Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-08 / 185. szám
12 OLDAL * ÁRA 11/, DINÁR Postarína plaéena! XXVII évfolyam Sziibotica, 1926 CSÜTÖETOIC Julias 8. 185» szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10j 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség! Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Sabotíca, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva paíoid Az elzászi kérdés ‘Eddig azt hittük, az állandósult francia kormányválság csak világnézleti összefüggésben érdekel bennünket, kisebbségeket, A vezető európai kormányok politikai programja a liberalizmus derűjét, vagy a reakció borúját terítik Európa államai fölé. Eddig csak ezeknek az atmoszferikus tüneményeknek törvényszerűségét kerestük-kutattuk az egymás nyomába lépő kormányok politikai hitvallásában. Most azonban azt kell látnunk, hogy a francia kormányválsághoz nemcsak az újságolvasó érdeklődése s nemcsak a kozmikus jelentőségű politikai események figyelése köt bennühkt-t, hanem sokkal közvetlenebb, sokkal inkább bőrre menő összefüggés. Azt olvassuk, hogy az elzászi kérdésnek is nagy szerepe voit s nagy szerepe maradt az állandó kibontakozási tárgyalásokban. Azt pedig fájdalom —, nem nehéz megállapítani, hogy az elzászi kérdésnek milyen hatása van a kisebbségi kérdésre általában. Mi ez az ni elzászi kérdés? rAüíiciaországnak nincsenek kisebbségei, az elzász-lotharingiai nyelv nem német, hanem csak dia lektus« — eddig ez volt hivatalos politikának álláspontja. A nem hivatalos élet mást mond. Egy évvel ezelőtt uj német lap indult Zukunft cimmel. Ez a lap rövidesen az elzászi autonomista politika vezetőjévé vált. A Zukunft kis hetilap volt, amikor megindult s ma már hatalmas napilap. A lap állandóan harcol a vallásos elzászi nép jogaiért s szünet nélkül hirdeti, hogy a német uralom alatt mennyivel kedvezőbb volt a vallásos nép helyzete. A lapnak s a mozgalomnak állandó célja a mai francia uralom diszkreditálása a vallásos elzászi nép előtt s az ősi jogok védelmében követelt — autonómia. A Zukunft szakadatlan munkájának eredményeként megalakult Strassburgban az autonom isták ligája: a Heimatbund. A . Heimatbund az elmúlt napokban felhívást intézett az elzászi néphez, amelyben a »keimattreu« lakosságot az ősi autonom jogok védelmében zászló alá szólítja. A francia kormány felfüggesztett állásától minden köztisztviselőt, aki a Heimatbund tagja. A francia közvélemény most feszült figyelemmel várja, hogy a kormány milyen álláspontra helyezkedik az autonomistákkal szemben s ez az állásfoglalás már előre szembeállítja egymással. a francia politika legkimagaslóbb tekintélyeit. A hírek szerint Poincaré azért nem lépett be pénzügyminiszterként a tizedik Briand-kormányba s azért nyílt fel a sorompó Caillaux előtt, mert Briand és Poincaré nem tudtak megegyezni az — elzászi kérdésben. A föllángoló autonomista mozgalom — a mozgalom élén az elzászi Landtag volt alelnöke áll s a kiáltványt többszáz elzászi tanár, köztisztviselő, pap és lelkész irta alá, amiből már következtetni lehet a mozgalom méreteire — érthető izgalmat kelt a francia politikában s H nemzetiségeket megtagadó francia nemzeti gőg közéleti képviselői előtt. Érthetővé válik, hogy a népszövetségi üléseken a francia delegátus miért tiltakozott hevesen és kitartóan a kisebbségi jogsérelmek népszövetségi orvoslásának gondolata ellen. A francia politika már nem kevés idő óla azzal az érzéssel tekinti a kisebbségi kérdést, mint a legsajátabb belpolitikai problémáját. Amikor az erdélyi -magyarság sérelme a népszövetség elé került, amikor a népszövetségi uniók előterjesztései felett kellett határozni, a francia kormánynak mindig arra kellett gondolnia: »ma néked, holnap nékem -. A kisebbségi sérelmekkel szemben a francia kormány azért helyezkedett mindig a nemzeti államuk kormányainak álláspontjára, mért számolnia kellett állandóan ázzál a fenyegetéssel, amit a kisebbségi törekvések megvalósulása, az elzászi autonomista mozgalom megerősítése, föibátoritása terén jelent, A francia kormány joggal érzi, hogy a nemzetiségi kisebbségek érdekében történő állásfoglalása közvetve az elzászi mozgalomnak is kedvezne, a kisebbségek sérelmeinek orvoslása, a kisebbségek igazának elismerése a francia belpolitika tegkeseriibb , problémájává élesítené ki az elzászi -autonomista mozgalmat. Az elzászi kérdés megoldása megkönnyítené -d kisebbségi kérdés megoldását egész Európában. * 4 5 6 Á horvát parasztklub kizárta Mikies Mikola erdő- és bányaügy! minisztert Negyvenkét szóval, kelt© ellenében mondták ki a határozatot — A Radics*párt a miniszterek, a képviselik és állami tisztviselők fizetésének redukcióját követeli Zagrebból jelentik: A horvát pa rasztpárt parlamenti klubja szerdán egész nap ülésezett a horvát pa rasztotthonban. Az ülésen, amelyen Radies Pavle elnökölt. Radios István hosszabb beszédben foglalkö franciái ír0*t d Politikai helyzettel és’ elítélte a horvát parasztklub képviselőinek azt az eljárását, hogy a parlament elnapolásához hozzájárultak.- - A horvát parasztklub — műn dotta Radies - mint a radikálisok függvénye szerepelt a parlamentben. Az elnapolás annál inkább elítélendő, mert az adóegységesités, a dal máciai agrárviszonyokat szabályozó törvény és az árvíz a parlament in tenziv munkáját teszi szükségessé. Ezután Radics dalmáciai útjáról referált és hangsúlyozta, hogy a megegyezés politikájának Dalmáciában még kevés nyoma van. Igen sok dalmát községben a radikális párt tartja kezében a hatalmat. Radics beszéde után Grandzsa képviselő szólalt fel és a következő határozati javaslatot terjesztette elő: Tekintettel arra, hogy Nikies Nikola erdő- és bányaügyi miniszter már hosszabb idő óta a horvát parasztpárt politikájával szemben saját külön politikát folytat, a horvát parasztklub bizalmatlanságot fejez ki iránta és nem tekinti tovább a klub tagjának, Krajacs képviselő kifogásolta, hogy a javaslatot Nikícs távollétében terjesztik elő és igy elzárják őt a védekezés lehetősége elöl. Radics Pavle elnök ezután szavazást rendelt, el, amelynek eredményeképp 42 szóval kettő ellen elfogadták Grandzsa indítványát és igy Nikics Nikola erdő- és bányaügy! minisztert kizárták a horvát parasztklubból. Nyolc távollevő képviselő irásbelileg hozzájárult Grandzsa indítványához, még dr. Krajacs kereskedelmi miniszter, aki Pélszerbiában időzik, dr. Superina postaügyi mi raszter, aki Prágában van, továbbá Csatdárevics, Free a és Z snideries képviselők nem tették magukévá az indítványt. Az eredmény kihirdetése után Loncsarcvics dr. és. Klajics képviselők kijelentették, hogy nem vetik alá magukat a határozatnak, mire Radics Pavle elnök felhívta őket, hogy ebben az esetben hagyják cl a termet és ne tekintsék magukat a klub tagjainak. A két képviselő erre eltávozott. Radics István utánuk kiáltott: — Ila tisztességes emberek, lemondanak a mandátumukról! A klubülésen Sibenik agrárreformügyi miniszter a dalmáciai agrárén iszonyokról és Puccij földnuvelésiigyi miniszter az árvízről lett jelentési. Matüevies István képviselő javasolta, követelje a klub a kormányíólv hogy a parlament legkésőbb augusztus második felében üljön össze és tárgyalja le a dalmáciai agrárreformot. A javaslatot egyhangúlag elíogadtdk, mire az elnök az ülést félbeszakította és folytatását délután négy órára tűzte ki. A horvát parasztklub határozatai A délutáni illésen, amely szigorúan bizalmas jellegi! volt, szenvedélyes viták zajlottak le. Az ülést este hét órakor fejezték be és annak határozatairól a következő kommünikét tették közzé: A horvát parasztklub e hó hetedikén tartott ülésén a következő határozatokat hozta: 1. A horvát parasztklub a pártelnök expozéjából azt iú 1 ja, hogy Nikics Nikola erdő- és bányaügyi miniszter külön politikája a legnagyobb akadálya a horvát parasztklub és a kormány közti harmóniának. Ezért a liorvát parasztklub Nikiccsel szemben bizalmatlanságát fejezi ki és mert a miniszter külön politikáját az egész horvát nép eiitéli, kizárja a klubból. 2. Sibenik dr. agrárreform miniszter jelentése után a klub egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, mely szerint követelni fogja a kormánytól, hogy a parlamentet legkésőbb augusztus második feleben hivassa össze és a dalmáciai agrárviszonyok végleges rendezéséről szóló törvényt tárgyaltassa le. 3. A horvát parasztklub megállapítja, hogy u radikálisok és a horvát parasztpárt közti megegyezés áldásos és az ország nemzetközi helyzetét megszilárdította. A horvát parasztklub állandóan támogatni fogja a kormányt, azzal a feltétellel, hogy a csendőri és közigazgatási hatóságok törvénytelenségeit a kormány megszünteti. Minden ilyen visszaélést a horvát parasztklub a miniszterelnök' tudomására fog hozni és ha ez nem használna, interpellálni fog a parlamentben. 4. Annak ellenére, hogy a nemzeti megegyezés már egy éve érvényben van, az Obznana formailag még mindig nem szűnt meg. A horvát klub felszólítja a kormányt, hogy az Obznanát formailag szüntesse meg. 5. Az elemi csapások, különösen I lercegovinábán, Szerbiában és a Vajdaságban olyan súlyos károkat okoztak, hogy minden vonalon legmesszebbmenőbb takarékosságot kell alkalmazni. Le keli szállítani ötven százalékkal a miniszterek pótlékait, harminc százalékkal a nemzetgyűlési képviselők napidiiait és minden tisztviselő fizetését legalább öt százalékkal, Az egyes minisztériumok, anyagi kiadásait is legalább öí-tiz százalékkal csökkenteni kell. Ilyen módon egy milliárdot lehet megtakarítani az árvízkárosultak javára. 6. Dalmáciában ki kell épiteni a községi önkormányzatot és végrehajtani a szükséges földmunkákat. K^vacsevics Torna kilépet' a Radics-pártből Kovacsevics torna képviselő, aki’ annak idején a disszidens Radicspártiak elnöke volt, szerdán este levelet intézett a zagrebi Novosti szerkesztőségéhez. A levélben Kovacsevics közli, hogy Nikics és társai kizárását pucesnak tekinti és ezért már beje-
