Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-22 / 230. szám
1925 augusztus 22. bAcsmegyei naplő 5. oldal Becskerek város felmondja az apostoli adminisztrátora helyiségeit A miniszteri rendele; szerint a helyiségek a gimnázium kibővítéséhez szükségesek — Rodics érsek a gimnázium és a rendház épületét a katholikus egyház részére követeli Az adminisztratura bírói utra tereli a tulajdonjog kérdését Becskerekről jelentik: A városi tanácshoz szombaton belügyminiszteri határozat érkezett, amely elrendeli, hogy a város mondja fel a bánáti apostoli admlnisztraturának a gimnáziummal kapcsolatos épületszárnyban levő helyiségek bérletét, mert ezekre a helyiségekre a gimnázium kibövitése céljából van szükség. Az apostoli adminisztratura irodáján kívül a Ferenc-rendi szerzetesek zárdaszobáira és a kápolnára vonatkozik a rendelet, amely előreláthatólag a bánáti katholikus lakosság részéről izgalommal kisért, hosszadalmas pereskedés kiindulópontjává válik. Rodics Rafael érsek, apostoli adminisztrátor ugyanis már jóval előbb beadványt intézett a vallásügyi minisztériumhoz és rámutatott arra, hogy az adpiinisztratura jelenlegi helyiségei nem kielégitőek, mert a régi piarista kolostornak csak a földszintjét kapta meg az adminisztratura, mig az emeleti részt az állami gimnázium igazgatója tartotta meg lakásul. Az adminisztratura valamennyi hivatala: a vikáriátus, a konziszíórium, a házassági bíróság, számvevőség egyetlen kis szobában van összezsúfolva, a püspöki irattár pedig, amelyet az érsek nagy gonddal és fáradsággal hozott át Temesvárról és amely hatvannégy plébániának kétszáz évre visszamenő iratait tartalmazza, az éléskamrába szorult. Kérte ezért a beadvány, hogy a minisztérium ismerje el a katholikus egyház tulajdonjogát a piarista rendház, a templom és a gimnázium épületére s rendelje el, hogy az egész komplexumot adják át a bánáti apostoli admlnisztraturának. Annak bizonyítására, hogy ezek az épületek a katholikus egyházat illetik, az adminisztrátor beadványa érdekes részleteket sorolt fel az intézmény történetéből. A beadvány szerint 1838-ban Becskerek lakossága evangélikus-lutheránus jellegű gimnáziumot alapított, de a luthe-, ránus egyház nem volt abban a helyzetben, hogy megfelelő tanerőkről és alkalmas épületről gondoskodjék, úgyhogy hamarosan meg is kellett a gimnáziumot szüntetni. Az akkori temesvári katholikus püspök, Lonovics József vette kezébe eztuán az akciót egy római katolikus gimnázium felállítására, ami sikeres volt és 1847-ben fel is épült a római katolikus piarista gimnázium, a rendházzal együtt. Az építkezés költségeit adományok gyűjtésével teremtették elő. Az adakozásban résztvett Becskerek város, Torontói vármegye, azonkívül nagyszámú hivő Becskereken és a vidéken, sőt messze földről is érkeztek adományok. így Haulik Juraj akkori zagrebl püspök tízezer forintot adott az iskola céljaira. De nemcsak ezekkel a történeti tényekkel, hanem egyéb adatokkal is bizo nyitja a beadvány, hogy a gimnázium épülete mint katolikus tulajdon épült fel és mindig annak tekintették. A becskcreki telekkönyv a gimnázium tulajdonosául a Gimnáziumi Alapítványt tűn-, teti fel, amelynek tiszta katolikus jellegét és azt, hogy ez az alapítvány nem a városé, az a körülmény is mutatja, hogy 1875-ben, amikor a telekkönyvi bejegyzés hivatalból is jogerősen megtörtént, a 820. telekkönyvi szám alatt az egész komplekszumot: a gimnáziumot a templommal és a kolostorral együtt egy tételbe vették fel, mint az akkori piarista superior Aiarkovics Antal, az alapítvány képviselője tulajdonát. Viszont ugyanabból az idöbő! vannak a telekkönyvben olyan bejegyzések is, amelyeknél tulajdonosként a Városi Alapot tüntetik fel, tehát nyilvánvaló, hogy a gimnáziumi alapítványt a várostól különálló jogi személyként kezelték. Még világosabban bizonyítja azt, hogy a város nem tekintette az iskolát a magáénak, a városi tanácsnak az 1843. évben hozott határozata, amely kimondja, hogy amennyiben az építkezés költségei adományok gyűjtése utján nem volnának fedezhetők, a város semmiféle kötelezettséget sem vállal az összeg kiegészítésére. A püspöki sematizmusban az épületet mindig mint katolikus intézményt tar tották nyilván és püspöki biztost rendeltek ki a kezelésére. Ezután elmondja a beadvány, hogyan került az épület a város birtokába. Eszerint 1918-ban, amikor az impériumváltozás bekövetkezett, minden becskereki iskolában katonaságot helyeztek el. Az akkori piarista gimnázium igazgatója nagy nehézségek árán kierőszakolta a katonai parancsnokságnál, hogy a gimnázium épületét ürítsék ki, azonban egy nappal előbb, mielőtt az intézetet a piaristák újból elfoglalták volna, az állami gimnázium akkori igazgatója, a tanári karral együtt beköltözött és elfoglalta az épületet. Röviddel ezután a piarista rend tagjait kiutasították Jugoszláviából és ekkor a rendiül. is elfoglalták magánlakások céljára. Mindezekből a kérvény megállapítja, hogy az épület tulajdonosa nyilvánvalóan a katolikus egyház, amelyet a fennálló törvények értelmében az apostoli adminisztratura képvisel. A minisztérium a kérvényt leküldte a városi tanácsnak véleményezés végett és a városi tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy az épület a város tulajdona. Kifejtette, hogy ilyen alapitványa csak a városnak lehet, mert a költségeket a város közönsége adta öszsze, az apostoli adminisztratura pedig bérleti viszonyban van a várossal. Különben is az ilyen birtokbahelyezési, tulajdonjogmegállapitási kérvényt nem lehet közigazgatási utón elintézni, hanem ez csak rendes bírói utón lehetséges. A városnak joga van fel is mondani a bérletet — igy hangzott a városi tanács véleménye. Szombaton délelőtt foglalkozott a városi tanács a most leérkezett miniszteri leirattal és elhatározta, hogy fel fogja mondani az apostoli admlnisztraturának a helyiségek bérletét. Rodics Rafael érsek, apostoli adminisztrátor szombaton érkezett • meg a ehlkágói eucharisztikus kongresszusról és csak ezután lesz alkalma dönteni a szükségesnek mutatkozó lépések felől. A Bdcsmegyel Napló munkatársának értesülése szerint az apostoli adminisztraturán az a terv alakult ki, hogy a felmondást nem veszik tudomásul, hanem az ügyet peres utra terelik, hogy a bíróság döntse el, kinek a tulajdona ar épület Tisza igazi gyilkosainak nyomában jelentkezett az a járőrparancsnok, aki a gyilkosokat elfogta Mindenben megerősíti a Mária Terézia-laktanya ügyeleti tisztjének vallomása — A budapesti ügyészség még nem adott utasítást újabb nyomozásra Budapestről jelentik: Néhány nappal ezelőtt jelentkezett a Tisza-gyilkosság elitéit vádlottainak védőjénél egy Schmidt nevű mérnök, aki a Tisza-gyilkosság napján laktanyaügyeleti tiszt volt a Mária Terézia laktanyában és akinél jelentkezett az a járőr, amely a Tisza-gyilkosokat elfogta. Ennek a vallomásnak most érdekes fejleményei vannak. Az Esti Kurír cirnü lap szombaton levelet kapott annak a járőrnek a vezetőjétől, aki a Tisza-gyilkosokat letartóztatta és aki névtelenül ugyan, de olyan megdöbbentően érdekes adathalmazt és niabb részleteket tár fel, amelyek logikus kapcsolatukkal minden eddigi uj megállapítást megerősítenek és a tévedést vagy rosszhiszeműséget szinte kizárttá teszik. A levélíró elmondja, hogy miképp értesültek arról, hogy a Roheimvillában valami történt és a Tisza-gyilkosok elfogatását és a laktanyába való beszállítását ugyanúgy mondja el, mint a hogy Schmidt főmérnök. A továbbiakban a járőrparancsnok volt tizedes a következőket Írja levelében. — A Mária Terézia laktanyában siralmas állapotok voltak. Itt tudtuk meg, hogy kitört a forradalom és hogy a legénység az Astória-szálló elé vonult. A három letartóztatott embert átadtam a laktanyaügyeleti tisztnek, aki őket egy üres raktárhe lyiségbe zárta. Három-négy nap múlva átkisértük a gyilkosokat a városparancsnokságra, ahol emlékezetem szerint Döme százados vette át őket. Rövid kihallgatás után azt a párán csőt kaptam, hogy szolgálati jeggyel vigyem át a három embert a főkapl tányságra. Ennek megfelelően jelentkeztem a főkapitányság központi ügyeletén, ahol a három embert átadtam és errői hivatalos elismervényt kaptam. Ezt a hivatalos elismervényt átadtam a laktanyaügyeleti tisztnek, aki azt valószínűleg az ezredhez terjesztette be. — Engem két hét múlva az első vadászezredhez vezényeltek a Nádasy-laktanyába. Itt a nyomozó osztályhoz kerültem, ahol nagy meglepetésemre szembetalálkoztam az egyik bakával, kit a Roheim-villában elfogtam. Nekem rohant, szitkozódott és ha a többiek le nem fogják, talán végez is velem. Ez az egyik gyilkos itt mint bizalmi férfi működött és nagy szerepet játszott. A járőrvezető egy alkalommal ebben az ügyben piár levelet intézett Gärtner Marcell védőjéhez. Földvári Béla dr.-hoz és ebben a levélben pontos személyleirást adott az egyik Tisza-gyilkosról. Elmondta, hogy a gyilkosok közül az egyik szakaszvezetői vagy őrmesteri rangban volt, magas, sasorru fiatalember, sok aranyfoggal. Előadja a levélben azt is, hogy a laktanyaügyeleti tiszt kihallgatta a tetteseket, akik közül az egyik elmondotta, hogy az egyik budapesti iskolában működő forradalmi alakulatnál ismerkedett meg társaival. Néhány napig voltak az iskolában, amikor egy ur jött hozzá, aki szóbahozta, hogy Tisza István grófot meg kellene gyilkolni, mert rövidesen úgyis kitör a forradalom és nem lesz semmi bajuk. Erre a biztatásra négyen elhatározták, hogy végeznek Tiszával. A Tisza-gyilkosság bonyolult ügyével kapcsolatban Polártyi Aladár dr. főügyészhelyettes szombaton fogadta Gärtner Marcell védőjét, dr. Földvári Béla ügyvédet, akivel hoszszasan tanácskozott. A megbeszélés után Polányi főügyészhelyettes egy újságíró kérdésére a következőképp nyilatkozott: — A Tisza-gyilkosság ügyében Földvári Béla dr. és Endrei Dezső dr. ügyvédek felkerestek, de adataikat nem terjesztették elő olyan formában, amelynek alapján az eljárás megindítható lenne. Ennek folytán ebben az ügyben semmiféle újabb intézkedés nem történt. Újabb véres zavargások Mexikóban Képviselők revolveres uccai harca — Két képviselő mechaH és sokan megsebesültek — Calles elnök megtagadta a püspöki kar kérésének teljesítését Newyorkból jelentik: Calles elnök válaszolt a katholikus püspöki kar levelére, amelyben kérték, hogy helyezzék hatályon kivül a vallásügyi kormányrendeleteket, amig a mexikói kongresszus nem dönt ebben az ügyben. Calles váraszóban kijelenti, hogy nem vonhatja vissza az egyházi rendeleteket, mert nem áll módjában az alkotmányt megváltoztatni. Politikai meggyőződése értelmében különben sem tehet a kongresszusnak olyan javaslatot, hogy a rendeleteket vonja vissza, vagy módosítsa. Azokat a szabadságjogokat egyébként — írja Calles elnök — amelyeket a püspöki kar követel, az alkotmány úgyis biztosítja. Calles levele uiabb véres zavargás sokra adott okot Mexikó-Cityben. A kongresszus pénteki ülésén viharos jelenetek játszódtak le, majd az ülés után az egyházellenes és a hivő képviselők az uccán összeverekedtek. Előkerültek a revolverek és valóságos harc fejlődött a képviselők közt, amelynek folyamán Garda ezredes képviselő és még két képviselő elesett és igen sokan megsebesültek. A revolvergolyók megöltek egy rikkancsot. San Jüanban a katholikus lakosság meglincselte a polgármestert. A katollknsok bojkottja is súlyos következményekkel jár, mert az jól van megszervezve. A délamerikai diplomaták közbelépését a mexikói külügyi hivatal visszautasította, .
