Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-17 / 225. szám

4. oldal 1926 augusztus 17. fAcsmegyei NAP! * Meggyilkoltak és kiraboltak egy split! tisztviselőnőt Egy szerelmes párt gyanúsítanak a rablőgyiikossággal Splitből jelentik: Borzalmas rab­lógyilkosságot fedeztek föl vasárnap délelőtt Splitben. A rablógyilkosság áldozata Cseh Gertrud, az Adria Gőzhajózási Társaság ötvenegyéves tisztviselőnője.. A bűntényt a válla­lat egyik alkalmazottja fedezte föl vasárnap a reggeli órákban. A vállalat főnökének feltűnt, hogy Csehné, aki sohasem szokott elma­radni, már második napja nem jött be az irodába. A főnök kiküldte a vállalat egyik alkalmazottját Cseh­né Marcelinova-uccai lakására. A fiatalember kopogtatott az ajtón, de senki sem jelentkezett. Rosszat sejt­ve, érdeklődni kezdett a szomszé­doknál, akiktől azt a felvilágosítást kapta, hogy az öregasszonyt már két napja nem látták. Értesítették a rendőrséget, ahonnan bizottság ment ki a lakásba és feltörette az ajtót. Borzalmas látvány tárult a belépő rendőrök szeme elé. Az ágyon ösz­­szetépett ruhában, széthasított ko­ponyával, a í elismerhet ellenségig összezúzott arccal holtan feküdt Cseh Gertrud. Körös-körül a fal és az ágynemű tele volt megfeketedett yércsomókkal és szertefröccsent agyvelővel, az ágy mellett pedig egy hatalmas véres fejsze feküdt. A rendőrorvos szerint az asszonyt pénteken ölték meg. A bizottság jnegiPlapitotta, hogy Csehnének mintegy kétezer dinár készpénze volt, amit a gyilkosok elraboltak. A rendrőség széleskörű nyomo­­mást indított. A gyanú azonnal Konstantinovics Riszta huszonegy­­éves kereskedelmi utazóra: irányult. Csehné ugyánis szobákat szokott, ki­adni albérletbe és a rendőrség meg­­állapitotta,.. bogi ta: • KonsfcaAtmowcs menyasszonyával együtt a múlt hét keddjén a Szalome szállodából Csehnéhez költözött. A szerelmes pár egy napig lakott Cselménél és Konstantinovics csütörtökön bejelen­tette ismerőseinek, hogy az esti gyorsvonattal elutaznak Splitből. Látták is őket felszállni a vonatra. Konstantinovics és menyasszonya Az angyalok kövei Irta: Palasovsz'.y Béla Aniánus lovrg a várurnő, a szépsé­ges Apollónia előtt térdelt és forró sza­vakkal suttogott szerelméről. Apollónia ura messzi járt, lenn, délvidéken, űzte a király hadaival a martalócokat, akik éhes farkasok módjára törtek be a tél jöttével az országba, hogy eleséget ra­boljanak otthonmaradt asszonyuknak és porontyaiknak. Aniánus északról jött vágyó epedésé­­vel az ismeretlennek és ismeretlen asz­­szonyok szerelmének. .Valahol Lengyel­­országban öreg várkastélya állott, ám ősszel mindig lejött a zálogba kapott Szepességbe és mindig vitt onnan ma­gával valakit, aki a tél végtelen egy­hangúságát .feledtette vele s aki tavasz­kor fájó bucsuzássa] vette útját vissza, elárvult fészke felé. Rendesen hadba indult nemesek asszonyaira vetette ki szerelmének aranyos hálóját a lovag s az asszonyok, hogy a gyilkos unalom­tól meneküljenek, előbb vagy utóbb csak odaadták szivüket Aniánusnak, aki azonkívül, hogy a szerelem ezer forté­lyát ismerte, mindenféle büvészméster­­ségekhez is értett és hatalmas lelemé­­hyességgel tudta becsapni a babonákban es földöntúli titokzatosságokban hivő asszonynépet. Am a büvésztudománya Apollóniánál csődöt mondott. — Bolond vagy, Aniánus lovag — mondta neki az asszony. -— Mit érek én azzal, ha minden szív elég, mely utánam epekedik és mit érek én vele, fia te kutyáyá változol és ugatásoddal azonban a legelső állomáson leszáll­tak a vonatról és titokban visszatér­tek Splitbe. Pénteken többen látták őket, amint sietve távoztak Csehné házából. Ettől az időtől fogva senki sem látta őket és vasárnap kiderült a bűntény. A spliti rendőrség táviratilag érte­sítette az összes környékbeli rendőr­elüzöd, akit én magamhoz édesgetni szeretnék. — Mit csináljak, mondd, hogy téged magahmoz láncoljalak? Hogy enyém le­gyél szivednek boldog szerelmével, aj­kadnak csókjával, szavadnak ezüst Csengetyüszavával s vérednek minden forró cseppjével? Mit csináljak éretted, Apollónia? Az asszony hamiskásan villantotta rá két mélytüzű szemét. — Mit csinálj érettem? Megmondom. Hozd le a csillagokat az égről. — Lehozom — fogadkozott erős lé­lekkel a lovag, akinek képzeletében, az asszonyon kívül, más elérhetetlenség nem mutatkozott a világmindenségben. Apollónia elmosolyodott, majd végig­­simitva kezét a lovag fején, igy sutto­gott sejtelmes hangon: — Ha pedig nem tudnád megtenni azt, keresd meg a földön másukat. Minden csillagnak van egy földi mása, melyek azért hullottak az ég csillagragyogásá­ból a földre, hogy mj felékesitve ma­gunkat velük, néktek tetsszünk. Látod amott a Saturnust, a türkiszben megta­lálod mását a földön. Amott a Jupitert —- a földön csillogó karneoiszemekben él. A Vénusz ametisztnek neveztetik ná­lunk, a Merkúr: mágneskő-szeme, a hold, mely ezüstfátylát takarja szét, a hegyikristály drágaköve s a nap, mely holnap ránkvirrad, a gyémánt fénykévé­jében ragyog... Angyalok kövei ezek. Humatielé a szikrázó gyémánt, Malche­­dielé a vörös rubin, Murillé a zöld sma­ragd, Asmodelé a barna topáz, Verchelé a kék zafír, Ambrielé a gránát. Barbielé a fehér achát, Zűri elé a sárga jácint, ségeket és pontos személyleirást adott a gyilkossággal gyanúsított szerelmes párról. Vasárnap éjjel a zagrebi rendőr­ség egy harmadrendű szállodában elfogta Konstantinovicsot, de meny­asszonyát sehol sem találják. Kon­stantinovicsot a zagrebi rendőrség átkisérte Splitbe. Barchielé a vörös jászpisz, Adnachielé az ametiszt, Humielé a berill és Gábri­ellé az ónix. — Ha meghozod nekem az angyailok köveit, csillagok földi mását — tiéd le­szek. Neked fogok vélük ragyogni. Fel­­ékesitem ruhámat velük, fülemben fog­nak csillogni, ragyogni, ujjamon és ka­romon. Minden hónapiban más drágakö­vet fogok hordani, hogy szerencsémet a te szerelmedben megőrizhessem. Ja­nuárban jácint fog csillogni gyűrűmben, februárban ametiszt Márciusban jász­­piszt hordok, áprilisban zafírt, mert ládd, a bolondok hónapjában kéknek kell látni a világot, mint ittas emberek szoktak hajnalban. Azután májusban achát ragyog majd rajtam, júniusban smaragd, ami olyan, mint a nyíló ter­mészet; júliusban aztán ónix, augusz­tusban karneol, szeptemberben krizolit, októberben berill, novemberben topáz, decemberben pedig rubin ... Appolónia fejébe nyomta süvegét és tuszkolta kifelé az ajtón. Aniánus lovag pedig zugó fejjel ment­ment céltalan nagy utján, hogy a drá­gaságokat elhozza szerelmének, kiért szive annyira vérezett. „ Hazatért Lengyelországba és szabad­­csapatot szervezve, rablókalandokra indult. Az elfoglalt varosakat aranyért és drágakövekért sarcolta. Mikor már garmadával álltak kincsei, fc Ipák költ a őket' és megindult nagy szállítmányával a szepességi városka felé, hol Appolónia lakott. Mikor odaérkezett, már tavasz volt. Virágillattal vollt terhes a levegő és nyíló erdők friss szagát hordta a vá­ták a menekülők nyomait a kukori­cásban, ezek a nyomok azonban a kukoricás után következő tarlón el­vesztek. A csendőrség mégis ebben az irányban folytatta tovább a nyo­mozást és váratlanul ismét felfedez­te a nyomokat. A tarlón túl elterülő porhanyós földben ugyanis a lábnyomok ismét előtűntek és a közeli Pé­ter király-csatorna felé vezettek, majd a csatorna vasúti hidján ismét eltűntek. A hídon túl, valamivel tá­volabb a csatornától ismét ráakadtak a nyomokra, a melyek bevezettek Szomborba, egészen a katolikus kis teme­tőig, amely a szivaci országút mentén fekszik. A katholikus temetőben a lábnyomokra nem lehetett még rá­bukkanni. Hétfőn délelőtt megjelent a rend­őrségen Kaljics Mladen szombori gazdálkodó, akinek a katholikus kis­­temétő mellett dinnyeföldje van. Kaljics elmondta a rendőrségen, hogy szombaton hajnalban kiment a dinnyeföldre, ahol a kunyhót feltör­ve találta és amikor benézett az aj­tórésen, látta, hogy benn két fegyveres férfi alszik. Az első percekben megrémült és át­futott szomszédjához, Csuvardics Antal gazdálkodóhoz, akivel azután visszatért a kunyhóhoz és felébresz­tette az alvókat. Azok fegyvert fogtak és célba vették őket. Csuvardics elszaladt, ő pedig térden állva könyörgött nekik, hogy ne bántsák. Hosszas könyörgésre nem is bántották, hanem ráparancsolva, hogy egy szót se szóljon senki­nek, elmentek. Kaljics azt is elmondta, hogy ennek a két férfinek a személy­­leírása megegyezik azokéval, a kik a Pihenő-csárdában meg­gyilkolták Jelasicsot. Kaljics vallomásából a rendőrség arra következtet, hogy a gyilkosok­nak a csőszkunyhóban volt a rejtek­helyük és miután a nyomok ismét a dinnyeföld felé vezettek, valószí­nűnek tartják, hogy még mindig Szomborban rejtőzködnek. rosba a szél. Elszorul szívvel lépett be a házba. Az asszonyt ágyastermében találta. Elébe borult és kitárta kincseit. — Nézd, elhoztam neked — suttogta. — Itt vannak mind az angyalok kövei. To-páz, rubin, achát, smaragd, karibun­­kulus, mit csak kívántál. És arany, sá­­padtragyogásu, miként az őszi napok színe. És gyémánt, türkiz, -ruibin, ame­tiszt: csillagok földi másai. Elhoztam mind, most add szerelmedet! Az asszony felkacagott. — Óh, te bolond! Hát megszerezted mégis őket... Hanem ez mégse elég. Hozd le az égi csillagokat is, amint ígérted. Aniánus szeme vérbeborult és rávetette magát Apollóniára. Alig birt az szaba­dulni. Mikor kimenekült a szobából, egy kamrába húzódott s magára zárta ajtaját. Hiába dörömbölt szegény Aniá­nus, nem nyitotta ki neki. Egy ideig dühöngve, torporzékolva rohant fel és alá, haját tépte és ruhá­ját szaggatta, majd, hogy ennek se volt semmi foganatja, összekapta drágakö­veit és elrohant.’ A hegynek vette az útját, honnan a tavasz izent balzsamos melegségével, mámoros illatával: Ment-ment, meg­megbotlott, majd felibukott, de újra fel­­tápászkodott és rohant tovább eszelősen az éjszakában. A hegytetőn megállít. Belem árkait kincseket őrző tarsolyába és teli kézzel szórta a világba féltve őrzött drága­köveit. Aztán a meredekről a mélységbe ve­tette magát Halálos repülőkatasztrófa Novisadon A lezuhanó gfép motorja hal Óra zúzott egy hadnagyot Noviszadról jelentik: A noviszadi repülőtéren hétfőn délelőtt újabb borzalmas, halálosvgü katasztrófa történt. Tíz óra tájban a lóverseny­tér közelében egy kis Brandenburg tipusu gép lezuhant és halálra zúzta a piló­táját. Popovics Zsika repülőhadnagy hétfőn a kora reggeli órákban szállt fel, hogy a szokásos gyakorlatokat elvégezze. Repülés közben a gép motorja defektust kapott, mire Po­povics siklórepüiéssel igyekezett le­­szállni. Már csaknem sikerült a föld­re jutnia, mikor a gép egyik szára beleakadt egy telefonpóznába. A gép teljesen megfordult és a főidre zuhant, maga alá temetve a szerencsét­len fiatal pilótát. A repülőtérről látva a katasztró­fát, autón siettek a fiatal tiszt segít­ségére. Popovicsot azonban már nem lehetett megmenteni, mert ép­pen a motor zuhant reá és teljesen összezúzta mellkasát. Holtan húzták ki a gép alól, a mely teljesen összetört. Popovics Zsika hadnagy tragédiá­ja Noviszadon nagy részvétet kel­tett, mert a rokonszenves fiatal had­nagyot sokan ismerték és szerették. A repülés legújabb halottját kedden délután katonai pompával helyezik örök nyugalomra. Szomborba menekült a simmy-cipos A katholikus temetőig követte a csendőrség a nyomokat Felfegyverzik a tanyamenti lakosságot Szomborból jelentik: A Sztapári­­utmenti Pihenő-csárdában történt gyilkosság egész Szombor lakossá­gát óriási izgalomban tartja. Külö­nösen nagy a rémület a tanya-vidéki lakosság körében, amely hétfőn dél­előtt küldöttséget is menesztett dr. Jopiics György polgármesterhez, akitől fegyvereket kértek a tanyaiak számára. A küldöttség előadta, hogy a szombori tanya-vidéken az utóbbi időben csaknem naponként megis­métlődnek a kisebb-nagyobb bűn­esetek és a tolvajok, betörők, gyil­kosok ellen a lakosság nem tud vé­dekezni, mert nincs sem fegyver­­tartási engedélye, sem fegyvere. Tomics dr. polgármester méltányol­va a küldöttség kérését, nyomban intézkedett, hogy az igénylők között fegyvereket osszanak szét a városi raktárból. Már a hétfői nap folyamán harminc fegyvert adtak ki a ta­nyaiaknak, akiket a fegyverrel való bánásmódra Pujtics Petár csendőr­százados oktatott ki. Ugyancsak a polgármester intervenciójára a csendőrség megkettőzte a tanya­vidéki csendőr-őrszemeket és állan­dóan járőrök cirkálnak a környéken. A rendőrség és a csendőrség hét­főn is egész napon át folytatta a nyomozást a vakmerő rablógyilko­sok kézrekeritésére. Mint a Bács­­megyei Napló már jelentette, a csendőrök még vasárnap megtalál­

Next

/
Oldalképek
Tartalom