Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-30 / 207. szám

12 OLDAL » ÁRA I1/, DINÁR Poftarbn plaéenal J-K ffiXVIL évfolyam NAPLÓ Szubotica, 1926 PÉNTEK julius 30. 207. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8-58 Szerkesztőség 5-10, 8-52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. gWllllMIMIIBIIIIIIIIII III —mm Ilii Ilii Szerkesztőségi ZmaJ Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Suhotica, ZmaJ Jovin trg 3. (Minerva palota) • A szalmaszál Krajacs kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy legközelebb kü­lönböző javaslatokat fog a minisz­tertanács elé terjeszteni a gazdasági válság enyhitése tárgyában. A ké­szülő javaslatok tartalma és irány­elvei felől a közvélemény még telje­sen tájékozatlan, mindenesetre azon­ban már az is megnyugtató, hogy az egyik legfontosabb gazdasági resz­­szort vezetője komoly kísérletet tesz a válsággal kapcsolatos problémák megoldására. Eddig ezen a téren alig történt valami. A szakminisz­terek, ha a parlamentben vagy az érdekképviseletek összejövetelein szóba került a termelés krízise, készségesen elismerték, hogy a ba­­jog valóban megvannak, nem vitatták el a panaszok jogosultságát, de álta­lában bizonyos fatalizmust tanúsí­tottak a föltornyosult nehézségekkel szemben, mintha titokzatos termé­szeti erők működnének közre, ame­lyeket semmiféle intézményes men­tőakció nem fékezhet meg. Éppen ezért a kereskedelmi miniszter kilá­tásba helyezett szanálási terveit a legnagyobb érdeklődés előzi meg. Különösen a Vajdáság néz feszült érdeklődéssel a kereskedelmi minisz­ter javaslatai elé, mert ennek az or­szágrésznek népeit sújtja a legérzé­kenyebben a gazdasági válság. Ez­zel kapcsolatban mindenekelőtt az a kérdés tolul fel, hogy kellő figyel­met fognak-e fordítani a válságnak az adózás abnormitásaiban rejlő okára. Mert abban a circulus vitio­­sus-ban, hogy a rendkívüli viszo­nyok fokozott adózást tesznek szük­ségessé, viszont a fokozott adózás a rendkívüli viszonyok stabilizálását idézi elő, a Vajdaság vergődik a leg­­tragikusabban. Lesz-e e tekintetben enyhülés, megszünik-e végre az a túlterhelés, amely a Vajdaság lakos­ságát nemzeti különbség nélkül nyo­masztja? — ez a vezérmotivuma a Krajacs javaslataihoz fűződő bátor­talan reménykedésünknek. Egyelőre semmi okunk nincs arra, hogy az adómizériák orvoslását túl­ságos optimizmussal várjuk. Árvíz és egyéb csapások ellenére a pénz­ügyi igazgatás rendületlenül kitart amellett, hogy a Vajdaságnak a jövő év márciusáig körülbelül másfél mil­liárd adóhátralékot kell lefizetnie. Éppen most inspiciálnak az adóhiva­talokban pénzügyminiszteri kikül­döttek és felsőbb utasításra szigorú kötelességükké teszik a helyi finánc­hatóságoknak, hogy a hátralékokat a legkíméletlenebbül hajtsák be. Ki van mutatva, hogy a Vajdaság az elmúlt költségvetési évben az elő­irányzatnál körülbelül száz millióval többet fizetett be. Ezzel a kimutatás­sal szöges ellentétben áll az a mos­tani hivatalos megállapítás, hogy a Vajdaság 1920-ig visszamenőleg másfél milliárd adóval tartozik. A közönség már rég kénytelen lemon­dani arról, hogy az egymásra lici­táló adókövetelések szörnyű dzsun­gelében eligazodjék. Mindenki fizet a rogyásig, mert különben megtorló rendszabályokat zudit magára. Fog­lalás, árverés, adóbizonylat megta­gadása ül sötét gondként a szomorú lovas mögött, aki lihegve nyargal az adópénztár felé, hogy ott a zsebeit kiforgassa. És hányán vannak, akik nyomban az előirt adók lerovása után értesítést kapnak, hogy ennyi meg ennyi hátralékot a különbeni következmények terhe alatt hala­déktalanul szolgáltassanak be. Nincs az a számolómüvész, aki, mint adó­fizető, az adóhivatali közegek által rendezett számtani vizsgákon meg ne bukna. Csökkenhet-e a gazdasági válság azok számára, akikre igy hull állandóan az adók lavinája? Amikor a kereskedelmi miniszter a javaslatait kidolgozza, ezt a szem­pontot nem hanyagolhatja el, ha valóban az egész ország gazdasági fejlődésének előmozdítását tűzi ki céljául. A Vajdaság fuldoklik az adók áradatában és a* fulokló min­den szalmaszál után kapkod. ■ ■■■ I warn«,.. .^MBrifwmiiiiiiiw Most Krajacs tervezett intézke­dései az a szalmaszál, amely felé kinyújtjuk a kezünket, hogy be« lefogódzunk addig is, míg az adó­­egységesités mentőcsónakja fel nem bukkan a látóhatáron. De vájjon nem lesz-e az Ígérkező szalmaszálból — szalmaláng? » Az árvíz elpusztította Falvakr' sodort el az áradás Londonból jelentik: Korea északi dis és déli részén óriási árviz pusztított. Az áradás úgyszólván teljesen elpusztította a szigetet. Északkoreában több, mint három­száz ház dőlt be, tizenhét ember a vizbefult és a házak romjai alatt ed­n sebesültet találtak. ész családok eltűntek és ......szinü, hogy ezek is az áldo­zatok között vannak. Korea déli részén az áradás falvakat sodort el. Eddig tizennyolc a halottak és száz­huszonhét a súlyosan sebesültek száma, miután azonban a mentési munkálatok itt csak kezdő stádium­ban vannak, valószínű, hogy az ál­dozatok száma még növekedni fog,. Az anyagi kár szintén temérdek és eddig még felmérhetetlen nagyságú. Csak gazdasági kérdésekkel foglalkozik a kormány Miniszteri bizottság alakult a gazdasági élet szanálására — Nyolc milliárdra akarják leszorítani a jövő évi « öllségvetést — Krajacs Iván kereskedelmi miniszter széleskörű reformokat terjesztett elő Elmérgesedett a községi választási harc Szerbiában Beogradból jelentik: A kormány továbbra is a gazdasági problémák megoldására forditja teljes figyelmét. Egyrészt a költségvetésben igyek­szik a legmesszebbmenő takarékos­ságot végrehajtani, másrészt az egész gazdasági éltt szaná­lása érdekében tervez hatékony intézkedéseket. Ezt a két akciót a kormány párhu­zamosan igyekszik megvalósítani és már munkában is vafínak az erre a célra alakult speciális szervek. A ta­karékossági intézkedéseket üzuno­­vics miniszterelnök személyes veze­tése alatt dolgozzák ki a kormány tagjai. A gazdasági élet szanálásának pro­blémájával a szakminiszterekből ál­ló miniszteri bizottság foglalkozik. Az iniciativa erre nézve radikálisok és a Radics-párt részéről egyeildejü­­leg történt meg. A radikálisok részé­ről Uzimovics miniszterelnöktől, a Radics-párt részéről Radios Pavle­­től indult ki a kezdeményezés. A kor­mány a parlamenti szünetet a gaz­dasági kérdések tüzetes letárgyalá­­sára akarja felhasználni. A szaná­lási bizottságra súlyos feladat vár. Csökkentik a közterheket A takarékossági rendszabályok nemcsak a jövőre, hanem a jelenre is vonatkoznak. A jelenlegi költség­­vetést legalább egymilliárddal akar­ják redukálni, a jövő évi költségve­tésben pedig még további nagyará­nyú takarékosságot valósítanak meg, úgyhogy a mostani tizenkét és fél mll- Hárdról a költségvetést nvolc­­kilenc milliárdra szállítják le. Ezek a takarékossági intézkedések nemcsak az államháztartásra lesz­nek nagy kihatással, hanem a közterhek csökkentésével jó­tékonyan fogják az egész gaz­dasági életet befolyásolni. Az általános gazdasági élet sza­nálására vonatkozó akció részleteit a kormány még titokban tartja. Nagy jelentőségűek ebből a szempontból Krajacs kereskedelmi miniszter ter­vei, amelyeket a miniszteri bízott« ság ülésein már ismertetett. A kül- és belkereskedelem egész területére kiterjedő gyö­keres reformokról van szó. Különösen foglalkoztatja ezt a mi­niszteri bizottságot a mezőgazdáság helyzetének megjavítása és erre néz­ve Pucelj földművelésügyi miniszter részletes elaborátumot terjesztett elő, amelyet lammk más helyén külön ismertetünk. A pénzügyminiszter nyilatkozata Perics Ninkó pénzügyminiszter csütörtök délután fogadta az újság­írókat és hosszasan nyilatkozott né­kik a resszórtja körébe vágó ügyek­ről. — A magam részéről — mondot­ta a pénzügyminiszter — a minisz­tériumok szervezetének kérdésével foglalkozom. Komoly takarékosságra és minden vonalon rezonszerü re­dukcióra van szükség. Ezen dolgoz­nak most az összes minisztériumok és augusztusban már tettek kö­vetkeznek. — Másik főmunkám a költségvetés kidolgozása, amire már minden elő­zetes intézkedés megtörtént. A beográdi adómizériák A pénzügyminiszter ezután a beo­­gradi adóhivatalban uralkodó álla­potokat ismertette. — Óriási rendetlénség van Beogradban az adókivetés te­rén — mondotta a miniszter. •— Az adófi­zetők különböző vekszaturáknak van­nak kitéve és igen sokan egyáltalán nem Űzetnék adót. Tárgyalásokat folytatok az érdekelt tisztviselőkkel ennek a hivatalnak a szanálására. Több hivatalnokot és nagyobb helyi­séget kap a beográdi adóhivatal és remélem, hogy az ottani állapotok hamarosan megjavulnak. Erélyes akció a csempészek ellen Dicsérő szavakkal emlékezett meg ezután a pénzügyminiszter azokról a pénzügyi tisztvselőkről, akk érde­meket szereztek a csempészet meg­akadályozásában. Több helyen nagy­arányú csempészést lepleztek le és többmillió dinár pénzbüntetés folyt be ennélfogva az állampénztárba. Azok a tisztviselők, akik ezen a té­ren kitüntették magukat, rövidesen meg fogják kapni a törvényben meg­állapított magas jutalmakat, azok ellen a tisztviselők ellen pedig, akik maguk is közreműködtek a csempé­szetben, a legszigorúbb eljárás fog megindulni. Hat milllió dinárt utalt ki a kormány az árvíz­károsultaknak A pénzügyminiszter végül az ár­vízről nyilatkozott. Az etenfi csapás következményei — mondotta — nem olyan súlyosak, mint eleinte látszott, de azért nem szabad lekicsinyelni a károkat. A kormány eddig hatmillió di­nárt utalt ki a gátak javítására és hatmillió dinárt a károsultak első segélyére. Az állam megtette a magáét, mos azokon a magánosokon a sor, akibe a csapás nem sújtott, hogy adomá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom