Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-31 / 208. szám
6. oldal. BÁCSMEGYEINAPLÚ 1926. jtilhis 31. NfíPRŰL NRPRR Tanács az Observernek Az Observer a legújabb sajtótermék, mint kiderül belőle, saját telefonnal és mint kiderült róla, nem egészen saját ötlettel. A telefonja, nem tudom, hogy jó-e, az ötlet azonban — ha nem is eredeti — de kitűnő. Arról van ugyanis szó, hogy a derék sajtótermék még derekabb szerkesztője mindennap átböngészi az összes kül- és belföldi lapokat és ha valamelyikben valakiről rosszat talál, sebtiben kivágja, felragasztja egy rózsaszínű röpcédulára és elküldi a címzettnek. Hadd’ őrüljön szegény, hogy vannak még figyelmes emberek a világon, akik készek minden szolgálatra. Aránylag olcsó pénzért. Mert ezt a figyelmességet meg kell fizetni. A röpcédula ugyanis a kivágott lapszelvényen és a saját telefonszámon kívül közli a taksát is, ilyeténképp: Egy kivágás 10 dinár, 10 lapból kivágás 75 dinár, 100 lapból kivágás 600 dinár és jgy tovább, esetleg pausálé. Lapszemelvényeket kívánatra személyesen is házhoz szállít. Ez esetben a házból kivágás valószínűleg külön honorálandó — esetleg a bíróság előtt. Hát mondom, hogy az ötlet jó, csak a kivitel nem egészen helyes. Mert ugyebár, ha annak küldjük cl a lapszemelvényt, akire vonatkozik, mérgesen összetépi, természetesen nem fizet, mert ki bolond megfizetni azt, ha bosszúságot okoznak neki és végül, az Observer ismeretlenül jóindulatú szerkesztője örökre magára vonta a lapszemelvények alapján kiszemelt olvasója haragját. Épp ezért azokat a kellemetlen sorokat nem a közvetlenül érdekelt címzettnek kell elküldeni, hanem a közvetve érdekeltnek. Például: Ha a beogradi Recs cimü Pribicsevics-párti sajtóorgánum, mondjuk durva elnézésből véletlenül Pribicsevicsről Írja meg azt, amit Radics Istvánról akart, akkor ezt a cikket Radics Istvánnak kell elküldeni. Radics bizonyára örülni fog neki, fizet az Observernek mint egy parasztpárti katonatiszt és egyben Pribicsevicsnek külön is gratulálni fog lapjához. Tehát az Observer célt ért és nem haragudott meg rá senki. Vagy: Ha a Wiener Allgemeine Zeitung budapesti tudósítás alapján megírja, hogy Fedák Sári már kiöregedett az operette-szerepekből és fátyolos hangja csak arra jó, hogy hisztériás vénasszonyokat alakítson Moliére darabjaiban, akkor ezt a tudósítást természetesen nem Fedák Sárinak kell elküldeni, hanem Darvas Lilinek, aki azután Molnár Ferencnek is megmutatja: — Látod Francikám. A legjobb időben csináltad a cserét. És a cserén az Observer is jól jár. Vagy pedig: Ha a szuboticai football-birák testületének hivatalos lapja azt Írja a Jugoszláv Sportélet-ről, hogy értesülései tendenciózusan megbízhatatlanok, hát csak természetes, hogy az erre vonatkozó cikket báró Gudenus Leónak kell elküldeni. Báró Gudenus majd gondoskodik róla, hogy az a rendőrségnek is tudomására jusson. És végül: Ha a lidói hivatalos fürdőlap az odaérkezett idegenek névsorában azt közli, hogy Abroncs Domokos és neje megérkeztek s a Hotel Poloska-ban szálltak meg. vigyázni kell, hogy az erről szóló lapkivágást valahogy ne Abroncs Domokosné önagyságának küldjék el, aki itthon uborkát rak el és körtét főz be télire, még kevésbé Albérlői Barnának, akinek a felesége egyedül utazott a megspórolt konyhapénzen a Lidó-ra, mert ha véletlenül ezek bármelyike kapná meg az Observer-t, aligha fizetne rá elő. 3852 Az idei hosszú s hideg kánikulai estékre szórakoztató fejtörőül szolgál a következő: Ha összeadjuk életünk következő fontos dátumait: a férj, vagy feleség születési éve a házasságkötés éve a házasság tartam a férj vagy felesége életkora mindig ugyanazt a számot kapjuk, még pedig 3852-t. íme a példák: Születési évem 1885 Házasságkötés éve 1918 A házasság tartama 8 Hány éves vagyok 41 3852 Vagy: Születési éve 1898 Házasságkötés éve 1923 Hány éve nős 3 Hány éves 28 3852 Tessék megpróbálni... Mindig a 3852 jön ki. Ha a budapesti telefonkönyvet meg tetszik nézni, kiderül, hogy ez az angyalföldi tébolyda telefonszáma, amivel nem akarjuk azt mondani, hogy a házasság intézménye és a tébolyda közt valami összefüggés van. (-) Megható jelenetek közt indították útnak a magyar politikai foglyokat a beogradi fogházból A foglyok éljenezték Alekszandar királyt Beogradból jelentik: A beogradi gyüjtőfogházban, amelyet a nép Ada Ciganliának, cigányszigetnek nevez, pénteken délelőtt megható jelenetek játszódtak le a magyar politikai foglyok útnak indítása alkalmával. Délelőtt tizenegy órakor megjelent a gyíijtőfogházban Vlaskalin Milorád belügyi inspektor és Markovics Tásza igazságügyminiszteri titkár, akiket a kormány a fogoly.klcserélési aktusnál képviseletével bízott meg, továbbá dr. Bolla Pál magyar külügyminiszteriumi titkár és dr. Rényi Viktor követségi titkár, a magyar kormány megbízottai és a bizottság maga elé vezettette az ország különböző fogházaiból ide összpontosított magyar foglyokat. Vlaskalin Milorád dr. a foglyok előtt felolvasta Alekszandar király ukázdt, amellyel a két ország kormánya között létrejött egyezményre való hivatkozással, a foglyoknak megkegyelmez és az elitélteknek hátralévő büntetését elengedi. A fogolycsoport mély megindultsággal hallgatta végig a szabadságosztó királyi ukázt és ennek elhangzása után éljenzésbe törtek ki. öt bérkocsi jelent meg ezután a gyüjtőfogház előtt és két csendőr kikisérte a foglyokat, akiket a kocsikba ültettek és a pályaudvarhoz szállítottak. A kiadandó foglyok csoportját a délutáni vonatta) útnak indították Szubqtica felé- A csoportban a következő magyar állampolgárok, illetőleg Magyarországra optált emberek vannak: Uóman Ferenc, mohácsi illetőségű, akit tiz évre Ítéltek el. Putz Béla, barcsi illetőségű volt főhadnagy, aki öt évi fegyházbüntetését Mitrovicán töltötte. Barna Mező hajdúböszörményi földműves, szintén öt évre ítélték volt el és a mitrovicai fegyházban ült. Gstalter Antal liárom évre és Keller Etelka két évre kémkedésért elitéit szuboticai lakosok, Schneider János volt noviszadi városi jegyző, akit felségsértésért tiz évre iétltek el, Weisz Géza dr. volt főhadnagy, budapesti gyáros, akinek romantikus történetét már ismertettük, tizenötévi fegyházbüntetéséből Nisben nyolc évet töltött ki. Ádám Antal, Szénást Antal, Molnár János és Horvdt Ferenc, akik a bogojevói hid ellen robbantási merényletet kíséreltek meg. Két jugoszláv állampolgár is van a Magyarország által kikértek között: Tullner Iván oszijeki szállodás és Tesanyac Sztevan erduti lakos. Ezeknek ügyében még nem volt ítélet és kijelentették, hogy itt akarnak maradni s elitéltetésük esetén leülik büntetésüket. A csoport valamennyi tagja jó egészségi'’állapotban van, egyedül Barna Mező hajdúböszörményi földművesen, aki írni, olvasni sem tud, látszik meg a fogház. Tuberkulózisban szenved. A fázó betegnek útközben Weisz Géza dr. átadta felöltőjét és megígérte neki, hogy egész életében gondját fogja viselni. Szombaton további öt foglyot indítanak útnak az ország különböző helyeiről. A foglyokat, mint jelentettük, hétfőn Kelebián adják ki a magyar hatóságoknak s ugyanakkor érkeznek meg a magyarországi jugoszláv foglyok, akiket ugyancsak Kelebián vesznek át Katolikus papoknak nem szabad résztvenni a magyar vitézi avatásokon A magyar püspöki kar feltűnést keltő határozata a nemzeti vonatkozású ünnepségekkel kapcsolatban nct.fio +oiAti Budapesről jelentik: Néhány héttel ezelőtt nagy feltűnést keltett a Vatikán hivatalos lapjának, az Osservatore Románénak az a cikke, amely állást foglalt a magyarországi vitézi avatás ellen és — mint a Bácsmegye Napló is jelentette — főképen azt kifogásolta, hogy a katholikus egyház papjai más felekezetek lelkészeivel együtt résztvesznek a vitézi avatás pogány szertartásu ünnepségén. Már akkor szó volt arról, hogy a Vatikán a magyarországi egyház papjainak el fogja tiltani, hogy ezeken a szertartásokon résztvegyenek. Ennek hatása alatt ült össze a magyar püspöki kar konferenciára, amelyen Szmrecsányi Lajos egri érsek elnökölt. A konferencián a püspöki kar állást foglalt a közös vegyes Istentiszteletek 6s ama szokás ellen, hogy bizonyos Jelvé• nyékét az egyik hitfelekezct templomából a másikba hordoznak megáldás céljából. Ugyanekkor szabályozta a püspöki kar a nemzeti vonatkozások kultuszát a katolikus templomokban. Ezeket a határozatokat gróf Mikes János, a szombathelyi egyházmegye püspöke pásztori evéTben hozza most papjainak tudomására. A pásztorlevélben a oüspök rámutat arra, hogy az egyház nem tűri a közös vegyes istentiszteleteket, mert az ilyenek a fogalmak összezavarására, az igazság eHio* *nályositására és végeredményben hitközömbösségre vezetnek. Ebből az elvből kifolyóan tehát nem engedhető meg bármiféle nemzeti vonatkozású ünnepélynél, hogy ugyanazon a helyen legyen egymásután, vagy együttesen katolikus és másvallásu istentisztelet, vagy hogy zászlók és hasonló jelvények megáldásánál a katolikus pappal együtt másvallásu lelkészek Is résztvehessenek. A nemzeti jellegű ünnepeknél — mondja a pásztorlevél — menjen min denkí a saját templomába és ott hallgassa végig az istentiszteletet, utána pedig az ünnepély világi részénél megint találkozhatnak a különböző felekezetüek. Az pedig, hogy bizonyos jelvényeket az egyik felekezet templomából a másikba hordozzák megáldás végett, nem egyeztethető össze a kathofikus egyház felfogásával. Közli végül a pásztorlevél azt a régebbi püspökkari határozatot, amely szerint a himnusz a katholikus templomokban csak nemzeti Jellegű istentiszteletek végén énekelhető, valamint, hogy az iskolákban elmondott irredenta fohászt szigorúan szét kel! választani a katholikus imáktól. A pásztorlevél és a püspöki kar e határozatai érthető feltűnést keltettek a magyar politikai körökben. Az újságírók Leopold Antal prelátushoz, Csernoch János biboros-hercegprimás oldal kanonokához fordultak azzal a kérdéssel, hogy milyen jelentőséget kell tu-i lajdonitani a pásztorlevélben foglaltaknak, mire a következő választ kapták^ — Mikes püspök pásztorlevele esu-1 pán a szombathelyt egyházmegyéd szól. Annak tartalma nincs befolyással a többi egyházmegye életére és a többi püspöknek az érintett kérdésben vallott felfogására és az esetleg később kiadandó rendelkezéseikre sem. Politikai körökben az a vélemény alakult ki, hogy a püspöki határozata végeredményben Horthy kormányzó ellen irányul és az első támadó lépés a jelenlegi magyarországi »református uralom« ellen, amely a keresztény kurzus urar lomra jutása óta máT különben is sói féftékenykedésre és torzsalkodásra ve-) zetett a magyarországi kaíholikusok é» reformátusok között. ''■■».GtdBM——■!!! Borzalmas ciklon dühöng a nyugat-indiai szigeteken A szélviharnak több száz halottja van Londonból jelenük: A nyugatin-i diai szigeteken borzalmas ciklon dü-j höng. ' Laona partján a hullámok ötvennégy holttestet sodortak ki, valamennyien hajótöröttek, akik bárkákon igyekeztek a folyó északi vidékére. | Florida partjain szintén hatalmas vihar vonult végig. A birnini-szigeteken házakat sodort el az orkán. A romok alól több száz holttestet, húztak ki. A kár, az eddigi becslés szerint, több száz millióra rúg. Százezer dinárt szavazott meg-a szuboticai közgyűlés az árvízkárosultaknak Levették a napirendről az nj tisztviselői állások létesítéséről szélé javaslatot Szubotica város pénteken délelőtt tartotta meg csekély érdeklődés mel-J lett rendkívüli közgyűlését. A közgyűlés napirendje húsz pontból állott, da ezek közül a három legfontosabb ügyet levették a napirendről. Lekerült a napirendről Jorgovics Milán és Langulov Radlvoj jegyzői kinevezésének az ügye, akik részére — mint ismeretes — uj állásokat 'kellene kreálni. A városi tanács és a közgyűlés tagjainak nagy része állást foglalt az ellen, hogy a minisztérium által kinevezett tisztviselők részére uj állásokat létesítenek és ezért az ügy nem is került a közgyűlés elé. Ugyancsak levették a napirendről a nyugdíjasok pótlékának csökkentéséről szóló javaslatot is. A közgyűlést tiz órakor nyitotta meg Evetovics Mátyás dr. polgármester. A napirend első pontján az árvízkárosultaknak folyósítandó segély ügye szerepelt A városi tanács javaslatára az árvízkárosultak felsegélyezésére a közgyűlés százezer dinárt szavazott meg A közgyűlés ezenkívül jóváhagyta a tanács javaslatát a városháza, a zenede, a városi bérpalota, a volt tanítóképző és »Szarvas« vendéglő épületében levő üzlethelyiségek bérbeadására vonatkozólag. A városházában levő üzlethelyiségeket a következő hat évre Milutinovics és Társai évi tizenkétezer dinárért, Vilics és Abramovics tizenkétezer dinárért, Beer Jolán tizenkétezer, Pudler Berta huszonegyezer, Lagner Aranka harmincötezer dinárt. A zenedében levő üzlethelyiségeket Mejandzsics Milán ötezer dinárért, Kertes Mitos negyvenkétezer dinárért, a városi bérpalotában a »Sz/rfv/a« tizenhatezernyolcszáz, Osztrogondc és Kenedics tizennégyezer, a volt preparandiában Blum Irén harmincegyezer, a »Szarvas« vendéglőt, Raicsics János harmincezer dinár évi bérért kapta meg.
