Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-01 / 241. szám

Bán un»> XXV!!. évfolyam 12 OLDAL . ÄRA 1% DINÁ3 Postarina plaőana u gotovom pi«r at - f ? > \®0 @ ■ipfíiöfU GYEI NAPLÓ Szttbotica, 1926 SZERDA szeptember 1. 241. nim Megjelenik minden reggel, finnep után és hétfén délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, S -'l Előfizetési ár negyedévre 150 din. feerkcsetCsig: Zmaj Jevin trg 3. szán (Hinerva-paleta) Kiadóhivatalt Snhotása, Znaj Javin trg 3. (Hinerva palota) A mohácsi felhívás Könnyen megérthető, ha a jugo­szláviai magyarság lelkében vissz­hangot keltett Magyarország kor­mányzójának mohácsi beszéde, a melyet odaát a határon túl is úgy magyaráznak, hogy Horthy Miklós szávai felhivás az S. H. S. király­sághoz arra, hogy a szomszédi vi­szonyt változtassa át baráti szövet­séggé. Lehet, hogy Horthy vasárna­pi beszéde csakugyan nem egyéb, mint udvariassági aktus s az sem le­hetetlen, hogy a mohácsi szózat szavai elhangzanak anélkül, hogy valami változás állna be a két szom­széd állam viszonyában, azonban azt biztosra lehet venni, hogy a kez­deményezést követni fogják majd vagy innen, vagy onnan olyan lépé­sek, amelyeknek előbb-utóbb meg lesz a kívánt eredményük. Nem azért, mintha a hivatalos Jugoszlá­viának túlságosan szimpatikus volna a mai, vagy akármilyen Magyaror­szág, hanem azért, mert az érdekek közössége, az egymásra utaltság parancsolja a jugoszláv-magyar szövetséget s az lesz az igazi nagy jugoszláv politikus, aki ezt a paran­csoló szükséget megérti s hallgat a történelem szavára és a néplélek út­mutatására. A magyarországi ideiglenes állam­fő beszéde annyit jelent, hogy a leg­hivatalosabb Magyarország is sza­kított már azokkal a ködös ábrán­dokkal, amelyek angol, vagy olasz herceg, Habsburg-restauráció és egyéb fantasztikumok segítségével szerette volna az utódállamok mos­tani birtokállományát megváltoztat­ni. A reális magyar politikának is az az útja, amely útra rálépett az utódállamok magyarsága. Belenyu­godni a változhatatlanba, nem sza­ladni távoli hatalmak ingatag kegye után, nem bízni határozatlan ígéretek­ben, hanem a három utódállam egyiké­vel való baráti szövetségben, a békés munka eszközeivel igyekezni Ma­gyarország és a magyar nép lezül- Jött gazdasági helyzetén segíteni. Jugoszláviának pedig éppolyan ér­deke, hogy ő legyen az, amellyel Magyarország baráti szövetségre lép, mert igy hamarosan megszerez­heti nemcsak a Balkánon, hanem Középeurópában is azt a predomi­­náló szerepet, amely megilleti. Nem gondolunk most még a perszonális­unióra, arra, hogy az Árpád-házzal rokon Karadjordjevics-dinasztia ural­kodjék a két ország fölött, noha en­nek a tervnek úgy nálunk, mint Ma­gyarországon sokkal több hive van, mintsem gondolják, de gondolunk a két ország katonai és gazdasági szövetségére. A szerb és magyar nép lelke any­­nyira rokon, a népben annyira nincs gyűlölet, hogy ezt a szövetséget mindkét államban zsivió és éljen fo­gadná. Senki sem veheti azonban rossz néven, ha a jugoszláviai magyarság rámutat arra, hogy ez a szövetség csak akkor jöhet létre és csak akkor lesz több, mint közönséges diplomá­ciai macik náció, amelyet az első bo­nyodalom szellőbe felborit, ha a ju­goszláv belpolitika irányzata meg­változik a jugoszláviai magyarság­gal szemben. Mi úgy érezzük, hogy az S. H. S. királyságnak is érdeke a Magyaror­szággal való szövetség. Az ehhez nélkülözhetetlen lelki alap. megte­remtéséhez Jugoszlávia részéről job­badán csak negatívumokra van szükség. Vegyék a politika irányitói vizsgálat alá azokat a vádakat, ame­lyekkel szájas terroristák a magyar­ságot^ illetik, ne tűrjenek üldözést és igazságtalanságot s jöjjön már az a nagyon szükséges tisztogató seprő, hogy öpörje azokat, akik megha­­misitjua a demokratikus szerb gon-Bécsből jelentik: Az osztrák nem­zetgyűlés kedden izgalmas ülésen tárgyalta a szociáldemokratáknak Ramek kancellár ellen benyújtott vddinditványát. Az indítványt a szociáldemokra­ták részéről Austerlitz terjesztette elő, aki előadta, hogy a keresztény­szocialista kormány 624 millió sil-Beogradból jelentik: A keddi nap po­litikai szenzációja, hogy a Radics-párt átnyújtotta interpel­lációját a parlament elnöki irodájá­ban Nikics Nikola erdő ügyi minisz­ter ell#n. Az interpellációt harminchat képviselő irta alá, köztük dr. Paszarics, a parla­ment alebiöke, azonban a Radio-párti miniszterek aláírása hiányzik az inter­pellációról. A parlament elnöke nem volt jelen, amikor az interpellációt átadták és az elnöki hivatal tisztviselői nem akarták az interpelláció tartalmát kö­zölni az újságírókkal. A Bdcsmegyci Napló munkatársának mindazonáltal si­került az interpellációban felsorolt ti­zenegy vádpontról tudomást szereznie. A vádpontok a következők: 1. A gróf Erdődy plesevicai erdői megvásárlásának jóváhagyása. 2. Egy Virbo nevű erdőkitermelő tár­sasággal kötött szerződés jóváhagyása. 3. A bródi vagyonközség és a horvát Eskontna Banka szerződésének jóvá­hagyása. 4. A novagradiskai vagyonközség és egy Cernin nevű társaság szerződésé­nek jóváhagyása. 5. A Steinbeisz-féle vállalatnál folyó gazdálkodás. 6. A Sipada és a Vardar nevű társa­ságoknak adott giro. 7. A minisztérium különböző alapjaival folytatott gazdálkodás. 8. Loncsárevics Ivan képviselő köz­benjárói tevékenysége. 9. Tizenöt vagon vas eladása hitelbe egy Krsztics Iva nevű vállalkozónak. 10. Ilics Zsikának az apatini erdűigaz­­gatósgnál bírt bérlete. 11. Különböző jogtalan kinevezések a minisztériumban. így Nikics miniszter kinevezte öccsét kabinetfőnökévé, dolkodást, a szabadságszerető szláv lelket, mert úgy tüntetik fel, hogy az gyűlölettel van telítve és kedvét leli a gyengébb elnyomásában és az ül­dözésében. Hogy létre jön-e és mikor jön lét­re, milyen lesz a jugoszláv-magyar szövetség, ma még bizonytalan, de Jugoszlávia számára lelkiismereti kérdés, hogy megteremtse azt az at­linggel Ramek kancellár utján sza­nálta a keresztény szocialista Zentral­bank, amivél bűnt követett el. Ramek kancellár azonnal felszó­lalt és viszautasitotta a vádat, majd Seipel mondott hosszabb beszédet, miközben a szociáldemokraták és a keresztényszocialisták között izgal­mas szóharc folyt le. dr. Jambrisak beogradi fogorvost pedig a Radics-párt szerint erdőőr­ré nevezte ki a miniszter. Jambrisák dr. volt az, aki a Radics-párt szakadása után a megegyezést közvetí­tette Nikics és a radikális-párt között. A vádpontok felsorolása után az in­terpellálok kérdik a miniszterelnököt, van-e tudomása mindezekről, mit tett eddig ezekben az ügyekben és mit szán­dékozik a jövőben tenpi. Október elején öcszehivjxk a parlamentéit Kedden délelőtt Trifkovics Márkó, a parlament elnöke, felkereste Uztmovics miniszterelnököt és hosszabb tanácsko­zást folytatott vele. Ezen a tanácsko­záson, mint Trifkovicsnaik utóbb a Bdcs­­megyei Napló munkatársa előtt tett ki­jelentéseiből kiderült, a parlament követ­kező ülésszakának munkaprogramjáról ezenkívül az árvízkárosultak segélyezé­sének ügyéről és az árvízvédelmi munká­latok fokozottabb ütemben való megin­dításáról volt szó. Trifkovics Márkot, mint az árvizsujtotta szombori keriüet képviselőjét -és az országos' segélybi­zottság tagját ezek a kérdések különös­képen érdeklik és igy természetes, hogy a miniszterelnökkel erről is tárgyait. Munkatársunk kérdésére Trifkovics úgy nyilatkozott, hogy az árvízkárosultak segélyezéséről és a védelmi munkálatok­ról beszélt a miniszterelnökkel, de — mondotta — az is természetes, hogy ha a miniszterelnök a parlament elnökével tanácskozik, a nemzetgyűlés összehívása is szóba kerül. — Történt-e megállapodás etrrevonat­­kozólag? — Mihelyt az ankétbizottság beter­jeszt valamely, kész jelentést, vagy; az moszférít, amely egy ilyen szövet­ség létesítéséhez szükséges. Ma nincs bátorságuk a hagyományos szerb szabadságszeretet, liberaliz­mus híveinek, hogy bátran és nyíltan szembeszálljanak a romboló terror­fiukkal s azokkal, akik »kémek« el­fogásával, denunciálásokkal igyekez­nek a saját nélkülözhetetlenségüket bizonyitani. Renner elnapolást indítványt tett. A nagynémetek részéről Ding hoi er szólalt fel, akinek beszéde után rá­tértek a szavazásra. A nemzetgyűlés szótöbbséggel elvetette a szociálde­mokraták indítványát, mire a karza­ton többen fütyülni kezdtek. Az ülést az elnök nagy lármában rekesztet- Ite be. adóegységesítési törvényjavaslattal el­készül a bizottság, a parlament összeül­het — mondotta Trifkovics. — Körülbelül mScorra várható ez? — Úgy október elseje körül — volt az óvatos válasz. A törvényhoeó bizottság­nak is össze kellene már ülni, itt azon­ban ae .okoe nehézséget, hogy a' bizott­ság elnöke, Jovanovics Ljuba beteg. De majd ezt a kérdést is megoldjuk vala­hogy. Puceljbsszámolta miniszter­­miniknek a bácskaiárterűie­­isn szerzett tepesztnletairol Uamnovícs minis/, erílnök fogadta Pe­­rics pénzügy mini./;tm is, aki a minisz­tériumok átszervezéséről szó'ó ’-ende etet terjesztette a miniszterelnök elé. Ezután Pucelj ív*« föfdmivelésügyi miniszter jelem meg Uzunovicsnál és beszámolt a bácskai árvizt*rületen a napokban tett útjáról, vaiamint a terméskilátásokat il­lető tapasztalataink. Az adóegységesitő­­bizottság ülése Az adóegységesitő bizottság kedden ülést tartott, melyen folytatták a javas­lat tárgyalását. Nagy vitát provokált a 79-ik szakasz, mely felsorolja azokat az állami és egyéb intézményeket, melyek mentesek a nyilvános számadásra köte­lezett vállalatok adója alól. A szakasz adómentességet biztosit az államvasutak­nak, a nemzeti banknak, a postatakarék­nak, a földmüveshitelszövetkezet köz­ponti igazgatóságának, hajózási vállala­toknak és az állami jelzálogbanknak. Az ellenzék alapos kifogásokat hozott fel a szakasz , ellen. Setyerov Szlavkó kö­vetelt«, hogy az államvasutak is fizes­senek adót, Az elv az, hogy a vasút üz-Az osztrák nemzetgyűlés elvetette aRamekkancellárellenbenyujtottvádmditványt A szocialisták viharos jolenetaket rendezlek az ülés®» A Radics-párt benyújtotta interpellációját Nikics Nikola erdőiigyi miniszter ellen A tizenegy vádpontból ólló Interpellációt a pórt miniszterei nem irtók aló Trifkovics Mórkó hózelnök tórgyalósal a miniszterelnökkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom