Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-31 / 240. szám
12 OLDAL « ARA 17, OMR Poštarina plaćena u go to vom W4, tv GYEI NAPLÓ XXVII. évfolyam WÉ É Szisbotiea, 1926 KEDD a. '•«msztus 31. 240. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétién délben íelefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Szerkesztésév: Zmaj Jovin trg 5. szám (Minervn-palota) Előfizetési ár negyedévre 150 dia. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj jovin trg 3. (Minerva palota) Ne politizál}! Ezt az apai tanácsot üzente fiának Nail bég, amint a perai börtön udvarán, a török halálraítéltek fehér ingében a bitófa zsámolyára lépett. Az élet és halál mesgyéjén a török főur önmagát vádolta, amiért botorul politikával foglalkozott ahelyett, hogy ősi birtokán közügyekkel nem törődve, békén gazdálkodott volna. Olyan előkelőségnek, mint ő, a szultán selyemzsinórt küldött volna, hogy hóhér közbejötté nélkül végezzen magával. A demokratikus angorai köztársaság eltörölte a disztinkciót a politikailag bűnösnek talált muzulmán arisztokrata és a közönséges rablógyilkos közt s igy az ifjú törökök pártjának egyik vezérét cigányhóhér kalauzolta át a túlsó partra, ahonnan még nem tért vissza senki. Minek küzdöttek a haladó törökök, ha a kivívott reszpublika feje modernebb formák közt ugyanazt a tirannizmust gyakorolja, mint az elűzött kalifa? — vetette fel a kérdést önmagának Nail bég és mielőtt az Ítéletvégrehajtó megszorította volna nyakán a hurkot, sietve közölte a fiának szóló végső akaratát: ne politizálj! A politika dulásainak végzetes korában milyen hatalmas akusztikája van ennek a vesztőhelyről felhörgő figyelmeztetésnek! Ne politizáljunk, mert a közéletnek a fejlődés szükségszerűsége által megszabott menetén amúgy sem változtathatunk, a magunk egyéni sorsát pedig egészen a vérpadig terjedő tragikus eshetőségekkel aknázzuk alá. Éljük le életünket procul negotiis, töltsük be hivatásunkat azon a szűk körön belül, amelyet a családi kötelékek alkotnak, dolgozzunk becsületesen, rójjuk le kötelességeinket a közösség iránt, művelődjünk és igyekezzünk gyarapítani erőnkhöz képest a kultúra közkincseit, de óvakodjunk az ismeretlen veszedelmek farkasszemeivel ránk leselkedő politikától! Adózás, agrárreform, közigazgatási anomáliák és a gazdasági élet anynyi súlyos problémája a gondok légióját vonultatják fel ellenünk. Panaszkodjunk, ankétezzünk, deputációzzunk és kérvényezzünk, próbáljuk adatok és tények feltárásával belátásra birni az illetékes tényezőket, csak annak a kisértésnek álljunk ellent, hogy politikai aktivitás vállalásával keressünk kiutat a gondok zsákuccájából. Ne politizáljunk! De vájjon ha ezt az elvet tűzzük magunk elé és azt szigorúan betartjuk, körülsáncoltuk-e magunkat a politika kockázatai elől? Az ókor legnagyobb mathematikusát, Archimédeszt megvédte-e a római katona gyilkos kardjától az a felkiáltása, hogy: Noli íurbare circulos meos? Lavoisier, a viz összetételének felfedezője és az oxidáció elméletének megteremtője is hiába menekült a rémuralom irtózatai elől lombikjai közé: a politika a guillotine alakjában rátalált és a kémiát legnagyobb művelőjétől fosztotta meg. Mit ér, hogy nem akarunk foglalkozni a politikával, amikor a politika foglalkozik velünk, ránk kényszeríti magát, felsorakoztat és ütközetbe parancsol bennünket, mint a katonákat a harctéren? Akárhogy kerüljük is a közéleti harcokat, áldozataivá lehetünk a pártok csatájának, vagy világnézetek öszszecsapásának, mintahogy a háborúban nemcsak katonák* hanem a hadizónán kivül álló fegyvertelen polgárok, asszonyok, gyerekek és aggastyánok is eleshetnek. • A háború óta fokozott nyugtalanság, elkeseredettség és kíméletlenség tünetei mutatkoznak világszerte a politikai küzdelem terén. Ennek oka elsősorban a háború iskolája, ahol a mindenen keresztülgázoló tekintetnélküliség volt a főtantárgy, továbbá az az általános gazdasági leromlás és elszegényedés, ami a négyéves féktelen értékpusztitás természetes következménye. A nyomor veszekszik. Minden olyan korban, amikor a kenyérkérdés a népek mellére térdel, az eszmék mérkőzését a homouzion és homoiuzibn vad j összerohanásának perzselő fanatizmusa jellemzi. Ilyen epocha IgájáBa tört minket a történelmi fátum és mindaddig, mig a viszonyok vissza nem zökkennek normális medrükbe, nem segíthet rajtunk Nail bégnek fiához intézett, de mindnyájunkra érvényes mementója, hogy ne politizáljunk. Spanyolországban kitört a forradalom A tisztikar áll a fölkelés élén — A kormány csapatok harcban állnak a fölkelökkel Franciaország és Spanyolország között megszakadt a telefonforgalom Madtcs vasárnapi beszédei nem 'változtatunk a politikai helyzeten Nincsics két óra bosszút tárgyalt Radteesal a zagrebi pályaudvaron — Köztem és a miniszterelnök között nem változott a jó viszony — mondja Radies A demokraták hajlandók belépni a kormányba Beogradból jelentik: Radios István vasárnapi beszédei ismét felizgatták a főváros politikai közvéleményét. Radics el van keseredve a radikálisoknak a Nikics-ügyben tanúsított magatartása miatt és a legélesebben támadja a radikális pártot, erősen hangsúlyozva a horvát parasztpárt horvát jellegét. Különösen a dalmáciai és boszniai radikálisokat támadja vehemensül, ami a radikális-párt köreiben igen kinos hatást kelt. Azzal is fenyegetőzik Radics, hogy ha a Nikics-ügyben támasztott követelését a kormány nem teljesiti, nem megy el Az esti órákban olyan hangulat kezdett kialakulni, hogy Radics vasárnapi beszédeinek nem lesznek messzemenő következményei. Este hét órakor Uzunovics miniszterelnök hosszasan tanácskozott Sibenik dr. agrárreformminiszterrel, de a tanácskozásokról semmi sem szivárgott ki. Általános a vélemény, hogy csak a genfi népszövetségi ülésszak befejezése után kerülhet sor a függő kérdések likvidálására. Ezek közé a függő kérdések közé tartozik a kormány kiegészítése is, minthogy a vallásügyi és igazságügyi tárcák nincsenek betöltve. En-Geníbe. Nagy érdeklődéssel várják mindenfelé, hogy milyen magatartást fog tanúsítani Uzunovics miniszterelnök Radics legújabb állásfoglalásával szemben. Az újságírók erre nézve megkérdezték a miniszterelnököt, aki azonban igyekezett kitérő választ adni és kijelentette, hogy Radics beszédeit még nem olvasta el. Az újságírók további kérdezősködéseire Uzunovics miniszterelnök a következőket mondotta: — Mint már többször említettem, beszédek se nem csinálhatnak helyzetet, se nem ronthatják azt el. Ha Radics nem akarna elmenni Geníbe, én igazán nem tehetek róla. nek a két tárcának betöltése vagy egyszerű kiegészítés, vagy pedig általános kormányrekonstrukció alakjában történik meg. .4 demokraták Radics ellen Az ellenzéket is erősen foglalkoztatja Radics magatartása. A demokrata-párt egy előkelő vezetőtagja erre vonatkozólag a következő nyilatkozatot tette: — A demokraták Rádicséknak a radikálisokkal kötött megegyezését nem tekintik tartósnak. Radics beszédeiből látszik, hogy ő a megegyezés alatt a puszta szót érti. Radies most azért támadja a radikálisokat, mert érzi, hogy, jobb ha ő támad, mint hogy kidobják a kormányból. A horvát nép közt is gyengül Radics helyzete és ezért használ most szerbellenes hangot beszédeiben. A demokraták nyugodtan várják az események fejlődését és a párt egészen egyöntetű a helyzet megítélésében. Ha esetleg meghvást kapnánk, hogy vegyünk részt a kormányban, azt a feltételt szabjuk, hogy a kormányzatban való részvételünk érezhető is legyen. A parlamenti ankétbizottság port indít Sztojadinovics Dragisa ellen Az ankétbizottság hétfőn ülést tartott, amelyen Sztojadinovics Dragisa kereskedelmi miniszteri inspektornak a Politikában néhány nappal ezelőtt megjelent nyilatkozatával foglalkoztak. A nyilatkozatban Sztojadinovics Dragisa élesen támadta az ankétbizottságot és azt állította, hogy a bizottságban korrupt elemek Is vannak. Az ankétbizottság a következő kommünikét bocsájtotta ki: — Sztojadinovics Dragisának egy napilapban megjelent nyilatkozatával kapcsolatban az ankétbizottság egyhangúan a következők közlését határozta el: Az ankétbizottság eddig nem adott ki semmiféle hivatalos közlést munkájáról és semmi olyan határozatot sem hozott, amely rágalmazást fog-Radics beszédeinek nem e-zneif messzemenő Lovetk zményei Párisból jelentik: A Chicago Tribune gibraltári jelentése szerint Spanyolországgal megszakadt a telefon és távirati összeköttetés. Madridban a tüzértisztek zavargása következtében véres harcok törtek ki. A felkelés átharapózott az egész országra és a kormány csapatai harcban állnak a felkelőkkel. A Chicago Tribune hírét ugyan nem erősitik meg hivatalosan, azon ban ugyanez a lap egy erősen cenzúrázott táviratban azt jelenti, hogy három spanyol cirkáló Tangerből elindult a spanyol vizekre. Franciaország és Spanyolország között úgy a telefon, mint a táviróösszeköttetés megszakadt. Kerülő utón Madridból olyan hírek érkeztek, hogy az elégedetlen tisztikar fellázadt a kormány ellen és az egész országban mindenütt forradalmi harcok vannak és naprólnapra újabb Csapatok csatlakoznak a forradalmárokhoz.
