Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-13 / 253. szám

4 OLDAL » ARA VJ, DINAR Pos tarin a pl a óé na n gotOTOm XXVII« évfolyam megjelenik minden reggel, ünnep ntán 4a hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkentóség 5—10, 8—52 ubo 3a, 1926 HÉTFŐ szeptember 13. 253. szám lefizetés! ár negyedévre 150 din. SztTkeaztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatalt Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) A muzulmánok egyesültek a demokratákkal Demokrata egyesülés néven mondták ki a fúziót . Szarajevóban Beagra'dbol Jelentik1! A politikai életnek szenzációs eseménye van: a demokrata és a muzulmán pártok demokrata - egyesülés (Demokratska Zajednica) néven kimondták az egyesülést. A fontos esemény, mely Szaraje­vóban ment végbe, nem érte egé­szen váratlanul a politikai világot A két párt mely már régóta nagy egyetértéssel dolgozott a parlament­ben. hónapok óta készül a fúzióra és a pártegyesülés végleges kimondásával csak azért nem siet­tek, mert Spahoéknak időt akartak adni, hogy a fúzió gondolatának a muzulmán párt híveit megnyerjék. Az uj pártnak 51 képviselője van és a radikálisok után második legerősebb párt a parlamentben tekintve, hogy a Radics-párt a kilé­pések folytán meggyengült. A Bácsmegyei Napló munkatársa megkérdezte Uzunovics miniszterel­­ínököt. hogy mi a véleménye a két párt fúziójáról. — A hirt hivatalosan ugyan még nem erősítették meg — mondotta — a dolog azonban mindenesetre uj és 'jelentőségteljes. Az első pillantásra csak üdvözölni lehet a fúziót, mert fezzel megszűnik egy vallási alapon áltó politikai szervezet és elhárul az útból az az akadály, mely a testvériesség megvalósulását megnehezítette. Ebből a szempont­ból örvendetes ez a lépés, de örven­detes a demokrácia szempontjából is. mely csak nyerhet ezzel a fúzió­val. Ebben a pillanatban még nem lehet megállapítani, hogy milyen hatása lesz a parlamenti mun­kára. mely hamarosan újra meg­kezdődik. Be kell várni az időt és majd meg­látjuk, mi történik. Ismétlem: min­denesetre üdvözölni lehet az egye­sülést ha csak nem az obstrukciós erőket nem erősiti, mely esetben nem lehet hasznos. Amilyen tartózkodó Uzunovics miniszterelnök nyilatkozata, époly tartózkodóan beszélnek a fúzióról az elsősorban érdekelt boszniai radiká­lisok. Megállapítható azonban, hogy a két párt egyesülését általában „ szimpátiával fogadták politikai körökben, mert azt hiszik ily módon megnyí­lik annak lehetősége, hogy a muzul­mánok között más pártok is szerez­zenek híveket. A nagyhatalmak Spanyolország ellen „Primo de Rivera egy közönséges buta káplár** Géniből jelentik: Spanyolország kilépése a Népszövetségből váratla­nul nagy izgalmat váltott ki. Primo de Rivera ellen heves kifakadások hangzottak el. Az egyik befolyásos diplomata újságírók előtt a követ­kezőket mondotta: — Primo de Rivera egy közönsé­ges buta káplár. Az a hir, hogy a nagyhatalmak egységes demonstrációra készülnek Spanyolország ellen, mely előrelát­hatólag Primo de Rivera bukását vonná maga után. lemmel kisértem, hogy a mohácsi beszéd milyen visszhangot kelt a külföldön. Sajnos, úgy találom, hogy a megfelelő visszhang elmaradt és ezért szükségesnek tartom, hogy rögtön a nemzetgyűlés összeillése után meginterpelláljam a kormányt a kormányzó mohácsi nyilatkoza­tának előzményeiről és tenden­ciájáról. Rassay Károly nyilatkozata ma­gyar politikai körökben élénk feltű­nést keltett. Kiélesedett a konfliktus Torokország és Franciaország kozott Poincaré követeli a letartóztatott kapitány azonnali szabadon-* bocsájtását, különben a következményekért Törökországra hárítja a felelősséget Párisból jelentik : Poincaré minisz­terelnök a minisztertanáccsal és a külügyminiszterrel egyetértésben va­sárnap délután a Lotos hajó ügyé­ben találkozott a párisi török kö­vettel és kifejezte a letartóztatott francia hajóskapitány azonnali sza­badlábra helyezésének szükségeségét. A miniszterelnök közölte a török követtel, hogy Franciaország nem tűrheti a további halogatást és az esetleg előálló következményekért minden felelősséget Törökországra hárít. Nincsics tárgyalni fog Genfben Valkó magyar külügyminiszterrel Benes a jugoszláv-magyar közeledés ellen Genfből jelentik: A magyar kor­mányzó mohácsi beszéde és azok a komentárok, melyeket a külföldi sajtó hozott, > élénken foglalkoztatják a kis­­antant köröket. Az elterjedt hirek szerint Cseh­szlovákia nem nagyon szivesen látja Magyarország közeledését Jugoszlá­viához és Benes külügyminiszter a kisantant hétfő délutánra összehívott 'értekezletén, melyen Nincsics és a román külügyminiszter is résztvesz­­nek. kifejezést fog adni aggodalmai­nak. A magyar és jugoszláv delegációk között nem indult közvetlen tárgya­lás, közvetett utón és barátságos eszmecserével azonban megvitatták a mohácsi beszéd hatásait. Valószí­nű. hogy Nincsics külügyminiszter még Genfben találkozni fog Valkó Lajos magyar külügyminiszterrel Radics István a jugoszláv-magyar közeledésről igy nyilatkozott: —Boldognak érzem magam, hogy a magyar és délszláv nép százados visszavonás után végre megérti egymást. . t Mi horvátok különösen nagy örömmel ragadjuk meg a ma­gyar békeioböot Remélem, hogy a kölcsönös bizalom visszatérése hasznára lesz mindkét országnak. Rassay Károly szerint a mohácsi beszédnek nem , lesz visszhangja Budapestről jelentik. Rassay Ká­roly. az egyesült liberális párt vezé­re, Horthy kormányzó mohácsi be­szédével kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette: — Külföldi utamon nem gondol­hattam arra, hogy ilyen fontos kije­lentések kellő előkészítés nélkül tör­ténjenek. Éppen ezért feszült figye-Erélyes árvízvédelmet követel az országos közgazdasági kongresszus Az ország 1927 évi kivitelét 8200 millió dinárban irányozták elő Beogradból jelentik: A beogradi országos gazdasági konferenciát vasárnap befejezték. A vasárnap délelőtti ülést Popo­­vics Dáka noviszadi kamarai elnök beszéde töltötte ki, amelyben rész­letesen ismertette az árviz-védelem állását és utalt arra, hogy a jugo­szláv állam megalakulása óta, az idén harmadizben pusztított árviz. 1919-ben a Tisza áradása öntötte el Bánátot, az azt követő években pe­dig a Duna Bácska és Baranya nagy részét. — A legnagyobb károkat azon­ban — hangsúlyozta Popovics Dáka, — az idd árviz okozta. A noviszadi kamara megállapítása szerint a legutóbbi árvízkárok egymil­­iiárd dinárt tesznek ki. Az állam a múlt évben húszmilliót, a magános érdekeltségek pedig negyvenmilliót fordítottak az árviz védelmi munkálatokra és ilyen te­kintélyes összeg felhasználásával sem sikerült elhárítani a katasztró­fát. Az árvizveszedelem megszűnése érdekében a következő javaslatokat terjesztem elő: 1. Az árvizmentesitö társasá­goknak sürgős segitséget kell nyújtani, kölcsön formájában, ötvenmillió dinár erejéig, 2. Az állam azonnal utalja ki az ármentesitő társaságoknak az ármentesitési dij címen be­hajtott összeget. 3. Minthogy a Vajdaságot fe­nyegeti többnyire árvizvesze­delem. a Vajdaságban kell a leg­nagyobb gondot fordítani a vé­delmi munkálatokra. 4. Ä hidrotechnikai szolgála­tot ne válasszák el a földműve­lésügyi minisztériumtól, hanem a vizek vezérigazgatóságát te­kintsék a minisztérium legfonto­sabb szerveinek. Popovics Dáka után Milöszavlje­­vics Milán, a vízügyek vezérigazga­tóságának osztályfőnöke szólalt fel, majd dr. Csuvaj Adolf, a zagrebi kamara titkára a hajózás kérdéséről beszélt és bejelentette, hogy a bel­­hajózás évente hárommillió tonnát tesz ki. Különböző tarifális módosí­tásokat ajánlott, majd rámutatott a folyók szabályozásának szükséges­ségére, ami igen nagy tőkét igé­nyel. — A Száva felső folyásának sza­bályozása — mondotta — ötvenmil­lió dinárba kerülne, a Neretváé tizen­ötmillióba és ugyanennyibe a Bega szabályozása is. A délelőtti ülésen még Makszimov fcldmivelésügyi miniszteri osztály­főnök és dr. Gregorics, a gyáripari érdekeltségek középpontjának titká­ra szólaltak fel. A délutáni ülésen felolvasták Alek­­szandar király válasz-táviratát, amelyben üdvözli a kongresszust, majd rátértek a'különböző bizottsá­gok részéről kidolgozott tervezetek ismertetésére. Kidolgozták a jövő évi kiviteli tervet is, 1926 szeptem­ber elsejétől 1927 szeptember else­jéig. A tervezet szerint gabonanemüek­­ből kétmilliárd dinár, gyümölcsből 290 millió, élőállat és hústermékek­ből 1888 millió, bányatermékekből 1400 millió, gyári és kisipari termé­kekből 701 millió, egyéb termékek­ből 646 millió, összesen 6927 millió dinár értékben várható kivitel. Eh­hez még hozzá lehet számítani tizen­hét százalék előre nem látható kivi­telt, úgy hogy végeredményben az ország kiviteli mérlege 8200 millió dinárra becsülhető. Az ülésen végül elfogadtak egy hét pontból álló határozatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom