Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-28 / 236. szám
2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926. augusztus 28. rában bizonyos hivatalos pénzekkel nem számolt el. A bizottság előtt íölolya&ták Nincsics külügyminiszter nyilatkozatát, aki kijelentette, hogy Jovanovicsnak londoni követ korából semmi rendezetlen ugye nem maradt fenn. A bizottság ezenkívül Setyerov Szlávkó interpellációjával foglalkozott, aki azzal vádolja Sztojadinovics Milán volt pénzügyminisztert, hogy miniszter korában busz millió dinár állami pénzt fektetett be az azóta már megszűnt Vapa papírgyárba. Radios Pavle tárgyalásai a miniszterelnökkel Radios Pavle pénteken megjelent a miniszterelnökségen, ahol félóra hosszat tanácskozott Uzunovics Nikola miniszterelnökkel. A tanácskozásokról semmi sem került nyilvánosságra. f ____ A magánalkalmazottak nyugdija Harminc dinár nyugdijat kap egy harminc évet szolgált banktisztviselő özvegye Ä háborús és a háború utáni konjunktúrád évek után, amikor a havi fixjövedelem ismét olyan bázis, amelyre a''középosztály legnagyobb része építi egzisztenciáját, ismét felmerült a háború előtti idők örökké aktuális kérdése: a tisztviselő nyugdíjügye. A békeévek közgazdasági fejlődése eljutott odáig, hogy a nagyobb vállalatok, részvénytársaságok és gyárak hosszabb szolgálat után kisebbnagyobb mértékben kielégítették tisztviselőik nyugdíjigényét. A fejlődés útja az lett volna, hogy a magántisztviselőknek egyre nagyobb rétegei részesüljenek nyugdíjban, ezt a fejlődési folyamatot azonban megakasztotta a háború és az utolsó tiz évben nemcsali, hogy nem haladt előre a magántisztviselők nyugdíjügye, hanem nagy mértékben visszafejlődött és ma még azok a nagyobb vállalatok is, a mélyék a békeévekben elismerték a tisztviselők nyugdíjigényt, vagy viszszavonták ezt a kedvezményt, vagy olyan csekély nyugdijat adnak, amelyből a szó szoros értelmében még a mindennapi kenyérre sem jut. Szomorú példája a mai lehetetlen helyzetnek egy eset, amely most történt meg Szuboticán. Egy szuboticai pénzintézet főkönyvelője, aki huszonkilenc és fél évig volt a bank alkalmazottja, néhány hónap előtt meghalt. Az elhunyt főtisztviselő özvegye kérvényt adott be a pénzintézethez, hogy a bank j igazgatósága ismerje el férje harminc éves szolgálatát és ehhez képest állapítsa meg az özvegyi nyugdijat. Néhány nappal ezelőtt az özvegy levelet kapott a bank igazgatóságától, mely közölte Vele, hogy az intézet nyugdijszabályzatának 16., 25. és 29-ik szakaszai értelmében harminc évi szolgálati idő beszámításával az évi 750 dinárt kitevő utolsó törzsfizetés után az özvegy évi nyugdiját 375 dinárban állapítja meg és a nyugdijat havonként előre folyósítja. Az ilyen módon havonként előre folyósított nyugdíj harmincegy dinár és néhány para, a mely összegből a harminc éves szolgálat után az elhunyt főtisztviselő özvegye és felnőtt leánya egészen nyugodtan éhenhalhat; Nem kutatjuk, hogy az igazgatóság álláspontja törvényes-e, bizonyos azonban, hogy nem méltányos és nem emberi. A bank elhunyt főkönyvelőjének özvegyével szemben kihasználja azt a helyzetet, hogy az utóbbi években nem volt szokásban a tisztviselők fizetését emelni, hanem csak a drágasági pótlékot hozták arányba az árak emelkedésével. fia ezt a rendszert a többi vállalatok is elfogadják, olyan szörnyű nyomorúságba 'jutnak a rokkant, munkaképtelen tisztviselők és az elhunyt magánalkalmazottak hozzátartozói, hogy ahhoz képest az állami nyugdíjasok tejben, vajban fürödhetnek. Az előbbi példa igazolja, hogy ezen az állapoton minél előbb . változtatni kell, még akkor is, ha a vállalatok nagy többsége nem helyezkedik olyan kérlelhetetlen és antiszociális álláspontra^ mint a szóbanforgó szubot’cai bank. Foglalkozni kell ezzel az üggyel a szociálpolitikai minisztériumnak, mert a legsúlyosabb következményekre vezet, ha a vállalatok a jelenlegi viszonyokhoz ideiglenesen alkal-Berlinből jelentik: A német nemzeti párt pénteken közölte a kormánnyal, hogy a genfi német delegációba nem küld megbízottat. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a párt hivatalos kőnyomatosa hosszabb közleményt küldött a lapoknak, a melyben megállapítja, hogy pártpolitikusoknak a genfi delegációban való részvétele nagymértékben hátráltatná a birodalmi kormány politikájának egységes irányítását. Becskerekről jelentik: A várost egy újabb orvosbotrány foglalkoztatja. Pár hónappal ezelőtt megtelepedett Becskereken egy orosz emigráns, aki a Cara Dusana-uccában bérelt elegáns lakást. Az idegen Pavlovics Alekszander dr. néven jelentette be magát és orvosi rendelőt nyitott, anélkül, hogy a városi egészségügyi hatóságtól erre külön engedélyt kért volna. Pavlovics dr. rendelője állandóan tele volt paciensekkel, a népszerű orvos csodadoktor hírében állott, akit a vidékről is tömegesen kerestek föl a betegek. Az uj doktor különös kezelési metódusa eleinte senkinek sem tűnt fel, bár csak a legritkább esetekben adott pácienseinek receptet, hanem ő maga szerezte be és juttatta el betegéhez a gyógyszereket, így ment ez jó ideig, miközben az orvos hire mind szélesebb körökben elterjedt és a szimpatikus megjelenésű fiatalember a legelőkelőbb körök bizalmába férkőzött. Nagy szenzációt keltett csütörtökön az a hir, hogy Pavlovics doktort a becs-Páris, augusztus hó. A francia pénzügyminisztériumban még egyre folynak a lázas tanácskozások a frank stabilizációja érdekében, a pénzügyi bábák összefogtak a vajúdó valuta betegágya előtt és ennek az együttes- erőfeszítésnek első eredményei: egész sereg takarékossági rendszabály, árleszállitás, az eladók és a fogyasztók ellenőrzése. Páris nem nagyon örül ezeknek az intézkedéseknek, de a franknak ugylátszik mégis használt, ismét közeleg régi nivója felé és a felizgult kedélyek, amelyek a rohamos zuhanás idején már a nyomor és a pusztulás rémeit festették a faira, lecsillapodtak. Amit Caillaux minden szenialitása és igyekezete mellett sem tudott elérni, azt most Poincaré úgyszólván kardcsapás nélkül megszerezte: a teljhatalmat. A konzervatívok uralma természetesen csak átmeneti, a frankpánik hullámai sodorták ismét Poincaré kezébe a vezéri pálcát, Franciaország ma az ő parancsaikat várja és Poincarénak mindent megszavaz a parlament, amit csak a miniszterelnök kíván. A Bácsmegyei Napló párisi munkatársa ma felkereste Louis Loucheur volt francia, pénzügyminisztert, Franciaország. mazkodó intézkedéseket a nyugdíjasokra vonatkoztatva vég’egesnek tekintik. A magánalka’mazottaK nyugdijkérdését minél előbb törvényhozás utján kell rendezni. A német nemzetiek sajtója hangs' /zza, hogy a párt egyáltalán nem helyesli sem a locarnói politikát, sem ez utóbbi hetek népszövetségi politika 'út. ha azonban Németországnak a ' Képsiövetségbe való belépése mégis megtörténne, úgy a párt kötelességének fogja tartani, hogy a népszövetségi tagság következményeit a kormányt támogató pártokkal egyöntetűen viselje. A határozat jó hatást I kelt. kereki rendőrség letartóztatta. A feljelentést Krtyanszki Bosza nevű földműves asszony tette, aki a rendőrségen elmondotta, hogy Pavlovics hatszáz dinárt kért tőle olyan gyógyszerre, amely nem kerülhetett többe háromszáz dinárnál. Az eset gyanús volt a rendőrségnek, mert szokatlan, hogy az orvos maga veszi meg betegeinek az orvosságot. Megindult a vizsgálat, amely szenzációs eredményeket produkált. Kiderült elsősorban, hogy Pavlovicsnak egyáltalán nincs orvosi diplomája. Pavlovics betegeitől nem fogadott el honoráriumot, hanem orvosságra kért betegeitől olyan nagy összegeket, melyek jóval túlhaladták az orvosi dijakat. Megtörtént, hogy egy tüdőbeteg fiatalembertől, aki közben meghalt, hatezer dinárt kért egy alkalommal gyógyszerekre. Mikor a letartóztatás híre elterjedt,, többen följelentést tettek az álorvos ellen, akit a becskereki rendőrség kihallgatás után pénteken átadott az ügyészségnek. A vizsgálóbíró szombaton kezdi meg a szélhámos orosz kihallgatását. egyik legnagyobb pénzügyi tekintélyét, hogy nyilatkozatot kérjen tőle az aktuális pénzügyi problémákról. Louis Loucher aktiv politikus, akire a francia politikában még nagy feladatok várnak, a riadt politikai dzsungelnek egyik leghiggadtabb, legtisztánlátóbb elméje ő és igy a leghivatottabb arra, hogy véleményt mondjon a frankkrizisről. — Mi volt az oka a váratlanul bekövetkezett frankzuhanásnak? — kérdeztük. A volt pénzügyminiszter mosolyogva pödörte meg ősz bajuszát: — Nem is olyan váratlanul következett az be. Előrelátható volt, hogy nem mehet igy tovább, amit a múltban csináltak: folyton újabb és újabb pénzkibocsátások, ezzel szemben folyton apadó bevétetek. Még szerencse, hogy igy ütött ki és nem ért utói bennünket a többi inflációs államok végzete, a valuta teljes ^leromlása és a kétségbeesett szanálási akciók. — Milyen módon véli ön stabilizálhatónak a frankot? Külföldi kölcsönnel? — Az még nincs eldöntve. De semmiesetre sem folyamodunk . külföldi köfcsöuökhöi Fraodaoc-A német nemzetiek nem vesznek részi a genfi delegációban A 5 %" égi tagság következményeit a nemzeti párt is viseli Letartóztattak Becskereken egy alorvost Hónapokig tartott orvosi rendelőt Becskereken egy szélhámos orosz emigráns „Franciaországnak nem leéli külföldi segítség, mert a francia nép gazdag és áldozatkész“ Louis Loucheur volt francia pénzügyminiszter nyilatkozata a Bácsmegyei Napló számára szág nincs ráutalva külföldi segítségre, mert: 1. Franciaország nagyon gazdag. 2. Ipara, kereskedelme alig szorul bevitelre. 3. A nép dolgos, takarékos. 4. Külkereskedelmi mérlegünk is kitűnő. 5. A Francia Bank aranykészlete Európában a harmadik helyen áll. — Tehát belső kölcsön? — Igen! Miért ne? Szerintem nem volna nehéz a rövidlejáratu kölcsönöket tiz évre konszolidált kölcsönökre konvertálni. A francia polgár értelmes és hazaszeretö, belátására feltétlenül lehet számítani. Minthogy a németek a reuten márkát a maguk polgárainak vagyonára alapozták, úgy nekünk is a francia magánvagyon kell, hogy tőkét nyújtson a szanálásra. — Szó volt arról is, hogy uj, aranyértékű pénzt fognak kibocsátani? . — igen. Ez is egyik módja a frank stabilizálásának. Vagy — mint más leromlott valutájú államokban is történt — uj pénzt bocsátani ki, vagy pedig a mai frankot állandósítani egy olyan árfolyamon, amelynek forgalmi értéke az aranyértéknek megfeleljen. Ez az utóbbi a nehezebb módszer. De mindent meg kell tenni, még áldozatok árán is, hogy a nagyobb veszedelmeket elkerüljük. Az utóbbi évek hibás politikája miatt több mint tiz milliárd aranyfrank tűnt el az országból. Loucheur ezután a jugoszláviai viszonyok után érdeklődött. Az interjú végén még megjegyezte: — Boldog és gazdag állam Jugoszlávia, a pénze stabil, az élete nyugodt, .ez a fiatal, erős nemzedék pedig, amely kiheverte a világháború és az utána következő esztendők gazdasági válságait, békességben dolgozhat tovább a nemzet íöv«ie érdekében. Ma mindenütt nyomasztó krízisek vannak. Csak a munka mentheti meg Európát az összeomlástól. Loucheur csakugyan a munka embere. Kevés politikusnak van több joga a munka szükségességét hangoztatni, mint neki. Tamás István Nincs fedezet az árvízvédelemnél felhasznál! anyagok kifizetésére Hát millió dinár sz' kséges az elszakított gátak helyreállítására Szomborból jelentik: Pénteken délután a folyammérnöki hivatalban Krotnl Zlatoje, a hidrotechnikai osztály főnökének elnöklete alatt ülést tartottak az összes vajdasági ármentesitő társaságok kiküldöttei. Az ülésen az árvízvédelmi munkálatok költségeinek kifizetéséről tárgyaltak. Megjelentek az ülésen Sztepánovics Borivoj íöldmivelésügjyi miniszteri inspektor, Marinkovics kormánybiztos, Bojcsics vármegyei főjegyző és az összes ármentesitő társaságok kiküldöttjei. A konferencián megállapították, hogy az árvíz elleni védekezésnél felhasznált anyag értéke ötmillió kétszázezer dinár és elhatározták, hogy kérni fogják, hogy ezt az összeget az állampénztárból fizessék ki az anyagot szállító kereskedőknek. Sztepánovics Borivoj földmivelésügyi miniszteri inspektor kijelentette, hogy a kormánynak csák négy millió dinár áll rendelkezésére erre a célra. Az ármentesitő társulatok kiküldöttei viszont kijelentették, hogy a társulatok nem járulhatnak hozzá a költségek fedezéséhez, mert a társulatok anyagi ereje teljesen kimerült. Megállapították ezután, hogy az árvizokozta gátszakadások helyrehozatala összesen hétmillió dinárba kerülne és ha ezt az összeget a kormány kiutalja, azonnal meg lehetne kezdeni a munkálatokat. A konferencián végleges határozatot nem hoztak és Sztepánovics földművelésügyi inspektor pénteken visszautazott Beogradba, hogy jelentést tegyen a földművelésügyi miniszternek. Legközelebb újabb konferencia lesz, a melyen, végleg.- döntenek.
