Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-10 / 218. szám

1926 augusztus 10. ACSMEGYEf MAPLÖ 3. oldal Kisebbségi Élet sea Az erdélyi kisebbségi iskolák nyilvá­nossági jogának ügyében a közoktatás­ügyi miniszter rendelettel szabályozta a jövő tanévre a kisebbségi iskolák kér­dését. A rendelet indokolása rámutat arra, hogy a magánoktatásról szóló törvény a múlt tanévben megkésve lé­pett életbe és az iskoláknak nagyrésze a nyilvánossági jog elnyerése végett szükséges okmányokat későn terjesztet­ték be és igy szükségessé vált a jövő tanáré a kérdésnek rendeleti szabá­lyozása. A rendeletet a tanügyi vezér­­igazgatóságoknak megküldték és az a kö­vetkező: 1. Úgy a nyilvánossági joggal felruházott, mint az enélküli magánisko­lák ideiglenesen mindazokat a jogokat élvezik az 1926—1927. tanévben, ame­lyeket a magánoktatási törvény kihir­detésekor bírtak, hogy ezen idő alatt ki tudják egészíteni az iratokban mutat­kozó hiányokat és a vizsgálat kiegé­szíthető legyen azokkal a közlésekkel, melyekre a minisztériumnak szüksége van a végleges határozat meghozatala vé­gett 2. Azok a magániskolák, amelyek­re nézve az Állandó Közoktatásügyi Ta­nács a nyilvánossági jog megadása tár­gyában már kedvező véleményt adott, a jövő tanévben nyilvánossági jogot él­veznek. 3. Minden iskola a magánokta­tási törvénynek és rendeletnek megfe­lelő kategóriája szerint működhetik, , a mily kategóriához tartozott a törvény kihirdetésekor. A rendelet szerint a ki­sebbségi iskolák nyilvánossági jogának végleges rendezése csak a jövő tanév­ben várható. * Csehszlovákiában érthető megdöbbe­nést keltett a kormánynak az az intéz­kedése, amellyel igen sok magyar em­bert utasított ki a köztársaság területé­ről. A kiutasításokkal a lapok is élénken foglalkoztak, most pedig megszólalt Szent-Ivány József magyar képviselő is, aki a Prágai Magyar Hírlapban töb­bek közt a következőket mondja: »Az uj állampolgársági törvény életbelépte­tése előtti tömeges kiutasítások a cseh­szlovák kormányzat erkölcsére és men­talitására vezethetők vissza. Röviden úgy jellemezhetném ezt a mentalitást, hogy minden erkölcsös, ami a magyar­ság ellen van és a legfontosabb az a tö­rekvés, hogy kevesbítsék a magyarság számát, kulturális és gazdasági erejét. Ilyen viszonyok között kell nekünk a csehszlovákiai magyarság védelmére ál­­lanunk és mi — tudva és ismerve eze­ket a körülményeket — nem egyezségre léptünk junius hónap folyamán a cseh­szlovák kormánnyal, hanem a rendelke­zésünkre álló politikai eszközöket alkal­maztuk kényszerhelyzetek létrehozá­sára. S igy fogunk tenni a jövőben is. Mert az egyezségnek számtalan elő­feltétele van. Így elsősorban meg kell fordulnia teljesen annak az irányzat­nak, melyet előbb néhány szóval jelle­meztem, még pedig vagy a jobb belátás következtében, vagy kényszerítő körül­mények hatása alatt. Az általam inau­­gurált reálpolitikának az a legfontosabb feladata, hogy a magyarságot kiemelje a számot nem tevő nemzetiségi politikai alakulatok sorából. Ennek keresztülvi­tele szempontjából pedig két dolog -szükséges. Elsősorban nyilvánvalóvá kell tennünk azt, hogy mi nem tarto­zunk a felforgató elemek közé és jo­gaink kiküzdéséhez a komoly s nívós politikai eszközöket vesszük igénybe. Nagyon természetes, hogy a kiutasítá­sokban olyan provokációt látunk, amely részünkről a legkíméletlenebb eszközök használatát is jogossá teszi. A közeli jövőben pedig mindent megelőző felada­tunk ennek a kérdésnek gyökeres és végleges megoldása.« Erdély magyarságának kinos szenzá­ciója van. Az esetről a Brassói Lapok a következőket írja: »A legújabb és épenséggel nem érdektelen kisebbségi sérelem a Szilágymegyei Szalacs köz­ségben történt. Szalacs szinmagyar fa­lu, mintegy négyezer lakossal, akik fele­részben római katholikus, felerészben pedig református vallásuak. A község lakói mindig egyetértésben és nyuga­lomban éltek egymással. A két egyház békésen megfért egymás mellett, aminek ékes bizonyítéka, hogy néhány hónap­pal ezelőtt egyszerre rendeltek haran­gokat templomaik számára és elhatároz­ták, hogy a harangszentelési ünnepélyt is egyidőben fogják megtartani. Az ün­nepély napján Dorogi Pál plébános sze­mélyesen díszítette fel ezeket a primitív diadalkapukat zöld gályákkal és virá­gokkal, a legnagyobb kapura ezenkívül három zászlót is fel-aggatott: közepén egy nagyobb román zászlót, két oldalt pedig egy-egy piros-fehér-zöld lobogót, melyekbe előzetesen már bevarrták a Londonból jelentik: Az angol kor­mány felhatalmazta mexikói köve­tét, hogy figyelmeztesse a mexikói kor­mányt az 1888-ban megkötött angol-mexikói államszerződés­re, amelynek értelmében mind­két állam a másik állam polgá­rainak korlátlan vallásszabadsá­gát biztosítja. Az angliai katolikusok a londoni kor­mánynál lépéseket tettek annak ér­dekében, hogy a mexikói kormány­nyal szemben az angol kormány a Vatikánnal egységesen lépjen fel. Newyorki jelentés szerint a new­yorki külügyminiszter úgy nyilatko­zott, hogy az Anglia és Mexikó kö­zötti tárgyalások kedvező mederben folynak. . . ’ Calles elnök kijelentette, hogy a mexikói kormány a legközeleb­­/■’ ' vlekben birtonöa veszi az evangélikus templomokat is. Sheffield amerikai követ Washing­tonba utazott, hogy megtudja kor­mányának álláspontját. A követ nem Beogradból jelentik: Nagy pom­pával ment végbe hétfőn délelőtt Gyurisics Márkó temetése. Az el­hunyt igazságügyminiszter holttes­tét vasárnap éjszaka szállították haza Karlsbadból és a Saborna Crk­­va székesegyházban ravatalozták fel. A ravatalt déelőtt a vezető poli­tikusok nagyrésze felkereste és na­gyon sok koszorút helyeztek el az elhunyt államférfi hozzátartozói és barátai. Délelőtt kilenc órakor kezdődött a gyászszertartás a templomban, nagy tömeg jelenlétében. A ravatal körül a király képviselője, Trifuno­­vics Dusán hadügyminiszter, a kor­mány tagjai Uzunovics miniszterel­nök vezetésével, a diplomáciai kar, a hadsereg és a különböző társadal­mi egyesületek képviselői helyez­kedtek el. A gyászistentiszteletet a beogradi lelkészi kar celebrálta a Sztankovics-dalárda közreműködé­sével. Dimitrije patriarcha mondotta a gyászbeszédet, amelyben méltatta az elhunyt miniszter érdemeit az or­szág fejlődése körül. A kormány ne­vében Perics Ninkó dr. pénzügymi­niszter búcsúztatta el a halottat, ki­fejtve, hogy Gyurisics egész életé­ben a kötelességtudás és becsületes­ség mintaképe volt. A kormány tag­jai ezután vállukra emelték a kopor­sót és a templom elé vitték, ahol ágyutalpra helyezték. A templom előtt Paszarics Joszip dr., a parlament alelnöke a nemzet- I gyűlés nevében, Ivkovics Momcsilo * dr. a radikális párt főbizottsága ne-1 román címert, hogy igy is kifejezést ad­janak az állami szuverénitás iránti tisz­teletüknek. A magyar párthoz küldött levelében Dorogi jelezte is, hogy a zász­lókat éppen azért függesztette ki, mert olvasta Avarescu mniiszterelnök és Qoga belügyminiszter engedélyező nyilatko­zatát és igy abban a meggyőződésben élt, hogy a zászlókért senki sem von­hatja felelősségre. A járás főszolgabi­­rája a zászlókat azonnal elkobozhatta, az ünnepélyt betiltotta, Dorogi plébánost pedig csendőrkiséret mellett szállította be az ügyészség fogházába. A magyar párt pedig azonnal közbelépett az el­hurcolt plébános érdekében és igy re­mény van, hogy Dorogi Pál néhány nap múlva elhagyja a fogházat. ért egyet a washingtoni álláspont­tal és lehetséges, hogy lemond, ha az Egyesült-Államok kormánya nem hajlandó beavatkozni a mexikói kultúrharcba. Calles elnök fogadta az amerikai újságírókat és kijelentette nekik, hogy a mexikói kormány a teljes vallásszabadság alapján áll és egy vallás lelkészeit sem akarja meg­akadályozni funkciójuk teljesítésé­ben. csak megkívánja, hogy ép úgy teljesítsék a törvények rendelkezé­seit, mint a többi polgárok. Vala­mennyi felekezet papjai engedel­meskednek a törvény rendelkezései­nek, csak a katolikus klérus tagadta meg az engedelmességet az állam törvényeivel szemben. A Vatikán a klérus eljárását támogatja és igy a kormány elítéli a pápa magatartá­sát. Mit szólna az, Egyesült-Államok kormánya, kérdezte az elnök az új­ságíróktól, ha a pápa arra buzdíta­ná az Unióban élő katolikusokat, hogy ne engedelmeskedjenek az Egyesült-Államok törvényeinek. vében mondott búcsúztatót, majd az impozáns menet elindult. A menet előtt három udvari lakáj a király ko­szorúját vitte, ezután következtek a társadalmi egyesületek koszorúi és katonatisztek vitték az elhunyt számos rendjelét a halottas ágyu­­kocsi után. Egy század katonaság haladt a család, a kormány, a diplo­maták és a többi magasrangu részt­vevők csoportja előtt, majd a gyá­szoló közönség beláthatatlan tömege következett és a menetet újabb ka­tonai század zárta be. Az uccák mindkét oldalán nagy tömeg állt sor­falat és a rendőrség gondoskodott a rend fentartásáról. Az igazságügyminisztérium épüle­te előtt megállt a temetési menet és itt dr. Kugler osztályfőnök az igaz­ságügyminisztérium nevében, dr. Sztefánovics, a beogradi ügyvédek elnöke az ügyvédi kar nevében bú­csúztatta a halottat. A semmitőszék előtt ismét megállt a menet és Kova­­csevics Prviszláv semmitőszéki biró, valamint a radikális képviselői klub nevében Kojics Dragutin megható szavakkal búcsúztatta el a kiváló politikusta. Déli tizenkét óra is elmúlt már, amikor a gyászmenet a temetőbe érkezett. A koporsót az elhunyt ba­rátai eresztették a sírba és az elhan­­tolás előtt még a valjevói választó­­kerület nevében Jankovics Szteván volt képviselő mondott utolsó isten­­hozzádot. A temetési aktus a katona­ság diszsortiizével ért véget egy órakor. — w> Kinevezték Zadrawetz utódját Luitor János dr. lett a magyar tábori püspök Budapestről jelentik: Zadrawetz István tábori püspök állása a frank­hamisítás óta betöltetlenül várta uj gazdáját. A magyar kormány részé­ről az a terv merült fel, hogy a tá­bori püspökséget nem töltik be, ha­nem az állás egyházi teendőinek el­látására valamelyik főpapot kérik föl. Ez a terv nem valósult meg, mert mint most egészen megbízható forrásból jelentik, a tábori püspök­séget Luttor János dr. balatonfüredi plébánosnak kínálták föl, aki azt el is fogadta. Luttor dr. az ellenforra­dalom idején teológiai tanár volt Veszprémben és bizalmasa a főve­­zérségnek. Érdemei is ebből az idő­ből valók, valamint a kommün nap­jaiból, __ amikor Luttor dr., mint a veszprémi ellenforradalmárok kikül­döttje, közel három hétig volt a Sze ged-alsóvárosi zárda vendége. Luttor János balatonfüredi plébá­nos a közeli napokban foglalja el uj állását. Kedden ül össze a francia nemzetgyüléi A frank hétfőn esett a nemzetközi pénzpiacon Párisból jelentik: A szenátus a nemzetgyűlés összehívásáról szóló törvényjavaslatot 275 szavazattal 17 ellenében elfogadta. A nemzetgyű­lést keddre, augusztus 10-re hívták össze Versaillesbe. Versaillesben már nagy előkészü­letek folynak a nemzetgyűlés előké­szítésére. A kirándulókat már nem engedik be a versaillesi kastélyba és rengeteg munkás dolgozik az ülés­teremben, amelyet girlandokkal és szőnyegekkel pazarul díszítenek. A nemzetgyűlés elnöke, de Selves a szenátus elnöke lesz, aki az alkot­mány értelmében a nemzeti kon­gresszus elnöke is és akinek a nem­zetgyűlés tartama alatt rengeteg vendéget kell fogadnia. A versaillesi kastélyban negyvennyolc telefonfül­két rendeztek be az ujságirók ré­szére. Zürichi jelentés szerint a szombati szélcsendet hétfőn mozgalmas ár­alakulás váltotta fel és a francia frankban ismét megindult a bizony­talan árhullámzás. A kora délelőtti órákban Clemenceau nyiltlevelének hatása alatt erős visszaesés állt be a frank árfolyamában, mert a speku­láció egyrésze súlyos diplomáciai bonyodalmaktól tart a nyílt levél következtében. A szombati 15.55-ös zárlat után hétfőn reggel 15.20-ig zuhant a frank, tizenegy óra után azonban behozta veszteségének egy­­részét. Később azonban amerikai számlára erős kínálat indult meg, a mely zárlatig 15.25-ig nyomta visz­­sza a frank árfolyamát. A belga frank árfolyama párhuzamosan ala­kult és a szombati 14.75-ös zárlatról 14.55-ig esett. A lírát 17.35 körül kö­tötték egész nap. Párisban az angol font hétfőn 164.5-ös árfolyammal indult, később 163-ig olcsóbbodott, délután azon­ban, amikor az első newyorki táv­iratok hírül hozták, hogy Amerika újra piacra dobja a frankot, viharos kereslet indult meg külföldi devizák iránt és az angol font egész 167.75-ig drágult. Hasonlóan emelkedett a többi deviza árfolyama is. Az esti órákban a newyorki és londoni devi­zapiacokon zürichi paritásban a kö­vetkezőképpen jegyezték a frank­valutákat: Páris 14.99 (zárlat 14.25). Brüsszel 14.77 (14.55), Milánó 17.40 (17.335). Vezető pénzügyi körök nem számítanak azonban a frank további esésére és az amerikai számlára való' kínálati alábbhagyod M Anglia kozbeLp a mexikói katolikusok érdekében A mexikói kormány b rio ba veszi az evangélikus templomokat is Nagy pompával temették el Gyurisics Márkó igazságügyminisztert Négy óra hosszat tartott a temetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom