Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-02 / 210. szám

4 OLDAL » ARA I* 1/, DINAR PoStarlna plaéenal BACSMEGYEI NAPLÓ XXVI". évfolyam Szubotjca, 1926 HÉTFŐ auoíjsztus 2. Megjelenik minden reggel, ünnep ntán és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 dia. 210. szán _______— .......i Szerkesztőségi Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota Kiadóhivatal: Snbotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota A mexikói vallási zavargásoknak hat halottja és harmincnyolc sebesült]e van A köztársasági elnök ellen hír szerint merénylet készült A mexikói kultúrharcról ellent­mondó és zavaros jelentések ér­keznek. amelyekből azonban meg­állapítható, hogy a kultúrharc egy­re véresebbé fajul és az ország gazdasági életére is egyre kelle­metlenebb kihatással van. Mint Londonból jelentik, a me­xikói zavargások során hat ember meghalt, harmincnyolc megsebesült és több mint szűz em­bert letartóztattak. A közönség megrohanja a banko­kat. hogy betéteit kivegye. Párisi jelentés szerint a Calles mexikói el­nök elleni állítólagos merénylet előkészítése miatt két asszonyt és két lérlit letartóztattak, akik a val­lásszabadságot védő egyesület tagjai. Washingtonból jelentik, hogy Leal mexikói ügyvivő hivatalos nyilatkozatban kijelentette, hogy a mexikói katholikus egyházat nem lehet Összehasonlítani az Egyesült- Államok egyházaival, mert a viszo­nyok teljesen eltérők. Az egyház háromszáz évig uralko­dott Mexikóban anélkül, hogy az országot más államokhoz hasonló kulturíokra emelte volna. A kormány intézkedéseinek az a célja, hogy rábírja a papságot, hogy tevékneységét kizárólag egyházi térre szorítsa. A templomokat még most is tö­megesen látogatja a nép és a tem­plomőrző tisztviselőket kövekké] megdobálták. A munkásszervezetek nagy ellentüntetést készítettek elő. Kaáics István élessn támaíta a macedón kommt Uzunovics m'nlsxtef.eimTs Blédbe n'p.iolt Beogradból jelentik: Beogradban va­sárnap semmi különösebb politikai ese­mény nem történt. A radikális és a de­mokrata párt a községi választások elő­készítésével van elfoglalva. Vasárnap is több gyűlés volt, a város különböző ke­rületeiben. A radikális párt vasárnap délelőtt az Imperiál-szállóban, délután pedig a Bristolban tartott népgyülést, amelye­ken Maksz'movics belügyminiszter, Ka­ra jov movies polgármesterjelölt és Szta­­noj vies Milorád alpolgármester-jelölt mondottak beszédet. Uzanovics miniszterelnök vasárnap de előtt és délután megjelent a minisz­teré! lökségen. ahol a kormány több tpgjrval folytatott tanácskozásokat. f a ács külügyminiszter vasárnap este utazott, ahol kihallgatáséin jc- I meg a királynál. Radies beszéde / Varasdintól tizenöt kilométerre ! • ■ Vírtica községben Radios István ! help 1 tikai beszédet mondott, a I . 1 éles támadást intézett a mace- i mité ellen. A gyűlésen résztvett / •:,,us kereskedelemügyi és Sibenik E rmreíormügyi miniszter is. Sibenik l e zédc közben óriási záporesö kelet­­le: ért. amely a gyűlés további megtar­tás: t lehetetlenné tette. Madics beszédében dicsérte a horvát parasztokat, azután a szlovének erényeit méltatta és kijelentette, hogy a szlové­nok a Icgkulturáltabh horvátok. Az ola­szokról azt mondotta, hogy szeretnék megkapni Dalmáciát, de nem kapják meg A szerb urak szerinte romlott urak, akikről csak a szarv hiányzik. Szeretnék, ha az egész ország Szerbia lenne, de ha nem lehet, legyen Jugoszlá­via. Radics megállapításai egyre-más­­ra derültséget idéztek elő hallgatósá­gában. Ezúttal is megemlékezett Radics az egyes miniszterekről és a radikálisok­ról. Dicsérte Perics Ninko pénzügymi­nisztert, aki paraszt szülők gyermeke, mic elődje, Sztojadinovics a bankárok barátja volt és pénzügyminisztersége idején is fenntartotta bankigazgatói ál­lását. Sztojadinovics úgy keverte a milliárdjainkat, mint a cigányok u kár­tyát, de Perics óta ez már nincs többé. A megegyezést és a horvát parasztpárt kormánybalépésót három érdek indokol­ja: a horvátok megvédése, a paraszt­ság jogainak tiszteletbentartása es az adócgységcsités. Radics ezután a bolgár kérdésről be­szélt. — A szerbek azt mondj ák — mon­dotta Radics — mi kívánjuk, hogy a bolgárok Beogradba jöjjenek és persze nemcsak horvátok, hanem bolgárok is lennének miniszterek, úgy hogy a hor­vátok és bolgárok többségben lennének a kormányban. Szerintük a hadsereg is a kezünkbe kerülne és akkor megennénk az egész országot. Mi azonban nem va­gyunk sem farkasok, sem rókák. Kü­lönben sem volt ez soha tervem. A szerbek először is közelebb állnak a horvátokhoz mint a bolgárok, akiknek a nyelvük is más. Radics ezután a papok ellen beszélt. Kijelentette, amíg a pap az evangéliu­mot tolmácsolja és a keresztény tudo­mányokról beszél, hallgatni kell rá, de ha politikáról beszél, akkor nem. A községháza ablakából egy lelkész közbekiált, mire Kovacsevics Karió vá­laszol : — Mit izgul tisztelendő ur? Maradjon bekében. (Derültség). Radics folytatta beszédét: A papoknak nincs többé oly nagy földbirtokuk, mint volt és nem is lesz többé. A lelkész ismét közbekiáftott: Maguk árulók! Elvették a nép vagyonát! Kovácse\*ics: Úgy látszik találva ér­zi magát tisztelendő ur! Radics: A szerbek testvérei a horvá­­toknak, vallás szerint is, mert vallásuk ugyanegy, csak az egyház kettő. Arról szó sem lehet azonban, hogy vallást változtassunk, mert a katolikusoknál nagyobb rend van mint a pravoszlávok­nál. Azután ismét áttért a bolgár kérdésre. — A bolgárokkal — mondotta —- ne­hezebb lesz az egyesülés, mert más a nyelvük. Megnehezíti a közeledést a macedón komiték is. Egy titkos bizott­ság működik most Bulgáriában, amely kezében tartja az egész uralmat. Ez a bizottság Szerbiába küld embereket gyilkolni. A napokban is egy ilyen ban­da tört be az országba és ugyanez tör­ténik állandóan a román határon is. A komiték megett egy nagy állam áll, amely Jugoszláviát Romániával össze akarja veszíteni. Gondolhatjátok me­lyik ez az állam. Ez itt van a szom­szédban. A béke csak akkor fog bekö­vetkezni, ha a bolgárok látják, hogy a horvátok és a szerbek egységesek. Amig az. együttműködés meg van köztük, ad­dig senki sem tehet az ország ellen sem­mit. Ezt Olaszországnak is megüzentem már. A bolgár testvéreinkkel pedig mine előbb ki kell békülni. Radics beszéde után Kovacsevicl Karlo, dr. Krajacs kereskedelemügyi miniszter és Szibenik képviselő beszéli tek, majd ismét Radics emelkedett szói lásra. Ezúttal a hadseregről beszélt! Kijelentette, hogy a katonai szolgálat! időt tizennyolc hónapról tizenkét hónap­ra le kell szállítani és a katonaságot fel kell használni az utak és a hidek építés sénél. — A fogházakat is ki kell üríteni — mondotta — a felségsértési bünperekel be keli szüntetni, hogy egyszer máf teljesen szabadok legyünk. Javasolni fogom a királynak, hogy az összes pénz­­büntetést töröljék el. A gyűlés ezután a résztvevők nagy helyeslése mellett véget ért. lett ■Ml ái kölcsönt keres Franciaország ?o ne: é szerint Franciaors á pénzügyi szanálása csak a külföld segíti égével sikerül Párisbó! jelentik: A Quotidien jelen­tése szerint Poincaré miniszterelnök, a Wandervelde belga külügyminiszterrel folytatott tanácskozásai során megál­lapította, hogy Franciaország pénzügyi szanálása a Idill öld segítsége nélkül nem vi­hető keresztül. Poincaré azzal a tervvel foglalkozik, hogy a kormány tagjaival folytatandó tanácskozásai után, Angiidban vagy Hollandiában igyek­szik kölcsönt szerezni a szanálás céllaira. Természetesen ezt a kölcsön-akcióf meg kell előznie annak a Catllaux volt pénzügyminiszter és Churchill angol pénzügyminiszter között, a hadiadóssá­­gök rendezése tárgyában kötött szerző­dés ratifikálásának. A jugoszláviai kommunisták Becsben titkos kongresszuson határoztak a községi választási agitációról A beogradi rendőrség politikai osztályfőnöke ismerteti a kommunista letartóztatások előzményeit Beogradból jelentik : Dr. Nováko­­vics Koszta volt kommunista képvi­selő és Bojovlcs Petar, a Trudbenik közvetitőiroda igazgatójának letartóz­tatásával kapcsolatban a beogradi rendőrség politikai osztályának főnöke, Atyimovics Vojiszláv ismertette a saj­tóval a kommunista szervezkedésre vonatkozó nyomozás eredményeit. A nyomozás megállapította, hogy a jugoszláv kommunista-párt két hó­nappal ezelőtt Bécsben titkos kon­gresszust tartott, amelyen az egész ŠHS. királyságból húsz kommunista delegátus vett részt. A kongresszus egyik főfeladata volt a párt két ellen­tétes frakciójának összebékitése. A de­legátusok elutazásuk előtt felhatalma­zásokat kaptak híveiktől követendő magatartásukra vonatkozólag és a két frakció két külön határozati javasla­tot küldött fel. Hosszas és kimeritő vita után a konresszus egy kompromisszumos ha­tározatot fogadott el, amelynek alap­ján a két frakció egyesült. A rendőr­ségnek tudomása van arról, hogy a határozat programpontjai felforgató célzatuak és az államvédelmi törvénybe ütköznek. A program megszabja a kommunista-párt működésének irányát, a szakszervezeti, ipari és agrárpoliti­kát és a községi választásokon kifej­tendő akciót. A határozatot azonnal megküldték Bécsből Beogradba és átadták az itteni megbízottaknak, hogy eszerint járjanak el. Novákovlcs Kosz­­tát Jelölte ki a kongresszus, mint otyan személyt, aki a legalkalmasabb a program végrehajtására és neki is átadtak ilyen határozatot. A rendőrség politikai osztályának főnöke kijelentette még, hogy Nová­­kovics Koszta a biztonság kedvéért Bojovlcs Petárnak adott át minden olyan iratot, ami őt kompromittálhatta és Bojovics részint irodájában, részint lakásán rejtette el az aktákat. A ház­kutatás alkalmával a rendőrség meg­találta az iratokat. Bojovics a rend­őrségen beismerte, hoqy Novákovics bízta rá az iratokat. Erre detektívet küldtek Novákovics Kosztéért azzal, hogy a rendőrségnek fontos közölni­valója van számára, A volt képviselő meg is jelent a politikai osztály fő­nökénél, aki kihallgatta. Novákovics nem tagadta, hogy az iratokat ő adta át őrzés végett Bojovicsnak, aki az­után elrejtette. A két letartóztatottat átadják a bí­róságnak és az államvédelmi törvén/ alapján fognak vádat emelni ellenük, mert a rendőrségnek az a meggyő» ződése, hogy a talált iratok olyan kommunista propaganda célját szol­gálták, amely az államvédelmi tör­vény szerint büntetendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom