Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-11 / 251. szám
XXVII. évfolyam_____ rsmmaaam megjelenik minden reggel, ünnep ntán és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Pofitarina plaéena a gotovom # Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Előfizetési ár negyedévre 150 dm. Kiadóhivatal: Snbotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) 12 OLDAL » ÁRA I1/, DINÁR 1926 SZOMBAT szeptember 11. 251. szám A tudománytalan politika Qenfben az elmúlt napokban nemcsak a politikus-szónokok s a kisebbségi sors fanatikus apostolai jöttek össze; most tartja kongreszszusát Qenfben az emberi tényezőnek az ipari munkában való tanulmányozására s javítására alakult nemzetközi bizottság is. A kongreszszuson, mint a lapok hírrovatai beszámolnak, Anglia, Franciaország, Hollandia, Németország, Ausztria, Dánia, Svédország, Svájc, Magyarország s az Amerikai Egyesült-Államok küldötték ki hivatalos képviselőiket, nem szabad tehát azt hinni, hogy csak a komolytalan álmodozók s hivatásos kongresszusi tósztozók kerestek maguknak a genfi tó partján újabb összejövetelre alkalmat. A kongresszuson egyébként magasszinvonalu vita folyt abban a kérdésben, hogy az ipari munkában miképpen lehetne érvényesíteni a tudományos kutatás eredményeit s miként lehetne az emberről szóló tudományt a dolgozó emberről szóló fejezetekkel gyakorlatiabbá tenni. A kongresszus szónokai azt hangoztatták, hogy ezen a téren nemcsak a mérnököknek és közgazdászoknak, de a pszichológusoknak, fiziológusoknak, biológusoknak, pszichiátereknek s az emberről szóló tudomány minden más specialistájának sok tennivalója van még. A tudomány legfontosabb feladata, mondja a kongresszus elé terjesztett határozati javaslat, az emberi életből minden felesleges fáradság kiküszöbölése. Ennek a rendkívül érdekes kongresszusnak feladatát kétségtelenül az emberi munka modern megszervezőinek példái jelölték ki. A nagyipari termelésnek forradalmárjait teremtették meg azok a törekvések, melyek a nagytőke osztályküzdelmének méreteihez és feltételeihez kívánták megszabni az emberi erőnek és a gépi erőnek viszonyát. Gondoljunk csak Taylorra, aki szinte olyan pontossággal tudta lemérni az emberi izmok kapacitását, mint ahogy a villamos órák mérik a raituk átfutó árammennyiségét s aki a gépi konstrukció törvényeit állapította meg az emberi munkavégzésre is. Gondoljunk csak Fordra, az ipari termelés e nagyszabású reformátorára^- hová fejlődött nála a taylori útmutatás alapján a munkamegosztás smithi elve? ö már nem a munkást, csak a munkás izmait és idegrendszerét zsákmányolja ki a termelés fokozása nevében, a moralitás nevében, az emberi munkaerő tudományos kihasználásának nevében. A tudomány lassankint mégis csak bévonul a műhelyekbe, először természetesen az ipari többtermelés követelése, a nagyobb haszon utáni vágy vitte be, ám az emberi értelem, melyet most már motorok hajtanak s transmissziós szíjak kényszerítenek uj fordulatokra, nem állhat meg a munka eredményességének biztosításánál. A munka védelme után következik a munkás védelme, a termelés érdekének megvédése után a termelő ember megvédésének kötelessége. A tudományos kutatás eredményeit nemcsak arra szabad felhasználni, hogy a munkaeszközök termelőképességét fokozzák, hanem arra is. hogy a legértékesebb munkaeszköznek, az embernek is teljes védelmet nyújtson. Az emberi élet védelmének gondolata azonban nem állhat meg a műhelyek ajtói előtt. A tudományos kutatás eredményeit nemcsak az üzemi mérnököknek kell hasznositaniok. Milyen csodálatosan sokféleképpen értékelik a tudományos vizsgálódások eredményeit! Az orvos sarlatán marad, aki nem fejlődik tudományának fejlődésével s babonákkal gyógyít az az orvos, aki tudományának harminc esztendős megállapításaihoz ragaszkodik. A mérnök, aki ma úgy konstruál gépeket, mint ahogy azt harminc évvel ezelőtt tanulta, vagy harminc-negyven évvel ezelőtt megállapított szabályok szerint — hol volt még akkor, hogy mást ne említsünk, a vasbeton — épit, hasonló volna ahhoz a tanárhoz, aki a mai Európa földrajzát a harminc évvel ezelőtti állapotok szerint tanítaná. Csak egyetlen embertípusnak van módja ahhoz, hogy nem is háromnégy évtizedes, de három-négy évszázados igazságokat hirdessen s hosszú emberöltők előtt, egész más atmoszférában, más történelmi feltételek között megformulázott principiumoknak engedelmeskedjék: a politikusnak. Az államigazgatásnak, a pénzügyi tudománynak, az agrárreformnak könyvtárai teltek meg, de könyvtárak igazságai nem érnek fel az egy évszázad előtt kicsiszolt jelszavak tekintélyével. Nem kellene-e kongresszust tartani annak megbeszélésére, hogy a tudományos kutatás, eredményeit miképpen lehetne hasznosítani a politikusok számára, a politikusok által kisajátított állami organizmus és, nemzeti élet számára? Az angol bányatulajdonosok végleg visszautasították az egységes munkabért Baldwin újabb tárgyalásokat kezd a bányászokkal Londonból jelentik: A derbyshirel bányatulajdonosak csütörtökön küldöttséget menesztettek Londonba a bányatulajdonosak országos központjához és bejelentették, hogy nem járulnak hozzá az egységes munkabér megállapításához az egész országban. Ez a határozat döntő jelentőségű, mert' a bányatulajdonosok szövetségének szabályzata szerint az egységes munkabéreket csak akkor lehet életbeléptetni, ha ahhoz a szövetség valamennyi tagja hozzájárul. A bányászinternacionálé csütörtökön kezdte meg üléseit Londonban, A megnyitó ülésen részt vettek az angliai, amerikai, franciaországi, bel;" \i és franciaország bányászszakszervezetek kiküldöttei. A kongresszus kizárólag az angol sztrájkkal fog foglalkozni és főként a külföldi szén-import megakadályozásáról és a nemzetközi segélyakció megszervezéséről tárgyal. Baldvin néhány nap múlva Géniből visszatér Londonba, hogy újabb; tárgyalásokat kezdjen a hónapok óta húzódó bányászsztrájk megszüntetésére. A parlamentben fog eldőlni a kormány sorsa Uzimovics miniszterelnök nyilatkozata — Csak gazdasági kérdésekkel foglalkozott a csütörtöki minisztertanács Beogradból jelentik: Az általános politikai helyzet az utóbbi napokban semmit sem változott és a politikai világ nem is vár fordulatot a parlament összehívásáig. Maga a kormány kifejezetten arra az álláspontra helyezkedik, hogy sem a kormány összetételében sem az általános helyzetben nem következhetik be változás mindaddig, mig a parlament össze nem ül. mert parlamentáris országban csak a parlament utján dőlhet el a kormány sorsa. Uzunovics Nikola miniszterelnök a Bácsmegyei Napló munkatársának kérdésére a következőket válaszolta: — A közönség ne várjon semmi változást, hanem várja be nyugodtan a parlament összehívását és akkor minden kiderül. Azonban emögött a látszólagos nyugalmi helyzet mögött meglehetősen élénk készülődés folyik, különösen Pasics közelebbi hivei részéről, akik mindenáron meg akarják javítani pozíciójukat a radikális pártban és a kormányban. A kulisszák mögötti akciójuk akkor fog nagyobb méreteket ölteni, ha Pasics visszatér. Megbízható helyről származó értesülés szerint a radikális párt vezére Montecarlóból nem jön egyenesen haza a fővárosba, hanem előbb Cavtatba megy, ahol egy darabig családi körben szándékozik üdülni. Az állami bányákban fogják alkalmazni a magánszénbányák elbocsátott munkásait A minisztertanács pénteken délután öt órától fél nyolcig ülésezett, amelyen elsősorban Krajacs kereskedelemügyi miniszter beszámolt a gazdasági válság megoldásására irányuló terveiről. A kormány szombaton fogja megvitatni a szanálási terveket. Ezután a szénkérdéssel foglalkozott a minisztertanács és elhatározta a közlekedésügyi és kereskedelemügyi miniszter indítványára, hogy a kormány kitart eredeti kívánsága mellett és követeli a szénárak tizenöt százalékkal való leszállítását, annhk ellenére, hogy a bányatulajdonosok szociális téren akarnak pressziót gyakorolni a kormányra, amikor az összes munkásokat elbocsájtják. Jovanovics Vásza közlekedésügyi miniszter az ülés után ki is jelentette az újságíróknak, hogy a kormány gondoskodni fog az elbocsátott munkásoknak az állami bányákban való alkalmaztatásáról. A minisztertanács ezenkivül még arról is határozott, hogy a «idéki agrárigazgatóságok működését további egy évre meghosszabbítják. Kiélesedett a szénkonfliktus A kormány figyelme ezidőszerint kizárólag a gazdasági problémákra irányul, a péntek esti minisztertanácson is csak ilyen természetű kérdésekkel foglalkoztak. Főleg az államvasutak szénbeszerzése okoz nagy gondot a kormánynak annál az elkeseredett harcnál lógva, amely a szénkartéll és a kormány között már napok óta folyik. A magánszénbányák üzemének beszüntetése több mint tizenötezer munkást fosztott meg kenyerétől, ami a kérdés nagy szociális fontosságának a jele. Emellett nyilvánvaló, hogy ha nem jön létre a megegyezés, a vasutak külföldön lesznek kénytelenek a szenet beszerezni, ami az ország külkereskedelmi mérlegének nagy hátrányára lehet. Ezzel szemben áll az a tény. hogy a szénkartel eddig a világpiaci áraknál jóval drágább áron szállította a szenet a vasutaknak és igy teljesen jogos a kormánynak az a követelése, hogy a kartell az árakat tizenöt százalékkal szállítsa le, amiáltal a vasutak közel, évi százmillió dinárt takarítanának meg. A kartell azonban egyelőre csak Hz százalékos leszállításba megy bele. A Bácsmegyei Napló beogradi munkatársa a szénkonfliktus ügyében kérdést intézett a miniszterelnökhöz, aki a következőket mondotta : — A szénügy jelenleg a kereskedelmi miniszter előtt van, akinek az a feladata, hogy a hazai ipar érdekeit megvédje. Azonban a szénkarteli akkor védené meg saját iparának érdekelt, ha a tizenötszázalékos árleszállításba bele menne. Ellenkező esetben a vasutak kénytelenek