Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-09 / 249. szám

1926. szeptember 9. BÁCSMEGYEI NAPLÓ MRPRÖL NRPRR---->B2 — Hauptmann Gerhart pénzt keres Az a fanatikus gárda, amely a legna­gyobb német iró körül képződött, az utóbbi időkben csalódottan tapasztalja, hogy a kedvezőtlen anyagi viszonyok még a mester hires művészi intransigen­­ciáját is megpuhitották. Hauptmann drá­máinak hozadéka megcsappant, köny­veinek jövedelme is lényegesen kisebb, mint ezelőtt volt és az aránytalanság szükségletei és bevételei között arra in­dítja, hogy jópénzért olyan megbízáso­kat is elfogadjon, amelyek a presztízsét épenséggel nem gyarapítják. így tör­tént, hogy 20.000 aranymárkáért elvál­lalta az Ufa Faust-filmje verses felira­tainak elkészítését, ami irodalmi körök­ben nagy megütközést keltett. Hahs Ky­­ser, a film szerzője, akit benső barátság fűzött Hauptmannhoz, felkereste a mes­tert hiddeiiseei villájában és igyekezett őt meggyőzni arról, hogy ilyen munka nem méltó hozzá. A mester azonban hajthatatlan maradt, mire Kyser nyilt­­levelet intézett hozzá. Hauptmann nem felelt a nyiltlevélre, ellenben megcsinál­ta a 700 verses filmfeliratot. Időközben až Ufa is meggondolta magát és a hires iró drága filmfeliratait nem veszi igény­be, noha a kikötött honoráriumot termé­szetesen ki kell fizetnie. Alig simultak el ennek az afférnak hullámai, elterjedt a hir, hogy Haupt­mann ismét olyan feladatot tűzött ma­ga elé, amely nem illik bele a hívei által róla alkotott képbe. A mester ugyanis azzal a tervvel foglalkozik, hogy Sha­­kespere Hamletiét átdolgozza, uj formá­ba önti és nemcsak dramaturgiailag re­konstruálja, hanem saját verseivel is meg­toldja. Ez a hir is lesújtóan hat a Haupt­­mann-hivők népes táborára, amely ag­godalommal látja, hogy a mester kezd letérni művészi hivatásának pályájáról. Ezzel kapcsolatban arról is beszélnek, hogy Hauptmann »Dorothea Angermann« cimü legújabb drámájának tartalmát azért titkolták akkor is, amikor már né­hány színház elfogadta előadásra, mert a darab akkor még nem is volt befe­jezve. Bezzeg régebben Tiosszu hönápo­­kig furt-faragott a. mester egy-egy da­rabja mondatain, inig a nyilvánosság elé bocsátotta. Tempora mutantur. A megélhetés sú­lyosbodott feltételei még Hauptmann pe­dáns műgondját és megalkuvást nem ismerő művészi lelkiismeretességét is kikezdték. Tudom rrr/os cvoda-rpjó-gmód Nem véletlen és nem is kenyéririgy­ség csupán, hogy az utóbbi időben az orvostudomány fokozott harcot indít a természetes gyógymód és a csodadokto­­rof ellen. Az igazi ok, hogy maga az or­­’ vostudomány :s legitim összeköttetésbe lépett a csodához köze álló gyógyítás módjával. Persze különböző tudomá­nyos elnevezések alatt ismerik ezeket az nj. gyógymódokat, amelyek azonban . gcrédniértybe.n mégis közelebb állnak gyógyfiivekkel való kuruzsláshoz,­­mint az orvostudományhoz. Az uj gyógymód lázat idéz e ő mesterségesen és élőbaktériumokat. idegen fehérje­­áriyag'K vagy malária-szérumot íecs- 1' i Jez be a vérbe. A- Sálvarsannak ma- 1. A-szénummal való hctyettesitése a 1 g ;:;i megvilágítja az orvostudo­mány utjának uj irányvonalát. A lényeg, ’ gaz uj gyógymód nem a betegség, hanem az el en irányul, hogy a szerve­zet beteg legyen. Az uj gyógymód Stejskal bécsi orvos­tanártól származik és az a lényege, hogy a beteg egy cukoroldatból kap injekciót. A cukoroldat huszonnégy vagy negyvennyolc óra tartamára lényeges változásokat idéz e!ö a szervezetben és ezek a változások hasonlóak azokhoz, a műket az érvágás okoz, de gyorsabbak és intenzivebbek annál. Bebizonyoso­dott, hogy a cukoroldat befecskendezése után néhány pillanattal megszűnik min­den légzési nehézség és a tüdő működé­sének zavarai. De egész sor más beteg­ségre is kedvező hatással van a cukor­oldat befecskendezése, ezentúl pedig óriási mértékben meggyorsítja az or­vosságok hatását. így például a tapasz­talat azt mutatja, hogy a Salvarsan hatását a négyszeresére lehet fokozni, ha előbb ouikoroldatot fecskendeznek a beteg testébe. De fordítva is ilyen a cu­koroldat hatása, ép ilyen gyorsan el is lehet segítségével távolítani az idégen anyagokat a szervezetből és így többek közt a mérgezéseknek is , kitűnő ellen­szere. Az uj gyógymód még nincs tudomá­nyosan megalapozva, csak annyi biztos, hogy a cukoroMattal való kezelés lé­nyegesen elősegíti a szervezet gyógyu­lásra való hajlamát. Az ultra-X-sugt r i A tudomány fejlődésének szédületes perspektíváját tárják fel azok a kísérle­tek, amelyeket Milikan amerikai tudós folytat a kozmetikus sugarak hatásának kipuhatolására. A Milikan által kimuta­tott kozmikus sugaraknak kétszázötven­szer nagyobb energiájuk és áthatoló erejük ván, mint a legerősebb Röntgen­­sugaraknak. Ezeknek a sugaraknak lé­tezéséről már a híres angol fizikusnak, Rutherfordnak is volt sejtelme anélkül azonban, hogy azoknak kimutatása si­került volna neki. A további ezirányu kutatások abból a feltevésből indultak ki, hogy 'a világegyetemben kell lenni olyan elemnek, ami jelentékenyen nehe­zebb, mint az eddig legnehezebbnek is­mert elem, az urán. Ez az ismeretlen anyag a forrása az ultra-x-sugaraknak, amelyekről aztán Milikan kimutatta, hogy a földet körülvevő légkörön kivül talál­hatók fel. Epen ezért az ultra-x-sugarak hatása magas hegycsúcsokon inkább észlelhető, mint alacsonyabb régiókban. Milikan 18.000 méter magasságba eresz­tett fel kísérleti ballonokat és a keresett sugarak létezését kétségtelenül bebi­zonyította. A Mont Withney legmaga­sabb pontján egy tóba eresztett elek­­troszkóp segítségével Milikan megállapí­totta, hogy az ultra-x-sugarak hatása huszonkét méternyire a viz alatt is érez­hető. Ez az erő egy két méter átmérőjű ólomtömbön is áthatolhat. Legutóbb Mi­likan a szovjetunió területén, az afga­nisztáni Karakaschik hegységen 14.000 láb magasságban a tenger szine fölött, végzett, kísérleteket, amelyek az eddigi eredményeket mindenben megerősítik. Most azon dolgozik a kiváló amerikai fizikus, hogy az ultra-x-sugarak gyakor­lati értékét fölfedje. Ukrajnában vissza akarják állítani a cári uralmat Ciril nagyherceget Oroszországba hívják Budapestről jelentik: A Budapesten tartózkodó orosz emigránsok sifri­­rozott táviratot kaptak Ciril nagy­herceg koburgi udvarából, hogy hét­főn délután egy tizenkét tagú ukraj­nai küldöttség kereste fel az emigrá­cióban cárrá választott Ciril-. nagy­­erceget és közölték vele, hogy Ukrajnában minden előkészüle­tet megtettek a cári uralom visszaáilitására, csak a jeladást várják, hogy a felke­lés kirobbanjon. A küldöttség tagjai, orvosok, ügyvédek, mérnökök felszólították Cirilt, hogy térjen vissza velük Oroszországba és álljon népe élére. A budapesti orosz emigránsok sifre válaszban kértek újabb felvilágosítást Koburgból a táviratra vonatkozólag. A magyar kormányzó már hét év előli jugoszláv orientációt keresett „Az igazi magyar jogfolytonosság a Hunyadi János korával valjó jogfolytonosság“ Az egész európai sajtót foglalkoz­tatja még most is az a beszéd, ame­lyet Horthy Miklós magyar kor­mányzó mondott a mohácsi emlék­ünnepen s' amelyben1 a magyar kül­politika útját a jugoszláv orientáció­ban jelöli meg. Természetesen a bu­dapesti sajtó is élénken reagál a ju­goszláv orientáció gondolatára. Leg­nagyobb eréllyel támogatja a tervet Lázár Miklós tekintélyes lapj'a, A Reggel, amely már évek óta követ­kezetes- hirdetője a jugoszláv-ma­­gyar szövetségnek, A Reggel legutóbbi számának ve­zércikke a következőket Írja:, A mohácsi szó friss kapavágás egy betemetett, egy elfelejtett utón a ma­gyarság tétova lába elült. Tizenkilenc­ben kellett volna és lehetett volna már a felé a napégetett, ekeszarv.-. és puska­­fogástól keményített erős szerb tenyér felé nyúlni ennek a baráttalan magyar kéznek. Ha mi Szerbia felé lépünk a Trianon előtti világzavarban, tiszta szív­vel megértésért. .barátságért, hitünk szerint 'soha ez a jnai Kisántánt létre nem tud jönni. A magyart a szerbtől semmi örökölt ellentét el nem válaszíja. A magyar föld népének a közel és távol Európában nincsen kevésbé különbözője és jobban hasonlója a szerb föld népénél. A szer­­bek nótája merengő, mint az ökörnyál és a játszó kedvük könnyű, mint a fecs­ke szárnya. Akárcsak a mi szerelmes népünké. A szerb jó katona, mint a magyar és ideális földmiveS, mint a magyar. A szabadságért, a hazája szü­zességiért úgy vérzett török ellen, né­met elíen, mint a magyar. A népek iste­ne nem egymás ellenfeleinek, hanem egymás cimboráinak rendelt szerbet és magyart. És ha nem a régi monarchia ábrándja után kapkod a lesújtott ma­gyarság, hanem a Kossuth Lajos érc­erővel nyújtott mutatóujja után: a szerb barátság már esztendők óta tesz vala bennünket biztosabbakká. Ez a szerb nemzet megértést és egyezést ta­lálhat Magyarországgal. Mi nyugati kultúránkból építhetjük, szépíthetjük őket, ők a keleti paraszt őserő és pa­raszt demokrácia ereiből ömleszthetnek vért á mi gyengült testünkbe. Ez élet, ez jövendő. Mert reális magyar szükség és históriai törvény! Majd egy másik cikkben, amely­ben történeti visszapillantást vet a szerb-magyar barátsági szerződés tervének előzményeire, a következő érdekes adatokat közli A Reggel: A bolsevizmus idején — 1919 julius' közepén — a szegedi kormány, amely­nek Horthy Miklós mint fővezér volt a tagja, fölkérte Bállá Aladár belügymi­nisztert, hogy gróf Teleki Pál külügy­miniszter kíséretében keressen kapcso­latot a szerbekkel. Bállá és Teleki, majd Bállá és Belitska hadügyminiszter Beo­­gradban meglepő eredménnyel tárgyal­tak és hat pontba foglalt megegyezést kö­töttek az akkori szerb kormánnyal. Az SHS királyság vállalta, hogy támo­gatja a szegedi kormányt a bolseviz­mus letörésében: bármely erő akadá­lyozza a nemzeti hadsereget az előre, nyomulásban (itt csak a románokat ért­hették), segítségére lesznek. Ezt a megegyezést a közben Budapesten be­következett események borították föl. 1920 nyarán az első nemzetgyűlés egy nagy csoportja Bállá Aladár, Bottlik József, Kovács J. ístván és Meskó Zol­tán vezetése alatt, újra fölvette az érint­kezést a jugoszláv kormánnyal. A szerb követ ünnepélyesen meghívta »a régi kossuthi gondolat képvise­lőit« a skupstina elnöke nevében Belgrádba. A »Zsófia« hajón készült az utazásra a magyar képviselők küldöttsége és Bel­gráditól már utasítás ment ki úgy a ka­tonai, mint a polgári hatóságokhoz, hogy az útvonalat szerb és magyar 5. oldal. zászlókkal díszítsék. A kirándulás azon­ban a nemzetgyűlés akkori elnökének1 enunciációja folytán meghiúsult. Végül közli A Reggel Bállá Aladár volt újvidéki főispán nyilatkozatát Horthy Miklós beszédéről. Balia a következőket mondta: A költő mélabus sorai jutnak az, eszembe. Miért ily későn, levelek hűl-1 lása, daru távozása idején?... Viszont:, jobb későn, mint soha! Örömmel álla-1 pitom meg tehát, hogy külpolitikánk! lomha gályája mégis eljutott a holt vi-j zekről, ahol hatodik éve tespedt. A kor-; mányzó által megkezdett rendkívül ta-j pintatos és bölcs útmutatás, amelyen’ beteljesedhet az igazi magyar Jogfolytonosság álma, a Hunyadi János korával való jogfoly­tonosság ... „Szarják át a szivemet“ E ry noviszad! uriasszony laminál­ja! öngyiikosság-ot követett el Szerdán reggel 8 órakor Pintér János, Albertné, született Avar Gitta noviszadij uriasszony luminált vett be és rövidre rá! elvesztette eszméletét. Hozzátartozói’ nyomban orvosért küldtek és bejelentet-, ték az öngyilkosságot a rendőrségnek,! ahonnan Málencsics Rodoljub rendőrka-í pitány és dr. Cseremov György városi! tiszti orvos a Králj Petár ucca 13. szá-j mu házba siettek, ahol Avar Gyula nyu­galmazott postafőtiszt egyszerű lakásán­­a kereveten eszméletlenül találták Pin­­térnét. . Az élesztési kísérlet eredménytelen-; nek mutatkozott, mire az orvos gyo-: mormosást alkalmazott, de mert Pintér-i né állapota súlyos volt, beszállították a­­noviszadi közkórházba, ahol a halállal! küzd. Állapotát az orvosok reményi telennek mondják. Pintérné egy levelet hagyott hátra,, amelyet tartalma szerint az utolsó pil­lanatban irt meg, mikor már a méreg hatni kezdett. A levél kézírásán sem-! miféle nyugtalanság nem látszik és: utolsó inézkedéseit tartalmazza. A le­vél különben igy szól:, .. '»Két fiola 0.30 luminált vettem beJ Kapható minden patikában, darabja 4Q! dinár. dv Természetesen minden holmim. Jo­láné. Utolsó kívánságom, szivemet, mielőtt koporsóba zárnák, szúrják át. Ha egy orvos sem hajlandó rá, úgy... (meg­nevezve a név) orvos, aki ismer ben­neteket és nekem is egyetlen orvosisme­rősöm Noviszadon, meg fogja tenni. Remélem, teljésitvé lesz. ez1, a kívánsá­gom. Tettem oka? Anyagiak. Várjak? Ki­re? Nem hiszek és nem születtem kivá­rásra. Elég, hogy kivártam, hogy Jo­lán elutazik. Tudom, hogy most szük­ség volna rám, mert mamus beteges, de képtelen vagyok tovább élni, azaz vegetálni. Már hetek óta élek azzal a tudattal, hogy Jolán elutazása napján beveszem a luminált. Nem bírom kivár­ni, mig mamus egészséges lesz. Az én életemnek csak mint szubrej lett volna értelme. Nyomorult kis élete­met ismertétek. Nem találom a célt é$ értelmét tovább élni. Nem tudom a fel­­foáhatlant azzal intézni el, hogy az szá­munkra tránscendentális, tehát nem sza­bad tudni akarni, hanem csak vaktába küzdeni. Ne gyászoljatok és lehetőleg ne költ­­setek a temetésemre. Talán hä egy egyetem felhasználja hullámat tanulmá­nyozásra, akkor hem kerülne az esét semmibe. Érdeklődj, ftapus, ez lenne még a megfelelőbb, de abban az eset­ben is átlegyen szúrva a szivem, a ha­lál bekövetkeztének megállapitása után. Ezt félig szüleimnek, félig az illeté­kes fórumnak írtam, mégpedig most az utolsó percben, mert itt nem lehet sem­mit sem elzárni és nem akartam, hogy valakinek idő előtt kerüljön a kezébe és igy nem tudom, mennyire nyújtok tisz­ta képet jelenlegi, körülményeimről, de ez már nem is fontos. Pintér János Albertné, született Avar Gitta. Pintér Jánosné öngyilkossága még jobban beteggé tette a már hónapok óta súlyos betegen fekvő Avar Gyulá­­nét, akit egyetlen gyermeke öngyilkos­sága teljesen megrendített.

Next

/
Oldalképek
Tartalom