Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-04 / 181. szám

BACSMEGYE! NAPID lékezik a rómaiak erotikus csókjáról, amelyet olyan mohósággal adtak a nő vállaira, hogy fogaiknak nyoma még másnap is látható volt- Egy XVI. szá zadbeli arab író, Nefzawi sejk azt mond­ja, hogy az ajkak érintkezése a csók­ban a legerősebb szerelmi izgató szerek egyike, üakespcaje Otellójában mondja Jágo: oly közel jöttéi ajkaik egymás­hoz, hogy lélegzeteik csókolták egy­mást. Ezek gonosz gondolatok, Ahol ilyenféle bizalmaskodások az áttörök, úgy azokat mihamar követi a katasz­trófa, A csók tulajdonkeppen két ajaknak összecsattanásából áll: — de azért a kéz, arc, homlok megérintése az ajkak által is csókszámba megy, amely azon­ban nem erotikus karakterű, hanem kü­lön-külön fokát jelenti a tiszteletnek és vonzódásnak. A szimbolikus csók A csók egyes szertartásoknál szimbó- Iámként is szerepel, igy például a püs­pöki gyűrű, vagy a pápai papucs .csó­kolásánál. amely utóbbi szokás onnan ered, hogy szent Magdaléna, is megcsó­kolta a Megváltó lábait. A középkor­ban a hüségi esküt és szerződéseket is csókkal erősítették meg. Az ó-keresz­­téuy vallásban a békpcsók, a húsvéti csók voltak szokásosak. Ismeretes az oroszoknál szokásos ama vallásos csók. amelyet husvétkor váltanak egymás között,, amikor is az érkező csókot ad ezekkel a szavakkal: Christos woskrest (Krisztus feltámadott). A másik válaszol reá- Woistin.no 'voskrest (valóban fel­támadott). A csók élettana Élettani értelemben véve a csók a ro­­koneiemek egymáshoz való vonzódásá­nak, egymás áthatásának kezdete és igy a csók már a szerelem élettanának első fejezete. A szerelmi csóknak határozott élettani hatásai és jelenségei vannak — az idegeket; a vért felzaklatja és a földi boldogság első zálogát adja. A -crl'knak különféle faja van: míg a rómaiak háromféle, a tisztelet, a ba­rátság és a szerelem csókját ismerték, addig a franciák hatféle csókot külön­böztetnek meg: a tisztelet, a megtiszte­lő vonzalom, a barátság, a béke, az áru­ló és az érzéki csókot. Jellemző Zolának nyilatkozata az ér­zéki csókról, amelyet ötven éves ko­rában egy párisi lapban tett közzé. Ki­jelentette. bőgj minden tehetségét, min­den dicsőségét amelyet eddig elért és még ezután elérni fog, odaadná egy ti­zenhat éves szép leány édes csókjáért. Egyes népeknél, különösen az oro­szoknál szokásos a csókolózás a férfiak között is. akik nemcsak rokonaikat, ha­nem vendégeiket is érkezésükkor és tá­vozásukkor csókkal fogadják és üdvöz­­lik. Börne sehogy sem találta tetszését ab­ban ha férfiak csókolóztak egymás kö­zött, mert az mondotta, hogy inkább beiéharapna egy kutyának a farkába, semhogy egy férfi által hagyná magát inegcsókolíatni. Dr. Vécsei Jenő Körbe-körbs a divat komi A divat lényegét talán nem is a nagy­vonalúság adja meg, hanem, inkább az a sokezer apróság, amelyet a divat fe­jedelmei napról-napra produkálnak. Amióta az iparművészet bevonult a di­nek a szokásosak, viszont az indiífc­­rens árnyalatoknak a pasztcl szinek bi­zonyos frisseséget adnak. Az alábbi képcsoporton néhány divatrészletet mu­tatunk be. A csók Költők és tudósok az ajkak érintkezésének jelentőségéről A csók keletkezésének kérdését az életbuvárok legújabb termésáettudo­­mányi alapon igyekeznek megfejteni, Tudjuk, hogy az aikcsókot csak az em­ber ismeri és hogy ennek az ösztöne sem veleszületett, hanem lassanként fej­lődött ki és lassanként nyerte jelentősé­géi-a nemi élet terén is. A csók a ha­tárvonal a poétikus és az erotikus sze­relem között. A két szerelmes között a csók pillanatában a távolság kétségen kívül a legcsekélyebb, a távolsági sze­relem tehát itt áll azon a ponton, hogy egymásba olvadó szerelemmé alakuljon át. De másrészt a csók nem egyéb, mint a fejjel való puszta érintkezés, amely leginkább áll a távolsági szerelem szol­gálatában. A.csók küzdelem a teljes, egybeolvadó szerelemért -• a. határérté­ket képviseli a vágyakozás és a tisztán szellemi, távolsági szerelem között. A csók eredete Ellis Havelock újabban érdekes vizs­gálódásokat végzett a csók eredetére vonatkozólag és bebizonyította, hogy a szerelmi csók a, .primitiv anyai csókból és a gyermek szopási mozdulataiból származik, ami még azoknál a népek­nél is feltalálható, a hol a, nemi csók is­meretien. A száj nem a csókra, hanem első: sorban evésre, ír ásra, beszédre, nevetésre, van teremtve. Aristophanes 'gúnyosan megjegyzi, hogy a csók nem egyéb, mint természettudományi villa­mossági kísérlet, és hogy a esókolúzók valóságos természetbúvárok, már pedig — úgymond egy tudományág sem olyan mélyreható, mint phyzika. A csók keletkezésének ideje — ha azt nem tudományos alapon keressük — valószí­nűleg Adám és Éva idejére vezethető vissza. Nyomait Hoinerosnál is megta­láljuk és a tiszteletadás csókja már az otestamentumban is előfordul. Püspö­köknek, papoknak tiszteletük jeléül már a legrégibb időkben kezet csókoltak, mig a világi fejedelmeknek kezét, lábát, vagy térdét csókolták meg. A kézcsók eredete a görögöktől származik és pedig onnét, hogy őik az istenségeik képmá­sát nem akarták tisztátalan ajakkal megérinteni és igy azoknak csak a ke­zeit csókolták. Hogy ki volt az aki először ismerte meg a csók édességét és hogy milyen régi a csőik ismerete erre nézve nagyon ellentétesek a vélemények. A csók épp oly régi eredetű mint maga a szerelem és a csókot maga a szerelem hozta lét­re. A tudósok, nagy száma foglalkozik a csők misztikumának magyarázatával. Th. Píderit igy ir róla: »Látjuk, hogy az újszülöttnek legelső ösztőnszerii moz­gása az ajakkal történik, ugyanis ez a szopási mozgás, és sajátságos, hogy az | emberi szenvedélyek legbatalmasabbja ugyanilyen mozgásokban nyilvánul meg, amikor ugyanis az imádott lényt csó­kolja, annak ajkát szívja.« Airoin Schulta szerint a csók két egymást szerető egyén ajkainak oly szo­ros egymáshoz szorítása, hogy az aj­kak eltávolítása alkalmával a gyönyör élvezetének kifejezése jeléül hallható rezonancia támad. A rezonancia néha el is marad. Ez azonban nem jelenti a gyönyör csök­kenéséi. Költők a csőkről Az ajkaknak, vagy az avval szomszé­dos testrészeknek érintése az ajakkal, európai eredetű: — a mongol népeknél sokkal jobban elterjedt az úgynevezett »szergló csők,« amelynél az arcot a szeretett személy arcához szorítják és jgy szívják fel a 'levegővel együtt az arcból kiparolgó illatot Az ajakcsók még az európai népeknél is csak ké­sőbb vált szokássá, A keleti és római Írók a csók erotikus jelentőségét már korán méltatták. Marcialis mondja egy epigrammjában: c,uae dedii oscidum, non minus de.dit^, (aki csókot, adott, j nem keveset adott) Ovidius is. meceir-1925 július 4. ratba, az apróságokra sokkal inkább figyelni kell, mint azelőtt. Többé már nem mellékes, hogy mi­lyen retiküit, milyen kalapot, milyen er­nyőt választ a divathölgy a ruhához. Az apróságokból lehet megítélni, azt az Ízlést, amivel a divathöígy öltözik. A ruhát elvégre a szalon legtöbbször íz­lésesen és szépen csinálja meg, az egyé­ni ízlésnek a részletek megválasztásá­ban van tág tere. Különös figyelemmel kell lenni a színösszeállításra. mert az idei divat a sok indifferens szín mel­leit, főleg a pasztel színeket kedvelik, amelyeknél a jó szinérzék sem találja meg mindig a helyes színösszeállítást A pasztei. Árnyalatokban a kőzépszi-A modern nőnek bizonyára a frizura adja meg elsősorban a modernség lát­szatát. Manapság az eton frizura a leg­modernebb. Emellett azonban nagyon sok félhosszu hajít nőben is lehet gyö­nyörködni, akik a nyakon rollniba sütik a hajukat, ami rendkívül fiatalos külsőt ad, amellett azonban főleg estélyeken még mindig divatos a konty is, noha nem kelt modern benyomást. A képünk középső részén látható két női frizu­ra a füleket szabadon hagyja. Eton frizura mellett a fülbevaló nem stílusos, a roHnis frizurához azonban, nagy ke­rek igazgyöngy fülbevaló jó hatást kelt. Az jav kalapok a» formátok-olyan tar-17. oldal kasagát mutatják, amilyet már régen nem láttunk. Maidnem úgy látszik, hogy a keskenyszélu formák már csak sport­ruhákhoz alkalmazhatók, ellenben más alkalmakra egész különböző faconok jöttek divatba. Smokking kosztümhöz, férfi filckalapot viselnek, fekete, barna vagy szürke ’ színben szalaggal, A sza­lagnak vagy' a kalap színével, vagv a smokking kosztümhöz hordott mgblouse színével kell harmonizálni. Amint ez a kép baloldalán levő rajzon látható. Nagy toalettekhez, nyári estélyekre, lóverse­nyekre a flórentin forma ajánlatos, í amely vagy szalmából, vagy manillá­­! ból készül. Szabályszerint ez a kalap egy nagy virággal van díszítve és aj virág színével egyező hosszú s'zalag i lóg le róla. (Lásd a legfelső rajzot). Sokszor merül fel a kérdés, hogy ■ milyen kézitáskát válasszunk, pl. pom­pás csipke, vagy szinházi ruhához. A divat legújabb kreációja a virágretiküí egy Pompadour, amely majdnem min­den kalaphoz is illik. Az ilyet rendsze­rint organdilból \agy taftból csinálják és selyemmel diszitik. A Pompadour ne legyen kicsi, hanem szolgálja azt a praktikus célt is, hogy a' hölgy toalett­­szereit el lehessen benne helyezni. A szokásos kis kézitáskák mindennapra alkalmasak, azonban az elegáns ruhá­hoz túlságosan merevek, (a Pompadour képe rajzunkon látható). A táskához na­gyon illik ezüst vagy íémuionogramni. A téli saisonra ezt a Pompadourt, mint színházi táskát is valószínűleg más alak­ban viselni fogják. A kézitáskával szo­rosan összefügg a keztyu is. A modern keztyii a gombsor ieletf egy íodorsze­­rüen végződik, a keztyübe be lehet ten­ni a zsebkendőt is, amelynek színe le­hetőleg olyan legyen, mint a keztyüé. Az crnyödivatnak is nagy jelentősé­ge van. Az ernyő megválasztásánál fi­gyelemmel kell lenni arra, hogy most, amikor minden nű napbarnított szinü akar lenni (ezért is szidják talán a nők a rossz időjárást) az ernyő egy disz­­darab, nem pedig használati cikk. Ezért jönnek divatba a legfantasztikusabb formák. A mai időjárás mellett ugyan már alig emlékszünk rá, hogy milyen az a napsütéses nap, mégis arra az, esetre, ha egyezer eláll az eső, ajánljuk, hogy napsütéskor, elegáns ruhához egy franznis \agy rüssernyöt válasszon az ideálunk. Délelőttre vagy a strandra, pedig eredeti /pán ernyői, mint aminőt! a minta mutat. Emellett bemutatjuk az, uj -minden időben jó ernyőt«. Ez is ki-; esi, azonban mégis alkalmas arra, hogy eső ellen megvédjen. A nyele rövid haj­lított. leginkább bambusznádból vagy szaruból készül és ugyanilyen anyagból készül az ernyő drótvégc is. A fekete ernyő teljes divatjamúlt. Nagyon fontos a harisnya megválasz­tása is. Délelőtti ruhához vagy' kosz­tümhöz vagy sportköppenyhez más­­más harisnyát, viselünk. Végül bemutatjuk az ui fürdőkozstu­­möt is, amely legtöbbuyire két részből áll, fekete trikónadrágocskából és vilá­gos felsőrészből, amelyen a monogramm a baloldalon diszes hímzésű. Karcsú nők a csípőnél előnyösen alkalmazhatnak egy vékony övét. A nagy fürdőkalap spanyolstüusu és hosszú nyrári fürdő­zéseknél nagyon kellemes. „VIKTORIA“ gramofonüzletét Kralja Aleksandrova ulica S, alá helyezte, wtot ISMÉT MINDENÜTT KAPHATÓ Képviselet és lerakat: BÖHM ÄRMIN N0VISAĐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom