők és kávésok ellen. Legtöbb szabálytalanságot a rendőrség a vendéglőkben, kávéházakban és éttermekben talált, ahol sok helyen nem voltak kifüggesztve az árjegyzékek, ahol pedig ki voltak függesztve, mindent drágábban árusítottak, mint amennyi az árjegyzékekben fel volt tüntetve. így többek között a fekete kávéért, aminek az árjegyzékben három dinár az ára. négy-öt dinárt kértek, a tejes kávét pedig négy'dinár helyett hét dinárral fizettették meg a kávéházak a közönséggel. Hasonló kihágásokat állapítottak meg a rendőrség a mészárosoknál . és más helyeken is. A rendőrség a feljelentéseket pénteken fogja elkészíteni és azokat szombaton küldi meg a szuboticai járásbíróságnak, amely az árdrágitási ügyekben illetékes ítélkezni. A járásbíróság az árdrágitási porokét már a legközelebb le fogja tárgyalni. A rendőrség felhívja a kereskedőket, hogy a jövőben a legszigorúbban tartsák be a rendőrség árdrágítás elleni rendeletéit is, mert azok megszegői ellen a legnagyobb eréllyel fognak eljárni. Alágy vasúti szerencsétlenségek Franciaországban és Japánban A japán vasúti katasztrófának negyvennyolc halott és hatvanhat sebesült áldozata van Ki lesz a szuboticai polgármester? Kompromisszum jött létre a két legkomolyabb jelolt közt Örült? Irta: Diószeghy Tibor — Tanár ur, én őrült vagyok. Az ideggyógyász mosolygott. Nézte a férfit, aki mint egy feldúlt rénszarvas, vagy mint egy harapós isten, vagy mit tudom én mi ágált előtte, azzal a szétnyomoritott képével, amit laposra és hosszúkásra kalapált egy srapnell még a nagy háborúban. És gépiesen darálta a választ, talán kissé énekelve, de nem kellemetlen fölénnyel: — Mindenki őrült. Legyen nyugodt, báró ur, én is az vagyok. Nem lehet az embereket úgy megkülönböztetni, hogy ez őrült, ez meg normális. Ma már minden orvos tudja, hogy a legegészségesebb emberben is megvan egy kis szikrája a tébolynak és hogy a legsúlyosabb elmebeteg sem százpercentes őrült. A két véglet csak papíron létezik és mi köztük helyezkedünk el, ki az egyik pólushoz közelebb, ki a másikhoz. A páciens türelmetlenül félbeszakította: — Ezek smoncák — jelentette ki kevéssé arisztokratikusan —• mondjuk, hogy nincsenek százpercentes őrültek, csak kilencvennyolc percentesek, vagy kilencvenhatpercentesek. Hát nem mindegy? Akkor én egy ilyen kilencvenhatszázalékos, denaturált- elmebajnok vagyok. — Mondjuk, hogy ötvenhatszázalékos — nevetett a doktor. — Jó, ötvenhatszázalékos. De mindenesetre túl azon a demarkációs vonalon, amit a józanság és az őrültség közt meg lehet huzni. — Nézze, báró ur,.. — Én nem vagyok báró — kiabált a beteg — én egyszerűen Biringstinger vagyok. ’ Fogtechnikus. Rovottmultu, kabátlopásért büntetve. Az orvos most már csakugyan meghökkent. Ismerte báró Redlichet privátim is. Miért mondja'magát rovottmultu Biringstingernek? Hát mégis van valami ,..? A beteg olvasott az arcáról. — Most már elhiszi, hogy, őrült vagyok, mi? — Mindenesetre nagyon ideges és jó lenne... — Jellemző az orvostudományra — rázta meg kisértet-fejét a páciens. — Pedig ez nem fixa idea. Én Biringstinger vagyok tényleg. Biringstinger. — Tudom, rovottmultu, kabátlopásért büntetve — hagyta rá enyhe gúnnyal az orvos, kissé magához térve, még mosolygott is megint. — Ugratni akar — gondolta. A páciens azonban gyónt tovább: — Báró Redlich meghalt Szibériában, amikor a fogolytáborból megszöktünk ketten. Magamhoz vettem a papirjait. Azóta én vagyok báró Redlich. Hat éve. — És nem ismerték fel? — Ezzel a pónernmel? Hát hasonlit ez valakihez? Talán Biringstingerre? Mért ne lehetnék éppúgy Redlich, mint Biringstinger? A tanár most már maga sem tudta, hányadán áll ezzel az emberrel. Csak hallgatta, mit beszél összevissza. Hazajöttem. Leutaztam egyenesen a birtokára. Illetve most már az én birtokomra. Tudtam, hal van... ne felejtse el tanár ur, három esztendeig minden áldott nap reggeltőLestig együtt éltem a báróval, csak ketten voltunk magyarok a hadifoglyok közt. És a három év alatt folyton ő beszélt, az Otthoni életéről, a családjáról, a gazdaságáról, mindig ő... Én csak nem mesélhettem el a kabátlopást! Az alispánt, aki kijött elém a vonahoz és sírni kezdett, amikor meglátta a hibás fejemet, a nevén szólítottam, Csajkásnak hívják A lányát, Veronikát, feleségül vette egy pesti ügyvéd, még' erre is emlékeztem. Úgy ment minden, mint a karikacsapás. Csak a zsidó szavakkal volt egy kis baj. Nem tehetek róla, nagyon szeretek zsargon-kifejezéseket használni. Pedig nem is vagyok zsidó. De ezt is kimagyaráztam, elmeséltem, hogy folyton egy Biringstinger nevű fogásszal voltam együtt, arról ragadt rám. Azt elhallgattam, hogy kabátot lopott. Na ja. Biringstinger meghalt, vagy jót róla, vagy semmit. — És Redlichné? — A feleségem? Nem mondhatnám, hogy örült volna, amikor meglátott. A báró nem lehetett jó férj azelőtt. De a hadifogságban megjavult. Nem iszik, rendbeszedte a birtokát, az asszony boldog.. Imádom. Nem a lelkifurdalásba őrültem bele. Szélhámos vagyok, de ezzel a csalással mindenkinek csak használtam. A gyerekek rég koldusbotra jutottak volna, ha én nem vagyok. — Gyerekek is vannak? — Kettő volt, most van három. — Az utolsó már az öné? — Az utolsó, meg az első, csak a középső nem. Az orvos felkapta a fejét. — Hogy érti ezt? — A másodiknak egy földbirtokos az apja. Rájöttem. Az asszony megcsalt. — Magát? Talán Redlichet? A páciens idegesen dobolt lábával. — Tudtam, hogy nem fog megérteni. Én most már Redlich vagyok. Az ő barátai az én barátaim, az ő ellenségei az én ellenségeim, az ő élete az én életem az ő szégyene az én szégyenem, az ő.. —• Nézze :— vágott közbe a tanár ha valaki szeret egy asszonyt és fá neki, hogy az mielőtt megismerték cg - mást, másé volt, ezt értem. Értelmet' t dolog ugyan, de értem. A legtöbb emN ; nem tudja tultenni magát ezen. H. most csalná meg magái az asszony é: emiatt lenne féltékeny, azt is megérte ném, még könnyebben. De az mért n. mindegy magának, hogy hn már asszony másé volt, kié ‘ volt. O -'i vagy egy harmadiké? — ez merő!: foghatatlan. —, Ezért vagyok őrült — szög flegmatikusán, szinte megdöbbeni;' galommal a beteg — mert én utál , a kölyköí, gyűlölöm és meg fogom tani az anyjával együtt. A bestia! V. csalt a nyomorult! A tanár maga elé húzta a hamutartót. Aztán piszkálni kezdte a körmeit. Gondolkozott.
