Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-27 / 204. szám
♦ * 1926 július 27. RAnSMEGYEI NAPÚ 3. odal. Poincaré pénzügyi javaslatai A radikálisok és köztársasági szocialisták tartózkodni fognak a kamarában a szavazástól — Painlevé szerint a kormányon belül teljes az egyetértés — A frankot Poincaré magasabb árfolyammal akarja stabilizálni — Betiltották az állami tisztviselők nagygyűlését Harminchárom százalékkal javult a francia frank Párisból jelentik: A kamarában eddig csak két interpellációt jegyeztek be a Poincaré-kormány ellen. Az egyiket a kommunisták nevében Rouge, a másikat a szocialisták nevében Renauld terjesztette elő. Az interpellációk kapcsán nem lesz vita i kormány általános politikája lelett, mert Poincaré azonnal benyújtja pénzügyi javaslatait, amelyekre a sürgősség kimondását kéri. Az ui kormánynak csak a szocialisták és a kommunisták alkotják az ellenzékét, a radikális szoc-alisták többsége tartózkodni fog a szavazástól, tekintve, hogy Herriot tagja a kormánynak és éppúgy Painlevé miatt a köztársasági szocialisták sem fognak szavazni a bizalmi kérdés felvetésénél. Ami Poincaré pénzügyi terveit illeti, elsősorban meg akarja reformálni az egyenes adókat, amelyekpek igazságos felosztására törekszik és bizonyos közvetett adókat lel akar emelni, amiből négymilliárd bevételtöbbletet remél. Külön törvényjavalsat készül a nemzetvédelmi kötvények és rövid lejáratú kincstári utalványok esedékességének meghosszabbítására. Poincaré reméli, hogy a közönség megnyugszik és az állampénztár ostroma meg fog szűnni. Ezenkívül a pénzügyi szanálás keresztülvitelére Poincaré külföldi kölhogy azt Caillaux tervezte. Sokat vár Poincaré a bizalom helyreálltától és számit arra, hogy a nagytőke, különösen abban az esetben, ha amnesztiát kap, sietni fog pénzét viszszahozni az országba. Inflációra és kényszerkölcsönre az uj kormány nem gondol. A szövetségközi háborús tartozások tekintetében Poincarénak az az álláspontja, hogy az előző kormányok megállapodásai erkölcsileg a mostani kormányt • kötik, tehát a londoni adósságrendezőegyezményt be fogja cikkelyeztetni, a washingtoni egyezmény azonban módosításra szorul. A frank stabilizálására Poincaré szerint nem jött még el a kedvező pillanat, mert a frank többet ér annál, mint amennyire ma a vilásnyacun értékelik. Poincarénak tehát az avéleménye, hogy be kell várni a frank árfolyamának javulását és akkor magasabb árfolyamon kell a frankot stabilizálni. Hétfőn délután minisztertanács volt, amelyen jóváhagyta Poincaré szanálási javaslatait. A miniszterta nács után Painlevé kijelentette, hogy a kormányon belül tökéletes az egyetértés. Kijelentette még Painlevé, hogy a pénzügyi tervek nem fognak lelkesedést kelteni, de bizonyos, hogy kedvező fogadtatásra fognak találn» Az állami tisztviselők és alkn . zúzottak, mint ismeretes, kedd- . -■ mara épülete elé nagygyűlést > -csont is igénybe fog venni. Hollandiától és Angliától akar Poincaré kölcsönt felvenni, sokkal szerényebb mértékben azonban, mint a tiszta árnyéka. A kalauz benyitott és megállt: — nem a Jépcsőn mentünk jfel, hanem egyszerűen keresztülmen-> lünk a villamos elején és beültünk, arcélbe fordulva, az ablakok mailé. A villamos megindult, végigszaladt a falon, keresztülszaladt egy csomó emberen, akik abban a percben eltűntek, de megint előkerültek és nyugodtan és vígan folytatták útjukat, mikor a villamos leszállt róluk. Az uccalámpákon is csak Úgy keresztülmentünk, a körúton nagy bonyodalom támadt: összevissza ' futkosott, keresztüll-ikasul mindenki- nagy fekete gomolyag lett az egészből, ami bennem oldódzott fel, úgy hogy lassan kiváltunk a villamossal együtt. Spitz Ur a zsebébe nyúlt, fekete gyufát szedett elő, fekete cigarettát tett a szájába, meggyujtotta a gyufát, amiből fekete láng csapott fel, rágyújtott és finom csipkéhez hasonló fekete füstfelhő szállingózott. Szidi néni prüszkölni kezdett és éles megjegyzéseket tett holmi íosszmodoru fiatalemberről. Spitz úgy tett, mintha nem venné magára. Aztán leszálltunk a villamosról és végetértek a házfalak is: kint voltunk a mezőn. Én tovább akartam menni, de megint zavarba kellett jönnöm; Spitz ur, Szidi néni és Muki megálltaik és azt mondták, hogy igy nem mehetünk tovább állva, hanem feküdjünk le, hosszában a mezőre, úgy könnyeben megy. Kicsit furcsállottam, de nem mertem szóini, lefeküdtem melléjük. Abban a pillanatban' Szidi néni, Muki és Spitz ur három méter hosszúra nőttek meg és egész vékonyak lettek. Nagyon megsajnáltam, főként Mukit, aki igy hosszan és vékonyan oly siralmas és szomorú volt; Részvétemet fejeztem ki és aggódva kérdeztem, hogy talán beteg. Siránkozva feíelt, hogy estérakint. mikor a nap leszáll, mindnyájan úgy meg szoktak nyúlni és ilyen soványak ltesznek, de nem baj, reggelre meghizanak megint jóban, mint illenék. Délben, mikor ebédre kerül a sor, olyan köpcöseik és kövérek, hogy az már szinte kellemetlen, de hát mit tegyen az ember árnyéka? Egy fekete hegyoldalban mentünk felfelé és most minden oly szép és légies volt, hosszú, hosszú jegenyefák közt jártunk, regényes bokrokon keresztüli. Nekem megfájdult a szivem, úgy tűnt, hogy már ezer és ezer mértföldet' suhantunk igy, egyik hegyre fel, másik völgybe le és még mindig nincs kezemben az aranykulcs, amivel Aranyország aranykapuját kinyithatnám. Oly /könnyű volt suhanni és mégis oly borzongató; a felhők habkönnyű árnyéka libegett keresztüli a testünkön és percekre mintha köddé váltunk volna vala-, mennyien. És akkor egy száz méter hosszú jegenyefa tetején megláttam az aranykulcsot. Az ám, ott függött egy ágon és úgy ragyogott, mint a lebukó nap. Szidi néni nagyott ugrott örömében és sorra ölelgetett mindhármunkat. — Na, látja! — mondta diadalmasan Spitz urnák. — Jó, majd kiderül — mondta Spitz ur és kétértelműen mosolygott. Kicsit magasnak találtam a jegenyefát, de Szidi néni bátorított, hogy csak nyúljunk bátran utána és valóban kinyujtóztam és hirtelenében elértem a százméter magas jegenyefa legfelsőbb ágát, de Spitz ur kétértelműen mosolygott és én megragadtam a kulcsot és szorongattam és csodálkoztam, hogy nincs fogás semmi és kinyujtóztam és összesugorodtam és kinyújtottam a tenyeremet és a fényes napsütésben a nyitott ablakon keresztül, ahogy álmosan pislogtam a tenyerembe, még ott libegett rajta a szemben levő lakatosmihely fityegő cégérének az árnyéka —- fityegő rézkulcs árnyékának a csücske. tek, amelyen helyzetük javítását akarták követelni a kormánytól. A belügyminiszter hétfőn ezt a gyűlést betiltotta. Tovább javul a frank Zürichi jelentés szerint a bizalom a frank iránt egyre fokozódik. Hétfő délelőtt tizenegy órakor 13.25-el vásárolták a francia frankot, amely tehát julius 20-iki mélypontja óta 33 százalékos javulást ért el. Az emelkedés a zárlatig tovább tartott és végül a francia frank 13.32-vei zárt. A belga frankban is folytatódott a javulás, amely tíz óra körül 13.40-es árfolyamon kulminált és ugyanígy zárult. Lírában a tőzsde üzlettelen volt. Megtorlást követel az amerikai sajtó Newyorkból jelentik: A párisi idegenüldözéseknek élénk visszhangja támadt Amerikában. A társadalom és a sajtó megtorlást követel. Az újságok követelik, hogy a kormány ne módositsa a franciák javára a Washingtonban megkötött adósságrendező egyezményt és az amerikai pénzügyi körök utasítsanak vissza minden olyan kölcsönakciót. amely a frank javítását célozza. Némelyik lap nemcsak Franciaország, hanem egész Európa elleni rendszabályokat sürget az amérikai. állampolgárokat ért sérelemért és azt követelik, hogy az Egyesült-Államok vonuljon vissza < a Népszövetség által összehívott genfi konferenciáról és ne törődjék többé Európával. Erős irányzat van amellett, hogy az amerikaiak ne látogassák többé a franciaországi fürdőhelyeket és ne menjenek Párisba. Masaryk és Benes tanácskozása a csehszlovákiai német képviselőkkel Bizalmas találkozó Benes külügyminiszter pleskoveci kastélyában Prágából jelentik: Politikai körökben nagy szenzációt kelt az a bizalmas tanácskozás, amelyet Masaryk köztársasági elnök és Benes külügyminiszter folytattak a német agrárpárt képviselőivel. Masaryk elnök szombaton meglátogatta Benest pleskoveci kastélyában. Ugyanaznap érkeztek meg a pleskoveci kastélyba a -—<*hszlovák parlament német képviselői is, élükön Krepek szenátorral, a német agrárpárt vezérével. A köztársaság elnöke és Benes a paktum kibővítéséről tárgyaltak a német képviselőkkel és szóbakerült a csehszlovák-német* magyar kormánykoalíció terve is. Masaryk és Benes Krepekkei két órán át tartó külön bizalmas tanácskozást folytatott. A pleskoveci találkozás politikai körökben nagy feltűnést kelt. Nem lázadás, csak félreértés Hivatalos felvilágosítás a németcernyai„dobrovoljáclázadás“ lefolyásáról — Koszics jegyző nyilatkozata Velikibecskerekről jelentik; Megírta ■ Bácsmenpi Napló, hogy a német-íiiv : dniirovoljácok fellázadtak jegyzőjük í.IU n, a jegyző eltávolítását követeltek es csak nagynehezen sikerült az izgalmakat lecsillapítani. Ebben az ügyben hivatalos helyről a következő felvilágosítást adták: — Tudvalevő, hogy a Bánátban is, mint egyebütt, agrárrevizió van folyamatban. Egyes telepesek ugyanis nem költöztek át és nem telepedtek rtftg azon a földön, amelyet részükre kiosztottak. Az agrárreformminisztérium intézkedése folytán ezektől a földet el kell venni és más igénylőnek kiosztani. Természetes, hogy azok között, akiktől elvették a földet és «azok között, akiknek másodszor kiosztották, gyakoriak az összetűzések főként az idei termés megosztása miatt. Az agrárminisztérium úgy rendelkezett, hogy ha a revízió április 15-ig jogerőre emelkedett, akkor a régi és az uj birtokosok tartoznak egymásközt az idei termésre nézve megegyezni, mert különben a régieket úgy kell tekinteni, mint az újaknak a feleseit. A rendeletet a németcrnyai dobrovoljácok nem értették meg és nagyobb számú érdekelt vonult fel a jegyzőhöz kérni, hogy magyarázza meg nekik a rendelkezést. A jegyző félreértette az egymásközt hangosan vitatkozó csoport felvonulását és azt hitte, hogy valamely demonstrációra készülnek. Azután a dobrovoljácok az alispánhoz jöttek küldöttségbe és kérték, hogy küldjön ki valakit a vármegyeházáról, aki nekik az agrárminisztérium rendeletét megmagyarázza. Az alispán megígérte, hogy szerdán egy tisztviselő ki fog menni hozzájuk és mindent alaposan megmagyaráz. Szerdán a dobrovoljácok összegyűltek a községháza előtt, hogy meghallgassák az alispán kiküldöttjét, aki azonban közbejött akadályok miatt nem érkezett meg. Nem lehetetlen, hogy a németcrnyai jegyző megint félreértette a nagy csoportban érkező dobrovoljácokat, azt hitte, hogy ellene akarnak tüntetni. Hogy a jegyző elmenekült-e, azt nem tudjuk, de bizonyos, hogy semmiféle lázadás nem történt, csupán félreértésről lehet szó. Érdekes, hogy ezzel a hivatalos jellegű megállapítással szemben Koszics Csedomir németcrnyai jegyző helyreigazító nyilatkozatot küldött be, amely a dobrovoljácok magatartását egészen más színben tünteti fel. A jegyző nyilatkozata szerint julius tizennegyedikén mintegy száz dobrovoljác jelent meg a községházán. Koszics jegyző megmagyarázta a telepeseknek a miniszteri rendeletet, azok azonban nem akarták megérteni és életveszélyes fenyegetések mellett követelték, hogy a jegyző utasítsa a csendőrséget, hogy számukra a termés betakarítását tegyék lehetővé. Mikor ezt a jegyző megtagadta, Bremer aljegyzőhöz fordultak, aki azonban szintén nem adott a csendőröknek semmi utasítást. A jegyző felszólítására a telepesek eltávoztak a községházáról. Délután két órakor a dobrovoljácok újra eljöttek és a községháza előtt fenyegették a jegyzőt, aki erre csendőri karhatalommal feloszlatta a tömeget. Koszics Csedomir jegyző szerint az egész ügy értelmi szerzője néhány olyan telepes, akik jogtalanul birtokolnak felosztott parcellákat. Megállapítja végül a jegyző, hogy a tettesek ellen a becskereki főszolgabiróság feljelentést tett az ügyészségen és a jegyző külön feljelentést fog tenni a BTK. 93., 94., 104. és 409. szakaszaiba ütköző bűncselekmények miatt PATKÁNIN PATKANYIRTÓSZER doboza 15 dinár, kapható minden gyógyszertárban ói drogériában továbbá a Torontáli Agrárbanknál Veliki-Bi čkereken. 10356
