Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-08 / 216. szám

XXVII. évfolyam 24 OLDAL » ADA 3 DINÁR Poítárína pía&fflíl ______Sznbotica, 1926 VASARNAP a i^usztus 11,11,11" ü Jllll—L* ■—J-W. lüiitui——m.i. 216. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8-58 Szerkesztőség 5-10, 8-52 Előfizetési ár negyedévre ISO din. Szerkesztőség: Zciaj ’ovin trg 3. szám (Kinerva-palota) Kiadóhivatal: Snbotlca, Zmaj Jovín trg 3. (Minerva palota) ZmMSMZZZ, Ábránd és valóság A pacifizmus rajongói összeültek a rheimsi székesegyházban és ver­senyeznek az előrajzolt mintának, a világbéke ábrándjának, mennél dí­szesebb kihimzésében. Ugyanekkor az International Law Association Bécsben tanácskozik arról, miként lehetne nemzetközi jogszabályok hidját verni a népek közt tátongó szakadékok fölé, amelyeket nem tud betömni sem a békeszerződések pa­­pirhalmaza, sem széplelkü ideológu­sok szóáradata. Ez utóbbi kongresz­­szuson a kisebbségi jogok hatályo­sabb védelme is szóba Lerül, mint olyan probléma, amely nyitott sebe a nemzetközi jogrendnek. Van-e, lesz-e foganatja ezeknek az elméleti megbeszéléseknek, ame­lyek a tényleges hatalmat gyakorló tényezők sziklavárait ostromolják? Amikor az eget még viharfelhők bo­rítják, jelenti-e a zivatar végét az a szivárvány, amit tudósok fénytani kísérletezéssel állítanak elő labora­tóriumukban? Valóban stilszerü, hogy a világ­béke eszméjének hívői a rheimsi kathedrálisban, ebbe a kőbe örökí­tett műremekben találkoznak, amely az élet porából az azuros magassá­gokba szárnyaló ima nagyszerűsé­gét hirdeti. Amit ők célul tűztek ki, az a vallásos áhítatban reszkető lé­lek fohásza és ehhez el sem képzel­hető hángulatosabb keret, mint a földkerekség egyik legszebb tem­ploma. Amiről ők álmodoznak, az a mennyei harmónia, az egy akol egy pásztor gyönyörű bibliai Ígérete, a melynek akkordjait szépségükben megszázszorozva zengik vissza a tizenharmadik században épült dóm boltívei. De ha kilépünk a templomból, be­leütközünk a szögekkel kivert reali­tásokba. Ha véget ért az ájtatosko­­dásunk, fejest ugrunk az élet küz­delmeinek iszapos hullámaiba. A vi­lágbéke programja úgy viszonylik az emberek mentalitásában, politi­kusok beidegzettségében és népek temperamentumában adott helyzet­hez, mint a templom — a parlament­hez. A templom az égi távolságok­ban csillagzó ideálok kultuszának színhelye, a parlament az érdekek, gyakorlati szükségességek és indu­latok harcának arénája. Herriot, Briand és Painlevé is tagjai a nem­zetközi békekongreszsusnak, de a jámbor gyülekezethez való tartozá­suk nem akadályozta meg őket a marokkói és sziriai hadműveletekkel összefüggő politikai feladatok betöl­tésében. Az uralmon lévő angol konzervatívok sem idegenkednek elvben a pacifizmustól, azonban en­nek konzekvenciáit csak idegen ál­lamok konfliktusai esetén hajlandók levonni, mig egyiptomi és általán gyarmati politikájuk terén hajtha­­tatlanul imperialisták maradnak. A rheimsi székesegyház zarándokai­nak ajkán felcsendülő békehimnusz elvész a népek nacionalista vetélke­désének csatazajában. A másik nemzetközi összejövetel a kisebbségek védelmének hatályo­sabbá tételét is programjába vette. A kérdés olyanformán kerül a kon­gresszus napirendjére, hogy miként lehetne a Népszövetséget alkalma­sabbá tenni a faji többségek által veszélyeztetett nemzetiségek jogai­nak megvédésére. Az e körül meg­induló eszmecserének tulajdonitha­tunk-e mi, nemzeti kisebbségek na­gyobb jelentőséget, mint a Francia­­országban most folyó békehónap­nak? Mintáhogy a béke pilléreinek tartósságát nem álomlátók lelkese­dése, hanem a népek komoly elha­tározottsága biztosítja, úgy a ki­sebbségi jogokat sem jogtudósok formulája, hanem csak a faji több­ségek ilyenirányú lelki diszpozíciója garantálhatja. Az International Law Association érdeklődését minden­esetre jóleső érzéssel vesszük tudo­másul, de talán nem sértjük meg ezt a nemes testületet, ha kijelent­jük, hogy határozataitól semminemű eredményt nem várunk. Ami a ki­sebbségi sors javulását illeti, csak önmagunkban bizhatunk és annak a népnek felülkerekedő belátásában, a melynek keretébe a történelem aka­rata elhelyezett. .1 aj annak a kisebb­ségnek, amely sérelmei orvoslását csak nemzetközi fórumoktól remél­heti! Alkotmányos utón, a belpoliti­kai erőkbe szervesen belekapcsolód­va kell küzdenünk a teljes állampol­gári jogegyenlőségért. Csak ez az egy mód áll rendelkezésünkre, min­den más experimentum az utópiák birodalmába tartozik. « A rheimsi székesegyházban paci­fista istentiszteletek a schönbrun­­ni kastélyban jogtudományi viták folynak. Béke az emberiségnek és békesség a kisebbségeknek — ez a két egybefüződő motívum húzódik végig a két kongreszsus tanácsko­zásain és ennek a két motívumnak platónikus volta mélyíti ki annak a vergődésnek tragikumát, amellyel a világ a háború bűnéért lakok A nagyhatalmak együftés demarsa Beogradhanés Szófiában Enyhült a jugoszláv-bolgár feszültség Szófiából jelentik: Az angol, fran­cia és olasz követ pénteken megje­lent Buroff külügyminiszternél, aki­vel közölték, hogy a nagyhatalmak figyelemmel kisérik a balkáni helyzetet és örködnek a béke felett. A követek kifejezést adtak meg­győződésüknek, hogy a bolgár kor­mány mindent meg fog tenni a kom­plikációk elkerülésére és a félreér­tések elhárítása érdekében. Az a Reuter-jelentés, amely sze­rint a nagyhatalmak hasonló értel­mű demarsot nyújtottak át Beo­­gradban is. nagyon megnyugtatóan hatott Szó­fiában. A bolgár távirati iroda sze­rint az angol, francia és olasz kor­mány fellépése barátságos jellegű volt, általában úgy vélik, hogy a jugoszláv - bolgár konfliktus már vesztett élességéből H ezzel lehetőség nyílt arra. hogy az ellentéteket kellő nyugodtsággal kiküszöböljék. Mint Beogradból jelentik, a sajtó élesen támadja Nincsics külügymi­nisztert. mert a lapok szerint a kül­ügyminiszter határozatlan magatar­tása miatt történt a nemkívánatos külföldi intervenció. A Bulgáriához intézendő jegyzéket még nem hoz­ták nyilvánosságra és valószínűleg a jegyzék szövegét csak az átadás után fogják közölni. Annyi bizonyos, hogy a jegyzéknek nincs ultimátum­­jellege, sőt konkrét követelést egy­általán nem tartalmaz, hanem csak tiltakozást a bandabetörések miatt. Hír szerint a jegyzéket Jugoszlávia Romániával és Görögországgal együttesen intézi a bolgár kormány­hoz. Politikai körökben úgy tudják, hogy az S. II. S. kormány a Nép­­szövetséghez is intéz jegyzéket a bolgár kérdésben és ezt a jegyzé­ket külön kurír viszi Genfbe a Nép­­szövetség elé. • Hétfőn temetik Gyurisics Márkét Az elhunyt i^azságiigyimmszter A szerbiai községi választások ho tie tét elindították Karlsbadbó! a belpolitika' é!et középpontjában Beogradból jelentik: A községi választások közeledtével a belpoliti­kai érdeklődés minden más belpo­litikai kérdéstől elfordul. A pártokat kizárólag a községi választások ügye foglalkoztatja és a parlamenti ankétbizottság, amely a bizottságok közül egyedül tartott a szünet alatt üléseket, szombaton elnapolta ülé­seit, hogy a bizottság tagjai is részt­­vegyenek a községi választásokat megelőző agikicióban. Az ankétbi­zottság legközelebbi ülése augusz­tus 17-én lesz. Ismét elmaradt a radikális föbizott ág ülése A legnagyobb érdeklődés termé­szetesen a beogradi községi válasz­tásokat előzi meg és a Bobics kizá­rásával keletkezett helyzetet tár­gyalják a politikusok. A kizárást a radikális-párt főbizottságának szom­baton kellett Volna jóváhagynia és a főbizottság tagjai, köztük Uzuno­­vics miniszterelnök és Makszimovics belügyminiszter is, szombaton má­sodszor is összegyűltek, azonban az ülést nem lehetett megtartani, mert Sztanojevics Áca, akinek az ülésen elnökölni Kellett volna, mint pén­teken, most sem érkezett meg Beo­­gradba. Sztanojevics elmaradását a legkülönbözőképpen kommentálják és sokan azt hiszik, hogy a radiká­lis-párt alelnöke kétszer egymás­után szándékosan nem jelent meg az ülésen', mert Sztanojevics Áca a pártnak ahhoz a szárnyához tarto­zik, amely eleinte támogatta Bobics Milost. A miniszterelnök nem vesz részt a beogradi radikális gyűlésen A beogradi radikálisok egyébként nagy agilitást fejtenek ki a válasz­tási agitációban. Vasárnapra is gyű­lést hívtak össze a Páris-szállóban. A gyűlés, legfőbb érdekessége lett volna Uziinovics miniszterelnök be­széde, a főbizottság ülésének elha­lasztása azonban nagyon kellemet­len helyzetbe hozta a miniszterelnö­köt és igy kérdéses, hogy Uzunovics meg fog-e jelenni a gyűlésen. Ami­kor az újságírók ebben az ügyben kérdést intéztek a miniszterelnök­höz, az kitérően válaszolt: — Még nem tudom — mondotta a miniszterelnök — hogy elmegyek-e a gyűlésre. Úgy látom, hogy éppen elég szónok van. Az ellenzéki vezérek h írom levele Az ellenzéki pártvezérek szom­baton befejezték tanácskozásukat és három levelet szövegeztek meg. Az egyik levelet az ellenzék vezérei Ír­ták alá és á parlament elnökének küldöttek el. Ebben a levélben a par­lament azonnali összehívását köve­telők a pártvezérek. A második le­velet ugyancsak együttesen Írták alá az ellenzéki vezérek és ez Uzu­novics miniszterelnöknek szól. Eb­ben a levélben szóváteszik a közsé­gi választások körüli panaszokat^ és követelik a felelősség megállapítását az árvizveszedelem miatt. A harma­dik levelet egyedül Davidovics Lju­ba küldte a miniszterelnökhöz. Gyurisics Márké temetése A miniszterelHökséghez érkezett távirat szerint Gyurisics Mariiénak, az elhunyt igazságügyminiszternek holttestét útnak indították Karls­­badból Beogradba. A holttest való­színűleg vasárnap érkezik meg Beo­­gradba és előreláthatólag hétfőn dél­után lesz a temetés Nincsics és Trifunovics utazása Nincsics Momcsiló külügyminisz­ternek szombaton kellett volna Bléd­­be utaznia, azonban a külügyminisz­ter elhalasztotta néhány napra uta­zását. Nincsics Blédben valószínű­leg referál a királynak a bolgár ese ményekröl, azután néhány hétig ot> marad családjával együtt. Trifunovics Misa közoktatásügy) miniszter Vrnyacska-Banyára uta­zott. Minthogy a miniszter az or­szág területét ntm hagyta el, he­lyettesítéséről nem kellett gondos­kodni, mert a kabinetjének ügyeit a fürdőhelyről fogja irányítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom