Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-13 / 221. szám
4. olđa' 1P26 augusztus 13, Berlini album "S Fodor László ötletes és szellemes * vigjátéka, a »Dr. Szabó Juci«, amit most mutatnak be Szuboticán Reiter Ilonka és műkedvelő-társai, Berlinben csúnyán megbukott. Ez a kedves darab, ami Budapesten az utóbbi esztendők legnagyobb sikere volt, nem kellett a berlini közönségnek, hamarosan le is került a műsorról. Nehéz lenne megmagyarázni, hogy miért nem ütött be. A címszerepet Leopoldine Konstantin játszotta, aki van Berlinben olyan népszerű, mint Pesten Titkos Ilona és játszani is tud legalább úgy. A fordításon sem mult a dolog, a legszellemesebb bécsi kritikus, a hires Alfred Polgar ültette át németre a darabot, ugyanaz, aki annakidején »Az ördög«-öt. A fordítás nem ártott a darabnak, inkább használt. A rendezés híven ragaszkodott a pestihez, elhozatták Budapestről ifjabb Vajda Lászlót, aki egyszerűen lekopirozta papája rendezését a Magyar Színházból. És mindez nem használt... Az, hogy a darab megbukott, megmagyarázhatatlan ugyan, de semmi különös sincs benne: a berlini közönség szeszélyes és megbuktatott, ok nélkül, már más darabot is. Különös csak a berlini kritika magatartása volt. Az ilyen könnyűsúlyú, szórakoztatásra szánt, .félirodalmi darabokat a mélyjáratu berlini kritikusok' könyörtelenül agyon szokták vágni, még akkor is, ha sikerük van. Ezúttal azonban Fodor darabja, a »Dr. Schmidt« — Berlinben ez volt Szabó Juci neve — csupa jóindulatú bírálatot kapott. A magyarázata ennek nagyon ked: vés. Él Berlinben egy rendkívül népszerű magyar karrikatura-rajzoló, akit Fodor Lászlónak hívnak, véletlenül ugyanúgy, mint a darab szemzőjét. (Egyébként édestestvére Nagy Imrének, a budapesti »Az Ojsdg« szerkesztőjének.) A berlini kritikusok éppúgy nem tudták elképzelni, hogy két Fodor László létezhessen, mint azt, hogy két Bemard Shaw szaladgáljon Angliában. Biztosra vették, hogy a vidám karrikaturista vett ez egyszer irótollat a kezébe és a sok mulatságos rajzért megbocsátották neki azt, hogy a vígjátékot kevésbé mulatságosnak találták. Stephan Grossmann, a legtekintélyesebb és legszigorúbb kritikusok egyike, eiyébként dupla laptulajdonos, azt irta hetilapjába, a »Tagebuoh«-ba — amelynek a rajzoló Fodor régebben rendes munkatársa volt — a darabról, hogy »nem mondhat róla semmit, tekintve azt a közeli nexust és régi barátságot, amely a szerző és közte fennáll.« A bécsi kritikusok atyámestere, Alfred Kerr pedig szokott rapszódikus és impresszionista modorában így fejezte be kilenc fejezetből álló kritikáját, miután hét kapitelben óvatosan kerülgette azt a kérdést, hogy a darab rossz-e, vagy jó-e: VIII. »Tegnap sétáltam az Unter den Linden-en. Láttam egy fiatal rajzolót. Találkoztunk és köszöntünk. ’ IX. Fodor, Fodor...!« O Egészen meglepő kicsiségekből esz■ mélek néha rá, hogy mekkora nagy falu ez a Berlin. A vendéglősöm, volt magyar huszártiszt, uj helyiséget nyit néhány nap múlva a legelőkelőbb negyedben, a Friedrichstrassén. Arról beszélgetünk, hogy milyen nagy fába vágta fejszéjét és azt mondom: — Tulajdonképpen egy vendéglős, ha uj lokált nyit, nem tudja meg rögtön, hogy beütött-e az üzlet. Ugyebár? — Nem — feleli — az első két hét nem számit. Azt szoktuk mondani, hogy a második vasárnapot követő hétfő este a döntő. — Miért, akkor kezdenek jönni a vendégek? — csodálkozom. — Hogy tetszik ezt érteni? Megmagyarázom neki, hogy laikus fejemmel ugv képzeltem, hogy az első két héten kevés a vendég, aztán lassan buszoknak az emberek az uj helyiségbe és meginítal a íorgftkfe 'Nagyot neve:. — Éppen ellenkezőleg. Két hétig minden vendéglő zsúfolva van. A nehéz napok aztán jönnek, ha az első vendégek kimaradnak. — És ezeket a vendégeket nem lehet megtartani, ha jó a koszt? Megint nevet:, — Dehogy, kérem. Ezek kilencven percentben vendéglőnk. Jönnek megnézni az uj »Fress.... ik«-ot, hátha lehet tanulni valamit. Mondhatom, hogy : ők a legjobb vendégek, minden különlegességet, minden bort végigpróbálnak. Két hétig minden étterem ragyogóan megy, felvirágoztatja a kiváncsi konkurencia. Mielőtt elmegy az asztalomtól, még hozzáteszi: — Mi is járunk, kérem, egész évben kóstolni' az uj vendéglőkbe. Vagy én, vagy a feleségem. Minden héten kétszerháromszor... ■ d. t. Kiszökött egy harem évre ítélt rab a szuboiicai ugyészs g fogházából Kisétál, a fo "házőr mögött az uccéra — A szökevényt rövid hajsza• után elfogták A szuboticai ügyészség iogházából csütörtök délután . kiszökött egy rab, de az idejében alarmirozott járókelők segítségével nyomban sikerült elfogni még mielőtt eltűnhetett volna. Csütörtökön délután négy óra ‘tájban az egyik rab, aki a fogház kefegyártómühelyében dolgozott, lement a fogházudvarba. Amikor visszajövet a főbejárathoz ért, észrevette, hogy az őr nincs a kapuban, hanem az épület uccai frontján sétál. Ezt az alkalmat felhasználta a szökésre. Megvárta, amig a sétáló őr eltávozott a kaputól, majd óvatosan kisurrant az uccára és futásnak eredt a szomszédos park felé. Az őr épp akkor fordult vissza és még látta, hogy a szökevény átugrott a park kerítésén, a bokrok közé. Utána futott a fogházépület sarkáig és riasztó lövéseket adott le, majd visszarohant a fogházba, ahol a’.armirozta az őrséget. A lövésekre figyelmesek lettek a járókelők, akik csoportokba verődve szaladtak a törvényszéki épület felé, megtudni, hegy mi történt. Ezalatt a menekülőn kiugrott a parkból és az Antunovicseva-uccán keresztülrohanva, a törvényszéki épülettel szembe levő Kostina-uccába futott. Az Alelisze.n&'ova- j uccán szolgálatot teljes tő rendjeik a j lövések hallatára már sejtették, hogy mi történhetett és amig az egyik a Lloyd felől futott be a Kostina-uccába, a másiJz a Todorovics-trafiknál zárta el az uccút. A rabot futásában akadályozta köténye, amelyet, egy pillanatra megállva a Lloyd sarkán, leoidott és kezében lobogtatva, rohant tovább. Ekkor már többszáz főre becsülhető tömeg volt a nyomában. Az emberek kiáltoztak az uccán szembe jövők felé, hogy fogják el a menekülőt, akinek azonban sikerült lejutni egészen a Qerber-féle sörraktárig. A vállalat egyik munkása szintén kifutott az uccára és lapáttal a kezében feltartóztatta a menekülőt. A rab, öklével a munkás gyomrába ütött és tovább akart szaladni, de az elkapta és nem engedte el. Pár pillanatig tartó dulakodás után odaértek a rendőrök, valamint a fogházőrök,. akik azután a szökevényt visszaszállították a fogházba. A magyar belügyminiszter Kolozsvár váro vendége A beteg Rctkovszky Ivánt meglátogatta a kolozsvári városi főorvos Szeptember 14-én kezdődik a Zsivot-pör tárgyalása A városháza nagytermében folytatják le a tárgyalást A szuboticai államügyészség — mint már megírtuk — elkészítette a vádiratot báró Rukavina Oszkár és társai elleni rnonstre-bünpörben, a melyben a Zsivot kiházasit ‘ és a Szlávia temetkezési egye- yei kerülnek a biróság elé. Minthogy _ ebben a bünpörben tizennyolc vádlott, százhetven tanú és hét százöt sértett szerepel és ilyen tömeg el sem fér a törvényszék főtárgyalási termében -j- Pavlovics István _ törvényszéki elnök kérte Evetovics Mátyás helyettes polgármestertől, hogy a tárgyalás megtartására a tanács engedje át a városháza nagy tanácstermét. A tanács az engedélyt megadta és igy már bizonyos, hogy a port a városházán fogják megtartani. A főtárgyalást — ha a vádlottak nem adnak be kifogásokat a vádirat ellen -— szeptember hó tizennegye-' dilién, kedden reggel fogják megkezdeni. Az utasok réme Va úti tolvaj a biróság e ott A szuboticai törvényszéken csütörtökön tárgyalta Pavlovics István törvényszéki elnök büntető tanácsa a lopás bűntettével vádolt Szalma Ferenc szuboticai lakos bűnügyét. A közvádat Vasziljevics Ljuba dr. az ügyészség vezetője képviselte A vizsgálati fogságban levő vádlott elmondotta, hogy negyvenkét éves, gyári munkás, Zagrebban lopásért két évi börtönre volt Ítélve, amit ki is töltött, de »ártatlan« volt. Most azzal van vádolva, hogy 1925. év április 2-án, a szuboticai vasúti állomás harmadosztályú éttermében és az állomás előcsarnokában többeket meglopott. A lopásokon tetten érték és letartóztatták. Az elnök: Bűnösnek érzi magát? Kolozsvárról jelentik: Az erdélyi tartózkodása alatt váratlanul vakbélgyulladásban megbetegedett Rakovszky Iván magyar belügyminiszter állapota napról-napra javul. Az Erzsébet-szanatóriumban végrehajtott operáció kitünően sikerült és Rakovszkyt, akit felesége ápol, már napok óta tömegesen keresik fel tisztelői és ismerősei. Szerdán Mihályi Tivadar kolozsvári polgármester megbízásából a városi tiszti főorvos kereste fel Rakovszkyt és közölte vele, hogy Kolozsvár városa a maga vendégének tekinti a magyar belügyminisztert és felépülése után szalonkocsit bocsát rendelkezésére hazautazásához. A vádlott: Igen, bűnösnek érzem magam, de csak annyiban, hogy vettem tárgyakat, amikről nem tudtam, hogy »lopott eredetből« származnak. Ezután részletesen kihallgatta a biróság az egyes lopási esetekre vonatkozólag. A vád szerint Karamv Urostól, aki a harmadosztályú váróteremben aludt, ellopott százhetven dinárt. »Ez úgy történt kérem — mondta siránkozó hangon a vádlott — hogy az illető utast »elnéztem«. Azt hittem, hogy egy topolai ismerősöm. Láttam, hegy alszik és a bugyellárisa az asztalra esett. Fölvettem a pénztárcát és kivettem belőle tizenhét darab tiz dinárost. De ezt csak Szombor visszakap nyolcszá tizennyolc hold főidet Az agrárrevizió meg illa nem maguk mi Szomborból jelentik: Most folyik az agrárrevizió a szombori határban, több mint négyezer hold agrárreform célra igénybevett föld tekintetében. A revizióbizottság, amelyet a noviszadi agrárhivatal mérnökei alkotnak, két szempontból végzi a felülvizsgálatot: hogy az agrárreflektánsoknak megvolt-e az igényjogosultságuk a kiosztott földre és hogy a földet megmüvelik-e, vagy pedig bérbeadják. Már az eddig lefolytatott agrárrevizió is arra a feltűnő eredményre jutott, hogy a földosztásban részesültek csaknem nyolcvan százaléka egyáltalán nem műveli meg maga a földjét, hanem másoknak adják ki bérbe. A bizottság erről jelentést tesz a noviszadi agrárhivatalnak, a mely dönteni hivatott arról, hogy ezek az igénylők megtarthatják-e tovább is a földeket. Ilyenformán kilátás van arra, hogy Szombor .városa visszakapja »Holta, hogy az igénylők vélik a fJ.det az agrárreform célra elvett földjei nagyrészét. Az agrárreform-miniszter ugyanis Trifkovics Márkó házelnök, a szombori kerület nemzetgyűlési képviselőjének közbenjárására már korábban megígérte, hogy amennyiben kitűnik, hogy az agrárigénylők nem maguk művelik meg a kapott földet, Szombor számíthat arra, hogy a régi városi földekből ötszáztizennyolc hold szántóföldet és háromszáz hold legelőt visszanyer. A városi tanács már tervet is készített az igy' visszajutó földbirtok felhasználásáról és az a szándéka, hogy ötven holdat a Bácsmegyei Gazdasági Egyesület által alapítandó mezőgazdasági középiskola céljára ad át, a jenmaradó hétszdzhatvannyolc holdon pedig mintagazdaságot rendez be. A mintagazdaság jövedelmét részben a pótadó csökkentése céliára, másrészt az uccák kövezetének rendbehozására fordítaná a város. tréfából tettem.« A második vád az volt, hogy egy Vihó Jusztin nevű bécsi utazó táskáját ellopta, miközben az illető a pénztárnál jegyet váltott. A harmadik vádpont szerint egy Walter Mária nevű nőtől — aki a harmadik osztályú váróteremben várta a vonatot — ellopott két útitáskát. A vádlott ezekre a vádakra nézve azt mondta, hogy a »bőröndtyükről« nem tud semmit. Annyi igaz, hogy valaki ellopta az asszony ritiküljét, amiben egy óra, lánc és háromszáz dinár volt és ő a vasúti parkban megverte a tolvajtól a holmikat. Az elnök ismertette a vádlottnak a csendőrök előtt tett beismerő vallomását, majd felolvasta a tanuk vallomását, Walter Mária tanú felismerte a vádlottban azt az embert, aki a táskáját ellopta. A bizonyítási eljárás végeztével a biróság bűnösnek mondotta ki a vádlottat lopás vétségében és elitélte hat havi fegyházra, »miből négy hónapot kitöl- Jöttnek vett. Az ítélet jogerős.
