Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-08 / 216. szám

16. old a

SZEGYEI NAPLÓ

1926 augusztus 8,

lom, hogy hiábavaló volt a könyvek máglyahalála, az uj nevelési módszer, hiába a börtön és az erőszak; a fejlődés uj utakon ugyan, de haladt tovább előre. Ijedten látta a régi hagyományokba tudomány és költészet ellen háborút viselő rendszer, hogy a tilalom, az üldözés költővé tette a józan és prózai kalmárt is, filozófust nevelt azokból is, akik azelőtt irtóztak attól, hogy a dolgok mélyére hatoljanak.

A könyvek eléghettek, de a hagyományok nem vesztek -el: az irodalmat száműzhették San-kulturiából de az emberek érzése és gondolkozása ugyanaz maradt, mint volt évezredek előtt és mindenkor; a civilizáció ellen mesterséges bástyákat emelhettek, de a fejlődést nem lehetett megállítani. Mint valamikor fanatikus szerzetesek cellájuk magányában díszes iniciálékkal telerajzolt pergamenbe jegyezték fel gondolataikat, úgy terjedtek el Sankulturiában a kézzel irt uj müvek, akárcsak hajdan Kína egykori urának, Si-Hvang-ti császárnak halála pillanatában.

A könyvek diadalmasan feltámadtak és elsöpörték a sötétség uralmát.

TERE-FERE

Emlékezzünk régiekről

Miletics Szvit az ír mente7mi űrijének tárgyalása a magyar képviselóházban

ii.

Az eddig közölt rész tartalma: A képviselőház 1876 évi szept. 28-iki ülésén az elnök ismerteti a budapesti törvényszék felterjesztését, mellyel Miletics Szvetozárt az ellene megindult bűnügyben kiadni kéri s melyben a biróság a letartóztatás fenntartásához is kéri a Ház hozzá járatását. Tisza Kálmán miniszterelnök mentelmi bizottság határozatát kívánja ebben a kérdésben is, hogy a letartóztatás elrendelésével a kormány megsér• tette a képviselői mentelmi jogot. Simonyi Ernő a mentelmi jog tartalmát törvényhozási utón kívánja megállapítani, a felmerült ügyben csak a mentelmi bizottság jelentése után nyilvánít véleményt. Ezután áll fel szólásra

Polit Mihály: T. Ház! Szándékom volt a Miletics-ügyben egy interpellációt intézni a t. kormányhoz. De mt után úgy a. t.,,^nqk up, n?if)t á L kormány részéről, éppen most tettetett jelentés, szükségtelen az , infejpollácjp, mert ezen ügy úgyis a t. Ház elé fog kerülni.

Az ügy igen fontos, amint maga a miniszter ur is említette s igy tehát a Házban mindenesetre tárgyalás alá fog kerülni. Nagy köszönettel tartozom JSimonyi Ernő képviselőtársamnak előbb tett nyilatkozatáért, mert ezen nyilatkozatból látom, hogy van ma gyár ember, aki ez ügyet objektive bírálni tudja, kinek nincs szenvedélye, ki éppen ezen ügyben csak a Ház tekintélyére van tekintettel. Ez tehát nékem némi megnyugtatásomra szolgál.

Ha a t. Háznak hangulatát nem ismerném, én azon indítványt tettem volna, hogy addig is, mig a mentelmi bizottság jelentést tesz a Háznak, Miletics Szvetozár szabadlábra helyeztessék. Mert eddig eset nem fordult elő, hogy az országgyűlés ülésezzen és hogy egy képviselő az országgyűlés ülése alatt fogságba legyen. De ismervén a t. Ház hangulatát, nem kockáztatom ezen indítványt, hanem csak egy ’kérésem van a t. Házhoz.

Én tegnap a főügyész engedelmével látogatást tettem Mileticsnél. ö arra .kért fel, hogy a védelmét elvállaljam. 'Tehát volt jogom hozzá elmenni és vele beszélni, ö engem arról értesített, hogy (Szándéka van egy kérvényt a t. Házhoz 'beterjeszteni. Nekem most az a kérésem van a t. Házhoz, legyen szabad a mentelmi bizottsághoz ezen kérvényt közvetlenül átadni és hogy a mentelmi bizottság véleményét ezen kérvény felett is nyilvánítsa.

Még egy más kérésem is van.

Én azt hiszem, hogy a pesti kir. törvényszék az illető irományokat is előterjesztette a t. elnök urnák; bátor lennék tehát a mentelmi bizottságot arra 'kérni, hogy azon esetben egy tanúnak, ki ezen vizsgálatban előfordul, qualificatiojára figyelemmel legyen. Mert amint én értesültem ennek a tanúnak előélete valami borzasztó-. Kötelességemnek tartottam, mint képviselő, a mentelmi bizottság figyelmét erre irányozni, mert ha igaz az, uraim, hogy ezen tanú tolva jság, sikkasztás, váltóhamisítás miatt vizsgálat alatt áll. Ha el is volt Ítélve,

— nem tudom, talán a legbecsületesebb ember, de igy vagyok informálva, — kötelességemnek tartottam a mentelmi bizottság figyelmét felhívni, hogy ezen tanúnak qualificatioját egy kissé közelebbről méltassa figyelemre.

Egyébiránt az indítvány ellen semmi kifogásom nincs.

Tisza Kálmán miniszterelnök: Csak egy két dolgot legyen szabad a t. Ház engedőimével megjegyezni.

Az egyik az, hogy legyen meggyőződve róla az előttem szóló t. képviselő ur, hogy nemcsak Simonyi Ernő képviselő ur, de a Háznak és a kormánynak mindén egyes tagja objektive tekinti ezen ügyet. (Úgy van!'

Maga az, amit a t. Háztól kértem, bizönvitvárva !c’’et ennek, treH én általánossárban. a --.'nV-r' jog szempontjából tek.ntct nőiket - ■ é-:n ctt személyiségre Kértem a H '-mak hi 'álaíát. A másik, amit v cg kívánok jegyezni' az,hogy azt gondolom, hogy a !arrj gnnlificatlo felett i t rem 'ey ;ik int'■-'-zni. az a törvényszék do'go, o.i lehet' a tanú c'len mindcít ki'ogást érvényesíteni. (Úgy VaitfKr»r-.- J-O. -A harmadik'végül az, hogy én azt ' <szfcm, líchiy- aziránt, amit Simonyi Ernő képviselő ur proponált és ami ellen, högv szóba jöjjön, nemcsak kifogásain. «fern lehet, de a dolog 'természetében fekszik, hogy szóba jöjjön, hogy t. i. szükséges-e valamely törvényhozási intézkedés vagy nem. és ha szükséges, minő? leghelyesebben, legalaposabban lehet határozni akkor, ha a mentelmi bizottság már jelentését beterjesztette. Hisz ép a történtek részletes felderítése az. ami meg fogja mutatni, kell-e vagy nem valamely intézkedést tenni.

En tehát nem kikerülni akarom, de idő előttinek tartom az .indítvány azon részét, melyet a t. képviselő ur felemlített s részemről azt hiszem, leghelyesebb nakmegmaradni amellett, hogy a mentelmi bizottság ne csak a kir. törvényszék végzésére, hanem a kormánynak bejelentett eljárására is, a kormány meghallgatása után adjon indokolt, részletes véleményt.

Irányi Dániel: T. Ház! Én Polit Mihály, t. képviselőtársam azon kérésére nézve akarok véleményt mondani, mely szerint azt kívánta, hogy Miletics S'zvetozár közvetlenül a mentelmi bizottsághoz adhasson be nyilatkozatot. Én t. Ház, azt gondolom, hogy miután a házszabályok világosan meghatározzák a mentelmi bizottságnak nemcsak jogát, de kötelességét is, miszerint azon képviselőt, kinek kiadatása kéretik, kihallgassa, azon kérés, melyet Polit Mihály képviselő ur hozzánk intézett, önmagától elesik. Mert ha Miletics Szvetozár személyesen akar ki'hallgattatni, azt gondolom, hogy ez ellen nem lehet semmi kifogást sem tenni. Ha azonban beéri azzal, hogy Írásban nyilatkozzék a mentelmi bizottság előtt, azt szintén nem lehet tőle megtagadni. (Helyeslés.)

Polit Mihály: Indítványomat oda kérem módosítani, hogy a mentelmi bizottság személyesen hallgassa ki Miletics Szvetozárt.

A képviselőhöz us elnöki előterjesztést elfogadta azzal, hogy a mentelmi bizottságnak nem kíván utasítást adni Miletics Szvetozár személyes meghallgatása kérdésében, miután a mentelmi bizottság ismeri jogait és kötelességeit.

Éhségsztrájk az orosz börtönökben.

Parisban megjelenik a Dni cimü orosz lap, mely a vörösök bűntényeit hiteles történelmi kútfők alapján közli. Ez az újság nem is foglalkozik elméleti politikával, tisztán az adatgyűjtésre szorítkozik. Itt olvassuk, milyen állapotok vannak a szovjetoroszországi börtönökben.

Butyrki börtönében, a 86. cellában, mely 15 lépés hosszú és 8 lépés széles, 24 fogoly van. Itt senyvedt az is, ki az alábbiakat előadja.

Egy napon hire terjed, hogy az öszszes foglyok éhségsztrájkot kezdenek.

— Félegy van... Egyszerre, anélkül, hogy tudnók, miről van szó, az egész börtön üvölteni kezd. Az egyik cella adta meg a jelt, a másik átvette. Kétezer fogoly egyszerre ordított. Mikor az egyik csoport abbahagyta, a másik folytatta. Az igazgatóságdt nyilvánvalóin megfélemlítettük. Nem egy őr vigyázott már ránk, mint rendesen, hanem három, áll.g fölfegyverkezve. Ha bejött cellánkba, úgy ment ki, hogy le sem vette rólunk a szemét s kezét állandóan zsebében tartotta, a pisztoly ravaszán.-- Másnap reggel felkeltettek, bennünket, puskatussal. Mindenütt katonák. Kivittek a folyosóra és arccal a falhoz állítottak mindnyájunkat. így maradni, nem szabad moccanj sem. Én alig voltam felöltözve, mezítláb dideregtem a hideg kőkockákon. Agyonlőnek hennánkét. gondoltam magamban. Mikor hátraforditóttam , fejemét, hogy lássam mi is történik, egv katona az , öklével úgy arcomba sújtott, hogy a vér kibuggyant szó janiból. •

• Va'akI chöen a halálos csendben egyszerre föl ?rdit: »Ti kozákok!«

»Ki mondta ezt?« »Én!« Rosszabbak vagyt k ti, , 'mint, a kozákok. Lőjjetek agyon.' Sitkerti mar mindegy. Ezt a sze'"•■•n.v U’ v1'1 -t azonnal 'dl ' tí vezették. •AzHti következett,-a kihallgatás, megérkezett’ a ■-Wrtömgäzgatö.1 »'Ye kiabáltál?« »Nem kérem«. »Altkor miért vagy rekedt?« »Mert fáj a torkom«. Sebaj, drágám. Majd meggyógyul az is. öt perc tnulva nem fáj a torkod. Vezessétek e! elvtársak s lőjjetek agyon.

így törték le a bolsevikok Butyrkiben az éhségsztrájkot.

francia bíborosok már teljes misét mondtak a tengeren.

Keserű szovret-viccek. A bolsevik!

iga alatt nyögő oroszok viccelnek. — Szomorú akasztófa humor ez, de nincs minden báj nélkül. Calzini. ki most Moszkvában járt, néhányat csokorba köt.

Moszkvában a képeslevelefőlap árus megpillant egy parasztot, ki az imént jött ki a pályaudvarról. Kinálgatja lapjait.

— Lenin arcképe.

— Nem kell.

— Lenin beszél a néphez.

— Nem kell.

— Lenin sirja.

— Nem kell.

— A forradalmi kormány sírja.

— Azt már megveszem. Adjon belőle tiz darabot.

A gazdasági helyzet a tél -közeledtén egyre nehezebbé válik. A népbiztosok összedugják fejüket a Kremlben, de nő tudják, mit csináljanak. Erre az egyik igy szól:

— Talán az én apám tudna valami tanácsot adni.

— Ki a te apád?

— Rabbi, Berdicsevberi.

— Hát jó, hivasd föl az apádat.

Megérkezik az öreg Ábrahám, hatalmas pápaszem van az orrán, kenetes meghajlással üdvözli a forradalmárokat, akik megrohanják kéréseikkel:

— Mond, mit csináljunk, te bölcs, vagy, adj valami tanácsot, van-e ebből a cudar helyzetből kivezető ut?

—• Van — válaszol az öreg Ábrahám nyugodtan.

— Micsoda? —■ ostromolják a népbiztosok.

— Három kivezető ut is van. A' Kreml három kapuja. Menjetek ki rajta.

Mikor lehet a teneeren misét mondani? A chikágói euharisztikus gyűlésre ni? A chikágói euharisztikus gyűlésre utazó francia bíborosok a hajón is miséztek, hordozható oltárokat vittek magukkal, azon mutatták be a szentmise áldozatot.

Ebből az alkalomból fölvetik a kérdést, vájjon a katolikus Anyaszentegyház megengedi-e a tengeren való misézést. Giuseppe Baldesch:, a római Szent Péter templom ceremoniamestere a szertartás könyvében erre vonatkozólag pontos fölvilágositást ad. Hangsúlyozza, hogy a Pápa csak bizonyos körülmények között engedi meg a tengeren való misézést. Még Redig:

— Föltétlenül szükséges, 1. hogy a hajó biztonságban legyen. 2. hogy a hajó már messze legyen a parttól. 3. hogy a tenger nyugodt legyen. 4, hogy a m semondó pap mellett legyen egy másik pap, vagy egy diakónus, aki megfoghassa a kelyhet abban az esetben, ha hirtelen vihar támadna s a szent bor kicsurranna.

A könyv Írója kiemeli, hogy ezt a különös engedélyt csakis maga a Szent Atya adhatja. De megemlíti, hogy annakelőtte a nagyon hosszú tengeri utakon bizonyos csonka miséket is mondtak, melyeket »száraz misék«-nek neveztek. Ez alkalommal a pap misét csak az Urfelmutatásig olvasta, kihagyta a kánont, elmondta a vasárnapi imát s mellőzte mindazt, amit a pap a többi misék alkalmával secreto mond, igy a Szent Ostyára és a Kehelyre vonatkozó részeket is. Ezek különben nem is voltak ekkor az oltáron.

Ezt a szertartást az egyházatyák és doktorok nem helyeselték és most a

Az elgázolások ellelj. Ausztriában noha ott nagy gondot fordítanak az uccai forgalom lebonyolítására s a sajtó állandóan oktatja a közönséget, 1925- ben 4350 szerencsétlenség történt, 65 halálesettel. Ha ezt összevetjük azzal, hogy Amerikában 25.000 haláleset és 76.000 sebesülés történik, a szám elenysző csekélynek tetszik, de ép elegendő a kis osztrák köztársaságnak. Az ottani rendőrség állítása szerint többnyire a járókelők a hibásak, kik; nem tartanak balra, semmibe sem veszik a rendőr intelmét, elfelejtik a közlekedés legelemibb szabályait is.

Most az osztrák múzeumban oktató kiállítást rendeztek az uccai közlekedésről, melyen bemutatták a szerencsétlenségek statisztikáit, szemléltető ábrákkal, valamint a legújabb mentőeszközöket is.

Egy helyütt az iskolásfiut látjuk, ki meggondolatlansága folytán a villa-! mos alá kerül, másutt egy öreg urat, ki reggeli újságjába merül s elüti egy rohanó gépkocsi. Berlin, Monaco, Prága rendelkezéseit, forgalmi szabályait Is feltüntették, hogy a különbség annál szembeszökőbb legyen. Egy osztrák építész pedig ezen a kiállításon terjesztette elő tervét, mely szerint rz első emelet magasságában egy hidat kellene vonni a gyalogosok számára s ez az Operától kezdve a Kaertner Strassén át a Duna-csatornáig vezetne...

Magán a kiállításon vonalak, nyilak jelzik az útirányt, hogy a látogatókat már itt is oktassák s mindig balra tartsanak. Kitűnő előkészítő iskola, amenynyiben a kiálitás látogatója nem feled-, kezik meg magáról, mint tavaly egy, ur, aki a statisztikai adatok, a szemléltető ábrák látványától annyira szórakozott lett, hogy a kiállításról kijö-, vet azonnal elgázolta őt egy villamos. *

Boldog svédek! A nemrég megbukott svéd kormány Európának egyetlen tisztán szocialista kormánya volt. Branting alakította 1924 októberében, mert