Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-25 / 202. szám

18. olda’. 3ACSMEGYE! NAPIT 192" julius 25. QRUQ51 DOLGOK Rendellenes jellemlipusok Irta: dr. Sxtankovits Kornél (Folytatás) 3) Az állhatatlan Ebben az esetben a nyugtalanság, ki nem tartás, csélcsapság az uralkodó elem. Némi tekintetben hasonlítanak az eretikusokhoz, de tartalmasabbak azok­nál. Az eretikusoknál a kaland, a vál­tozatosság nem feltétlen szükségesség, mig az állhatatlan jellem ezek nélkül nem tud élni. Élete örök, viharos vál­tozás. Az álhatatlan nem nyers, kissé álmodozó, szinte romantikus. Valami belső nyugtalanság, valami, meg ríem határozó vágy vagy ösztön űzi őt to­vább ok és értelem nélkül bizonytalan­ságok és ismeretlenségek felé. Két aiakja van ennek a típusnak: egy himnemü és egy nőnemű. A férfi alak a kóborló, a női alak a veleszületett prostituált. Állhatatlanságuk egyforma, de társadalmi helyzetük miatt más ala­kot ölt a nő is mást a férfi. a) A kúbo-ló ö is iskolakerülő, akárcsak az ere­­tikus, de kalandok után futkos iskola idő alatt. Az iskolában rossz, de nem buta tanuló, tanítója azt mondja, hogy könnyelmű, szeles, de azért esze vari a gyereknek. Képzelőtehetsége nagyon élénk, szereti hallgatni vagy olvasni t kalando$ történeteket. Ha kis pénzre tesz szert, úgy elutazik hazulról, világ­gá megy, persze hamarosan visszahoz­zák. A vonat, de különösen a hajó ra­­jongásos izgalomba hozza. Hiába a szigorú ellenőrzés, mindenünnen meg­szökik, mindent pénzzé tesz, csakhogy utazhasson. Nem szervez bandákat, legfeljebb egy-két hasonló gondolkozá­­su társát beszéli rá a merész vállalko­zásra, melyben nincsen lopásról vagy rablásról szó, csak. utazásról, mesebeli szerencséről, kalandos, zav; ros, de ár­tatlan tervekről. . Állhatatlan természete miatt semmit se tanul, de minden munkához ért, ha kell földmunkát végez, ha kell irodai* vagy gyári munkát, mindenütt ügyes egy darabig szorgalmas, törekvő mun­kás, könnyen megkedvelteti magát, de aztán hirtelen, épp a legbiztosabb jólét közepette hagyja ott helyét, »Nincs ma­radása, tovább űzi a vére«. Könnyen tanulja a nyelveket, de tökéletesen egyet se beszél, semmi jellegzetes vo­nást nem őriz meg, amiből származá­sára, fajára lehetne következtetni, koz­mopolita, mert mindenütt és sehol sincs otthon. Bejárja az egész világot, közben sokféle foglalkozása vnn: fütő, hajóinas, pincér, uccai árus, Írnok, ide­genvezető, ügynök, soffőr, újságíró, ar­tista, detektív. Egy nő se tudja magá­hoz kötni, sok futóviszonyba kezd, de sose gondol nősülésre. Sokszor, ha pénze elfogy vándorcirkuszhoz vagy stagigione-szinltársulathoz szegődik s ott akármilyen utolsó foglalkozást vál­lal, csakhogy kóborolhasson. Azonban bármilyen mélyre zülljön is, megjele­nése mindig elárul valami előkelőséget, a legrongyosabb ruhában is jól fest, kel­lemes megjelenés. Beszéde kedélyeske­­dő, ékelődő, de nem nagyzoló, megje­lenésében van valami romantikus szo­morúság, az örök keresők, az Ahasvé­­rűsok szomorúsága. Legtöbbször sok jóindulat van a jel­lemében s még több könnyelműség. Ha vagyonosabb és szülei az egyetemre küldik, úgy rövid ideig élénken foglal­kozik tanulmányaival, majd hirtelen meg­változik, szerető} tart. minden este másutt dáridózik, adósságokat csinál s végül váratlanul eltűnik a fővárosból. Nemsokára másutt bukkan fel, valami vállalatba kezd, de csakhamar azt is otthagyja. Kivándorol s egyszer az a hir terjed cl TÓla, hogy jól megy a so­ra, aztán nyomtalanul eltűnik. Utolsó éveit mint uccasöprő, mint hullaszolga, vagy mint dögtérmunkás nyomorogja végig, semmitől sem undorodik, a fon­tos az, hogy uj és ismeretlen foglalko­zás legyen. Legvégéi rendszerint az al­kohol rabja lesz s valamilyen förtelmes éjjeli menedékhelyen végzi be sokat hánytatott életét. A vagantjellem ritkán kerül összeüt­közésbe a törvényekkel, elég engedel­mes és sohasem veszélyes jelensége a társadalomnak. Azonban nehezen befo­lyásolható, nyugtalansága minden körül­mények között tovább űzi. Ezért leg­ajánlatosabb olyan foglalkozást keresni számára, ami utazgatással, változatos­sággal van egybekötve (ügynököskö­­dés, tengerészet, gyarmatárukereskede­lem.) Amellett vigyázni kell arra, hogy szigorúan kötve legyen állásához s hogy ne jusson nagyobb pénzösszeghez, ne­hogy kisértésbe jöjjön kalandos uta­zásba kezdeni. Ha nincs pénze, úgy kénytelen megnyugodni, mert a kóborló jellemtipus csak végső esetben nyúl ilyen pénzhez. b) A, született uccaleáni/ Iskoláié hanyagul látogatja, akárcsak a kóborló férfi típusa. Valójában értel­mes, eleveneszii kislánynak látszik, min­dent meglát, mindent megjegyez, min­denkihez ügyesen tud alkalmazkodni, de sokszor apró hazudozásokon, ravasz­ságokon érik. Kedves, hízelgő modora miatt mindenki megbocsájtja szeszélyeit és füllentéseit. Barátnői szeretik, noha tudják róla, hogy nem őszinte, hogy barátságára, bizalmára építeni nem le­het. Nemileg hamar felvilágosodik, de ez a felvilágosodás sem a meglepetés, sem a szenvedély újságával nem hat rá. A haszon, a pénz iránt van érzéke; hí­zelgése, kedveskedése csak addig tart, mig célját el nem érte. Mikor arról olvasunk, hogy egy kis­lányt valaki a lakására csalt és ott er­kölcstelen merényletet követett el elle­ne, ne ítéljük el oly hamar az »állatot az emberben«, hanem gondoljunk arra, hogy sokszor ilyen abnormis jellemű kislányokról van szó, akik ártatlanul, ösztönös ravaszkodással felkínálják ma­gukat, persze csak ott, ahol megfelelő jutalomra számítanak. Emlékszem egy magasabb állású hivatalnokra aki csak idegszanatóriumokban való bujkálás és súlyos anyagi áldozatok árán szabadult meg a börtöntől s aki keserűen pana­szolta, mint csábította el őt szakácsné­­juknak sokat becézett tizéves kislánya. A miniszteri tanácsos valószínűtlennek látszó elbeszélését nemsokára igazolta a kislány további sorsa. A szende, sze­mét lesütő, halkan beszélő kis liliom tizennégy éves korában már néhány tu­cat viszonyra és ugyanannyi sikeres zsarolásra tekinthetett vissza s ezért már kis tőkét is gyűjtött, ami azonban szeszélyes költekezése miatt sohasem szaporodott jelentékenyebb összegre. Ne higyjük azonban azt, hogy ezeket a lá­nyokat a fokozott nemi ösztön hajtja a férfiak karjaiba. Azért kezdik oly ko­rán nemi életüket, mert hiányzik belő­lük az erkölcsi gátlás, amely visszatar­taná őket a paráználkodástól, emellett üzleti érzékük roppant fejlett, a letiport — helyesebben letiprásra hajlamos — liliomok hamar rájönnek arra, hogy ne­miségükkel pénzt lehet keresni, hogy »ártatlan kislánynak« lenni nem is olyan rossz üzlet. A szerelem számukra soha­sem jelent mámort vagy szenvedélyt. Ezek a prostituált típusok kellemes, sőt kívánatos jelenségek szoktak lenni, ügyesen öltözködnek, könnyen eltanul­ják a jó modort, a finomabb beszédet, némi műveltségre is tesznek szert, azon­ban egy férfit se tudnak lekötni számí­tásuk. szeszélyeskedésük, állhatatlansá­guk miatt, ők maguk ejtik el a leggon­dosabb, legbőkezűbb szeretőt egy másik kedvéért, akitől több hasznot remélnek. Nemiségüket üzletnek tekintik. Ha vélet­lenül, szülői befolyásra mégis férjhez mennek, szerencsétlen, hamar felboruló házasság lesz férjhezmenetelükből. Ha alkalmuk van rá, mindjárt az első nap hűtlenek lesznek férjükhöz, mindenkinek odaadják magukat, akitől némi hasznot remélnek, semmi részvéttel sincsenek férjük, semmi tekintettel gyerekük iránt, ők is folyton keresnek valamit, mint ti­­pustestvérük, a kóborló férfi, ők is vál­toztatják lakóhelyüket, környezetüket, barátaikat. Csak ritkán kerülnek a kö­zönséges uccai rima sorsára, számitósá­­guk elég jól fenntartja őket viharos éveik hullámain. Sokáig megőrzik von­­zóságukat, mikor pedig már fonnyadni kezdenek, éjjeli üzletet nyitnak megta­karított pénzükből. Ezekből lesznek az­után a legszivtelenebb tulajdonosnők, kegyetlenül kiszipolyozzák a hozzájuk került lányokat. Szeszélyeskedésük, szívtelenségük, nyugtalan haszonkeresé­sük nem teszi látogatottá az üzletet, a melybe ők is hamar beleunnak. Uj üzlet felé néznek. Semmivel sincsenek meg­elégedve, semmiben sincs kitartásuk. Olykor vidékre mennek kis gazdaságot vezetni, de arra is hamar ráunnak. Tő­kéjük végül elfolyik, a befejezés sokszor a szegényház vagy — az alkohol és a vérbaj mérge folytán — a tébolyda. Az állhatatlanok — szemben az ereti­­kusokkal — roppant nehezen befolyá­solható egyének. A gondos, türelmes, egyéni nevelés persze nagyon sokat tompíthat, csiszolhat, ha mindjárt a rendellenes jellemet nem is változtathat­ja meg. De ez a nevelés roppant költsé­ges s igy csak kevesek kiváltsága. Sok­szor látjuk, mint durvul el hasonló, de szegénysorsu kislány az átkozódó, ká­romkodó apa, a szívtelenül álszemérmes anya társaságában. Ha akár nyilvános, akár titkos pros­tituált lesz a lányból, lépten-nyomon megalázásban és megvetésben van ré­sze, különösen rendőrök, orvosok és a »tisztességes asszonyok« részéről. Azt hiszem felesleges hangsúlyozni, hogy mennyire igaztalan és embertelen ez a bánásmód. Evvel a bánásmóddal nem­csak »jó útra téríteni« nem lehet, ha­nem a jelem rendellenességeit még 'kel­lemetlenebbé lehet tenni, harcias, durva formában mutatkoznak be a megalázott prostituáltak s igy még szégyentelje­sebb és rikítóbb alakjai lesznek a tár­sadalomnak. Ha ezt el akarjuk kerül­ni, úgy mindnyájunknak azon kell len­nünk, hogy a prostituált jellemek ab­­normitásain megértésünkkel és meg­­bocsájtásunkkal tompítsunk. 4) A rohamszerűen változó jellem Tudományosan epileptoid-nsk mond­juk ezt a típust, mert oly rendszertele­nül és rohamszerűen jönnek a lelki vál­tozások, mint az epilepsziánál, a nya­valyatörésnél. Rendesen teljesen normáliá jellemek­ről van szó, jó munkásokról, akik ellen hetekig semmi panasz, de egyszerre, hirtelenül és megokolatlanul megváltoz­nak, »mintha rájuk jött volna a bolond­óra«. A serdültebb korban jelentkezik az első roham, majd teljesen szeszélye­sen ismétlődhetik, sokszor minden hé­ten, máskor hónapokig, sőt évekig nyu­galma van ennek a jellemtipusnak. A roham alatt az eddig ismert ember tel­jesen megváltozik. Az a munkás, aki eddig alig ivott alkoholt, most egész nap a korcsmában ül, az a hivatalnok, aki eddig a pontosság mintaképe volt, most reggelig dőzsöl mulatóban és eszé­be sem jut hivatala, az udvarias em­ber tobzódik trágár káromkodásokban a békés, csendes szatócs most minden­kibe beleköt, veszekedést provokál és sokszor kis híja, hogy embert nem öl. Legtöbbször nagy alkoholfogyasztással jár egy ilyen roham s csak a kimerülés, a teljes elfáradás vet véget, a megvál­tozott lelki állapotnak. A roham mély álommal végződik, mikor pedig másnap a duhajkodó ember felébred, semmit sem emlékszik az előző napon történ­tekre. Ismét rendes munkás, pontos hi­vatalnok, békés, udvarias ember lesz belőle, akiben senkisem sejti a tegnapi elé állítja az iskola a gyermeket, amikor az írás, olvasás, számolás műveletébe ve* zeti. De még nehezebb feladatokat ró az élet a ma emberére, úgy a szellemi, mint a testi munkásokra, sót nőkre is, amikot osztozniok kell a férj, az apa, a testvét gondjaiban és részt kell venniük a min* dennapi élet küzdelmeiben. Ezeknek a fel' adatoknak megfelelni csak az erő, egész* ség és monkakedv csorbítatlan birtokában lehet. s* Aki tehát meg akarja óvni egészségét, fokozni akarja testi és lelkj erejét és tel* jesen fel akarja magát vértezni a létért való nehéz küzdelemre, az egészítse ki mindennapi táplálékát a reggeli és uzsonna tejhez 2—3 kávéskanál OVOMALTINE­­Val, mert az OVOMMriNE kis terjedelemben koncentráltan Juttat a szervezetbe szénhydrátokat, fehérjéket, zsí­rokat, tápsókat és az élet fentartásához nélkülözhetetlen vitaminokat. A szervezetnek nem csokoládéra, nem cukorkára, hanem olyan célszerű táplálékra van szüksége, mint az Ovomaltine. Az OVOMALTINE kellemes izü, jól emészthető, tökéletes tápszer. Ára dobozonkint 1850 dinár Kapható gyógyszertárakban, drogériákban fűszer- és cscmegekereskedésekben. Mintát és ismertetést ingyen küld: dr. A. Wander d. d. Zagreb Jurjevska ul. 37 ■ . .■ ■ —----------------------­verekedőt, nemzetgyalázót, istenkárom­­lót vagy emberölőt. Különösen a« pon­tos, fegyelmet kívánó munkába fogott egyéneknél szembeötlő ez a hirtelen lel­ki változás, elsősorban munkásoknál és katonáknál. Az indiai hadseregben Amok-szaladásnak hívják ezeket a ro­hamokat, amikor a megváltozott jelle­mű katona hirtelen kardot ránt, sza­ladni és iivölteni kezd és mindenkire rá­támad, aki útjába áll. Az idegen légió­ban cafardoknak, magyarul: képmuta­tóknak hívják az epileptoid jellemű ka­tonákat, pedig tulajdonképen semmi kö­zük sincs a képmutatáshoz. Itt az aka­rat, az önfegyelmezés időnkénti, roham­szerű kimúlásáról van szó, ez okozza a jellem tökéletes megváltozását. Ná­lunk a váltakozó jellem ivó alakja gya­kori, a szeszélyes korcsmázók java­részt ide tartoznak. Ha egy munkás­asszony igy panaszkodik: »Rendes, jó ravaló ember az uram, ritkán részeg, de ha részeg, úgy mentsen meg tőle az isten« — úgy bizonyosak lehetünk, hogy egy epileptoid jellemről van szó. Az epileptoid típusnál arra kell ügyel­nünk,_ hogy a roham mennél enyhéb­ben és simábban folyjon le. Minden ingerlő ellenkezést kerülnünk kell, ha szükséges, úgy gyógyszerekhez kell fo­lyamodnunk, melyek elbóditják, elál­­mositják a tomboló embert. A roham­szerű iszákos borába például altatószert csöppentünk, hogy mielőbb elaludjon igy sok verekedésnek, sót vérfolyásna! is elejét vehetjük. AzonL au :.e feledjük el hogy mindig az orvos —■ és nem a <*nd­­őr vagy az őrjárat — feladata a roham­ban tomboló ember lecsillapítása. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom