Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-26 / 234. szám

4. »Mal Az evangélikus zsinat második ülésszaka végétéi t Októberre hívják össze a harmadik ülésszakot Noviszadról jelentik: Kedden este No­­riverbaszra érkeztek dr. Janics Drago­­nir és Raniszavljevics Szvetiszláv, val­­ásügyi minisztérium osztályfőnökök és tesztvettek a zsinat szerda délelőtti zá­­/óiilésén. A zsinat világi tagjai nevében lr. Roth Vilmos kikindai ügyvéd, az egy­­lázi tagok nevében dr. Papp Fülöp za­­írebi főesperes, zsinatelnök üdvözölte a Minisztérium kiküldötteit, majd Janics Dragomir a vallásügyi minisztérium ne­jében kijelentette, hogy az evangélikus ígyházközségek a kormány részéről a «gmes^zebb menő támogatásra számít­hatnak. Bejelentette, hogy a vallásügyi ninisztésrium közbenjár a hadügymi­­flisztériumnáJ, hogy nevezzenek ki a nadsereghcz evangélikus tábori lelkészt ls, továbbá tudatta a zsinattal, hogy a protestáns egyházak részére megállapí­tott eddigi 1,300.000 dinár államsegélyt már a legközelebbi költségvetésben 2, 163.000 dinárra emelik fel. A zsinat a miniszter kiküldöttjének bejelentését nagy örömmel vette tudomásul. • Elhatározták, hogy az elkészített al­kotmánytervezetet államnyelvre fordít­ják és jóváhagyás végett beküldik a minisztériumhoz. Ezzel szerdán délután öt órakor a zsinat második ülésszaka bezáródott, a harmadik ülésszakot októ­ber második felére ugyancsak Verbaszra hívják össze. Ezen a zsinaton harmadik olvasásban is letárgyalják a most elfo­gadott alkotmánytervezetet, továbbá megvitatják az egyházi alkotmányhoz csatolandó függelékeket. Ezek között' a legfontosabb annak a megállapítása, hogy hol less az evangélikus püspöki székhely. A zsinati képviselők tiszteletére szer­dán este az evangélikus német föisko- Iaj ,iíjus^g _,elö|idta # jAYaldójfi, ya#szSt című német darabot, "amely hagy sikert ért el. Az'evangélikus éfeyháí' második zsi­nata augusztus 17-íkén kezdődött. A tárgyalásra rendelkezésre álló két ülés­napon a zsinat eredményes munkát végzett, amennyiben az alkotmányter­vezeten kívül letárgyalta a nyugdijsza­­bályzatot, a házassági bíráskodásról és az egyházi hivatalnokok hatásköréről szóló szabályrendeletet. A zsinattal kap­csolatban a verbaszi templomban mJsz-Egy kritikus albumából Irta: Baedeker A zseni mindig szerény, mert nem ehet annyira szerénytelen, hogy serénynek ne lássék. S a tehetség­telen ember mindig szerénytelen, nert nem tud annyira szerény lenni, togy ne tegye szerénytelennek a benyomását * Okosnak lenni mindig nagy sze­rencse, de zseniálisnak születni oly­­,tor nagy szerencsétlenség. Az iga­zán okos embert mindenki okosnak tartja s szívesen ismeri el annak, — k zseniálist könnyen ismerik félre s Könnyen kiáltják ki bolondnak, s a jobb esetben félbolondnak. A zseni piégis mindig szerencse — az ember és a kortársaira nézve, s az u. n. okos ember nem egyszer szerencsét­lenség a környezete szempontjából. Mert az előbbi a köz számára és ja­vára zseniális, az utóbbi pedig csak a maga számlájára és előnyére okos. ... * Az elismert tehetségek néha félre­ismert tehetségtelenségek. * Vannak kiváló eszü emberek, akik egy csöppet se okosak és vannak nagyon okosak, akik abszolút tehet­ségtelenek. * A tehetségnek nem szabad elbiza­­kodottnak lenni. Mégis: értékesebb az a tehetség, amely bizik magában, mint az, amely bizalmatlan a telje-RÄCSMEGYE1 NAP! r> 1926 apgusztus 26. sziós napok is voltak, amelyen összesen kilenc hitéleti előadást tartottak, az utolsó előadáson, kedden este vitaestély volt. A zsinati tisztikar a következőképen alakult meg: Világi elnök dir. Roos Vil­mos ügyvéd (Kikinda), egyházi elnök dr. Popp Fülöp zagrebi főesperes, világi alelnökök dr. Steinmetz János törvény­­széki biró (Tuzla) és dr. Wolf Márton, Londonból jelentik: Chesterfield közelében kedd délután sztrájkoló bányászok megtá­madtak egy autót, amely rend­őröket szállított a sztrájktörők védelmére. A sztrájkoló munkások kőzáporral fogadták az autót és egy rendőrt súlyosan megsebesítettek. A táma­dók közül több embert letartóztat­tak. Hasonló zavargások voltak a miansfieldi bányakerületben is. A zavargások miatt a belügymi-Listenwald (Stovéna), egyházi alelnökök Morgenthaler Fülöp esperes (Zsabalj) és Luthar Ádám (Bukinci). Egyházi titká­rok Róth Béla sztariverbaszi lelkész Kettenbach Jabab (zemuni) esperes. So­­staracs Sándor légrádi lelkész. Világi tit­károk Cekelius Frigyes tanár (Vrsac), dr. Farja Balduin egyetemi tanár (Beo­­rad) és dr. fíamler Gusztáv ügyvéd (Kula). niszter uj rendeletet bocsditott ki a bányákban szolgálatot teljesítő rend­őrök megerősítésére és a dolgozó bányamunkások védelmére vonatko­zólag. Cook, a bányamunkások szerveze­tének titkára, újságírók előtt kije­lentette, hogy a bányászsztrájk befejezéséről egyelőre szó sem lehet, mert jelenleg semmiféle megoldást nem lát és egyáltalán nem tartja va­lószínűnek, hogy az egyezkedő tár­gyalások a bányatulajdonosokkal a közel jövőben megindulhassanak. hentesek 150—400 dinárig, iparosok 30— 300 dinárig, fűszeresek, drogusütáik és más üzletek* 200—500 dinárig terjedő cimtáblaadót fizetnek. Privát szanar tóriumok, fürdők kétezer, technikai vál­lalatok, mérnökök, orvosak, fogászok, fogorvosok, ügyvédek, szállítók, ügynö­kök, közvetítőik és ehhez hasonló fog­lalkozású egyének 500—2000, végül ko­fák és uccai cukorárasok 150 dinár cim­táblaadót tartoznak fizetni. A töbtmyel­­ven megirt cimtáblák után kétszeres adó fizetendő. A különböző s?láv nyelven megirt cimtáblákat csak egyszeresen adóztatják meg, csak a magyar és né­met nyelvű felírások után kell kül&i adót fizetni. Az adó magasságát a vá­rosi tanács állapítja meg. A cimtábla­adót minden év március 15-ikéig egész évre előre kell lefizetni. Az útlevelekért vagy a régi útlevelek meghosszabbításáért 100—400 dinár adót kell fizetni. Három hónapra kiáli­­tott útlevélre 100 dinár, hat hónapra 200, egy évesre 300 dinár és két éves­re 400 dinár az adó. A villanyvilágításra a villanyszámla összegének öt százalékát kell adóba fizetni. Ezenkívül a villamosvasút je­gyeit huszonöt párával emelik fel és az igy befplyt összeg, mint “jegyadó, a városi pénztárt illeti. A kávéházi zenére havonként 300—900 dinárig terjedő luk­­sznsadót vetnek ki. A külföldieknek ki­adott tartózkodási engedélyek után száz-négyszáz dinárig terjedő adót ró-Véres összeütközések a sztrájkülő aogoi bányászok és a rendőrség közt Még jobban elmérgesedik as angol bányász-sztrájk Harc a szuboticai adóstatárium ellen A pénzQgyigazgafő is méltánytalannak tartja az adóhátralékok gyors behajtását Beogradiból jelentik: Gyorgyevics Dragoszláv szuboticai főispán szerdán reggel nyolctól tízig kihallgatáson volt Makszimovics Bózsó belügyminiszter­nél. Ez alkalommal a belügyminiszter jóváhagyta Szupotica városnak az utób­bi'időben megszavazott valamennyi uj szabályrendeletét, amelyek uj városi adókat állapítanak meg. íri , A jóváhagyott szabályrendeletek kö­zött van a cimtdblaadóról, az utlevéladó­­ról, a világításra, villamos jegyre, zené­re, tartózkodási engedélyre és közleke­dési eszközökre kirótt adókról szóló sza­bályrendelet. Az egyik szabályrendelet szerint a pénzintézetek, bankok, részvénytársasá­gok, biztosítótársaságok, amelyek egy­millió dinár alaptőkével rendelkeznek, évi 1500, egymilliótól ötmillióig terje­dő alaptőke után évi 3000 dinár, öt-tiz millióig 5000 dinár, tízmillión felül fél­ezrelék cimtáblaadót fizetnek, az adó összege azonban nem haladhatja meg a harmincezer dinárt. A ■ pénzintézetek szuboticai fiókjai a központjuk betétei után fizetik a cimtáblaadót.,11Vr . „i,)*,. Nagykereskedések, amelyek en detail is árusítanak, azonkívül ékszerészek, pénzváltó intézetek, gyógyszerészek te­kintet nélkül arra, hogy a város melyik részében van üzletük, évi 1500 dinárt fi­zetnek cégtáblaadóban. Gyárak, gyári lerakatok, - amelyek nem részvénytársa­ságok, 300—3000 dinárig, csemege és cukrászüzletek 500—1500 dinárig, pékek, nak ki. Megadóztatják az autótulajdonosokat is. Minden autó tulajdonosa a városi tanács mérlegelése szerint 500—2000 dinárig terjedő luxusadót fog fizetni, A motorkerékpárok után 100 dinár, á kerékpárok után 30 dinár városi adó bt zetendő. A taxi-autók után 500, a bér-» kocák után 360 dinár az adó. A szabályrendeletek értelmében at adókivetés ellen a feleknek tizenöt nafl alatt lehet felebbezéssal élni, de a fe+ lebbezésnek a fizetési kötelezettség te* kíntétében nincs halásztó hatálya. Gyorgyevics Dragoszláv főispánnak álabelügyminiszterre! 'folytatott tanács« kozása során elintézést nyert Malagur­­szky Albe polgármester szabadság* meghosszabbítási kérvénye is. A bel­ügyminiszter a polgármester számár* újabb két havi szabadságot engedélye­zett. Szerdán este Gyorgyevics főispán visszautazott Szuboticára. sitőképessége irártt. A tehetség meg­romlik, ha elbizakodottsággal jár, de megsemmisül, ha nincs bizalma ma­gához. Az ilyen tehetség olyan, mint a kasszában gyümölcsöz.etlenül be­verő pénz: holt tőke. * Vannak tehetséges szamarak és vannak minden talentum hijján szű­kölködő bölcsek. * A genie nem zárja ki az együ­gyüséget, de ez utóbbi kizár minden tehetséget. * A tehetségnek nagyobb sikerei vannak a társaságban, mint a zseni­nek, a virtuóznak nagyobb, mint a művésznek, s a sarlatánnak sokszor nagyobb, mint a tudósnak. * Kevés zseni .van (hiszen egyálta­lán nincs sok!), aki a cselekvésben és a gondolkozásban egyaránt az. Napoleonrói a legnagyobb tisztelője se mondhatja, hogy az^eimélkedés­­ben is geniális volt, s Goethéről a leglelkesebb bátnulója se fogja állí­tani, hogy cselekvő-zseni volt. Az iró-zsenik rendszerint nem tudnak cselekedni, s a cselekvés matadorai, ha tudnak is írni, nem szoktak ge­­nie-ek módjára gondolkodni. * A zseni alapjában véve egyoldalú szellem, s a tehetség, sőt gyakran a közönséges emberfia is sokoldalúbb, mégis: a zseni hasznosabb, mert mind az a képesség, amely mások­nál sokfelé oszlik, nála egy-irányban működik és pedig azzal a komoly­sággal, céltudatossággal és intenzi­tással, amellyel a zseni általában küzd és dolgozik. A zsenit sokszor lenézik, mert csak az egyoldalúsá­gát, a szenvedelmes célmunkáját, a látszólagos korlátoltságát veszik észre, de azt nem, amiből e tünetek támadnak: a genialitását. A lángeszű embernek nincsenek barátai, csak bámulói. E tekintetben hasonlítanak a királyokhoz, akik sokkal előkelőbbek, semhogy bará­taik lehetnének. A barátság egyen­értékűségen alapszik, s a genie-kkel meg a királyokkal senki se egyenlő. * A genie nem lehet boldog, a bár­gyú nem lehet boldogtalan. # A zseniknek rendesen bizonyos sajátságaik vannak, amelyek külső­leg is különböztetik őket a nyárs­polgároktól és egyéb szürke elmék­től. S talán ez az oka, hogy némely ember, akinek valamelyes különös­sége van, mingyárt zseninek képze­li magát. * A tehetségnek mindig vannak el­lenségei s a beérkezettnek irigyel. *­•— Mire jó egy zseni? (Á duói cela est-il bon, un génié?) — kérdezte egy francia hölgy, akinek hires sza­­lónja volt a 18. században: Mme de Chaulncs Akkor és ott többre becsülték az esprit-t, mint a zsenit. De hát hol nem becsülik többre? Az esprit a ki­mondott szó elhangzásával már hat, elbájol s mulattat, mig a zseni böl­­csesége vágj'' divinációja, találé­konysága vagy alkotómüvészete csak hosszú idő múlva fog hódíthat­ni. Az esprit a mai nap bankettje, a zseni valamely későbbi határidőre Ígért szimpozion. Az emberek éhe­­seK, nem szeretnek várni és sietnek a terített asztalhoz. Valósziníileg azt gondolják: jobb ma egy veréb mint húsz-harminc év múlva egy túzok. * Aki a dolgokban és jelenségekben mást lát mint a többi halandó, az^ bo­lond vagy zseni. A maga szemében persze mindig zseni * A zseni keveset olvas, mert min­dent tud, amire szüksége van. * A zseni sokszor tudtán kívül az — a tehetség mindig tudja, hogy mi. * Geniális emberek és közönségesek nem férhetnek meg egymással. Ama­zok szamaraknak tartják ezeket, emezek bolondoknak azokat. A gyermek közelebb á!l a zsenihez mint a legokosabb normálember. * A zsenit megverte az Isten, hogy megsegítse vele a kortársakat és a2 utódokat. é I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom