Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-25 / 233. szám

12 OLDAL . ARA IV* I Poštarina plaćena! r I XXVII. évfolyam MEGYE Sziibotica, 1926 SZERDA n «sruiztu? 25. 233. íz ám Megjelenik minden reggel, ünnep ntín és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 f Kifizetési ár negyedévre 150 «fln. Szerkesztőségi Zmaj Jovlr Ir» 5. szám (ílinsrva-palota) Kisdéhivatal: Snbotlea, Zni e j /cv'u trg 3, (Minerva palota) Mi akadályozza a megértést ? Dr. Rafajlovics Milos, aki tiszta szándékú harcosa annak, hogy a ju­goszláviai magyarsággal szemben az államalkotó szlávság nagyobb türelmet és megértést tanusitson, e lap hasábjain cikket irt a Megértés politikája címen. A sokat szenvedett és a megértést, testvéri szeretetet sovárgó jugoszláviai magyarság amennyire hálás a szerb nemzetisé­gű dr. Rafajlovicsnak a baráti szó­ért, annál nagyobb fájdalommal lát­ja, hogy még az is, aki síkra száll a szegény magyarok érdekében, mennyire nem képes lelkileg eman­cipálódni az elfogultság igazságta­lanságaival szemben. Dr. Rafajlovics abból indul ki, hogy a magyarság is oka annak, ha a szerbség még mindig nem vi­seltetik bizalommal irányában, mert a magyarok személyes sérelmeikkel tele kürtölik a világsajtót, határ­pereiket Hágába viszik, apró sérel­meiket — névvegyelemzés, cégtábla­­bemázolás — örökösen felhánytor­­gatják s külön utón, külön politikai párt keretében keresik politikai jo­gaiknak kivívását. Nézzünk szembe ezekkel az állí­tásokkal. Mindenekelőtt szegezzük le, hogy a magyar ember itthon a maga pát­riájában elsírja ugyan a baját, hi­szen jajgatnia csak szabad, de a vi­lágsajtó egyetlen orgánuma sem közölt még soha jugoszláviai ma­gyar embertől uj hazája ellen irá­nyuló panaszt. Aminthogy sem a hágai nemzetközi bíróságnak, sem semmi más nemzetközi fórumnak nem volt még alkalma jugoszláviai magyar kisebbségi sérelemmel fog­lalkozni, mert jugoszláviai magyar egyikhez sem fordult. Nem mintha a panaszkodásban valami bűn volna, hiszen azokat a nemzetközi fórumo­kat azzal a céllal állították fel, hogy igazságot szolgáltassanak azoknak, akiket igazságtalanság ért s panasz­kodástól, pertől csak az tart, akinek nincs igaza. A jugoszláviai magyar­ság azonban sérelmeit itthon akarja orvosoltatni, az igazság és a belátás erejére apellál, nem erőtlen nemzet­közi fórumokra. Hogy a névvegy­­élemzés, cégtáblarombolás igazság­talanságát itthon, sajtójában s ott, ahol alkalma van elpanaszolja, az igaz. Ennek azonban talán mégis az volna az orvoslása, hogy a demokra­tikus és igazságos szerb közvéle­mény torolja meg már azt a barbár­ságot, amely a cégtáblarombolásban s a névvegyelemzésben megnyilvá­nul. Elvégre a szerbségnek sem ér­deke az, hogy tűrje azt a látszatot, mintha itt felelőtlen egyének na­gyobb hatalom volnának, mint az állam és a törvény, amely védeni hivatott a magántulajdont s a szülő­nek azt a jogát, hogy gyermekét maga neveltesse. Rafajlovics a megértés utjául azt jelöli meg. hogy a magyarok ne kü­lön pártba tömörüljenek, hanem az országos pártok keretében küzdje­nek egyenjogúságukért. Ma már minden országos pártban vannak szép számban magyarok is. Hogy a magyarság egy része külön politikai pártban tömörül, annak oka, hogy egyetlen politikai párt sem tartotta eddig szükségesnek kinyilatkoztatni, hogy a jugoszláviai magyarok em­beri és állampolgári jogaiért küzdeni hajlandó. A magyarságnak már csak azért is szüksége van arra, hogy le­gyen egy olyan szervezete, amely a magyarságot reprezentálja, hogy ha majd akad egy olyan politikai párt, amely a nemzetiségi sérelmek orvoslását programjába veszi, le­gyen egy olyan tényező, amely erre vonatkozólag megállapodik s amely a magyarságot ennek a pártnak kö­zösségébe tereli. — A szerbség — mondja Rafajlo­vics — bizalmatlan a magyarsággal szemben. Ennek a bizalmatlanságnak objektiv oka nincs, sőt ellenkezőleg, az évszázados múlt közös küzdel-Athénből jelentik: Amikor Pan­­galoszt Pyrrheuszból autón Athénbe hozták és az autó keresztülhaladt a külvároson, amelyben görög mene­kültek laknak, a menekültek megállították az autót, rávetették magukat Pan­galoszra és meg akarták Hncset­­ni a volt diktátort. A Pangaloszt kisérő gárdaosztag alig tudta a tábornok életét megmenteni. Néhány újságírónak megenged­ték, hogy beszéljenek Pangalosszal. A beszélgetés folyamán Pangalosz kijelentette, hogy na­gyon elkeseríti az ellene megin­duló eljárás, mert a forradalom valamennyi vezére legjobb mun­katársai közé tartozott. Kijelentette egyébként, hogy a mai helyzet nem jelent különösebb válto-Beogradból jelentik: Radios István elutazása után ismét nyugodtabb mederbe terelődött a politikai élet a fővárosban. A hétfői meglehetősen élénk nap után kedden már teljes szélcsend állott be. A legnagyobb érdeklődéssel azt a kérdést tárgyal­ják politikai körökben, hogy mikor érkezik haza Pasics. A volt minisz­terelnök visszaérkezésének dátuma még mindig bizonytalan. Egyes la­pok szerint az ősz pártvezér már csütörtökön megjön, de beogradi munkatársunk beavatott helyen ar­ról értesült, hogy Pasics még néhány hétig marad a francia Riviérán, amelynek klí­mája igen jótékony hatással van egészségére. Ugyanezen a beavatott helyen azt tartják, hogy a politikai helyzet nem kívánja meg Pasics haladéktalan haza­jövetelét, miután azok a kérdések, amelyek megoldását tőle várják, nem sürgő­sek. Nagy érdeklődéssel tekintenek Tlifkavics Márkénak, a parlament elnökének megérkezése elé is. Trif­mei, az egymás mellett barátságban datlanság, hozzá nem értés, vagy eltöltött idők emléke, a közös érde­kek azt követelnék, hogy ne legyen bizalmatlan. A bizalom és bizalmat­lanság azonban lelki diszpozíció s a kétségtelenül fennálló bizalmatlan­ságot kihasználják, a szakadékot mélyítik azok, akik ebből pillanat­nyilag hasznot húznak. Majd ha nem lehet vagyoni érdekeket büntetlenül tönkre tenni, ha nem lehet megtor­lás nélkül valakit becsukni, mert ma­gyar s mert könnyű kémgyanusnak mondani, ha majd a nevetségesség kiséri azt a hivatalnokot, aki nem­zeti sérelmet, vagy állampolgári hűt­lenséget fabrikál abból, ha magyar ember mer tiltakozni a hivatalnoki zást, mert rövid időn belül ő is vá­lasztatni akart. Hangsúlyozta még, hogy a forradalom előkészületeiről halvány sejtelme sem volt, bukását azonban nem fájlalja és nemzetének szerencsét és boldogulást kíván. Egész Görögország örül a dikta­túra bukásának. A lapok részleteket közölnek Pangalosz életéből és azt írják, hogy Pangalosz több minisztertársá­val állami és szállítási szerző­déseknél visszaéléseket követett el. A kormány több tagja ezeknek az üzelmeknek köszönheti, hogy millio­mossá lett. A lapok megállapítják, hogy Pangalosz szmélyében a legret­tentőbb alakban sikerült teálcáz­ni a diktatúra gondolatát kovicsot keddre várták haza, de a késő esti órákig nem érkezett meg. Trifkovics Márkénak megjelenése a politikai porondon már csak azért is figyelmet kelt, mert meglehetősen komoly körökben őt tartják a közeljövő emberé­nek. Ha ez a kombináció beválik, Trifko­vics olyan kormányt alakitana, a mely közelebb állna a radikális párt jobbszárnyához és esetleg előkészí­tené Pasics visszatérését a kormány élére. Az Uzunovics-kormány mos­tani helyzete a miniszterelnök és Ra­dies István nyilatkozatai ellenére sem látszik teljesen szilárdnak és igy a Trifkovics szerepére vonatkozó találgatás nem egészen valószínűt­len. Az elöljelek szerint azonban az események gyors tempóban való ki­fejlődése a népszövetségi ülésszakra való tekintettel nem várható. Umnovice miniszterelnök nyilaik ozat a Uzunovics miniszterelnök kedden délelőtt hosszabb időt töltött a radi­kális klubban, ahol a megjelent kép­viselőkkel bizalmas megbeszélést pártatlanságon esett sérelem, a tu­­panamázás miatt, ha majd a törvény mindenkire egyformán vonatkozik1 — akkor megszűnik az a légkör, a melyből a bizalmatlanság táplálko­zik. A magyarság a törvények ural­mát, tehát az állam tekintélyének csorbitatlanságát kívánja. Az a szerb ember, akinek ez a célja, s aki nem tűri el az igazságtalanságokat, a megértés politikáját is szolgálja. Ma az üvöltő sivinizmus tombolása ide­jén ehhez még különös bátorság keli. de mi magyarok úgy érezzük, hogy közel van az az idő, amikor á szlávság legjobbjai velünk és mellet­tünk lesznek, úgy, amint együtt vol­tunk hosszú századokon át. és ettől a veszedelemtől minden időkre meg kell őrizni az országot. A politikai pártok vezetőinek az a benyomása, hogy Pangalosz bukása után a legéle­sebben kifejezésre jut az egész lakosságnak a diktatúra miatti elkeseredése. A lapok annak a reményüknek ad­nak kifejezést, hogy a nép felhagy a politikával és végre visszatér a mun­kához. Az országos pártok vezetőinek bevonásával rövidesen megala­kul az uj kormány és á kiírandó uj általános választások biztosít­ják az országnak a rendes poli­tikai mederbe való visszatéré­sét. Kondilisz tábornok már több prefek­tust lemondatott. folytatott. Távozása alkalmával egy újságíró megkérdezte tőle, hogy igaz-e, hogy a demokraták várják a kormdnybalépésre vonatkozó felszó­lítást. — Nem tudok róla, hogy ilyen fel­szólítást várnának. Miért szólítanám fel őket, ami­kor kiteszem magam a vissza­utasításnak? Az újságírók ezután megkérdezték a miniszterelnököt, hogy milyen stá­diumban van a Nikics-kérdés. — Nincs tudomásom róki — fe­lelte a miniszterelnök — hogy Radicsék követették volna Ni­kics azonnali eltávolítását. — Mit jelentenek a gyakori meg­beszélések a radikális klubban? — kérdezték az újságírók. — A Beogradban levő képviselők­kel érintkezésbe akarok kerülni, de klubülés összehívására nincs szük­ség — válaszolta a miniszterelnök. Végül Uzunovics az adriai vasút ügyéről tett rövid nyilatkozatot. El­mondta, hogy hétfőn meglátogatták a gazdasági körök képviselői az ad­riai vasút építése ügyében. A vasút­építés terveit előbb a szakértőknek Meg akarták lincselni Pangaloszt Egész Görögország örül a diktatúra bukásának — Korrupcióval vádolják a volt diktátort Trifkovics Márkot tekintik a jövő emberének Hírek a parlament elnökének közeli kormányalakításáról — Pasics még hetekig Montecarlóban marad

Next

/
Oldalképek
Tartalom