Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-07 / 215. szám
12 OLDAL ■« ÄRA I1/, PINÁttgf^; XXVII. évfol>^,ii Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 SZOMBAT augusztus 7. Előfize* 215. szám •gyedévre 150 dia. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (IHinerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Az orosz sors Veszik-e észre, hogy egyre több könyv, egyre objektivebb ismertetések jelennek meg Oroszországról? A cári Oroszországot, valljuk be, csak Dosztojevszkin, Tolsztojon, rémregényeken, szibériai hangulatokon, robbanó bombák fényén s pogromok sikoltásain keresztül ismertük. De az uj, a mai Oroszország ismerete sem nyugszik sokkal objektivebb tényezőkön. Nanzen, Wells, vagy akár Bauer ezredes könyvei kivételek, melyek megkísérelték legalább az objektivitást, ámbár — lehet-e impresszió objektiv? Amit Oroszországról tudunk, az vagy a rajongás konkáv, vagy az ellenséges elfajultság konvex lencséjén keresztül szűrődött át hozzánk. Ki tudja, mi ég, mi sistereg, mi forr, mi készül Oroszország végtelen üstjében, a történelem forró katlanában. Csak azt tudjuk, mit mondanak a forradalmárok s mit Írnak az ellenforradalmárok, de ki tudja, mit mond, mit ir, mit érez és mit akar az orosz nép, Dosztojev szki és Tolsztoj népe, a parasztmii liók Oroszországa. Mi csak az aktorokat látjuk, az aktorok véres színpadi küzdelmét s nincs mértékünk arra, hogy tudjuk, mi a valóságos harc és mi a szin padi lárma? Nem tudjuk, részt vesz-e az orosz nép maga abban a küzdelemben, melyet urai vivnak egymás ellen. Előttünk csak az aktorok véres árnyai suhannak el, de homályban marad az orosz nép, a muzsik, kinek dalát daloljuk, sorsát ismerjük, szenvedésein megindulunk, csak lelke marad előttünk zárva. Lenint eltemették a világ legmonumentálisabb ravataláról s most Lenin hagyatéka forog-e kockán, a lenini hatalomért, a lenini erő nélkül civódnak-e az örökösök, vagy véres kísérletezések dantei utján megy keresztül maga az államforma. Zinovjev, akiről Lenin állítólag azt mondotta — amit Oroszországról tudunk, azt mind csak állítólag tudjuk — hogy az ostobaságával csak a gyávasága ér fel, aki a legvéresebb frázisokat változtatta át a legvéresebb valósággá, aki szolga volt és elnöke lett a nagy birodalomnak, a szenvedések és reménykedések vérző hazájának, Trockij, ez a sötét ismeretlenség, ez a »nem ismert tartománya« az álomlátó borzalmaknak és világmegváltó tébolynak, ez az őrjöngő zseni, Dzserzsinszki, a vérnek és terrornak, a rémületnek és bilincsnek reálpolitikusa, Stalin, ez a kérgeskezü, de kimunkált agyú, kérges lelkű, de kimunkált szavú tribunus, vívták és vívják csatájukat a világ legnagyobb csataterén, az orosz nép sorsán. Ki sejtheti csak, hogyan vesz részt ebben a harcban, kinek oldala mellé áll, kinek győzelméért imádkozik az orosz nép maga, a felszabadított muzsikok milliói, az uj gazdák, a régi jobbágyok? Ha a történelem erői szabják meg a közvetlen jövendő irányát az orosz földön is, azt kell hinni, hogy az orosz parasztság egyszer mégis csak fölibe fog kerekedni a forradalom legitimistáinak, akár nyíltan, akár oly módon, hogy a látszatalkotmány Potemkin falai , mögött kikényszerítik a maguk akaratát. Az orosz forradalmat eddig is nem a forradalmárok tartották fenn, hanem a földhöz juttatott orosz parasztság. Ki hiszi el, hogy az orosz parasztság elvégezte történelmi szerepét s az orosz munkásság és orosz parasztság között helyreállt a mérleg s lezáródott a társadalmi iküzdelem, amikor a forradalom földet adott az orosz parasztnak, az orosz paraszt pedig a földdel együtt megvédte a forradalmat is. A történelem erői az orofz ingoványok felett még kevésbbé nyugszanak, mint akárhol máshol. A parasztság aligha elégszik meg a föld puszta birtokával. A földbirtok mindenütt politikai hatalomra törekedett s mindenütt célra vezetett ez a törekvés. A forradalom bűvészinasai feltudták kelteni a varázsszellemet, de az engedelmeskedni nem fog nekik. Az orosz diktatúra már kezd a demokrácia követelései felé hajlani. A polgári rend az uralomra jutás mód-' ját eltanulta az orosz forradalomtól s gyakorolja az uralmon maradás formájában akkor is, amikor Oroszország a demokrácia szérumával oltja be a beteg diktatúrát. Munkásuralom, vagy paraszturalom, az európai . fejlődés aligha ad más választást. Kedden döntenek az angol bányászsztrájk m egsziintét ésér ál Két napja folyik a bányamunkások megszavaztatása Londonból jelentik: A bányamunkások szakszervezetének végrehajtó bizottsága kedden fontos ülést tart, amelyen a bányamunkások szakszervezete véglegesen dönt arra nézve, hogy a sztrájkot megszünteti vagy fentartja-e. A döntést megelőzően a bányakerüleíekben már két napja folyik a bányászok megszavaztatása arra nézve. vájjon e!fogodják-e az egyházfejedeknek javallatait a bányatulajdonosokkal való tár* gyalások folytatására. A szavazás eredményét hétfőn hirdetik ki. Az eddigi részeredmények-» bői még nem lehet képet alkotni arra, hogy a szavazás milyen érte-* lemben fog dönteni. Korosec Olaszországot okolja a balkáni háborús veszedelem miatt A kormány radikális tagjai Hzalmas értekezletet tartottak — Szombaton ülésezik a radikális párt főbizottsága Beogradból jelentik: A belpolitikai porondon a legnagyobb érdeklődést váltotta ki Bobics Milos alpolgármesternek és társainak a radikális pártból való kizárása. A kizárás a beogradi helyi szervezet csütörtök esti ülésén történt és ezzel nyilvánvalóan diszkreditálni akarják a választók előtt Bobics listáját, ami tekintve a hivatalos pártfórumnak a párttagokra való befolyását, valószínűleg sikerülni is fog. A radikális párt statútumai értelmében a kizárást a főbizottságnak jóvá kell hagyni és igy bizonyosra vették, hogy a párt szükebb főbizottságát egy-két napon belül öszszehivják. Mégis meglepetésként hatott, hogy a főbizottságot már péntek délutánra összehívták. A főbizottság tagjai péntek délután hat órakor nagy számban gyűltek össze és a kormány valamennyi Beogradban tartózkodó tagja megjelent, köztük maga Uzunovics miniszterelnök is és Makszimovics belügyminiszter, akinek iniciativájára tudvalevőleg a kizárás történt. Eljött Miletics Krszta volt közlekedésügyi miniszter is, aki a pártban Makszimovics elkeseredett ellenfele. Az ülést mindamellett nem tartották meg, mert Pastes Nikola távollétében Sztanojevics Ácának, a párt első alelnökének kellett volna elnökölni, Sztanojevics azonban nem érkezett meg Beogradba. Az ülést szombatra halasztották és remélik, hogy akkorra Sztanojevics Áca is megérkezik. A radikális párt köreiben kétségtelennek tartják, hogy Makszimovics álláspontja ismét győzni fog a főbizottságban, mint ahogy győzelmet aratott Makszimovics akkor is, amikor Karajovanovics listáját fogadtatta el hivatalos listának. Korosec éles támadása a kormány külpolitikája ellen Az ellenzéki pártvezérek tanácskozása után Korosec Antun dr., a szlovén néppárt elnöke visszautazott Ljubljanába. A pártvezér elutazása előtt rendkívül éleshangu nyilatkozatot tett egy újságírónak a kormány külpolitikájáról és belpolitikájáról. — Az ellenzéket — mondotta Korosec — aggodalommal tölti el a külpolitikai helyzet, amely véleményünk szerint annyira sulyos. hogy minden jó hazafinak aggódnia kell az állam presztízsén esett csorba miatt. Lassanként az egész Balkán veszedelembe kerül, az appenini félszigeten levő szomszédunk miatt. Anglia magatartása sem megnyugtató. Hogy külpolitikánk ilyen hibás útra tért, abban egyedül Nincsics külügyminiszter a bűnös, aki nem egyezett bele, hogy a parlamenti vitában és a külügyi bizottságban, a melyet meg kellett volna teremteni, elfogadja az ellenzék iniciativáját a külpolitika tekintetében. A háború előtti kicsiny Szerbia sohasem volt olyan gyenge nemzetközi viszonylatban, mint a nagy Jugoszlávia. — A belpolitikában — folytatta Korosec — szintén meglátszik, hogy nincs valódi kormányosunk és ezért semmi munka sem halad előre úgy, mint kellene. Azt hiszem, hogy a kormány szándékosan akarja igy diszkreditálni a demokratikus politikai intézményeket a nép előtt. Azért is aggódunk, hogy a kormány maga támadja meg a polgárokat, mint a legutóbbi napokban történt. Módot kell találni arra, hogy a nép maga védekezzék az erőszakkal szemben és maga védje meg a kormány ellen az alkotmányosságot. — Szlovénia — fejezte be nyilatkozatát Korosec — mostoha gyermeke a kormánynak, senkisem törődik a szlovének gazdasági, politikai és szociális kivánságaivaf. Szío* vénia helyzete egyre nehezebbé válik. A független demokraták szombaton adják be listájukat, A független demokrata párt beogradi szervezete pénteken állította' össze jelölő listáját a beogradi köz* ségi választásokra. A listát azonnal elvitték a törvényszékhez, de a hV vatalos óra már elmúlt és igy már nem lehetett benyújtani. A független demokraták listáját emiatt szombaton adják át a törvényszéknek. Az ellenzéki vezérek konferenciája Az ellenzék vezérei pénteken folytatták tanácskozásaikat. A tanácskozáson véglegesen megszövegezték azt a levelet, amelyben Trifkovics Márkot felhívják a parlament azonnali összehívására. A levelet pénteken el is küldötték Qasteinbe, ahol a parlament elnöke nyaral. A radikális miniszterek tanácskozása A kormány radikális tagjai péntek délelőtt tiz órakor összegyűltek a miniszterelnökségen és hosszabb ideig tartó tanácskozást tartottak. A konferencia után a miniszterek nagy j-ezerváltságot tanúsítottak a sajtó Képviselőivel szemben és a tanácskozásról mindössze annyi szivárgott ki, hogy Makszimovics belügyminiszter a belpolitikai helyzetről és különösen a községi választásokról referált, azonkívül szóba került a bolgár-jugoszláv konfliktus ügye is. Általánosságban azt hiszik, hogy a miniszterek az angol és olasz beavatkozásról és a szombaton elküldendő jegyzék szövegéről tanácskoztak. Jovanovics Vásza közlekedésügyi miniszter pénteken Blédbe utazott,
