Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-04 / 212. szám
^26 augusztus 4. BÁCSMEGYEI NAPLfl 5. oldal. Halálos vasúti katasztrófa Ruma mellett A beogradi gyorsvonat összeütközött egy tehervonatta 1 — A gyorsvonat mozdonya felborult és pozdorjává zúzta a teherkocsikat — A vonat fűtőjét kettéhasiiolta a mozdony Az árvíz miatt összetorlódott forgalom okozta a katasztrófát Rumától kilenc kilométerre, Vogány állomás pályaudvarán hétfőről keddre virradó éjjel súlyos vasúti katasztrófa történt. A Beograd-zagrebi gyorsvonat, amely este tizenegy óra tiz perckor in dúl el Beogradból, éjjel egy óra nyolc perckor futott be Vogány állomáshoz és összeütközött a 76. számú tehervonatiul. Bár a tehervonat teljesen jelentéktelen sebességgel tolatott, az öszeütközés olyan erős volt, hogy a gyorsvonat hatalmas mozdonya kirepült a vágányról és felfordult, a szeneskocsi pedig ráíutott a mozdonyra. Felborult a podgyászkocsi is, amely égnek meredő kerekekkel maradt a pályatest mellett. A tehervonat mozdonya kiesett a pályatestről és felborult, miközben egy gyümölcsökkel megrakott teherkocsi került kerekei alá. A gyümölcsös vagon, valamint az utána következő, sertésekkel megrakott vagon pozdorjává zúzódott és a sertésszáflitmány elpusztult. Az összeütközés pillanatában a gyorsvonat utasainak legnagyobb része álmából riadt lel és rémült segélykiáltásokkal Igyekezett menekülni. A személykocsik ablakai csörömpölve összetörtek és a mozdony közelében lévő kocsik legtöbbje megsérült. Az utasok a folyosókra és az ablakokhoz tódultak, a hálókocsi utasai pongyolában ugráltak ki, sokan az ablakon keresztül. A katasztrófa idején csak Dosen Jo- Van állomásfőnök és Nikolics Péter váltóőr voltak szolgálatban, akik hosszú ideig tehetetlenül álltak szemben a szerencsétlenséggel. Vogány község négy kilométerre fekszik az állomástól és a telefonon kért segítséget Rumáról és községben nincs orvos. Az állomásfőnök Mitrovicáról. Rumáról csakhamar megérkezett a segélyvonat dr. Petrovics Lázár orvossal, nemsokára a mitrovicai segélyvonat is ódért és hozzá lehetett fogni a sebesültek összeszedéséhez. A gyorsvonat mozdonya alól két darabban húzták ki Selerlcs Aksenttje fütő kettémetszett holttestét. Súlyosan sebesült állapotban találták a sertésvagon kísérőjét Jovislcs Nlkolát, akit az állomásfönök Irodájában részesítettek orvosi segélyben, majd a segélyvonat Mitrovicára szállította, ahol a kórházban egy óra múlva meghalt. Számos könnyebb sebesültje volt még ez összeütközésnek, akiket szintén Mit rovicára szállítottak, de később elhagyhatták a kórházat. A gyorsvonat szerelvényéhez két szalonkocsi volt kapcsolva, de senki sem tudja, hogy kik utaztak a szalonkocsikban. Az a hir is elterjedt, hogy llzunovics miniszterelnök volt az egyik szalonkocsi utasa, mások szerint a két szalonkocsi az udvari vonathoz tartozott és üresen csatolták a gyorshoz. A szalonkocsikat reggel visszavitték Beogradba. A rumai segélyvonattal éjszaka megérkezett rumai állomásfpnök átvette a pályaudvaron az Intézkedést és értesítette a falu lakosságát. A faluból az emberek futva mentek a szerencsétlenség színhelyére. Hamarosan hozzáláttak a pályatest megtisztításához és a sonka tolatóvágány ötven méterrel ■ meghosszabbításához, hogy a Beogra-uól később érkező vonatok, elkerülve a katasztrófa színhelyét. az utasok átszállása nélkül közvetlenül folytathassák útjukat. Amíg a fennakadás tartott, a közben megérkező zagrebi vonatok utasait a rumai segélyvonal szállította .be és átszállással Beoradba továbbította, a Beograd felől érkező utasokat pedig a mitrovicai vonat vitte tovább. Kedden délután három órára hozták csak annyira rendbe a pályát, hogj a beogradi személyvonat, majd a két Szimplon-vonat átmehetett a pályaudvaron anélkül, bogy az utasoknak át kellett volna szállni. Mint megállapították, a szerencsétlenség úgy keletkezett, hogy a három egymással párhuzamos vágány közül a harmadik vágányt a 76. számú tehervonat feglalta le, amelynek Rumáról Mitrovicára kellett volna menni. Ez a tehervonat a pályaudvartól száz méterre levő váltó irányába tolatott, hogy az első vágányra kerüljön, mert két vagon sertést Vogány állomáson kellett volna hagyni. Az első vágány csonka kitérő vágány, amelyet csak tolatásra szoktak használni. A második vágány épugy. mint a harmadik, a beograd—-zagrebi közlekedés lebonyolítására szolgál. A második vágányon ezúttal a 1^3. számú tehervonat állt, amelynek Beogradba kellett volna menni. Amikor a 76. vonat a váltóhoz ért, észrevették, hogy a 83-as vonat hosszúsága túlér a váltón és igy elállta az utat a csonka sínpárhoz. Ezért az állomásfőnök utasította a 83-as vonat vezetőjét, hogy tolasson husz-harminc métert Ruma irányába és álljon ki az útból. Mire azonban ez megtörtént,. a beogradi gyors, amely Vogány állomáson nem szokott megállni, teljes sebességgel befutott és a katasztrófa kikerülhetetlenül bekövetkezett. Kedden délelőtt kilenc órakor a beogradi vasutigazgatőségtől hattagú bizottság érkezett a vogtuyi állomásra, hogy a további intézkedéseket foganatosítsa. A bizottság kihallgatta az állomás főnökét, aki azt állítja, hogy ő a szemafort tilosra állította. Ezzel szemben a gyorsvonat mozdonyvezetője és szemtanú azt állítják, hogy a szemafor szabadra volt állítva. A bizottság a felelősség kérdésében egyelőre még semmi pozitivet nem tudott megállapítani. A Hivatalos körök szerint a bogojevó! hid hasznavehetetlensége következtében ezen a vonalon negyven százalékkal nagyobb a forgalom, mint volt és a fokozott forgalom miatt a személyzet nagyon el van cslgázva, emiatt az állomás két forgalmi tisztje képtelen az emberfeletti munkát pontosan teljesíteni. Amerika revideálja álláspontját ? A Newyork World követeli a Versailles! szerződés éá az adóssájfrefidező egyezmények eltörlését u . Newyorkból jelentik: »Amerika morális’ elszigetelése« címmel a Newyork Wordl sajtóhadjáratot kezd azért, hogy Amerika uj orientációt keressen és változtassa meg eádigi politikáját. A cikk, amely méltán kelt élénk feltűnést és nyilván nem fog hatás nélkül maradni, abból indul ki, hogy az Egyesült-Állá» mok szerepe az utolsó hat év alatt ala posan átalakult. Amerikát azelőtt megmentőnek és szabaditónak hirdették, most Európában bűnbaknak állítják oda. Amerika tíz évvel ezelőtt meg vott győződve, hogy egy bizonyos napnak bizonyos órájában eszelték k- a világháborút Potsdamban. Ezt ma már nem hiszi, 1918-ban a torit miniszterelnök azt hitte, hogy Németország meg fogja fizetni a világháború összes költségit. 1920-tól 1926-ig az Egyesült-Államok elnöke és kongresszusa azt hitte, hogy Amerika minden európai követelését be tudja hajtani. Lassan, de biztosan kihaltak ezek a teóriák. Es valahányszor egy-egy teória meghal, támad helyette egy kevésbé szép, de praktikusabb. így jött létre a Dawes-terv és igy keletkeztek az adósságrendező szerződések. Ami ezeket az utóbbi paktumokat illeti, meg kell adni, hegy meglehetősen szépek, de nem elég praktikusak. Majd az idő és a tapasztalat meg fogja tanítani a világot arra, hogy meg kell halnia a versaillesi szerződéseknek és utána h' kell múlnia a londoni, spaui és egyéb adösságrendező egyezményeknek is. Az Egyesült-Államok most még abban reménykednek, hogy két nemzedéktől évente négyszázmillió dollárt lehet behajtani, úgy hogy ennek az adósságnailc utolsó évi törlesztéseit a dédunokái fogják megfizetni azokpak, akik a háborút vég gliarcolták. Nem őrültség, nem agyrém — kérdezi a World — hogy ennek az egész századnak ilyen nyomorúságot szánnak a világpolitika műi irányítói? Coolidge, Mellon, Borán, Baldwin, Briand és a több ek mind hatalmasok ugyan, de arra nincs értjük" meff'rtem is lehet, hogy az utódok utódait és késő generációkat ilyen adósságokkal terheljenek meg. Amej-lka nemzetközi helyzete sokkal fontosabb, mint az, hogy pénzt kapjon a háborús adósoktól. A sors úgy akarta, hogy az utolsó tiz év alatt az Egyesült-Államok szeme előtt veszedelmes szakadékok nyíltak még s'azok a férfiak, akik Amerika politikáját irányították, a pillanat szükségleteinek feláldozták az amerikai nép igazi nagy érdekeit. Az utolsó évek történelme bizonyltja, hogy milyen óriási problémák előtt áll Amerika. Elég rámutatni a japán kivándorlás megtiltására, ami végzetes hiba volt. Kina eljátszására. Ezek a kérdések fogják irányítani Amerika sorsát. Az amoriikai hatalmasok nem látják még, hogy a legfontosabb és a legmagasztosabb feladat a békét megalapozni. E helyett szavalnak és jó tanácsokat adnak Európának. Hat évvel ezelőtt kezdett veszedelmesre fordulni Amerika nemzetközi helyzete, amikor Lodge szenátor megadta az Egyesült-Államok külpolitikájának a mai irányt. Akkor Európa tömörült. hogy egységesen szálljon szembe Amerikával. Nemcsak az adós államokban, hanem a semleges országokban s ellenséges hangulat keletkezett Amerika irányában, amely morális elszigetel ősre vezetett s azok a férfiak, akik Amerikát ebbe a szituációba juttatták, mint Borah, Reed, Hearst és a félénkek, a rövidlátók, mint Coolidge, Mellon, Hoover, akik engedik magukat azok által vezettetni, akik az engeszte’tietetlenséget hirdetik, nagy bűnt követnek el Amer ka ellen, mert feláldozzák jövő boldogulását és népének békés fejlődését fantasztikus adósságok behajtásával, amelyek behajthatatlanok. Az Egyesült-Államok népe be fogja bizonyítani nekik, hogy nagyobbszabásu férfiakra van szüksége, akik a nép érdekeit és jövőjét biztosítani tudják olyan polit.ka kezdeményezésével, amely a messze jövőbe néz és nem behajthatatlan adósságok kergetésóvel üz szemlayvesztestr4- ; Nemzetközi küzdelem a pénzhamisítás ellen Bćcsben már évek éta működik a pénzhamisítást üldöző nemzet* kézi szervezet központja Bécsből jelentik: Briand indítványára a Népszövetség nemsokára foglalkozni fog a pénzhamisítást nemzetközi bíróság által üldözendő rendszabályok létesítésével. Briand javaslata a dolgok lényegét illetőleg nem uj, mivel a bécsi rendőrigazgatóságon már évek óta működik a pénzhamisítást üldöző nemzetközi szervezet központja. Ez a bécsi központ 1923 óta működik. Három éy előtt Schober bécsi rendőrfőnök elnöklete alatt nemzetközi rendőr-kongresszus volt Bécsben 27 állam részvételével. Ezen a konferencián a különböző országok rendőrségei elhatározták, hogy a bécsi rendőrigazgatóság épületében megalakítják a pénzhamisítást üldözöl nemzetközi szervezet központját, miáltal kiküszöbölődött az, hogy a különböző államok rendőrségei a pénzhamisitó üldözése esetén csak diplomáciai utón érintkezhetnek más országok rendőrségeivel. Most az érintkezés már közvetlenül történik és ez lényeges időnyereséget jelent. A bécsi rendőrigazgatóság pénzhamisitási osztálya azóta az egész világ rendőrségeinek központja a pénzhamisítást illetőleg. Ha például az osztrák nemzeti bank uj bankjegyeket bocsát ki, úgy nyomban ötven példányt a bécsi rendőrség pénzhamisitási osztályának ad át, amely minden állam rendőrségnek küld egy-egy ilyen mintapéldányt. Ugyancsak minden külföldi uj bankjegyből, vagy hamisítványból a világ minden részéből a bécsi rendőrigazgatóság kapja az első mintapéldányokat. Mikor Jankovicsékat Hágában letartóztatták és a náluk talált hamis ezer frankosokat lefoglalták, a hollandiai rendörigazgatóság az első példányt nyomban a bécsi pénzhamisitási központnak küldötte meg. ’ A rendőrség együttműködése tehát már évek óta fennáll, de Briand indítványa még sem tárgytalan, mert számos állam csak saját országainak bankjegyeit védi szigorú szankciókkal és a külföldi bankjegyek hamisítását nem bünteti, ha azokat nem magában1 az országban hozzák forgalomba. A nemzetközi büntetőbíróság terve a pénzhamisítókra vonatkozólag tehát több állam törvényeit tekintve valóban üdvös rendszabály lenne. Halálos cséplés A felrobbant cséplőgép a gazdát megSlte és negyvenhárom munkást megsebesített Oszijekröl jelentik: Az Oszljek közelében fekvő Putyevo községben súlyos szerencsétlenség történt kedden délelőtt. Avramovics gazdálkodó birtokán felrobbant egy cséplőgép. A robbanásnak egy halottja és negyvenhárom sebesültje van. A cséplőgép körülbelül egy óra hoszszat működött és anélkül, hogy előbb bármilyen rendellenességet tapasztaltak volna, délelőtt kilenc órakor a kazán felrobbant. A .robbanás hatalmas zajjal rázkódtatta meg a levegőt. A körülállók nagy jajgatással vonták magúkra a szomszéd gazdák figyelmét. A robbanás zajára és a segélykiáltásokra csakhamar odacsődültek a gazdák, akik rémülten látták a robbanás pusztítását. A cséplőgép közvetlen közelében halva találták Avramovicsoi. akit valósággal széjjeltéptek a felrobbant gép szilánkjai. A cséplőgép körül dolgozó negyvenhárom ember részben súlyosabban, részben könnyebben, megsebesült. A szerencsétlenségről jelentést tettek a községi elöljáróságnak, ahonnan á hatósági orvos kíséretében azonnal bizottság szállt ki a helyszínre. A sebesülteket kórházba szállitooták és szögöm vizsgálatot indítottak, hogy a szerencsétlenségért kit terhel felelősség.
