Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-24 / 264. szám

12 OLDAL . ARA 1',; DINÁR XXVII. évfolyam___________Wnbotita, 1926 PÉNTEK szeptember 24. Poštarina placána a gfoiovom Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben itiefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. % Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subolica, Zmaj jovin trg 3. (Minerva palota) Az erdélyi példa Az a csalódás, amely az erdélyi magyarságot a választási paktum­hoz fűzött várakozás meghiúsulásá­val érte, úgy látszik, egy nagy át­szervezési folyamat hajtóerejévé vált. Erre vall az a nyílt levél, amellyel Spektator, a kiváló aradi magyar publicista — családi nevén dr. Kremier Miklós és békebeli fog­lalkozása szerint gimnáziumi tanár, az októberi forradalomban szegedi tankerületi főigazgató — a politikai tömörülés uj szempontjait köti az erdélyi magyarság lelkére. A nyilt levél közzétételének előzményeiből és abból a visszhangból, amelyet a nyilt levél keltett, megállapítható, hogy nem elszigetelt egyéni akció­ról van szó, hanem az erdélyi ma­gyar párt belső ellenzékének a párt­élet regenerálására irányuló, gondo­san előkészített, széleskörű mozgal­máról. nak kivéd^éDgy^^kraszállás nem a paklimig hanem a párt­vezetőMg^egyökfalu mentalitása el­len éleződik ki, amely azt látszatot kelti, mintha a magyar párt nem az egész erdélyi magyarság osztatlan akaratának letéteményese volna. A gyergyószentmiklósi nagygyűlésen fog eldőlni, hogy az átszerzevés és selejtezés programjának van-e számbavehető tábora. Akárhogy fog is azonban kiütni az erőpróba, annyi bizonyos, hogy Erdélyben a magyar párt dolgozik, harcol, eleven ténye­zője a politikai életnek. Milyen messze vagyunk mi itt a Vajdaság­ban a küzdelemnek ettől a stádiumá­tól! , Csehszlovákiában lesz a legközelebbi kisantant- konferencia A kisantant külügyminisztereinek tanácskozása Genfhen Géniből jelentik: A kisantant kül­ügyminiszterei Genfbeti hétfőn és szerdán tanácskozást tartottak, a melyen a nemzetek szövetségének és a népszövetségi tanácsnak műkö­désével kapcsolatos kérdéseket vi­tatták meg. Megállapították, hogy a Népszövetség sikeres működése és annak megsziláridtása, továbbá a most zárult ülésszakban kifejtett eredményes tevékenysége a nemze­tek közötti békés, zavartalan és ered­ményes együttműködést van hivatva biztosítani.. Megvitatták a kisantant külügy­miniszterei a nemzetközi helyzetet először általánosságban, majd a kis­antant államaival összefüggésben. Megállapították, hogy a kisantant államai teljes érdekközösségben vannak és hogy az összes nemzet­közi kérdések tekintetében a külügy­miniszterek véleménye megegyező. A kisantant külügyminiszterei elha­tározták, hogy legközelebbi konfe­renciájukat 1927 júniusában tartják meg Csehszlovákiában. Stanojevics Áca Beogradba érkezett Másféióra hosszat tárgyait Uzunovics miniszterelnökkel — A radikális klubban Stanojevics a Pasics-csoport tagjaival tanácskozott Spektator rámutat arra, hogy az erdélyi magyar párt gyökérrendsze­rét kell kiépíteni a terebély ápolása helyett. A romániai magyarság ve­zetői között a régi magyar társadal­mi és politikai élet előkelőségei fog­lalnak helyet, de a párt gyökérzete, amelyből a törzs az életnedveket szivja, nem eléggé szétágazó ahhoz, hogy a hatalmas fát a szükséges táplálékkal láthassa el. A paraszt, a kereskedő, az iparos és a progresszív városi polgár nem tekintheti a ma­gyar pártot jogos érdekei hathatós képviseletének, ha a vezérkar össze­tételében nem jut érvényre a párt tömegeinek gazdasági, szociális és világnézleti rétegeződése. Az erdélyi magyar párt irányitói jobb felé ori­entálódtak, holott az eltérő felfogá­sok között középuton kellett volna haladniok, hogy az ellentétek külön­böző nevezőjű törtjeit az egyetemes nemzetiségi érdekek legkisebb közös többesével rendezzék. Ehhez járul az a minden utódállamban tapasztal­ható visszásság, hogy a magyar ki­­sebség vezérei a zárt ajtók mögött hozott határozatokat a faji szolidari­tásra és hűségre való hivatkozással légmentesen elzárták a magyar rész­ről eredő kritika elől. A vezetők és vezetettek kölcsön­hatásának ezek a fogyatkozásai okozták Spectator szerint, hogy az Avarescu-kormánnyal kötött pak­tum, amely huszonhárom magyar képviselőt segített be a bukaresti parlamentbe magának az erdélyi magyarságnak nemzetiségi kívánsá­gai köáül semmit sem teljesített. Olyan kisebbségi párttal szemben, a melynek ügyeit autochtón módon, a demokrácia követelményeinek negli­gálásával intézik, a hatalom birtoko­sai abból a feltevésből indulhatnak ki, hogy a tömegek igényei egyesek ambíciójának kielégítésével, lesze­relhetek. Ennek a feltevésnek meg­döntésére és az erdélyi magyarság változatlan célkitűzéseinek nyoma­tékos demonstrálására szükséges a párt újjászervezése, a kritika jogá­nak helyreállitása a pártéleten belül, a jóhiszemű elégedetlenség termé­kenyítő erejének gyiimölcsöztetése és mindazoknak a vezéreknek eltá­volítása, akik a vállalt feladatok be­töltésére alkalmatlanoknak bizonyul­tak. Az erdélyi magyar párt ellenzéké­nek akciója, amelyet Spectator nyilt levele vezet be, a romániai magyar­ság életképességének reflexmozdu-Beogradból jelentik: A politikai élet csütörtökön meglehetősen meg­élénkült a fővárosban, amit főleg az idézett elő, hogy Sztojanovlcs Áca reggel nyolc órakor Beogradba érkezett. Sztanojevics Áca az egész délelőttön át tárgyalt a Pasicshoz közelálló politikusokkal a. radikális klubban. Ezalatt Simonovics Milán szo­ciálpolitikai miniszter Uznno­­vics miniszterelnököt kereste fel és két óra hosszat tárgyal­tak. Ezen a tanácskozáson hir szerint szóbakeriilt Radios Istvánnak az a genfi nyilatkozata is, mely szerint reflektál a szociálpolitikai tárcára és Simonovics állítólag megkérdezte a miniszterelnököt, hogy ennek a hirnek mi az alapja. Azonban a ta­nácskozás anyagáról sem a minisz­terelnök, 'Sem Simonovics szociálpo­litikai miniszter semmi felvilágosí­tást nem adott a sajtó számára. Sztoianovlcs Áca délután öí órakor felkereste Uzunovics mi­niszterelnököt és másfél óra hosszat tanácskozott vele. Később Makszimovics Bózsó belügy­miniszter, Jovanovics Vásza közle­kedésügyi miniszter és Perics Ninkó pénzügyminiszter tettek látogatást a miniszterelnöknél. Makszimovics belügyminiszter az esti órákban hosszasan tárgyalt Uzunovics miniszterelnökkel. A ta­nácskozás után sem a miniszterel­nök, sem a belügyminiszter nem olvt hajlandó nyilatkozni. Uzunovics csak annyit jelentett ki, hogy Sztanojevics Áca a legközeleb­bi napokban Cafíatba, Pasics Nikolához utazik. A demokrata párt válasza Uzunovics nyilatkozatára Uzunovics miniszterelnök keddi nyilatkozatára eddig még nem hang­zott el hivatalos ellenzéki válasz. A Novosti csütörtök esti számában egy félhivatalos jellegű demokrata­közvélemény jelent meg, amely polemizál a miniszterelnökkel. A de­mokrata párt a közlemény szerint nem érti, miért van szükség á radi­kálisok és Radics-párt egyetértésé­nek hangsúlyozására, amikor még a Nikics-kérdésben sincs egyetértés a két kormányzópárt között. A továb­biakban a demokratapárti közlemény visszautasítja a miniszterelnöknek az ellenzékre vonatkozó kijelenté­seit. F el építia Dana-Gátakat Csütörtökön a1 déli órákban Perics Ninkó pénzügyminiszter és Trifko­­vics Márkó, a parlament elnöke ta­nácskozást folytattak a miniszterel­nöknél a vajdasági Duna-gátak fel­építéséről. A védrnüvekre vonatko­zólag az a jelentés érkezett a pénz­ügyminiszterhez, hogy tiz és félmil­lió dinárra van szükség azok kiépí­téséhez. Értesülésünk szerint a tár­gyalások során az a vélemény ala­kult ki, hogy erre a tiz és félmillió dinárra meg lehet találni a fedeze­tet, továbbá az ármentesitő társula­tok számára folyósítandó nagyobb segélyekre is. A monopoligazgatóság számadása a pénzügyi bizottság előtt A pénzügyi bizottság csütörtök délelőtti ülésén az állami monopol­igazgatóság jelentéseivel foglalkoz­tak. Az ülésen megjelent Todorovics állami monopoligazgató is. aki a do­hány, só, petróleum, cigaretta-papir és zacharin-monopóliumok felől fog részletes jelentést tenni a bizottság­nak. A csütörtöki ülésen csupán a do­hány-monopólium kérdésével foglal­koztak. A jelentés szerint az ország területén hat dohánygyár, két ciga­­rettapapir-gyár és egy állami do­bozgyár működik. Ezenkívül van negyvenhat dohányfeldolgozó-telep és ezeknél az üzemeknél a munká­sokon kiviil 733 tisztviselő, 237 napi­­dijas, 465 szolga van alkalmazásban. A jelentés megállapítja, hogy a do­hány-monopólium bevételei évről­­évre emelkednek. 1923-ban két mil­liárd 123 millió dinár volt a bevétel, 1925-ben két milliárd 446 millió di- 2! 95-ben két milliárd 456 millió di­nár volt a bevétel, az illetékeken ki­vid. A monopoligazgatóság bevéte­leiből fizeti a háború előtti kölcsönök annuitásait, azonkívül a Bleer-köl­­csön annuitását. A háború előtti köl­csönökre százkét millió, a Bleer-köl­­csönre hetven millió dinárt fizetnek ki évente. A jelentés megállapítja azt is, hogy rendkívül sok nehézségekkel ;ídl megküzdenie a monopoüsrazga­­tóságnak megfelelő raktárak hiá­nyában. A monopoligazgatóság 1923-ban Kacsaninon és Prilepen ál­lított fel raktárakat, azonban még több raktárra volna szükség. 1925- ben száz millió hitelt kért a mono­poligazgatóság a nisi dohánygyár és a sótelepek rendbehozására, azon­ban ezt a hitelt nem szavazták meg. Közli még a jelentés, hogy a mono­poligazgatóság tárgyalásokat kez­dett a bécsi Agrárbankkal, a Keres­kedelmi Bankkal, valamint a Gene­ral Companieval, nagyobb mennyi­ségű dohány kiszállítása céljából. A három vállalat kedvező ajánlatot tett és a konvenciókat is megkötötték már, a konvenciókat azonban a- mi­nisztertanács visszautasította. A do­hánymonopólium igazgatóságainak véleménye szerint az ajánlatokat el kellene fogadni, mert azokból csak haszna lenne az államnak. * A jelentés felolvasása után De­­metrovics Juraj, Setyerov Szlávkó és Vuics Dimitrije képviselők intéz­tek kérdéseket Todorovics igazga­tóhoz. Főképp az iránt érdeklődtek, hogy mennyi a monopóliumi épüle­tek értéke, mennyi, az amortizáció, mennyi a nyugdíjasok száma a mo­nopólium-igazgatóságnál és ezek nyugdijára mennyit fizet a monopó­lium és mennyit az állam. Végül megkérdezték Todorovics igazga­tót, hogy a feldolgozott dohány ára hogyan alakult az évek folyamán. Todorovics ismertette az árakat 19^1-tői 1925-ig. Elmondotta, hogy 1921-ben 8.65 dinárért, 1925-ben pe­dig 20.49 dinárért .váltották be a do­lata a saját ssezetői ^politikai hibái- * párti

Next

/
Oldalképek
Tartalom