Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-24 / 232. szám

6. oldal mmiwmmm Hetvenezer dinárt sikkasztott és Franciaországba szokott egy beogradi readőr­­irnok Beogradból Jelentik: A beogradi városi rendőrség végrehajtó osztá­lyának tisztviselője, Szimics Pavle rendőrirnok a napokban titokzatos módon eltűnt. Megindították a nyo­mozást hollétének megállapítása vé­gett és egyidejűleg vizsgálatot tar­tottak az eltűnt rendőrirnok hivata­lában. A vizsgálat meglepő eredményre jutott, mert Szimics Pavle működé­sében nagyarányú szabálytalansá­gokat és visszaéléseket fedeztek fel. Az eddigi megállapítások szerint Szimics mintegy hetvenezer dinárt elsikkasztott, ezenkívül több más kisebb-nagyobb visszaélést köve­tett el. Ilymódon magyarázatot nyert a rendőrirnok eltűnése és a nyomozás csaknem teljes bizonyossággal kide­rítette, hogy Szimics Pavle hamis útlevéllel külföldre, valószínűleg Franciaországba szökött. A rendőr­ség körözőlevelet bocsájtott ki Szi­mics ellen. Negyvenmilliós adóhátralék a szentai járásban A szentai pénzügylga-rgatősáfnak az év végéig be kell hajtani az adóhátralékokat Szentáról jelentik: A pénzügyminiszté­rium, mint ismeretes, legutóbb tervbe­vette a vajdasági pénzügyigazgatóságok és városi adóhátralékok működésének felülvizsgálását. Ez a hivatalvizsgálat Szuboticán már megtörtént, mig Szen­­tán vasárnap fejezte be Bogolevics ,Iván pénzügyminiszteri inspektor. Bogojevics inspektort a vizsgálat ered­ménye nagyjában kielégítette, csupán az ellen emelt kifogásokat, hogy az adó­behajtások terén sem a pénzügyigazga­­íóság, sem a városi adóhivatal nem jár el elég eréllyel, mert, mint megállapítot­ta, még 1920. évről is vannak adóhátra­lékok. Bogojevics inspektor utasította a városi adóhivatal főnökét, hogy az adó­hátralékokat, amelyek a szentai járás­ban mintegy negyvenmillió dinárt tesz­itek ki, ezév végéig hajtsa be. A szentai járás községeiben Adán, Mólón, Sztarakanizsán az inspektor meg­bízásából a szentai pénzügyigazgatóság részéről fog megtörténni a hivatalvizs­gálat. Gázolt az autó a szuboticai korzón Az eljfí xolt a sárh 1 nyóba k apaszkodva mentette meg' az élatét — h kocsi ve­zetője ellen megindult ai eljárás, mert nincs hajtási engedélye Izgalmas jelenetnek voltak szemtanul azok, akik hétfőn délután az Alekszan­­drova-utcán tartózkodtak. Egy autó el­gázolta Radovics Dragutin sxubotical gazdálkodót, aki csak lélekjelenlétének köszönheti, hogy könnyebb sérülések árán menekült meg a kocsi kerekei kö­zül. Délután négy óra tájban hangos tül­köléssel közeledett a Szegedi-ut felől az Alekszandrova-utcába egy Citroen­­kocsi és ugyanakkor az Alekszandrova­­utcából ellenkező irányban egy másik gépkocsi. A park előtt szolgálatot telje­sítő 112. számú rendőr mindkét kocsi­nak megadta az útirányt, mire a Citroen­­kocsi, amelyet Schäffer István vezetett, nagy kanyarulattal tért ki a Wedrál-iéle vendéglő felé. Ugyanebben a pillanat­ban lépett le a vendéglő előtti járdáról az úttestre Radovics Dragutin, úgyhogy a katasztrófát már nem lehetett elkerül­ni. A gépkocsi elütötte Radovlcsot, aki nem vesztve «1 lélekjelenlétét, beleka­paszkodott a sárhdnyóba, oly módon, bogy a kerék szétvetett lábai közé. ke-i rült és igy a földön csúszott hátra felé, mig az autót sikerült megállítani. Schüt­ter, akiről kiderült, hogy nincs is haj­tási engedélye, nem tudta hamar lefé­kezni a kocsit, amely maga előtt tolva Radovlcsot, a járdára is felszaladt. A Schäffer mellett ülő soffőr állította meg a kocsit, majd Radovicscrt kiemelve szorult helyzetéből, beszállította a köz­­kórházba, migy Schäffert előállították a rendőrségre, ahol megindították ellene az eljárást. Elfogadta a suboticai vendégjátékok tervét a beogradi opera intendánsa Beogradi színházi mérnökök tervei alapján építik fel a szuboticai színház színpadját Beogradból jelentik: Lepeddt Ilija, a szuboticai Városi Takarék igaz­gatója kedden Beogradban tartóz­kodott és a színház ügyében tárgya­lásokat folytatott Prediccsal, a beo­gradi nemzeti színház intendásával. Az intendáns kedvezően fogadta a szuboticai Városi Takarék ajánla­tát a beogradi operaegyüttesnek a Szuboticán való vendégszereplésére vonatkozólag. Olyan feltételeket szabott, amelyeket Lepeddt igazgató elfogadhatóknak tart. A tanácskozás igy kedvező eredménnyel végződött és a beogradi színészek vendégjáté­ka igy biztosítva van. Lepedát igazgató kérésére Jova­­novics, a beogradi színház mérnöke a legközelebbi napokban Szuboticá­­ra utazik és a színház színpadját az ő tervei szerint fogják majd felépí­teni. Amerika ki akarja terjeszteni az első leszerelési konferencia határozatát az összes hajófajtákra Kellog feltűnést keltő beszéde Plattsburgból Jelentik: Egy itteni emlékoszlop leleplezése alkalmával Kellog külügyi államtitkár beszédet mondott, melyet sokan a második washingtoni konferenciára szóló fel­hívásnak tekintenek. Kellog kifejtet­te, hogy a béke biztosításának elő­feltétele a világ leszerelésének meg­valósítása. A szárazföldi leszerelést Amerika azzal segítette elő, hogy garantálta a regionális egyezmények betartását, ami által lényegesen csökken a szomszéd államok egy­más itánti bizalmatlansága s az ab­ból származó háborús veszély. Hogyha, béke biztosításának az egész világra érvényes formuláját megtalálják, azt Kellog utópiának tartja, mert a feltételek országok szerint különböznek. Nem tartja el­fogadhatónak azt a francia felfogást sem, hogy a regionális szerződések­ben a fegyverkezés gazdasági for­rásait is meg kell állapítani. A ten­geri leszerelésre nézve Kellog ki­jelentette, hogy ki kell terjeszteni az első washingtoni leszerelési konfe­rencia határozatait a cirkálóhajókra, torpedórombolókra és tengeralatt­járókra is. Amerika kész ebben az irányban más tengeri nagyhatal­makkal együttműködni és komoly reménye, hogy ez nemsokára meg is történik. A megértés politikája Irta t Dr. Rafajlovics Milos Az alábbi cikket kaptuk, amelyet minthogy a megér­tés ügyét szolgálja, köteles­ségünknek tartjuk leközöl­ni. A cikkre Vonatkozó megjegyzéseket a Bácsme­­gyei Napló legközeáebbl számában tesszük meg. Né­zetünk szerint ugyanis nem a magyarságban van az oka annak, hogy a megértés politikája még nem érvé­nyesül. Ezen cimmel dr. Deák Leó értékes cikket irt 1925. év november végén a szuboticai »Hirlap«-ban. Azóta majdnem egy esztendő telt el, a teljes megértés még nem következett be s úgy látszik, hogy sokáig nem is fog bekövetkezni. Oka ennek egyrészről a magyarság magatartása, másrészről pedig, hogy a szerbség még mindig bizalmatlansággal viseltetik a magyarsággal szemben s ezt a bizalmatlanságot még nem sikerült eloszlatni. A magyarság megnyugodott ugyan a változhattenban, azonban szivében tövis maradt. Ez lélektanilag érthető is. Arany János, Vörösmarthy és Petőfi nyelvét beszélő, de a Rákóczi szellem­ben nevelkedett magyarok és a hóditó szerbek között még áthidalhatlan ür tá­tong. Ezt az űrt se szép szóval, se filo­zófiával egyelőre betömni nem lehet. Ezt az űrt csak bölcs belátással lehet kiküszöbölni. A szerb ne'kívánjon a ma­gyartól olyat, ami nemzeti érzését sérti, a magyarok pedig számoljanak azzal a ténnyel, hogy SHS állampolgárok s u] hazájuknak érdekeit elébe kel! helyezni saját érzelmi világuknak s hogy boldo­gulásukat a határon belül kell keresniök. A megértésnek utiát állja, hogy a magyarság politikai Jogainak kivívását külön utakon keresi. Személyes sérel­meikkel telekürtölík a világsajtót. A legegyszerűbb és legjelentéktelenebb ha­­tárpereket Hágába viszik. Mindez olyan jelenség, ami a belső megértés rovására esik. A szerbség a magyarságnak min­den ilyen mozgalmát bizalmatlansággal nézi. A vajdasági szerbek ezt még meg tudják érteni és meg tudják bocsátani, de a szlávok nagy többsége nem s szerin­tük a magyarságnak minden ilyen moz­galma az állameszme ellen irányul s rajta lesznek , hogy münden irányú mozgalmat már csirájában edfojtsanak. Ha a magyarság komolyan akarja a megértés politikáját, akkor más utat kell választania. Apróbb sérelmeinek (néwegyelemzés, cégtáblabemázolás stb.) örökös felsorolása helyett komo­lyabb munkához kellene fognia. Keres­nie kell azt az utat, amely legbiztosabban vezet a megértés politikájához. Ez pedig az, hogy a magyarság belép valamelyik nemzeti pártba. Akármelyik nemzeti pártba is lép be, ott találja régi ismerő­seit, személyes jó barátait. Egymás mellett, vállvetett munkával többre megyünk. Ami sérelem van, az közös. Speciális magyar sérelem nincs. A súlyos adók egyformán sújtanak szer­­bet, magyart. Az adminisztráció fele­ségeit, az igazságszolgáltatás lassúsá­gát és költséges voltát mindannyian érezzük. Az agrárreform igazságtalan­sága mindnyájunk baja. Ezeken kivül speciális magyar sérelem nincs, de ha volna is, közös erővel, közös akarattal könnyen lehetne azon segíteni. Magyar testvérek! Ha igazán óhajtjá­tok a teljes belső konszolidációt, ha iga­zán akarjátok a megértés politikáját, csak így fogjátok elérni. Minden más módon való keresése a megértés politP kájának meddő és nem célravezető kiu sérletezés. Csak egy táborban tudjuk lerakni a megértés politikájának alap­köveit. 1926 augusztus 24. Halálraéheztette háromhetes gyermekét Az adorjáni csendőrség gyermek­­gyilkosság gyanúja miatt letar­tóztatta az anyát és a nagyanyát Adorjánról jelentik: A csendőrség hétfőn letartóztatta Kalmár Jánosné adorjáni földmüvesasszonyt, akit azzal gyanúsítanak, hogy halálra­éheztette háromhetes leánygyerme­két. Az asszony férje nemrég tért haza Amerikából, ahova egy évvel ezelőtt vándorolt ki. Amikor Kalmár János hazaérkezett és látta, hogy feleségének csecsemője van, harag­jában elűzte az asszonyt a háztól és kijelentette, hogy a gyermeket nem tűri meg házában. Néhány nap múlva azonban Kal­már János már békülni igyekezett a feleségével és felajánlotta, hogy visszafogadja, de a gyermek nélkül. Kalmár Jánosné, úgy határozott, hogy visszamegy az urához, gyer­mekét pedig anyjánál helyezi el. Az öregasszonynál a csecsemő vasár­napra meghalt és az orvosi vizsgá­­gálat megállapította, hogy a halál, kiéheztetés okozta. Minthogy » csendőrség azzal gyanúsítja a cse­csemő anyját és az öregasszony, hogy közös elhatározással agyoL- éheztették a háromhetes gyermeket, mindkettőjüket letartóztatta és ír­­adta a szuboticai államűgyész nek. Hamis írás, amely nem hamisítvány Lakásügyi furfangok a k^eskereki. lakásbirőság eiiffh Becskerekről jelentik: A becske­­reki lakásbiróságon hétfőn érdekes tárgyalás volt. Konkoly Lap —,e háztulajdonosnő felmondott lakójá nak, Fill Ferdinánd postahivatalnok­nak azzal az indokolással, hogy Fill zongoraraktárt tart és kereskedést, folytat a lakásán. A lakásbirósági annakidején jóváhagyta a felmon­dást, felebbezés folytán azonban a másodfokú lakásbirósághoz került az ügy, amely elrendelte annak a megállapítását, hogy Fill Ferdinánd­­nak van-e iparigazolványa. A ház­tulajdonosnő a városi hatóságtól be­szerzett egy Írást, amellyel tanúsí­totta, hogy Fülnek van iparigazol­ványa. Fill erre feljelentést tett az ügyészségen és bejelentést a lakás­­biróságnál, hogy a bizonyítványt a felperes hamisítás utján szerezte meg. A hétfői tárgyaláson a felperes jogi képviselője, dr. Petrovics Dra­gutin előadta, hogy a dologban any­­nyi hamisítás történt, hogy az ipar­ügyi jegyző csak az érdekelt fél ke­resésére volt hajlandó kiállítani az Írást és ezért felszólította Konkoly Lajosnét, hogy írja alá Fill Ferdi­nánd nevét. Ezt az asszony meg is tette. Egyébként a lakásper szem­pontjából nem lényeges körülmény, hogy milyen utón szerezték meg a bizonyitványt. Az ügyvéd kérte az iparügyi jegyző tanúként való ki hallgatását, amit a biróság el is ren delt. SZENT MARGITSZIGETI, SZANATÓRIUM BUDAPEST * * * Magyarország legmodernebb be’gyógyVz i diűtás és fizikotherápiás gyógyintézete. Szanatóriumi szobák fürdőkkel, napi ötszöri j étkezéssel 280.000 koronától Klinikai osztályon teljes ellátás fürdőkkel [ 170.000 korona

Next

/
Oldalképek
Tartalom