Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-16 / 256. szám

12 OLDAL v ARA VI DINAR Poštarioa plaWntPu goTvvom XXVII. évfoly Megjelenik minden reggel» . uep után és hétfőn délben lelefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 CSÜTÖRTÖK szeptember 16. _____256. szám utJI* T'T B——■jujj.'jiLiJB JL uwmnwBB——— —HBKBa ■ Szerkesztősége Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) i«.et‘és ár necryedevre 150 dm. Kiadóhivatal* Subotica, Zmaj Jcv;n trg 3. (Minerva palota) Belye A parlament pénzügyi biMrttsága Radonics Jován dr. elnök kigzílemé­­nyezése alapján erélyes akciót indí­tott az állami birtokok kezelésében mutatkozó súlyos hibák kiküszöbö­lésére és az állami javak reális jövedelmezőségének biztosítására, hogy a takarékosság politikáját ilyenmódon tegye hatályosabbá. Eddig a takarékosság gyakorlásá­ban bizonyos^ egyoldalúság nyilvá­nult meg a pénzügyi kormányzat ré­széről. Az adóterheket éveken át ál­landóan emelték, mig a kiadásokat szigorúan restringálták, hogy az ál­lamháztartás egyensúlya fenntart­ható legyen. Ez a rendszer odáig vezetett, hogy a nép teherviselő­­képessége immár a maximumig igénybe van véve, ellenben a költ­ségvetési kiadásoknak még mindig nincs megbízható, szilárd fedezetük. Amikor ez, különösen a budget szá­mításait felborító árvíz' után, nyil­vánvalóvá lett, megkezdődött az ál­lami kiadások további nagymérvű lefaragása. Bizonyos határig ez a módszer föltétlenül helyénvaló, de végeredményben csak annyit hasz­nál, mint az elemi csapástól sújtot­taknak a gyorssegély: pillanatnyi fellélegzést okoz anélkül, hogy ma­gát a problémát megoldaná. A fő­probléma pedig az államra nézve az, hogy szolid és stabil egyenleg jöjjön létre a bevételek és kiadások között a tényleges szükségletek el­hanyagolása nélkül. Ha sikerül is a költségvetési ki­adásokat a valóságos bevételek kor­látái közé szorítani, ezzel még a kérdés korántsem jutott nyugvó­pontra. Komoly kiadási tételek tör­lése károsan hathat vissza a köz­­gazdasági élet fejlődésére és ezáltal az adózópolgárság kereseti lehető­ségeire, ami pedig a költsé.gvetés mérlegét csak rosszabbithatja. Ép­pen ezért azt a célt kell szem előtt tartani, hogy teljen mindenre, ami a termelést intenzivebbé teszi és a nép jólétében rejlő adóalapot széle­síti. Az adó arra való, hogy azon az állam a közösség érdekeit minél jobban előmozdítsa és ha ezen a téren anyagi eszközök hiánya miatt fogyatkozások észlelhetők, akkor nem nyújt kárpótlást a kimutatott költségvetési egyensúly. Maguk a pénzügyi hatóságok is elismerik, hogy a mai magas adók feljebb már nem csigázhatók. Az ál­lamnak ennélfogva más utón kell a gazdasági válság szanálásához szükséges jövedelemtöbletre szert tennie. Ez a megfontolás terelte rá a pénzügyi bizottság figyelmét az állami birtokokon és üzemekben fo­lyó gazdálkodásra. A vizsgálat, a melyet a bizottság ebben az irány­ban folytat, még kezdetleges stá­diumban van ugyan, de 'már eddig is megdöbbentően tanulságos ada­tok vetődtek fel a bürokratikus ke­zelés alatt végbemenő értékpocsé­­kolásra vonatkozólag. A kiküldött szükebb bizottság megállapította például, hogy a hatalmas beljei ura­dalom, az egykori hires mintagazda­ság deficitje évről-évre nő. Az ura­dalmat mintagazdasági jellegére való tekintettel nem parcellázták, holott négyezer földmunkás évi negyvennégy millió dinár bérössze­get ajánlott fel érte. Ezt a birtok­kolosszust, amellyel annyi föld­­igénylőt lehetett volna kielégíteni és évi negyvenöt millió dinár állami jö­vedelmet elérni, most évi nyolc millió dinár deficittel négy jogász vezeti. Hol van még a többi állami üzem, amelyek számadásai szintén igen érdekes bizonyítékokkal szol­gálnak annak a rég tudott igazság­nak alátámasztására, hogy nagy jö­vedelmeket mulaszt el és súlyos költségekkel terheli meg magát az állam, amikor produktivitásra hiva­tott üzemeket házi kezelésbe vesz. íme: az adókon kívül egyéb te­kintélyes bevételi források is állnak az állam rendelkezésére, amelyeket azonban a bürokrácia deficitekkel dugaszol el. Mennyi megtakarított hasznos kiadásra futná ezekből az elherdált jövedelmekből! A takaré­kossági kényszer az állami üzemek körül olyan anomáliákat tár fel, a melyek megszüntetésével maga a takarékosság visszatrelhető normás lis medrébe. Gondoskodni kell minden vonalon a munka jövedelmezőségéről, hogy az állam takarékoskodhassék a pol­gárság megadóztatásával és ne kell­jen takarékoskodnia a bevételei cél­szerű felhasználásával. A magyar külügyminiszter a jugoszláv-magyar közeledésről Valkó Lajos meg van elégedve a magyar kormányzó mohácsi beszédének beogradi fogadtatásával Bécsből jelentik: Valkó Lajos ma­gyar külügyminiszter nyilatkozott Genfben a Neue Freie Presse kikül­dött munkatársának Magyarország és a szomszédállamok, különösen pedig az SHS királyság viszonyá­ról és többek közt a következőket mondotta: — Mindenesetre örvendetes jelen­ség, hogy Jugoszlávia részéről külö­nös nyomatékkai mutattak rá a ke­reskedelempolitikai viszony kiépíté­sének fontosságára. Mindkét országra nézve rend- • kívül fontos, hogy mielőbb ke­reskedelmi szerződés jöjjön létre. Nem csekélyebb jelentősége van az állategészségügyi egyezménynek, a mely a régi monarchia idején sok fáradozás ellenére sem jött létre és amely tudvalevőleg a két állam vi­szonyára döntő befolyással volt. örvendetes jelenségnek kell te­kinteni a két állam jövő viszo­nyára nézve a beogradi sajtó kommentárjait is, amelyekkel Horthy kormányzó mohácsi be­szédét fogadták. A magyar külügyminiszter hang­súlyozta még, hogy Magyarország valamennyi szomszédállamával legjobb baráti viszonyban akar élni. Valkó külügyminiszter genfi tar­tózkodása alatt alkalmat talált arra, hogy a magyar-jugoszláv gazdasági és békéltető egyezményről, va­lamint döntőbírósági szerződés előkészítéséről megbeszélést folytasson Nhicslcs külügymi­niszterrel Valkó külügyminiszter genfi megbe­szélései után magyar kormánypártii' körökben számítanak arra, hogy a Jugoszláviával szeptember végéni megkezdődő tárgyalások rövidesen kedvező eredményre fognak vezet­ni. ami elő fogja segiteni Jugoszlá­via és Magyarország közeledését. Valkó külügyminiszter a hét vé­gén érkezik haza Budapestre és be fog számolni a minisztertanácsnak genfi tárgyalásainak eredményéről. Alekszandar király Párisba utazik rr Uzunovics miniszterelnök Őfelsége elutazása előtt tisztázni akarja a politikai helyzetet — Nikics kimarad a kormányból — Radios István szociálpolitikai miniszter akar lenni Az állami gyárak számadásai a pénzügyi bizottság előtt Beogradból jelentik: Minél inkább közeledik a parlament összeülésének napja, annál akutabbá válik a lap­pangó politikai válság. Politikai kö­rökben a legkülönbözőbb verziók ke­ringenek, anélkül azonban, hogy tiszta képet lehetne alkotni á helyzet várható alakulásáról. Uzunovics mi­niszterelnök blédi utazásával kap­csolatban is sokféle kombináció van forgalomban. A legvalószínűbb, hogy a miniszterelnök audienciája összefügg a király tervbevett franciaországi utazásával ami a legközelebbi napokra várható. őfelsége ugyanis hir szerint a leg­utóbb lefolyt állkapocsgyulladása következtében meg akarja magát operáltatni és ezért utazik Párisba. Ezt a hirt azonban, miután hivatalos helyről még nem erősítették meg, fentartással kell fogadnunk. A miniszterelnök blédi utazásának célja, hogy a király esetleges eluta­zása előtt tisztázza a kormány helyzetét és elősegítse a kormányban még fennálló ellentétek likvidá­lását. E tekintetben elsősorban a Nikics­­ügyet kell rendezni, amely minden jel szerint közel áll végleges megol­dásához. Radics Genfben tett nyilat­kozatai arra mutatnak, hogy létrejött a megegyezés, meiy­­szerint a genfi delegáció visz­­szatérése után Nikicset menesz­tik a kormányból. Radics állítólag csak ezzel a fel­tétellel fogadta el a népszövetségi ülésre való kiküldetését. Komplikálja a helyzetet Ra­dicsnak az a bejelentése, hogy a neptuni konvenciók végrehaj­tására való tekintettel, ami nagyszámú olasz munkás be­­özöniését fogja eredményez­ni, reflektál a szociálpolitikai tárcára. Radicsnak ez a követelése beogradi politikai körökben, különösen Pasics közelebbi hívei között érthető ellen­hatást keltett. A Pasics-csoport sze­rint Radics nem kaphat tárcát ofyan kormányban, amelyben Pasics nem vesz részt. Éppen ezért a Pasics-csoport a kor­mány megbuktatásával fenyegetőd-; zik arra az esetre, ha Radics a szo­ciálpolitikai tárcát megkapja. Ilyen körülmények közt Uzunovics való­színűleg nem teljesiti Radicsnak a szociálpolitikai tárcára vonatkozó követelését és Radics kénytelen lesz beérni Nikics kibuktatásával. A király Franciaországba utazik Blédből jelentik: Uzunovics mi­niszterelnök szerda délelőtt kihall­gatáson jelent meg őfelségénél. Uzunovics az udvarból kijövet meg­lehetős gondterheltnek látszott és az újságírók kérdéseire megtagadott minden nyilatkozatot. Udvari körök­ből származó hir szerint az audien­cia alatt a király aláírta azt az ukázt, amelyel a királyi hatalmat át­ruházza a minisztertanácsra addig, amig a legutóbbi állkapocsgyulladá­sából származó gyengélkedése miatt üdülésre Franciaországba utazik. Hogy dolgoznak az állami gyárak ? A pénzügyi bizottság szerdán dél­előtt folytatta az állami gyárak helyzetének megvizsgálását. Megál­lapítást nyert, hogy a beiyei állami cukorgyárnak, a mely 1923-ban harmincmillió di­nár nyereséget mutatott ki, 1924- ben tizenkilencmillió vesz­tesége volt. A csukaricai állami cukorgyár 1924-ben kilencmillió, 1925- ben huszonegymillió dinár

Next

/
Oldalképek
Tartalom