Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-11 / 251. szám

6. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1026 szeptemoer 11. Percekig tartó telkes laps fogadta Stresemannak ezt a kijelentését és i tapsvihar kinjult, amikor a német kül ügyminiszter a Népszövetség ideáljairól beszélt. Megemlítette, hogy a múltban többizben ellentétek támadtak a Népszö­vetség és Németország között, ennek azonban most már vége. A kölcsönös bizalom a politika te­rén nagyobb alkotóerő, mint bár­mely más módszer és a Népszövet­ség eszméje eltiltja, hogy a Nép­­szövetség kebelében egyesült nem­zeteket egymástól ellenszenv vá­lassza el. Befejezésül Stresemann azt fejtegette, hogy a Népszövetség még nem érte el célját és azt nem Is érheti el ad­dig, amíg nem foglalja magában a világ minden népét. Ezért sajnálja, hogy Brazília hátat for­dított a Népszövetségnek és meg van győződve arról, hogy Spanyolország nem fog soká távolmaradói a Népszö­vetségtől. Csak a Népszövetség egyetemessé­ge vívhatja ki minden nép szabad­ságát, a szabadságot, amelyért minden emberi teremtmény ezen a világon lélegzik. Né­metország el van tökélve arra, hogy a magasztos célok elérése érdekében fog együttműködni a Népszövetségben a szabadság, a béke és az összetartás je­gyében. Hosszú és zajos taps fogadta Strese­mann külügyminiszter beszédét és a de­legátusok körülfogták a szónoki emel­vényről távozó német külügyminisztert, akivel mindenki kezet szorított. Strese­mann beszédét közvetlen rádióösszeköt­tetéssel továbbították Berlinbe és az ot­tani leadóállomásról az egész német bi­rodalomba. Briand pacifista beszéde óriási tapsvihar fogadta ezután a szó­noki emelvényre lépő Briand francia külügyminisztert, aki pénteken aratta legnagyobb szónoki sikerét és teljesen magával ragadta hallgatóságát. Olvasva beszéde nem olyan hatásos, mert Briand szónoki lendületé és hevülete tette feled­hetetlenné a beszédet azoknak, akik hal­lották. Azzal kezdte beszédét, kimond­hatatlan öröm rá nézve Németország kiváltságos szellemi képviselőit a Népek Tanácsában üdvözölni és biztosíthatja a német delegációt, hogy ez a gyülekezet a túláradó szív minden forró érzelmével üdvözli a németeket és sokat vár közremükö­­désfiktöL Franciaország képviselője méltatni kí­vánja a német külügyminiszter szavai­nak jelentőségét — mondotta Briand — és jellemezni akarja ennek a napnak messze kiható történelmi fontosságát. Gondolhatta volna valaki, hogy lehetsé­ges lesz, ami ma itt végbement? Nyolc keserves évnek kellett elmúlni a háborúk legborzalmasabbika után, amely a vilá­got elpusztította, amig valóra válhatott a remény, de végre fennen lehet hirdetni, hogy vége, ö rökre vége minden háborúnak, so­hasem lehet többé vitás kérdéseket fegyverek eldöntésére bizni orszá­gok és népek közt, örökre elnémul nak az ágyuk, sutba kerülnek a géppuskák és biztos lépése kkel halad előre a béke. Leírhatatlan mély hatást keltettek Briandnak ezek a szavai és a taps, a mely nyomukban felharsant, nem akart megszűnni. Ezután Briand a német dele­gáció felé fordulva emlékeztette Strese­­mannt Locarnó napjára és a -márciusi genfi napokra. Stresemann, mint német állampolgár beszélt itt —■ folytatta Briand — és Franciaország képviselője, mint francia polgár szólal meg. Mindketten saját hazájuk érdekei­nek szószólói, de világpolgárok is egyúttal a Népszövetség e sajátszerü légkörében. Van rá eset, hogy a Népszövetségnek is olyan a képe, mintha csatatér volna, de ebből a teremből örökre száműzve van a harcias szellem. Nyugodtak lehe­tünk, hogy a német delegáció vezetőjének Itt őszinte és arra építeni lehet, akár a sziklaszilárd talajra. A mai nap nemcsak Franciaország és Német­ország történetében, hanem a világ­béke történetében Is örökké emlé­kezetes marad. Lelkes ünnepléssel fogadták nagyha­tású beszédét, de az ünneplésből kijutott ezúttal is a német deíegábíö többi tág­jainak is. Chamberlain angol külügyminiszter rövid felszólalásban javasolta ezután, hogy Stresemann és Briand beszédeit a Népszövetség hivatalos lapjában tegyék közzé, amit az elnöklő Nincsics, mint egyhangú határozatot hirdetett ki, majd Nincsics elnök berekesztette a történel­mi jelentőségű ülést és íolytatását dél­után négy órára tűzte ki, napirendre tűzve a népszövetségi titkárság évi je­lentésének tárgyalását. A PÓRULJÁRT RÓMEÓ LE AKARTA CSUKATNI HARAGOSÁT, HOGY HOZZÁ JUSSON JÚLIÁHOZ Becskerekről jelentik: A becskereki rendőrségen rendkívül érdekes ügyben folyik eljárás. A dolog nagyon tragiku­san kezdődött, de a befejezés komikus. Báló József becskereki rendőr néhány nap előtt levelet kapott Korom György szabó aláírásával. A levél küldője közöl te a rendőrrel, hogy fej akarja robban­tani a Péter-király szobrot. A dolog végrehajtásához segítségre van szük­sége és húszezer dinárt ad a rendőrnek, ha a merénylet végrehajtásában segéd­kezik. A rendőr jelentést tett ielebbvalói­­mak és Korom Györgyöt azonnal előállí­tották a rendőrségre. A szabó kijelen­tette, hogy nem ő irta a levelet és a la­kásán megtartott házkutatás nem is vezetett eredményre, de Korom aláírása teljesen megegyezett a levélen levő alá írással. • Korom kijelentette a rendőrségen, hogy az a gyanúja, hogy a levelet ha -ragosa Merschbaecher LőTinc szabó ir­ta, hogy ezzel kellemetlenséget szerez­zen neki. Előállították Merschbaechert, aki előbb semmit sem akart tudni a le­vélről, a keresztkérdésekbe belezavaro­dott és végül beismerte, hogy a levelet ő irta és az aláírást ablaküvegen keresz­tül másolta le Korom egy számlájáról. A levelet azért irta, mert udvarolni akart Korom feleségének, az asszony azonban nem hallgatta meg. Azt gondolta, hogy a levél miatt Koromot lecsukják és az­alatt könnyebben közeledhetik az asz­­szonyhoz. A rendőrség Merschbaecher ellen az eljárást megindította. Aki másnak vermet ás ... Eljárást indítottak egy becskereki kereskedő ellen, mert kompromit­tálni akarta politikai ellenfelét Becskerekröl jelentik: Rendkívül érde­kes sajtópör indult meg Becskereken. Az ügyészség sajtó utján elkövetett izgatás cimén az uj sajtótörvény alapján eljá­rást indított a becskereki radikális-párt egyik vezetőségi tagja ellen egy olyan cikknek újból terjesztése miatt, amely­nek szerzőjét a cikk megjelenése után perbe fogták és a régi sajtótörvény pa­ragrafusai értelmében jogerősen fel­mentették. Az Inkriminált cikk »Miért van köz­­tünk széthúzás?« címmel a Banatski Qlasnikban 1924-ben jelent meg és szer, zője, Ankics Bózsa becskereki ügyvéd élest támadást intézett benne a szerbiai szerbek ellen. Az ügyészség annak ide­ién sajtó utján elkövetett izgatás miatt eljárást indított Ankics ellen, akit azon­ban előbb a becskereki törvényszék, majd a noviszadi felebbviteli bíróság jogerősen felmentett. Néhány hónap előtt a cikkből külön­lenyomat jelent meg. amelyen a erkk alatt fel volt tüntetve a szerző, Ankics Bózsa neve. A különlenyomatot meg­küldték Nincsics Momcsiló külügymi­niszternek, aki a ielsőbánáti radikális­­párt elnöke, Makszimovics Bózsa bel ügyminiszternek. Alekszijevics Mita beo­­gnadi főispánnak és több Szerbiából a Bánátba került politikusnak. A cikk miatt a nevezettek közül többen feljelen­tést tettek a belügyminiszternél, aki uta­sította a becskereki rendőrséget, hogy indítson eljárást és tegyen feljelentést az ügyészségen. A rendőrség megidézte Ankics Bózsát, aki most is élénk politikai tevékenységet fejt ki és a radikális-párt balszárnyá­hoz tartozik. Ankics kijelentette, hogy a különlenyomatot nem ö készítette, a cik­ket ugyan ő irta, de annak idején felelt is miatta a bíróság előtt. Egyébként ne­vének jogtalan felhasználása miatt is­meretlen tettes ellen feljelentést tett. A rendőrségen ekkor kihallgatták To­­lickl Szávát, a Srpszka Stamparia tulaj­donosát, aki kijelentette, hogy a külőnle­nyomatat Terzin Zsivojin kereskedő rendelte. Terzin a radikális-párt vezető­ségi tagja és politikai ellenfele Ankics­­nak, akit régi írásának terjesztésével kompromittálni akart. A rendőrség feljelentésére az ügyész­ség eljárást indított Terzin ellen sajtó utján elkövetett izgatásért és becskereki jogászkörökben lehetségesnek tartják, hogy a bíróság most elítéli Terzint ugyan­azért a cikkért, amelyért Ankicsot két év előtt felmentették, mert az uj sajtó­­törvény lényegesen szigorúbb intézkedé­seket tartalmaz, mint a régi, amely a cikk megjelenésekor még érvényben volt. nyilvánított fenkölt gondolkodása Stresemann pohárköszöntője a nemzetközi ujságirószövetség lakomáján Közvetlenül a délelőtti világtörténelmi jelentőségű közgyűlés befejezése után a Népszövetség tagjai a nemzetközi újság­író-szövetség által rendezett diszebédre siettek; A lakomán résztvettek a Nép­­szövetségi Tanács tagjai, Nincsics, Stre­semann, Briand, Drummond főtitkár, Al­bert Thomas, a nemzetközi munkaügyi hivatal vezetője és a Népszövetség szá­mos tagja és mintegy kétszáz újságíró. Defranche argentínai lapszerkesztő a nemzetközi ujságiró-szövetség elnöké­nek üdvözlő beszéde után Benes, a Nép­­szövetségi Tanács elnöke méltatta a délelőtti ülés világtörténeti jelentőségét, Stresemann világos és őszinte szavait és Briand szívből jövő és magával ragadó beszédét. Stresemann emelkedett ezután szólás­ra, harsány éljenzés közben. Csak per­cek múltán tudta megkezdeni beszédét, amelyben őszinte és nyílt optimizmusát hangoztatta és kijelentette, az igazi ál­lamférfi akkor érte el a legtöbbet, ha halálos ágyán elmondhatja, hogy egész életében a saját nemzete és az egész világ fejlődését állandóan magas stá­diumra emelte. Ezután Kelen és Dezső festőművészek művészi kivitelű étlapját vette kezébe Stresemann, amely Briand és Strese­mann külügyminisztereket koccintva áb­rázolja és kijelentette, hogy az újság­írók fantáziája ezalatt jól működött, mert ő most koccintani fog Briand-al. Ezzel felemelte poharát és Briand szé­kéhez ment, akivel összeütötte poharát. A két külügyminiszter koccintását tiz percig zugó tapsorkán és éljenzés kö­vette. Rodics érsek hazaérkezett Az érsek tanulmányutat tett Amerikában Becskerekről jelentik: Rodics Ra­fael beogradi érsek, bánáti apostoli adminisztrátor, aki a csikágói eucha­risztikus konferenciára utazott ki még júniusban, most érkezett visz­­sza Becskerekre. Az érsek fogadta a Bácsmegyei Napló munkatársát és hosszasan elbeszélgetett vele a kongresszusról. Rodics érsek elmondotta, hogy Csikágóból Clevelandba, Detroitiba, Ml'vatikeb??, Canzas-Cvtibe. Satf-Paulba, Mengapolisba, San Louisba, Cincinnatiba, Washingtonba, Balti­­moréba. Philadelphiába és Boston­ba ment és csaknem az egész julius hónapot Amerikában töltötte. Julius végén tért vissza Európába és előbb Londonba utazott, onnan pedig Hol­landiába ment, majd Belgiumot, Né­metországot és Ausztriát kereste fel Mindenütt az egyházintézményeket és az egyház helyzetét tanulmá­nyozta. A sentai városházán hét állást szüntetnekmeg Az nj polgármester díszközgyűlésen tartotta meg programbeszédét Szentáról jelentik: Szenta város kép­viselőtestülete pénteken délelőtt az uj polgármester első elnöklésével díszköz­gyűlést tartott, amelyen Cetina Zsarkó polgármester megtartotta székfoglaló beszédét. A polgármester üdvözölte a tisztviselői kart, a képviselőtestületet és a város egész lakosságát, majd kifejtette programját, amely a város kulturális és gazdasági fejlesztésére irányul. Kijelentette, hogy az agrárreform cé­lokra elvett iskolaiöldeket már visszakö­vetelte. Csökkenteni akarja a városi pót­adót. A tisztviselőredukciót már meg­kezdte és folytatni kívánja. Hivatalában minden polgárt, nemzetiségi, felekezeti, párt- és társadalmi különbségre való tekintet nélkül meg fog hallgatni. A pol­gármester beszédét nagy éljenzéssel fo­gadták. Vuics Száva képviselőtestületi tag üd­vözölte az uj polgármestert és köszöne­tét fejezte ki Knezsevics volt polgármes­ternek ;a város érdekében kifejtett oda­adó munkásságáért. Megállapította, hogy az uj polgármester és a belügymi­niszter helytelen — informálása folytán történhetett csak meg, hogy a képviselő­testület két olyan érdemes tagját, mint Novoszel János és Fórra Ferenc volt, felfüggesztették. Dr. Ludaks Milos városi főügyész ez­után a tisztviselőredukció oly módon va­ló végrehajtását indítványozta, hogy egy gazdasági fogalmazói, két irodatiszti, egy jegyzői, egy rendőrfogalmazói, egy végrehajtói és egy ügyészi állást szün­tessenek meg. Az indítvánnyal szemben Vorgics Slav­­kó főszámvevő azt terjesztette elő, hogyi inkább a fügyészi állást szüntessék meg, mert dr. Ludaicsnak még nincs nyugdíj­jogosultsága, se végkielégítési igénye, mig ha dr. Pecarszkl ailügyészt nyug­díjazzák, a város ezáltal semmit sem ta­karít meg. Szenvedélyes vita indult meg erről a kérdésről. Dr. Ludaics hivatkozott arra, hogy a főügyészi állás megszüntetése a városi szabályrendelet megváltoztatásá­val járna. Vujics Jócó volt nemzetgyű­lési képviselő szerint a változtatás egé­szen könnyen menne. Vujics Száva kér­te, hogy a redukciót minden személyi és politikai melléktekintet nélkül vigyék keresztül. Dr. Felsőhegyi András ki­jelentette, hogy a redukcióról nem hatá­rozhat a közgyűlés, mert az kizárólag a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. Jovanovcs Milán javasolta a főmérnöki hivatal megszüntetését. A közgyűlés vé­gül dr. Ludaks Milos eredeti javaslatát fogadta el. Ezután a közgyűlés megszavazott az árvízkárosultaknak százezer dinár ado­mányt, a Vöröskeresztnek évi ezer di­nár támogatást, a Prágában tanuló gaz­dasági egyetemi hallgatóknak ötezer di­nár segélyt. Elhatározták, hogy a kávé­házi kimaradási adót felére szállítják le, de már este kilenc órától kezdve kell behajtani. A polgármesternek havi két­ezer dinár reprezentációs költséget, dr. Méri Sándor orvosnak a járványkórház vezetéséért havi ezer dinár tiszteletdijat szavazott meg a közgyűlés. Néhány apró ügy letárgyalása után a díszközgyűlés véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom