Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-29 / 238. szám
24 OLDAL • ÁRA 3 DINÁR Pcštarina plaćena a gotovom XXVII. évfolyam Sznbotica, 1926 VASÁRNAP augusztus 29. 238. szám Megjelenik minden reggel, ünnep ntán «a hétfSn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 3—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szóm (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subciica, Zmaj jovin trg 3. (Minerva palota) A vak ievendő Ki áll meg a meddő panasznál, amire^ e sarkaiból kifordult világ torzképe hangolja elkeseredett szavát? Az »Isten adta, Isten elvette« jób-i alázatát és megbékélését ki tudja e megváltozott világ uj konvulziói fölé takarni »ékes szemfedő«ül? Egyik évben esőért fohászkodunk, másik évben szomjuhozzuk a napfényt, egyszer elepedünk a harmatért, máskor lehelletünkke! is segítenénk felszántani a sárbaíulladt mezőket. Ki hisz még az időjósoknak? Lassankint már csak annak lesz hitele, aki a föld végét jövendöli s mint a politikában, csak arra fognak hallgatni, aki a végletek szélsőségeit hirdeti. »Kifordult a világ, óh kárhozat, hogy mi születtünk helyretolni azt« — általánosítjuk a hamleti kétségbeesést. Megváltozott a csillagok járása, a nap protuberanciái eltakarják előlünk a nekünk örök fényt és örök meleget, s mi más az élet. mint fény és melegség? — tovább híil a föld kérge, avagy megváltozót az atmoszferikus nyomás, forradalom tört ki a vonzás és taszítás törvényében s megváltozott a földet körülölelő levegőréteg összetétele — csak játszunk a szavakkal s kétségeink bilincses kérdéseire próbálgatjuk a dadogó felelet vigasztalásait. Az évszakok határai elmosódnak s egy emberélet hunyó pillanatába zsugorodik össze annyi változás, amennyit a bátortalan, sárbaragadt tudományos fantázia évezredek hosszú precessziójától várhatott csak. A föld őstörténetének kutatói, a hogy Wells irta: a palák naplójának megfejtői azt tanítják, hogy a jégkorszak nem egy időben vette birtokába az egész földet. Talán a sarkok vidéke még most is csak a jégkorszak fejlődési stádiumában van s amitől borzadunk, a sarkoknak és az egyenlítőnek küzdelméből az örök jég uralmának győzelmét hirdeti. Uj jégkorszak felé tántorgunk talán roggyant térddel s a nyomorúság fegyencegyenruhájában. Ha az emberi szív melegítené a földet, ki nem tudná vigasztalan bizonyossággal, hogy mi fagyesztjuk ki az egyenlítő tropikus delét s vulkánok izzó mélységeit. Talán újra kozmikus változások katasztrófáinak viharát érezzük s mindaz a forradalmi jelenség, ami a természet megszokott rendjét megbontja s örökérvényűnek hitt törvényeit szétporlasztja, voltaképpen csak első fényjelei a nagy átalakulásnak, ami felé száguldunk a Sarkcsillag felé ősi törvények által parancsolt utón. az örvénylő spirálison. Ezt érzi a tudományos kutatás szeizmográfja, ezt vallja a szent egyszerűség boldoggá avatottja, ezt hiszi a föld jámbor gyermeke, aki csak valami irtózatos félelemmel tudja megmagyarázni, miért fagy és uihar dermeszti az áldott földet, amikor tündökölni kellene az életet sugárzó napfénynek s miért rohasztja langyos meleg a föld vetését, a mikor az élet parancsa hótakaróval védené a zsenge, didergő vetést. Az évszakok változása talán csak az átmenet a természet uj rendje felé. Újra rendeződhetnek még a vulkánövek és földrengési zónák, újra lehet még rajzolni a kontinensek határait, újra el lehet választania tengert 9a szárazföldtől s a Teremtés bibliai szimbólumának fejlődési menetét visszájára fordíthatja a megbomlott rend, vagy helyreállt értelem — ki tudna igazságot tenni a végtelenséggel viaskodott nagy perében a véges emberiségnek. A cédrusok árnyékából talán visszatérünk a mohák és zsurlófüvck vegetációjába s az embernél évszázadok millióival öregebb fajok: a szitakötők és százlábúak veszik át a tékozló embertől a szerves élet fejlődésének végső állomását. A föld történetének korszakait egyfelől a meleg és hőség, másfelől a hideg és nyomorúság küzdelme alkotta meg. Hegyek türemlettek fel s szakadékok mélyültek ki Óceánfenékké, mig jött a legborzalmasabb tömeggyilkos: a jégkorszak s kezdődött elölről a természet küzdelme a melegért, fényért, életért. Eoanthropos, a »Hajnal Embere« kisebb tudással, de parancsolóbb hittel és ünnepibb áhítattal várta az uj csodákat, mint mi. De mi különbség van végső fogalmazásban köztünk, a Heidelbergi Ember s a Neandervölgyi ősünk között? Talán egy zuggal többet ismerünk a természet végtelen műhelyéből, de minél nagyobb kerületű ismereteink köre, annál nagyobb a »nem ismert tartomány« határvonala is. Egyformán táguló szemmel meredünk a jövendő ismeretlen szakadékai felé, miket nem világit meg sem a tudomány fáklyája, sem a hit lampionja. Csak döbbentő, kísérteties üzeneteket kapunk a nagy átalakulásról, mely fajok, nemzedékek és nemzetek porszemeit söpri maga előtt az örök élet Szaharájában. Ismeretlen mélységek szakadékába zuhan, ki a csillagok utján keresi a holnapot. Oroszország garanciaszerződést köt Lengyelországgal és Finnországgal Kölcsönös semlegességet fogadnak a szerződő felek Moszkvából jelentik: A külügyi népbiztosság hivatalos jelentést adott ki, amely szerint a szovjetunió varsói meghatalmazott képviselőié a napokban a lengyel külügyminiszternek átnyújtotta egy garancia-szerződés tervezetét. A szerződés megállapítja, hogy mindkét fél tartózkodik minden támadó eljárástól egymással szemben és a szerződő felek kötelezettséget vállalnak, hogy a másik fél ellen irányuló támadás esetén megőrzik semlegességüket. Megállapítja továbbá a szerződéstervezet még azt is, hogy egyik szerződő fél sem vesz részt olyan politikai és gazdasági szövetségben, amely a másik ország ellen irányul és az esetleges vitás 'kérdések szabályozását vegyes egyeztető bizottság elé viszik. A szovjet-kormány azt az óhaját fejezte ki, hogy a szerződést Zaleski lengyel külügyminiszternek szeptember elejére tervezett moszkvai látogatása alkalmával Írják alá. Ez az utóbbi javaslat a lengyel kormánynál nem talált visszhangra, mert Zaleski látogatását Csicserin gyengélkedése miatt későbbre halasztották el. Helsinkii jelentés szerint pénteken kezdődtek a garanciapaktum megkötésére irányuló tárgyalok a szovjetkormány és a finn külügyminisztérium között. A tárgyalások kedvező mederben haladnak. Ezzel a híradással szemben áll az a párisi jelentés, amely szerint Zalesky lengyel külügyminiszter, aki jelenleg Párisban tartózkodik, a lapok tudósítóinak kijelentette, hogy Lengyelország nem kötött semlegességi szerződést Oroszországgal. Az erről szóló hirek alaptalanok. A bolgár kormány visszautasítja a kollektiv jegyzékbe foglalt vádakat A bolgár kormány hajlandó magát a Népszövetség döntésének alávetni Bulgária azzal védekezik, bogy nincs kellő számú hadserege Beogradból jelentik: A bolgár kormánynak a jugoszláv-román-görög kollektiv jegyzékre adott válaszjegyzéke szombaton érkezett meg Beogradba. A válaszjegyzéket egy futár hozta Szófiából, azonban annak szövegét nem hozták még nyilvánosságra. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy mikor publikálják a jegyzéket, Nincsics külügyminiszter a következőket mondotta: — Megkaptuk a bolgár kormány válaszát, azonban azt még nem hozhatjuk nyilvánosságra, mert előbb referálok az ügyről Uzunovics miniszterelnöknek. Ezenkívül lehetséges, hogy szükségessé válik az itteni román és görög követtel is érintkezésbe lépnünk. Arra a kérdésre, hogy a bolgár válaszjegyzék tartalmaz-e minimális elégtételt, Nincsics külügyminiszter elhárító mozdulatot tett. Végül a külügyminiszter távozóban kijelentette, hogy lehetségesnek tartja, hogy a bolgár jegyzékre addig nem is adnak választ, amig ö Géniből vissza nem tér. Félhivatalos körök úgy nyilatkoznak, hogy a jegyzék szövege pontatlan. Megnyugtató azonban, hogy a bolgár kormány is beleegyezik a jugoszláv kormány részéről felajánlott elintézési módba, hogy az ügyet a Népszövetség kikapcsolásával a két kormány intézze el és csak a végső esetben forduljanak a Népszövetséghez, mint legutolsó szükséges döntő fórumhoz. A bolgár kormány a bandák letörését ígéri Szófiából jelentik: A bolgár kormány válaszjegyzékét a külügyminisztérium politikai osztályának főnöke, Lessinov három egymással megegyező szöveggel átnyújtotta a szófiai jugoszláv, román és görög követeknek. A jegyzék, amely négy gépelt oldal terjedelmű, a következőket mondja: — A bolgár kormány eddig még mindent megtett a határincidensek megakadályozása érdekében és a jövőben is megteszi, hogy a bolgár komitácsi bandák tevékenységét a minimumra korlátozza, annak dacára, hogy a lefegyverzés folytán nem rendelkezik kellő hatalmi eszközökkel. A bolgár kormány visszautasítja azt a vádat, hogy szándékosan türtei a komitácsi bandáknak a szomszédos államokba való betörését és ezzel kapcsolatban ismételten hangsúlyozza, hogy határvédelmére nem rendelkezik kellő számú felszerelt hadsereggel. A bolgár kormány megállapítja, hogy a bolgár kormány sok is betörtek bolgár területre és a lakosságnak súlyos károkat okoztak. A jegyzék ezután felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyeket a bolgár kormány a komiíáesi betörések megakadályozására máris foganatosított, maid az emigráció kérdésével foglalkozva hangsúlyozza, hogy a szomszéd államokkal való barátságos viszonynak útját állja az a tény, hogy a szomszéd államokból sok bolgár lakos Bulgáriában keresett menedéket egyes államok naciona-
