Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-20 / 260. szám
POstarmaplacMiaii^otOvoni! 1 4 OlPfti « fiift V'% DtRÁR XXVI). évfolyam Szufaotica, 1926 HÉTFŐ szeptember 20. 269. szám ftiej;jelenik minden reggel, ünnep ntán és hétfon délben y^,^. „ „ Sserkesztöségt Zraoj Jfovm trg 3. szám (Mnerva-palota) Ivlcfof»: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 lefizetés! ár negyedeire lo>ö dLn. KiadéMvatali SoboHea, Z»aJ Jovín trg 3. (Minerva palota) V a floridai fél sziget et A katasztrófális orkán vasárnap hajnalban elsöpörte a föld SEiaérfít Miamit, az amerikai milliárdosok nyaralóhelyét — Kipusztult öélflorlda nagy része is — Magában Miamiban százmillió dolláros kárt ©kozott a ciklon —- A nyaralóhely ezernyolcszáz villája rombadőlt — Óriási pánik egész Amerikában | Hétsz&ziltven halottat és kétezer sebesültet húztak ki eddig Miamiban a romok alól Londonból jelentik: Newyorkból érkező jelentés szerint Amerikát óriási katasztrófa tartja izgalomban. Miamit, az amerikai milliárdosok Kiviéráját vasárnap hajnalban egy rettenetes ciklon elsöpörte a föld színéről. De nemcsak Miami pusztult el, hanem a körülötte épült vasbeton szigeteken is minden épület rombadőlt Eltűntek az azalea-es pálmaligetek. Etsiilyedtek a Miami kikötőjében horgonyzó összes hajók, jachtok és gőzösök és rombadőM Miami ezernyolcszáz villája köztük a világhírű kaszinó is. A pusztulás méreteiről még alig lehet tiszta képet alkotni. Vasárnap estig hétszázötven halottat és kétezer sebesültet szedtek ki a néhány órával előbb még pompázó -rioták romjai alól. Az orkán kilencven mérföldes óránkénti sebességgel száguldott és a katasztrófa borzalmasságát még csak növelte, hogy a ciklon következtében a villamosáram szolgáltatása megszakadt'úgy, hogy a mentési munkálatokat a koromsö^'^g tetemesen megnehezítette. Miami három láb magas viz alatt áll, amely még tele van halottakkal. Az Egyesült-Áiiamok kormánya rádión értesült a borzalmas szerencsétlenségről és azonnal hadihajókat küldött segítségül az elpusztult floridai félszigetre. Amerika mint ostorcsapás alatt jajdult fel a szerencsétlenség hírére és a pánikot növeli, hogy a floridai félszigettel minden táviró és telefonösszeköttetés szünetel. Százmillió dollárra becsülik azt a kárt, amit a ciklon magában Miamiban okozott de későbbi jelentések arról számolnak be, hogy Délflorida legnagyobb része is elpusztult, igy rombadőlt Palmbeach városa és világhírű fürdőhelye is, valamint Tempóban is rettenetes károkat okozott a ciklon. Egész Amerika területéről repülőgépeken igyekeznek azok, akiknek hozzátartozói nyaraltak Miamiban, a fíordiai félszigetre, hozzátartozóik felkutatására. Az amerikai lapok külön kiadásban a kétségbeesés hangján számolnak be a szörnyű katasztrófáról, amely Londonban is általános megdöbbenést és részvétet kelt. Pribicsevics agitációs gyűlése Szomborban A független demokrata-párt vezére tiltakozik Beogradnak a Vajdasággal szemben tanúsított bánásmódja ellen Szomborból jelentik: A Pribicsevicspárt vasárnap délelőtt Szomborban a városháza előtti téren népgyülést tartott, amelyen résztvett Pribicsevics Szvetozár is. Pribicsevics kíséretében Szomborba érkeztek Demetrovics Juraj képviselő, Dobanovacski Pál volt szuboticai főispán és Jevgyevics Dobroszláv, az Orjtma vajdasági szervezetének elnöke. A gyűlést GUgorijevics Emil nyitotta meg és a vendégek üdvözlése után átadta a szót Pribicsevics Szvetozárnak. Pribicsevics nagy beszédet tartott, amelyet azzal kezdett, hogy a helyzetet tragikomikusnak tartja. A legjellemzőbb, hogy Jugoszláviát Genfben olyan két politikus képviseli, akiket, ha Nincsics be akarna mutatni Briandnak, vagy egy másik diplomatának, azt kellene mondania: — íme itt ez a kövér ar, akiről ez a másik még kövérebb azt mondta, hogy beszámíthatatlan bolond, emez pedig azt mondta amarról, hogy az országban a legnagyobb tóival — Megkérdeztem Nincsicstől — folytatta Pribicsevics — hogy miért kellett kiküldeni Radicsot Genfbe, amire azt válaszolta, hogy a Radics-párt felbontotta volna a koalíciót, ha Radics nem lett volna benn a genfi delegációban. Hallatlan, hogy ilyen emberek képviselik a külföldön az országot. A mostani kormány 1918 óta a legrosszabb. Pastes kormánya is rossz volt, de Uzunovicsé még rosszabb. Pasics kormányában legalább voltak olyan emberek, akik számítottak, ebben a kormányban azonban csak politikai zérók vannak, mert a kormány a pártvezérek nélkül alakult meg. Nyilvánvaló, hogy kormányválság van. Uzunovics ki akarta dobni a kormányból Nikicset, hogy eleget tegyen Pasicsnak és el akarta távolítani Makszimovicsot, hogy eleget tegyen Rádiósnak. Uzunovics megpróbálta, hogy a saját politikáját érvényesítse, de elfelejtette, hogy ő csak piatzmeisztere a páii> főnöknek. Sok kombináció van. A radikálisok Korosecékkel próbálkoztak koalíciót létrehozni, pedig tudvalevő, hogy Korosec pártja faji- és felekezeti alapon áll. A másik kombináció a Davidovicsékkal való •koalíció, de a radikálisoknak jobban tetszik Radics, vagy Korosec, mert akkor szabadon garázdálkodhatnak a nép között a szerbiai részeken. Nekik csak az a fontos, hogy pártpolitikájukat érvényesítsék és mennél több hasznot húzzanak. Azzal sem törődnek, ha ez az ország kárára történik. — A kormány haldoklik és már csak injekcióval tartja magát napról-napra, mert a megegyezés politikája megásta a radikális párt sirját. A nép, de a radikális párt tömegeinek zöme is elégedetlen ezzel a politikával. Sokszor szégyenkezem amiatt, hogy ebben a társaságban egyszer én is bent voltain. A parlamentben nemrég Jovanovics Joca, a földmives párt vezére azt mondotta, ha nem lett volna Pribicsevics, nem volna Radics. Davidovics lapja, a Pravda azt írja, hogy ha Pribicsevics okosan járt volna el, Radics sem lett volna olyan szélsőséges. Egészen elfelejtik, hogy Radics az egyesülés után egy hónappal aláírásokat gyűjtött, hogy Horvátország önálló köztársaság legyen. Apellálok szerb testvéreimre, hogy verjék szét azt a politikai bandát. —- Mi szeretjük Beogradot és a szerbeket — folytatta Pribicsevics — de be kell vallani, hogy a Vajdaság, amety egykor a szerb tartományok élén állt minden téren, nem érdemli meg azt a bánásmódot, amiben része van. A vajdaságiak megválasztottak sok szerbiai szerbet. A legrosszabbakat a rosszak közöl. Soha sem kérdezik, hogy a szerbiai szerbek kináltak-e valamelyik vajdasági nagyságnak mandátumot. Protestálok az ellen, ahogy a Vajdaságot kezelik. Amikor az árvíz pusztított, azonnal felkerestem Trifkovics Márkét és előterjesztést tettem neki a parlament összehívása ügyében. Az előterjesztést eldobták és most a vörös kereszt gyűjt könyöradományokat. öszszejött már ötszázezer dinár. Ez az a támogatás, amelyet Beograd nyújt a Vajdaságnak. A legrosszabb azonban az, hogy oRtdefi évben félni kell az árvíztől 6« ez a termékeny Kannán elposványodik, mint ahogy II. Lajos magyar király idejében posvány volt itt. — Azt mondják, hogy mi csendőrszuronyokkal uralkodtunk. Igenis üldöztünk mindenkit, akinek ez az állam nem tetszik és most ezek üldöznek bennünket. A radikálisok ehhez tapsolnak és az mondják, hogy a kisemberek szociális érdeke parancsolta a megegyezést. Hozzád fordulok most szerb, bunyevác, magyar és német kisember: Atampávef van jobb dolgod az egyesülés óta? Nem növekedtek-e az adók? Nem súlyos abbak-e a terhek? A megegyezés politikája eljátszotta kisded játékát. A nép elégedetlen, a nép nekem ad igazat, mert ilyen kevés joga még sohasem volt a Vajdaságnak, mint most. Beszéde végén Pribicsevics a tiszta« választások megtartását sürgette. Pribicsevics irtán Demetrovics Juraj, majd Jevgyevics Dobroszláv beszéltek. Azután GUgorijevics Emil berekesztette a gyűlést. Délben két órakor bankett volt a Szk>bodában, amelyen számos fe [köszöntő hangzott el. Aláírták a lengyel-ju^oszláv szerződést Barátsági, kereskedelmi és döntőbírósági megállapodások jöttek létre a két ország kozott Géniből jelentik: A jugoszláv és lengyel kiküldöttek vasárnap aláírták Genfben a két ország közt létrejött barátsági szerződést. A szerződés barátsági, kereskedelmi és döntőbírósági egyezményekből dB»4 amelyeknek tartalma már ismeretes. Az egyezményeket rövidesen ratifikálni fogják és lajstromozzák a Népszövetségnél. Jugoszlávia a várakozás álláspontjára helyezkedik Bulgáriával szemben Jugoszlávia, Románia és Görögország békülékeny jegyzékkel felelt • bolgár válaszjegyzékre Beogradból jelentik: Bulgáriának a jugoszláv-román-görög kollektiv jegyzékre adott válaszjegyzékére — mint a Bácsmegyei Napló már röviden jelentette — Jugoszlávia, Románia és Görögország együttes verbális jegyzékkel válaszolt néhány nap előtt Szófiában, azoknak a megbeszéléseknek eredményeként, amelyeket a három ország külügyminiszterei Genfben folytattak. Ennek a szóbeli jegyzéknek a tartalmáról eddig nem sok került a nyilvánosságra, csak annyi szivárgott ki, hogy az újabb válasz megtehető« békés hangú, sőt a bolgár latrok jelentése szerint a három szomszédos állam magáévá tette a bolgár válaszjegyzékben elfoglalt álláspontot és ezt a bolgár sajtó, mint a bolgár jegyzék győzelmét tünteti fel. A Bácsmegyei Napló beogradi munkatársának jól informált helyről most sikerült részleteket is megtudni a három* állam szóbeli jegyzékének tartalmáról. Eszerint az ui jegyzék elismeri a bolgár válaszjegyzék konciliáns hangját is olyan törekvést lát, hogy Bulgária valóban békés viszonyban akar élni szomszédJPamaival. Ami a bolgár vá-j laszjegyzékben foglalt ígéreteket illeti, a szóbeli jegyzék kifejti, hogy a három állam be óhajtja várni hogy a bolgár kormány idővel me*wtit vált be Ígéreteiből. Végül hangsúlyozták a követek, hogy Bulgária tagadásával szemben mind a károm dUrnn kormánya fenntartja az első közös jegyzékében foglalt dUttdsatti amelyeknek Igazságáról tárgyi bizoayjj tékok vannak, a három kormány bjjEtoká-i bau,
