Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-10 / 250. szám
12 OLDAL « ÁRA l1/, DINAR Poštarina plaćena u gotorom évfolyam ízubotica, 1926 PÉNTEK szeptember 10. 250. szám íie; jelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minenra-palota)-i ítior: Kiadóhivatal 8-58 Szerkesztőség 5-10, 8-52 ^lófizetési ár negyedévre 150 db. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj íovin trg 3. (Minerva palota) Masa y\ Iite-im A csehszlovák köztársaság elnöke egy pillanatra levetkőzte azt a semlegességét-, amely az államfő egyéni véleményeit elfödi és bepillantást engedett egy humanista tudós gondolkozásának az aktuális politikai kérdéseket is megvillantó mélységeibe. Masaryk világszerte elismert tudományos jelentőségénél, szempontjai emelkedettségénél és honalapító érdemeinél fogva annak a kivételes helyzetnek előnyét élvezi, hogy politikai természetű megnyilatkozásait sem tekintik beleelegyedésnek a pártok küzdelmébe,'hanem magasrendű útmutatásnak, amely az egyetemes emberi és nemzeti érdekeket összeolvasztó fejlődés irányelveit tűzi ki. A Prager Tagblattban megjelent interjún az az ikergondolat vonul végig, hogy a demokráciát körül kell bástyázni a fasizmus ellen és a nemzetiségi egyenjogúságot ki kell menteni a nacionalista türelmetlenség hullámai közül. Ez a két egymással szorosan összefüggő probléma dominál az európai politikában. A mussolmizmus a demokrácia alapjával, a parlamentárizmussal együtt a népfajok békés’ együttműködését is veszélyezteti, a kisebbségi jogokkal együtt a faji többség közszabadságait is tagadja és a belpolitika terén alkalmazott erőszakot a küloolitikában sem . enyhíti előzékenységgé. Aki tehát a béke eszméjét kultiválja, szükségképp elfordul a fasizmus módszereitől. A demokrácia hitvallói nem tehetik magukévá azt a részleges fasizmust, amely a nemzeti kisebbségek elnyomásában nyilvánul. Európa negyyenmdliónyi népkisebbségének teljes jogegyenlősége a fasizmus nyomainak eltakarítása nélkül el sem képzelhető, viszont a fasizmus léte a világokét fenyegeti. Ezért mondja Barnes professzor, a hires amerikai historikus, hogy a nemzeti kisebbségek elnyomása a legnagyobb veszélye a világi-ékének és ezért kapcsolja essze^ Masaryk is a nemzetiségi kérdést és a fasizmus problémáiét a sa:tő számára adott nyilatkozatában, A csehek és szlovákok* reszpublikáiára megteremtője a háború a.btt mint emigráns a nemzeti fügctxrség és népszabadság zászlóját h •-dozia körül a nyugati országok- 1 a” Ezt a zászlót most sem göngyöli lie. amikor már a kitűzött ideál: elérte Örökifjú hittel hirdeti, hogy a csehek reht vonhatják meg hazájuk néniét lakosságától azokat a jogokat, amelyeket az osztrákmagyar monarchia idején a maguk számára követeltek az osztrákoktól. A zűrt folyt olyan rengeteg sok vér, hogy a rabszolgák szabad emberekké váljanak és nem azért, hogy a felszabadult rabszolgák rabszolgatartókká lépjenek elő. A jogfosztás a habsburgi abszolutizmus perverzitása volt, már pedig a habsburgi hagyományok elvetése nemzeti kötelesség. Kézenfekvő igazságok ezek, amelyek kihangsuíyozását azonban az utóbbi nyolc év tapasztalatai szükségessé teszik. A politikusok mindig találtak ürügyeket a kézenfekvő igazságok negligálásának igazolására. Masaryk most lelkére köti népének, hogy a barátságos viszony a német kisebbséggel és a németek aktiv politikai közreműködése a csehszlovák köztársaságnak is érdekében áll. Ugyanekker a németeket is figyelmezteti, hogy nemcsak joguk, de kötelességük is résztvenni a kormányzatban. A magyarokról nem esik szó a Prager Tagblatt feltűnést keltő cikkében, de lehet-e vitás, hogy a köztársasági elnök megállapításai minden nemzetiségre vonatkoznak? A magyar kisebbség nem tartozik ugyan egy olyan nagy faji és kulturális közösséghez, mint a németek, akik jelenleg a népszövetségi események folytán a világ érdeklődésének központjában állanak, azonban a nemzetiségi jogok mértékét kétségtelenül a spontán belátás és a közszellem megtisztulása, nem pedig hatalmi megfontolások szabják meg. Masaryk parainézise nemcsak1 a cseh népnek, hanán minden faji többségnek szól és nemcsak a németekkel, hanem minden nemzetiséggel szemben a szeretet, a béke, a megértés és a jól felfogott érdek politikáját teszi parancsoló kötelesA Samouprava éles támadása Radics ellen Ä radikális párt hivataoi ! pja szerint Radics viselkedése nem méltó egy korniányzopárt vezéréhez — Makszimovics belügyminiszter a királynál Beogradból jelentik: A politikai életben csütörtökön néhány bizottsági ülésen kivül nem történt lényegesebb esemény. Jól értesült körökben számolnak azzal, hogy a radikális párt és 'a Radicsr- 'rí között újabb ellentétek merülnek fel, amelyeket a Dómnak a radikálispárt egy része ellen irányuló támadásai okoznak. A D%m legutóbb többizben intézett éles támadást a Szamouprava ellen, amely viszont többször támadta Radicsot. A Samonprava pénteki száma ismét erős támadás- közöl Radics ellen. A cikk többek között megállapítja, hogy a Dom következetesen valótlanságokat ir a Samoupravára vonatkozólag és téves körülményeket olyan módon áüit be, amelyek a hervát parasztpárt vezérének kifakadásókra adnak alkalmat, amelyek nem méltók a radikális párttal koalícióban álló csoport vezetőjéhez. Radics különböző ürügyeket használ fel arra, hogy a. lap Írásmódját aljasnak nevezze és irányáról továbbá szerkesztőségének szervezetéről valótlanságokat közöljön. Azt állítja Radics — folytatja Samouprava — hogy a lap sem a kormánynak, sem a radikális pártnak nem hivatalos lapja, hanem csak formailag hivatalos lapja a radikális-pártnak, a valóságban pedig csak a párt néhány befolyásnélküli tagjának közlönye. A Samouprava ezután igy folytatia: — Ha valaki hivatott arra, hogy a hang előkelőségéről beszéljen, akkor az semmi esetre sem Radics. Igaz, hogy néha vele szemben oly hangot használunk, amely nem szokásunk, de amely viszont épp ezeknek a kifakadásoknak a következménye. Vagy hallgatunk az emlitett kifakadásokról, vagy reagálunk azokra. Mi az utóbbit választottuk és igy kénytelenek is voltunk a kifakadások hangjához alkalmazkodni. Mindamellett a jó nevelés nem engedi meg nekünk, hogy méltó szidalmakkal válaszoljunk Rádiósnak. Az adóegységesitő törvény tárgyalása Az egységes adótörvényt tárgyaló bizottság csütörtökön délután tartott ülésén a törvény 94. szakaszát tárgyalta. Eszerint a vagyonközösségek és földközösségek adóját nemcsak maguk a közösségek, hanem azok tagjai is fizetik. Demetrovics Juraj és Popovics Szvetiszláv Pribicsevics-párti, továbbá Miletics Vlada radikális kifogást emeltek a szakasz ellen, mert a részvénytársaság adóját is csak a részvénytársaság fizeti és nem a részvényesek; követelték, hogy ezt az eljárást léptessék életbe a vagyonközösségek és földközösségek adójára vonatkozólag is. Minthogy ebben a kérdésben megegyezés nem jött létre, a szakaszról a csütörtöki ülésen nem hoztak döntést. A 95. szakaszt részben elfogadták, részben pedig elhalasztották a döntést. Elhalasztották a döntést a jövedelmiadó minimumára, az uralkodóház azon tagjainak adójára, kik apanázst húznak, továbbá a segélyben, vagy rokkant járulékban részesülő munkások és a jótékonyegyesületek adójára vonatkozó részekről. Demetrovics Juraj a rokkantadó és az előfogatadó megszüntető-, sét kérte és ehhez hozzájárult Miletícs Vlada is, de határozatot ebben ( a kérdésben sem hoztak. Csekély módosítással elfogadták a 96. szakaszt, amely arról intézkedik, hogy mikor kezdődik, illetve meddig tart erre az adónemre a fizetési kötelezettség. « Makszimovics belügyminiszter csütörtökön B’edben kétszer jelent meg kihalhat son Ljubljanából jelentik: Csütörtökön reggel Biedbe érkezett Makszimovics belügyminiszter és Pucelj földművelésügyi miniszter. A délelőtt folyamán Makszimovics két Ízben volt kihallgatáson. Pucelj földmivelésügyi minisztert a király délután fogadta kihallgatáson. Az audienciának nagy jelentőséget tulajdonítanak. Radicsot a Davidovicskormány le akarta tartóztatni? Zagrebból jelentik: Nagy feltűnést keltett az Obzor csütörtöki számának híradása, amely szerint Rumanudi beogradi polgármester, az ismert demokratavezér, legutóbbi zagrebi tartózkodása alkalmával kijelentette baráti körben, hogy a Davidovics-kormány idején 1924-ben komolyan foglalkoztak azzal a tervvel, hogy Radics Istvánt letartóztatják. A tervtől csupán azért állt el a Davidovics-kormány, mert attól félt, hogy Radics letartóztatása Horvátországban forradalmat idézhet elő. Francia-torok diplomáciai bonyodalom egy francia hajóskapitány letartóztatása miatt A pár si saj ó erélyes lépést követel Törökország ellen Primo de Rivera Amerikába utazik Százö ven tiszt kerül a hadbirós 2 elé Párisból jelentik: A Lotosz nevű francia hajó letartóztatott kapitányának szabadlábrahe yézését a török kormány még mindig nem rendelte el. Parisban attól tartanak, hogy az ügyből komoly diplomáciai bonyodalom származik. A francia kamarában interpellációt szándékoznák intézni a kormányhoz a Lótosz-hajó-iigyében, amelyet az egész sajtó élénken tárgyak Megállapítják, hogy a kormány magatartása túlságosan lagymatag. Konstantinápolyi jelentés szerint az; elfogott francia hajóskapitány felett, szombaton ítélkezik ak elsőfokú bíróság. Párisból jelentik: A Journal madridi jelentése szerint a legutóbbi zendülésből kifolyólag 2800 tisztet, köztük hat tábornokot helyeznek vád alá, ezek közül azonban a többség amnesztiát fog kapni, úgy hogy csupán 150 zendülésben résztvett liszt kcrii a hadbíróság elé. A párisi J.apok azt a hirt közlik, bugyi Primo de Rivera szeptember huszonhetedikén áthajózik Amerikába és meglátogatja többek között Philadelphiát és valószínűleg Washingtont is, ahol Coolidge elnök is fogadja.
