Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-01 / 241. szám

BÁCSMEGYEI NAPLÓ KISEBBSÉGI ÉLET--­Egy amerikai történettudós, Barnes tanár, aki az elmúlt hónapokban feltű­nést keltő előadásokat tartott a háborús felelősségről, több hetet töltött Tirol­ban, ahol a német kisebbség helyzetét tanulmányozta. Tapasztalatairól Barnes Igjy nyilatkozott egy osztrák ujr,ágró­nak: »Az olaszok felülmúlhatatlan erő­szakossággal nyomják cl a déltircli né­meteket. A templomokból száműzték a német nyelvet. Az iskolákban és a köz­­igazgatásban szintén rendszeres hadjá­rat folyik a német nyelv ellen. Kultu­rális autonómiáról szó sincsen, az ösz­­szes polgármesterek és községi elöljá­rók olaszok. A birtokok kisajátításai to­vább folynak. A német bankok és taka­rékpénztárak olasz kormánybiztosokat kaptak, akik megvonták a németektől a hiteleket. így gazdaságilag is tönkre­teszik a kisebbségeket. Mindez annak ellenére történik, hogy 1919 szeptem­berében az olasz kormány a kamará­ban ígéretet tett, hogy respektálni fog­ja a déltiroli németek nemzeti és kultu­rális autonómiáját. Olaszország azon­ban magáévá tette Csehszlovákia, Len­gyelország, Románia nemzetiségi politi­káját, sőt sok tekintetben felül is múlja ezeket a kisebbségek elnyomásában. Már pedig a kisebbségek elnyomása a lehető legnagyobb veszélyeket rejti ma­gában a vi'lágbékére. Az elnyomott ki­sebbségek elégedetlensége bzony köny­­nyen újabb bonyodalmaiéra vezethet«. * A gutái esperes-plébános kiutasítása­kor, mint ismeretes, a szlovenszkói ma­gyar nemzeti párt vezére, Szent-Ivány József és a Bund des Landwirte elnöke dr. Spina közbelépett és a belügyminisz­terhez intézett nyílt levélben követel­ték a kiutasítások beszüntetését. A bel­ügyminisztérium a nyílt levélre azt a választ adta, hogy nem tudnak a kiuta­sításról és arra felsőbb utasítást nem adtak. Ez a kijelentés — mint most ki­derült — nem volt lojális, mert a já­rási hivatalokhoz leküldött ügyiratoknál ott van a prágai belügyminisztérium utasítása is! A kiutasításokra — mint a himi határincidens alkalmából történt represszália Idején — a járási hivata­lok tettek előzetes előterjesztést, de a végső döntést maga a minisztérium hozta meg. * A gyakorlati kereszténység konferen­ciáján, mely most folyt le Oberammer­­gauban, sokat foglalkoztak a kisebbségi kérdéssel. Camillo Morocutti marburgi német orvos, a jugoszláviai német ki­sebbség delegátusa hosszabb előadást tartott, melyben rámutatott arra, hogy Észtország és Dánia folytatnak egye­dül helyes nemzeti kisebbségi politikát Európában. Ezzel szemben a Duna-menti utódállamok, nevezetesen Csehszlová­kia, Románia, Jugoszlávia és Bulgária még számtalan polgárjogtól fosztották meg a kisebbségeket. »A helyes kisebb­ségi politika legnagyobb akadálya — mondotta — a nemzeti állam ideológiá­ja, amely az elnyomó politika követ­keztében az irredentizmust fejleszti.« A kongresszus részletesen foglalkozott a macedón kérdéssel is, amelynek tár­gyalása során azonban a jugoszláv és bolgár delegátusok hevesen összevesz­tek.-fc A szatmári prefektus, dr. Barbul Il­lés Károly a városi tanács ülésén éles beszédben bélyegezte meg a képviselő­­testület romár, tagjainak eljárását, akik a paktum figyelembevétele nélkül jelöl­ték ki a választmány tagjait, »fin a ma­gam részéről — mondotta — sajnálatos dolognak tartom és elitélem ezt a túlzó soviniszta álláspontot, mert nem látom billenteni hogy a kisebbségek elöl az ér­táplált és indokolatlanul túlzott türel­metlenséget. Azok a szűk látókörű em~ be-ek. .-kik ezt cseleVe.ItéV, e’kecíves (en1 tették a magyar-ágo* ís megrendí­tették a bizalmukat i'-vőbrr való együttműködés lehetőségeiben. Még ha lenne is oka a román sávnak a k';-'.','írat­lan sávra, akkor sem lett volna politi­kus dolog, hogy ezt mj kifej ez^rg jut­1926. szeptember 1. tassuk. Éppen ellenkezőleg: nekünk bi­zalmat kell keltenünk a kisebbségekben és nem szabad elzárnunk exisztenciáiis bázisuk megteremtésének lehetőségeit. A románságnak, mint az államhatalom felelős birtokosának mindent meg kel­lene tennie, hogy az ország minden ál­lampolgára megtalálja a maga nyugal­mát, elhelyezkedését az országban, mert ez egyszersmind az ország nyu­galmának is javára van. Ehelyett azt látjuk, hogy a románság féltékenyen _ Leningrádból jelentik: óriási ha­jókatasztrófa történt hétfőn hajnal­ban Leningrad közelében. A Burevesztnik nevű személy­szállító gőzös, amelyen "'—*z utas tartózkodott, elsülyedt. A Burevesztnik Leningrádból in­dult Kronstadt felé és vasárnapi ki­rándulókat szállított magával. Sűrű ködben haladt á havi, a Leningrad előtti tengerszorosban, azonban még ideiében észrevette a sVs—' :“vö Graina német gőzöst. Ki akarta ke­rülni, ami sikerült is, azonban a gyors fordulásnál a hajó fara neki­ütődött a kikötőgátnak és két méter hoszsuságu léket kapott. A megsé­rült hajó nyomban sülyedni kezdett és alig félóra leforgása alatt elme-A pénzügyminiszter megkeresésére a belügyminisztérium két héttel ezelőtt, mint ismeretes, megtiltotta a szuboticai föispáni hivatalnak, hogy adóbizonylat felmutatása nélkül állítson ki útleveleket. Gyorgyevics Dragoszláv szuboticai főispán rendelte el néhány hónappal ez­előtt, hogy az útlevelek kiállításánál nem kell adóbizonylatot felmutatni. A főispán rendelete folytán mindenki kaphatott út­levelet és mint megállapitást nyert, eb­ben az időben olyanok is fizettek adót, akik éveken keresztül nem tudtak adó­kötelezettségüknek eleget tenni, ami nyilván a szabadabb mozgásból eredő kereseti lehetőségekre vezethető vissza. Az adóbizonylatkényszer a Vajdaság­nak a külföldtől való elszigetelését je­lenti. A vajdasági közhivatali funkcioná-Zagrebból jelentik: Alighogy meg­kezdődött az egyetemi tanév, a Za­greb! rendőrségnek máris meggyűlt a baja a diáksággal és a keddi napon megtörtént az el­ső ütközet a diákok és a rend­őrök között az Ilicán levő diákotthonnál. Az Ilica 85. számú palotát ugyan­is, amely régente szülészeti klinika volt, utóbb pedig diákotthonná ren­dezték be. nemrég a siketnéma gyer­mekek intézete céljára foglalták le. Az otthonban lakó mintegy négy­száz diáknak a városon kívül meg­lehetősei? távoleső helyen utallak ki lakásokat, hogy szeptember el­sején már a siketnéma intézet köl­tözhessen he a házba. A diákok, elé­gedetlenséggel fogadták ezt a hatá­rozatot, számos gyűlésen .tiltakoz­nézi a kisebbségeknek anyagi téren való elhelyezkedését, nem egyszer fö­lényét az ipar és kereskedelem terén. Ezt aztán azzal akarja kiegyensúlyoz­ni, illetve a mérleget a saját javukra billenteni, hogy a kisebbségek elöl az ér­vényesülés lehetőségeit igyekszik elzár­ni. Tessék a románságnak tanulni, dol­gozni és kellő felkészültséggel felvinni a versenyt, nem pedig a faji bovatarto­­zandóság fölényében, mások elnyomá­sában keresni a boldogulást.« rillt a harminc láb mély vízben. Az utasok között óriási pánik ke­letkezett és a nagy tolongás miatt lehetetlenség volt a mentőcsónako­kat vizrobocsáj tani. A Grajtia le­génysége, amint észrevette a ka­tasztrófát, a sülyedő hajó utasainak megmentésére sietett, azonban a legnagyobb erőfeszítéssel sem lehe­tett valamennyi utast megmenteni. Az eddigi megállapítások szerint százötven ember a vízbe fűlt. Az áldozatok között van a hajó pa­rancsnokának egész családja is, a mely bentartózkodott a parancsnoki kabinban, ahonnan egyiküknek sem sikerült kiszabadulni. A katasztrófa áldozata lett a kronstadti haditenge­részeti parancsnokság politikai osz­tályának főnöke is. riusok is meg vannak róla győződve, hogy a rendeletet a vajdasági viszonyo­kat nem ismerő személyek és pénzügyi hatóságok jelentése alapján adta ki a minisztérium. Gyorgyevics Dragoszláv főispán ér­deklődésünkre kijelentette, hogy minden erejével azon lesz, hogy a belügyminisz­ternél érvényt szerezzen korábbi rende­letének. A főispán maga is belátja, hogy az utazni akaró közönségnek fele része az adóbizonylatkényszer miatt nem tud útlevélhez jutni, ami a Vajdaság gazda­sági életére igen káros. Ezért a főispán elhatározta, hogy a belügyminiszternél legközelebb beogradi útja alkalmával in­terveniálni fog a lakosság érdekében. Remény van rá, hogy az adóbizonylat­kényszert el fogják törölni. tak ellene és a királyhoz is távirat­tal fordultak pártfogásért. Miután a diákok nem voltak haj­landók önként elhagyni az otthont, kedden rendőri beavatkozásra ke­rült a sor és százfőnyi rendőrlegénység vo­nult az otthonhoz, hogy a diá­kokat karhatalommal kilakol­tassák. A diákok előre értesültek a ve­szélyről és az épületet formálisan elbari­­kádozták. Leszedték az ablako­kat, ajtókat és ezekkel, valamint más bútordarabokkal torlaszol­ták el az otthont, amikor pedig a rendörcsapat az épülethez érkezett, az emeletről szalmazsákok, edé-3. oldal nyék, könyvek, székek valósá­gos záporát zúdították a rend­őrökre. A rendőrtisztek felszólították a diákokat, hogy hagyják el az épü­letet, de erre a felszólításra a diá­kok folytatták a rendőrcsapat bán­talmazását, amire a rendőrcsapat rohamot intézett az épület előtt tö­mörült diákok ellen, miközben néhány diák könnyebben meg­sebesült. Végre elfoglalták az épületet le­fegyverezték a diákokat és egyen­­kint eltávolították őket az otthon­ból és a siketnéma intézet kedden megkezdhette a helységekbe való beköltözést. A kormány érdeklődik az árvizokozta károk iránt A bácskai f őispána segélyakció állá­sáról referál a miniszterelnöknek Szomborból jelentik: Uzunovics miniszterelnök táviratilag Beograd­­ba rendelte Petrovics Milivoj bács­kai főispánt, hogy személyesen refe­ráljon az árvízkárok nagyságáról és a megindult segélyakció állásáról. Petrovics főispán kedden éjjel uta­zott le Beógradba, ahol szerdán dél­előtt fog kihallgatásra jelentkezni Uzunovics miniszterelnöknél. Ugyancsak a keddi napon a föld­művelésügyi minisztérium leiratot küldött a Kigyós-éri ármentesitő tár­sasághoz, amellyel közli, hogy az ármentesitő munkálatok befejezési költségeire kétszázezer dinár állam­segélyt folyósított. A vármegye ál­landó választmányát szeptember el­sejére hívták össze ülésre, hogy az árvízkárok és az ármentesitési mun­kálatok felől tanácskozzanak, ezt az ülést'azonban elhalasztották. Az árvízkárosultak segélyezésére megindult akció egyébként, mint az alispáni hivatalhoz beérkezett jelen­tésekből kitűnik, a legszebb eredmé­nyekkel járt. Legutóbb Bács-Bresz­­továc község képviselőtestülete sza­vazott meg ötezer dinár segélyt az árvízkárosultak részére.^ mig ^ kedden Tyirkovics Jován hódsági főszolga­bíró terjesztett be jelentést az aljs­­páni hivatalhoz és ebben a jelentés­ben közli, hogy, a hódsági járásnak azon községei, amelyek az árviz al­kalmával nem szenvedtek kárt, oly nagy mértékben adakoztak, hogy már ezek az adományok elegendők az árvízkárosultak élelmezésére és ellátására. Újabb titokzatos gyilkosság történt Beogradban Oszlásnak indalt holttestet találtak a Landon-síncoknál Beogradból jelentik: A beogradi rend­őrségnek kedd délelőtt jelentették, hogy a csendőrlaktanya közelében levő Lau­don sáncoknál egy oszlásnak indult holttestet találtak. A holttest fölfedezé­sével egyidejűleg jelentkezett a rendőr­ségen Cvetkovics Tasa lomparai föld­műves, aki bejelentette, hogy fia el­tűnt. Cvetkovicsot kivezették a Laudon sáncokhoz és a földműves a holttestben felismerte tizenkilenc éves fiát, akit egy héttel ezelőtt bocsájtották el egy építke­zéstől. A holttest megvizsgálásakor meg­állapították, hogy a szerencsétlen fiatab embert fejszecsapásokkal ölték meg az ismeretlen tettesek, akik aztán kirabol­ták. Ugyanezen időben a hadügyminiszté­rium előtt is találtak egy holt festőt. A rendőrség megállapította, hogy Marinov Jován orosz emigráns, akit még az éj­szaka folyamán halálragázolt egy isme­retlen autó. A holttesi nyolc órán át fe­küdt a forgalmas utcán anélkül, hogy valaki is jelentési tett volna róla a rendőrségnek. A nyomozást mindkét ügyben megin­dította a rendőrség. Elsülyedt egy orosz személyszá Borzalmas hajókatasztrófa Leningrád előtt — Százötven utas a tengerbe fűlt Az utlevélszerzés megkő’iiir %e gazdasági érdek Gyorgyevics Dragoszláv főispán interveniálni Fcg az adóbizonylatkényszer feloldd déri Rendőrattak a zagrehi diákotthon ellen A diákok eíbarrikádozták az épületet és szalmazsákokat dobáltak a rendőrökre — Több sebesültje van a kilakoltatásnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom