Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-19 / 259. szám

24 OLDAL * ADA 3 DSKÄH

Pošlarina piacóna íJ^otOTOm

..- '...g^Iyara________Szubotica, 1926 VASÁRNAP szeptember 19. 259. szá u

......................................................................mm\\\— ■BiriraaffigaBaagsmmBmssssžaaEagBBaMmraaaaEg^^ •.• 'lSL.:u

Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben ^ Szerkesztőség: Zraaj Jovin trg 3. szám (Mlnerva-palota)

Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 loJzetesi ár negyedévre 150 dhi. Kiadóhivatal: Subotica, Zmáj jovin trg 3. (Minerva palota)

A háború sírfelirata

A történelmi szállóigék letűnt korok lapidáris sírfeliratai, egykori irányeszméket néhány szóba sűrítő epigrammák, históriai személyek koncepcióját felmutató villanások, a melyek a múlt kiemelkedő mozzanatait minden részletes magyarázatnál és tüzetes adatfelsorolásnál mélyebben és tartósabban vésik az emlékezetbe. Lehet-e például frappánsabbul érzékeltetni a középkornak Isten imádásába olvadó mentalitását, mint a hires jelmondattal: Credo, quia incredibile — hiszem, mert hihetetlen? Cartesius racionalizmusát nem a filozófusok foliánsaiból ismerjük meg, hanem abból a három szóból, amely lényegét feltárja: Cogito, ergo sum — gondolkozom, tehát vagyok. XIV. Lajosnak viselt dolgairól sokat tanultunk az iskolában, de a legtöbbünk memóriájában csak ez a mondat ragadt meg: L’Etat c’est moi, — az állam én vagyok — amivel a napkirály a fejedelmi, abszolutizmus fogalmát definiálta. Montecuccoli, a tizenhetedik századbeli osztrák császári hadvezér számára a cselekedeteinél maradandóbb monumentumot állított az a mondása, hogy a háború viseléséhez három dolog kell: Pénz, pénz és pénz.

Stresemann a genfi sajtólakomán ezeknek a történelmi szállóigéknek tárát gyarapította azzal az aforizmájával, hogy nincsenek szerencsés győzők, csak szerencsétlen legyőzőitek vannak. A német külügyminiszter ezzel a plasztikusan megformált kijelentésével azt a tanítást testálja a következő századok nemzedékeire, aminek kötetekre rugó példáiból tevődik össze a legutóbbi nyolc év története: a háborúban az egyik lél többet vészit, a másik kevesebbet, de nyertes csak a pusztítás szelleme. Vae victis! — jaj a legyőzőiteknek — mert ä rájuk diktált feltételek kaudiumi igája alatt kell a harctérről elvonulniok. De vae victoribus — jaj a győzőknek is, mert nincs az a békeszerződés, a mely immunitást nyújthatna a gaz- i dasági javak fékevesztett rombolásából keletkező általános nyomorúság ellen.

Nyolc kínos éven át vergődött az emberiség, mint a légy a pókhálóban, a háború következményeinek szövevényében. A franciák megpróbálták a levert Németország alárendeltségét állandósítani és a maguk szanálását arra a számításra alapították, hogy a németekre zúdított mértéktelen követeléseket könyörtelenül behajtják. A terv, Stresemann szavai szerint, azon a természeti törvényen feneklett meg, hogy az élétet és napfényt nem lehet megvonni senkitől sem. Hadseregeket lehet szétszórni, területeket lehet elhódítani, de egy nép megsemmisítésére törni olyan képtelen vállalkozás, mint hozzáfogni a Duna kiszárításához, vagy az Alpok lebontásához. Amit a francia nacionalizmus olyan régóta halogat, végül is halaszthatatlanná lett: rá kellett lépni a háborús szellem likvidálásának útjára. A fegyveres győzelem számlája sokkal nagyobb, semmint azt maga a levert ellenség kiegyenlíthetné. A francia nép ráeszmélt arra, hogy pénzügyi és gazdasági sebeit, amelyeket a nemzeti büszkeség eddig flastromokkal takart el, gyógyítani kell, különben elüszkösödnek. A frank leesett arról a

nívóról, amelyen mesterségesen fenntartották és előtérbe nyomultak Franciaországban azok a háború utáni problémák, amelyeken Németország megfeszített munkája révén részben már túljutott. A rekonstrukció érdeke, miután a büntető szankciók rendszere kudarcot vallott, a kiengesztelődés irányába terelte a

francia politikát és ez a fordulat az egész európai atmoszféra 'villamos feszültségét a béke áramlatával oldotta fel.

Locarno után Genf és Genf után Thoiry. ahol Briand és Stresemann egy szoros német-francia gazdasági szövetség kontúrjait rajzolták ki barátságos megbeszélés keretében, világtörténelmi nevezetességű állomásai annak a fejlődésnek, amely a világot a háború fertőző légköréből a béke ózonos régióiba segíti át és a német külügyminiszternek azt a tételét, hogy nincsenek szerencsés győzők, csak szerencsétlen legyőzőitek vannak, egy eltemetett tragikus korszak epitáfiumává avatja.

Döntőbírósági szerződés készül Jugoszlávia és Magyarország között

Magyar kormánynyilatkozat a Jugoszláv-magyar viszony kimélyitéséről

Budapestről jelentik: Valkó Lajos! ideiglenes külügyminiszter a genfi j magyar delegációval együtt visszaérkezett Budapestre. A genfi eseményekről illetékes helyen a következőket közölték a sajtóval:

__— A Népszövetség mostani tanácskozásai olyan atmoszférát teremtettek, amely feltétlenül alkalmas volt arra, hogy a magyar kormány kiküldöttei a többi államok képviselőivel eszmecserét folytassanak valamennyi függő kérdésről.

Kiemelkednek ezekből a tárgyalásokból azok a tanácskozások, amelyeket Valkó Lajos ideiglenes külügyminiszter folytatott Nincsics jugoszláv külügyminiszterrel és amelyek során a két állam közti függő kérdések egész sorozatát beszélték meg.

Szeptember végén bizonyos tárgyalások következnek, amelyek csaknem kizárólag pénzügyi természetűek lesznek.

A tanácskozások folyamán mindenesetre ki fog alakulni az a meggyőződés, hogy most már sor kerülhet a két állam közti viszony khnófyltésére.

A megbeszélések nyomán hirek terjedtek el, hogy Jugoszlávia és Magyarország közt döntőbírósági szerződés is jön létre. Magyarországnak Ausztriával és Svájccal van ilyen döntőbírósági szerződése. Ebben a kérdésben szintén megbeszélések vannak folyamatban.

Megélénkült a politikai élet

Beogradban

Trifkóvics Márkó házeinök egyórás tanácskozása Uzunovics mmlszterelnökkel — Fasics csak október második: felében

tér vissza a fővárosba

Beogradból jelentik: A beogradi politikai élet szombaton meglehetősen mozgalmas volt. Uzunovics miniszterelnök tárgyalásokat folytatott a kormány egyes tagjaival, ezekről a tárgyalásokról azonban kevés hir szivárgott ki. A délelőtt folyamán Trifunovics Dusán hadügyminiszter, Superina Benjámin postaügyi-, Makszimovics Bózsó belügy- és Vuicsics Milorád építésügyi miniszter keresték fel a miniszterelnököt, délben pedig

Trifkóvics Márkó, a parlament elnöke tett látogatást a miniszterelnökségen, ahol több mint egy óra hosszat tárgyalt Uzunoviccsal.

A politikai közvélemény Trifkóvics és Uzunovics tanácskozásainak nagy jelentőséget tulajdonit, mert a parlament elnöke most érkezett vissza Caftatból, ahol Pasicsot látogatta meg.

A sajtó k0pvißelöi felkeresték Trifkovics házelnököt és megkérdezték tőle, hogy milyen tanácskozásokat folytatott a miniszterelnökségen. Trifkóvics azonban nagyon szűkszavú volt és csupán annyit mondott, hogy Uzunovics miniszterelnökkel a parlament rendes ülésszakának öszszehivásáról tárgyalt. A rendes ülésszak október 16-ikán, vagy 17-ikén kezdődik, mig október 4-ikére rendkívüli ülést hívnak össze. Ezen a napon érkeznek ugyanis Beogradba a csehszlovák képviselők, akiket ünnepélyesen fognak fogadni.

Trifkóvics azután caftati útjáról beszélt és elmondta, hogy Pasicsot a legjobb egészségi állapotban találta.

Pasies egyelőre még a tengerparton marad és csak a parlament rendes

ülésszakára tér vissza Beogradba. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy miről tanácskozott Pasiccsal, Trifkóvics kijelentette, hogy politikáról egyáltalán nem beszélgettek.

Superina postaügyi miniszter az újságírók kérdésére kijelentette, hogy ő csupán resszortügyekben kereste fel Uzunovics miniszterelnököt. Többek között a horvát milleniumi bélyegek kibocsájtásáról tárgyaltak. Ezek a bélyegek egy dinárral drágábbak lesznek és hat hónapon át maradnak forgalomban.

Kombinációk

a Pasics-csoport akciójáról

Trifkóvics Markónak, a nemzetgyűlés elnökének Cavtatból való visszaérkezése újból megindította a különböző kombinációk lavináját. Maga Trifkóvics nem akar nyilatkozni és általában tagadja, hogy Pasicstól megbízást kapott volna bármiféle akció megkezdésére. Azonban általános a vélemény, hogy a radikális-párt Pasies csoportja éppen Trifkóvics vezetésével^ már a közel jövőben erélyes akciót kezd, hogy a csoport tagjai számára szerezze meg a vezető pozíciót a pártban és a kormányban.

Mikor érkezik haza a király ?

A kormány helyzetét, bár Uzunovics miniszterelnök optimisztikus nyilatkozatokat tesz, nem tartják szilárdnak és

a parlament első ülésétől változást várnak a kormány öszszetételében.

Maga Uzunovics a kormány fenmaradását biztosította a király viszszatéréséig. A király visszatérésének időpontja még bizonytalan. Pozitívumot erre nézve senki sem tud, egyesek szerint őfelsége néhány nap múlva már visszatér a fővárosba, mások szerint csak október második felében jön haza. Minthogy Pasies is csak október közepe táján tér vissza, úgy látszik néhány hétig változatlanul megmarad a kormány. Pasies hívei azonban máris megkezdték offenzivájukat, egyelőre különböző lapokban névtelen nyilatkozatok jelennek meg Uzunovics ellen, amelyek azzal vádolják a miniszterelnököt, hogy Pasies és hívei ellen tör.

Az államtanács elutasította az Arangyelovics Zsika elleni elfogultsági kifogást

Az államtanács szombaton döntött afölött az elfogultsági kifogás fölött, amelyet a radikális-párt Arangyelovics Zsika államtanácsos ellen beadott, aki tagja annak a tanácsnak, amely a beogrdi községi választások ellen beadott radikálispárti panasz ügyében dönt. Arangyelovics tudvalevőleg tagja volt a beogradi választási főbizottságnak is és ezért, valamint demokrata pártállása miatt kérték a radikálisok a petíciót tárgyaló bizottságból való kirekesztését. Az államtanács döntését nagy érdeklődés előzte meg politikai és jogászkörökben annál is inkább, mert az elfogultság üdében már hetek óta nagy polémia folyt a napisajtóban az ország legkiválóbb közjogászai között.

Az államtanács harmadik osztálya, több mint két órás vita után elutasította a radikálisok elfogultsági kifogását azzai az indokolással, hogy Arangyelovics mint a választási fő-