Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-03 / 243. szám

Miért Bem kapót! elsejéit fizetési a szuboticai járásbíróság szemé'yzetc? Svábic°. pé zíi yira'íra'ő nyi’atk^ra'a BÁCSMEGYEÍ NAPLÓ ______________ 1926. szeptember 3. 4. oldal. CIRKUSZ-----EB----­IpiT* Figyelem Van szerencsém értesíteni a mélyen tisztelt közönséget, hogy más elfoglalt­ságom hiányában kiárusítok és a legju­­tányosabb árakon kótyavetyélem el ki­tünően felszerelt raktáramat. Kapható mindennemű szép- és egyéb irodalmi munka bő választékban, ami különben az alábbi árjegyzékemből nyomban ki­derül. Csak tessék sietni, mig a készlet tart. Glyn Elinor: Érdekházasság (kötve). Jack London: Éneklő kutya (megköt­ve). Dumas: őrült a trónon (megkötözve). Orju Náci: Ellenfelek (bekötözve). Petőfi Sándor: Hóhér kötele (függe­­íkkel). Mark Twain: Egy millió fontos bankó (eredeti). Windischgrätz—Nádassy: Egy ezer-frankos bankó (silány utánzat). Hugó Viktor: A nevető ember (regény). Hajnal Jenő: Hamburgerné (regényes történet), Micskovics—Gruics: A bajmoki sze­gényház titka (vadregényes történet). Hatvány Lajos: Feleségek felesége (fűzve). Bródy Sándor: A szerető (fűző nél­kül). Zola Emil: A pénz (elfogyott). Anatolc Francé: A sovány kandúr (le­fogyott). Gaudillot: A kikapós patikarius (poli­tikai vígjáték). Knut Hamsun: Uj föld (dobrovoljácok figyelmébe). Bruun Laurids: Az örömtelen özvegy (Átdolgozva). Nagy Lajos: Képtelen természetrajz (képekkel). Biró Lajos: A bazili zsidók (metsze­tekkel). Nagy Endre: A szeplőtelen asszony (számozott példány). Novák Sándor: A-váltó. .(A, s?erző sa­játkezű aláírásával).-:-üb;:; , j Havas Emil: A fehér lap (merített pa­­pir). ' ;ifj ■, Heller Frank: A nagyherceg pénz­ügyei (kimerített hitel). Bródy Sándor: A tanítónő (egész vá­szonba). Marcel Prevost: Félszüzek (selyembe). Kaczér Illés: Zsuzsánna és a vének (dombor nyomással). Fodor László: Dr. Szabó Juci (vígjá­ték). Garami Ernő: Forrongó Magyarország (végjáték). Földes Imre: A szerelem gyermeke (társasjáték). Szenes Béla: Meztelen táncosnő (szí­nes bőrben. Tartós kivitelben). Vary R.: Éva leányai (sajtó alatt). Jászi Oszkár: Nemzeti kisebbségek (megfigyelés alatt). Rider Haggart: A kétezer éves asz­­szony (még kapható). Geijerstam: Az öcsike (előkészület­ben). Csathó Kálmán: Te csak pipálj Ladá­nyi (Hasznos tanácsadók könyvtára). Móricz Zsigmond: A tűznek nem sza­bad kialudni (terjeszti a Basch és Vig­­cég). Benrimó Haselton: A sárga kabát (Fordította Kosztolányi Dezső). Nyugdíjas Tisztviselő: Kopott kabát (Fordította Székely Szabó Cég). Bateille: A balga szűz (garantált tel­jes példány). Békeffy László: A randevú (Az élet­ből ellesve). Móricz Zsigmond: Hét krajcár (Az élet­ből kiesve). Pásztor Árpád: A múzsa csókja (egyenként is kapható). Jókai Mór: Az én életem regénye (pá­lyanyertes mü). Gjellerup: A zarándok kámanita (pá­lyavesztett mü). Weisz Ábrahám: Weisz Bubus (pálya­­tévesztett mü). A megrendeléseket postán is küldöm, de csak mig a készlet tart. Teljes tisztelettel Liter Aria cégvezető md. A szuboticai pénzügyigazgatóság szep­tember elsején nem fizette ki a járásbí­róság tisztviselőinek szeptember havi illetményeit, mert a fizetési jegyzéket a járásbíróság tévesen állította ki. Ezzel kapcsolatban az a hir terjedt el, hogy a pénzügyigazgatóság bosszúból nem adta ki a járásbíróság alkalmazottjainak fi­zetését, mert a járásbíróság öt hónappal ezelőtt ejrendelte a pénzügyigazgatóság kilakoltatását a jelenlegi helyiségeiből. Felkerestük Svabics Svetozár szubo­ticai pénzügyigazgatót, aki kijelentette, Az állami dohányjövedék soha sem kényeztette el á dohányosokat. Mi ta­gadás, mindig épen elég rosszak voltak a cigarettáink. Az utóbbi honlapokban azonban, mintha valósággal meg akar­ná büntetni a monopólium a dohányzó emberiséget, olyan silány minőségű ci­garettákat sóz rá a szerencsétlen dohá­nyosokra. A Vajdaságnak speciálisan is megvoltak a maga panaszai, mert mig például Szerbiában és Boszniában ez­előtt legalább félig-meddig élvezhető Vardar-cigaTettát adtak a nisi és tra,v­­niki gyárakból, addig a Vajdaság a töb­bi gyárak rosszillata, kőkemény Vairdar­­ját »élvezhette«. Ma — milyen szerencse — ez a különbség kiegyenlítődött, épen olyan undorral gyújthatunk rá Nis re­mekére, mint eddig a ljubljanaira. A közönség elkeseredése a rossz do­­hánynemiiek ellen természetesen nem maradt titokban az illetékesek előtt sem. Keresni - ■ kezdték az okokat, amelyek miatt a kiváló jugoszláviai (macedóniai, hercegovinál r>stb) dohányfajtákból' ná­lunk olyan rossz cigaretták készülnek, mig ugyanebből a dohányból a külföld elsőrangú árut tud produkálni. Küönö­­sen szembeötlő ez, ha tudjuk, hogy né­hány állami dohánygyárunk a legmo­dernebb gépekkel és eszközökkel van felszerelve és elsőrangú szakemberek vezetése alatt áll. , Elsősorban az Állami Monopol Igaz­gatóság látott hozzá a bajok okainak felkutatásához. Különösen dr. Radonics Jovan, a pénzügyi bizottság elnöke, aki évek óta maga is tagja a monopol igaz­gatóságának és ott állandóan napiren­den tartja a dohányáruk minőségének ügyét, karolta fel nagy buzgalommal a fogyasztók ügyét és az elmúlt hetekben nyári szabadsága legnagyobb részét ar­ra használta fel, hogy beutazza az or­szág legtöbb dohánygyárát. Tapasztala­tait terjedelmes memorandumba foglalta össze, amelyet eljuttatott a monopol igazgatóságának és. dr. Perics Ninkó pénzügyminiszternek. Radonics Jovan nagy érdekű akcó­­ját, a Búcsmegyei Napló munkatársának kérésére rendkívül szívélyességgel a kö­vetkezőkben ismertette a nyilvánosság­gal: — A belföldi dohánynemüek rossza­ságának; egyik fő oka eddigi dohány-ki­viteli politikánkban rejlik. Dohányíeles­­legünket a múltban fő eg Csehszlovákiá­nak és Lengyelországnak adtuk el újab­ban. Anglia érdeklődik erősebben fino­mabb dohányaink iránt. Már most a do­hány osztályozása másképen történik a kivitelre és másképen a belföldi fogyasz­tásra szánt dohánynál. Két osztályba sorolják a dohányfajtákat és mindegyik osztályban négy alcsoport van, de a ki­vitelre szánt d-ohány I. osztályának 3. csoportja felel meg a belföldinél a legfi­nomabbnak, az I. csoportbeli I. osztá­lyának. A finomabb cigaretták gyártásánál nem kizárólag belföld; dohányt haszná­lunk fel, hanem keverjük azt úgyneve­zett Szmyrna dohánnyal. A Vardarban például tíz százalék a Szmyrna-dahány, hogy az alaptalan hir terjesztője ellen megindította az eljárást. A járásbíróság tisztviselőinek fizetését azért nem fizet­ték ki elsején, mert a fizetési iv nem volt szabályszerűen kiállítva, az aláírá­sok olvashatatlanok voltak és a fizetési iv egyáltalán be sem volt iktatva. Ezért a pénzügyigazgatóság számfejtési osz­tálya elsején visszaadta a fizetési ivet és másodikán, mihelyt az uj ive* a já­rásbíróság beterjesztette, a fizetéseket kiutalták. A tisztviselők csütörtökön reg­gel meg is kapták a fizetésüket. a drágább cigarettákban pedig aránylag még több. Eladj 'le a dohánytermést — A dohánytermelés és a feldolgo­zás finanszírozása eddig állandóan nagy nehézségekkel járt. A monopol igazga­tóság maga vásárolta össze az egész dohánytermést, ami pedig nem ke lett, azt később eladta. De az eladás körül sokszor merültek fel nehézségek, i-gy még most is megvan az 1924. évi ter­mésből körülbelül tízmillió kg. dohá­nyunk. Ezért az igazgatóság uj alapok­ra kívánta helyezni a dohányértékesité­­si politikáját és, tárgyalásokba kezdett a legnagyobb világcégekkel. Ezek a tár­gyalások elsősorban a Companiie Gene­ral du Tabuk (Páris) és a D'outremere társasággal folytak. Az előbbivel létre is jött héthónapos tárgyalás után egy megegyezés. E szerint ez a társaság közvetlenül venné át a termelőktől az egész termést, amely évenként körülbe­lül negyvenmillió kilogrammra rug, a monopol igazgatóság pedig a társaság­tól visszaváltaná a 'belföldi fogyasztás­ra szükséges tiz-taszmitli'ó kilót. — A monopol igazgatóság ezt a szer­ződést a kormány gazdasági pénzügyi bizottsága elé terjesztette jóváhagyás végett. A bizottság azután nem hagyta jóvá ezt a szerződést, bár nem is uta­sította azt kereken vissza. Az igazgató­ság ezért most újabb tárgyalásokra hívja meg a világcégeket és én remélem, hogy sikerülni is fog olyan megegye­zési alapot találni, amelyet a kormány is elfogadhatónak fog tartani. Ezzel a pénzügyi nehézségeket reméhetőleg végleg ki is fogják küszöbölni, ami a dohányfeldolgozás szempontjából is rendkívül fontos. Nincs elég rakt r és nem szakszerű a keze’és — Dohánygyári iparunk legnagyobb baja eddilg is az volt, hogy nem állott elég pénz a monopol rendelkezésére a manipulációhoz szükséges épületek fel­építésére. A dohányt, mielőtt a gyárba kerül, ki kel! szárítani és szakszerűen kell raktárolni. Nekünk pedig sem a szá­rításra. sem a raktárolásra nincs elég és megfelelő helyiségünk. A háború- óta felépített raktáraik és szárítók nagy­részt fából készült barakkok, nem kőn épületek, tehát nem iis felelnek meg tel­jesen a célnak. De még ezekből sincsen elegendő és ezért a nem eléggé k:szárí­tott és nem szabályszerűen raktárolt do­hányban erősebb a fermentáció, ami mi­nőségét rend kívül károsan befolyásolja. — A Companie Genera'e-ilal folytatott tárgyalások alkalmával ki is kötötte az igazgatóság, hogy 4 éven belül felépitk az összes szükséges raktárakat és szá­rítókat és megfelelő számú szakemnert is alkalmaznak, akik a szakszerű keze­lés bevezetésén kivül a népet és kioktat­nák a dohánytermelés helyes módjára és kiválasztanák a dohánytermelésre legalkalmasabb földterületeket. Ha ez a szerződés nem valósul meg, akkor ma­ga a monopol igazgatóság fogja ezt a programmot a már kidolgozott tervek szerint négy év alatt végrehajtani. A l da es a papír — A másik föoka a dohányáruk si­lányságának a legtöbb dohánygyár rossz felszerelésében rejlik. Két legna­gyobb gyárunk ugyan, a nisi és a sza­­rarajevóf, a legmodernebbül vannak fel­szerelve,' ezektől azonban a monopol épen ezért olyan teljesítményt követei, hogy a tu hajtott termelés folytán ezek sem produkálnak olyan minőségű árut, mint azt a termelés normals menete mellett tennék. A többi gyárakban, ame­lyeket mostani körutam alkalmával meglátogattam Mosztábban, Banyaiu­­kán és Travnikban, felszerelés dolgá­ban bizony sok kívánni való van. — Memorandumomban, amelyet az igazgatósághoz intéztem, különösen hangsúlyoztam a mostani gyár kibőví­tésének szükségét. Mósztár a legjobb dohánytermelő vidék központjában fek­szik és a gyár teljesítőképességének növelése, a dohánytermesztés emelke­désére is fog vezetni. Mindenütt azt ta­pasztaltam a gyárakban, hogy a láda­hiány nagy zavarokat okoz. A gépek­ből kikerülő cigarettákat tudvalevőleg nagy, de olyan alacsony ládákba kell rakni, hogy a cigaretták legfeljebb há­rom sorban feküdjenek egymás felett. Ilven ládáink azonban nincsenek kellő számban és bizony 60—70 sorban is kénytelenek a gyárak a cigarettákat egymás fölé rakni. Maguk a ládák is rosszak, nedvesek. A monopol a fa­anyagot nyilvános árlejtésen kénytelen megvásárolni, az olcsó ajánlattevők az­után friss, ki nem száradt deszkákat szállítanak. Ezen most segítünk. A trav­­niki gyár mellett ugyanis saját láda­gyárat (fűrésztelepet) állítunk fel, a mely az összes gyárakat ellátja majd jó, száraz ládákkal. — Emellett az is rontja a cigaretták minőségét, hogy a gyárak állandóan postamunkát végeznek, a termelés alig tudja a napi szükségletet kielégíteni. Cigarettatartalékja alig van a monopol­nak, ezzel szemben szivarokból nagy készletek vannak felhalmozva. — Változtatni kell a cigarettapapír minőségén is. A most használt papiros szerintem nem megfelelő, még áldoza­tok árán is jobb papirost kell bevezet­ni. Még a luxus cigarettáink (Jadran) papirja sem megfelelő. Most leginkább oleschaui papirt használnak. A hazai gyárak, elsősorban a sziszeki, ennél feltétlenül jobb papirt tudnak gyártani, csakhogy indokolatlanul drágák. Én azt javasoltam, hogy francia papirt vezes­senek be, talán legjobb volna a hires »Jobb« papir bevezetése. Helytelen do­log az is, hogy ragasztóanyagokat (élesztőt, gummit) használnak a cigaret­ták gyártásánál. Sokkal izesebb volna a cigeretta, ha Csak recés falcolással fognák össze a cigarettapapírt. Beszélgetésünk végén Radonics Jo­­ván dr. hangsúlyozta, hogy a dohány­­termesztést föltétlenül racionálisabbá kell tenni. Különösen meg kellene aka­dályozni a dohányültetést a nem meg­felelő talajon (pl. folyók mentén). Fa­vorizálni kell a kislevelü macedóndo­hány termelését, szemben a nagy'evelü fajtákkal. Általában a jugoszláv dohány­­minőségek kitűnők, amit a külföld cos érdeklődése is bizonvit. Ezért nng"­­arányban folyik a dohány kicsempészé­se is, leginkább Olaszország felé. Szük­ségesnek tartja Radonics dr. a külön­böző politikai (képviselői) intervenciók mellőzését is a kerületekben folyó do­hánybeváltás idején. Kőrútján' mindezek dacára azt az összbenyomást szerezte informátorunk, hogy már a közeljövőben várható do hány cikkeink javulása b. i. tOköbgya7 unkát fut; š .1 put Jáll sz m alá (villamos meg- I % g álló) helyeztük át 7400 ||J f VITRUM mt°.uv,J. Rossz a dohány, de javulni fog Nem szakszerű a termelés, a kezelés és a feldolgozás Radonics Javán dr. akciója a dohány minösáaén k feljavítására X.f I

Next

/
Oldalképek
Tartalom