Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-24 / 201. szám

1926. július 24. 4. oldal. CIRKUSZ 9*a Gondolatritmus Tegnap estei mint annyiszor, ismét ókori keleti könyveket olvastam és az én szemeimet végig vezettem régi arab és asszír és héber költői müvek átülte­tett könyvein. Es gyönyörködtem a gondolatok szépségén és az én szivem örömmel telt el; befogva a szavak értelmét és különö­sen megtetszett , nekem ama költői for­ma, melyen az Ezeregyéj könyvei irvák és a szavaknak azon művészete, mellyel kiiéjezik az. ö elméik szülötteit.-A gondolat ritmus gyönyörű formája, mely dolgot más szavakkal kétszer fejez ki és ugyanazt a beszédet elmondja még egyszer, de változtatva a mondat össze­tevő részeit. És igei) tetszett énnekem ez .a dolog és ama versektől valék főzve, mint Ho­reb hegyén a párolgó forrás. Mert micsoda gyönyörű dolog az, hogy az embernek csak egy gondolata v an és abból két mondatot csinál. Mert főleg újságírónak igen jó dolog ez és megörvendezteti szivét a hírlapok Csinálójának. Főképpen pedig olyannak, akit soron­ként fizetnek és aki az ő kenyerét meg­keresi minden betű vonala után, melyet Icirt az ő keze. , És. éreztem, hogy nekem nagyon meg­leld ez az izé és a gondolataimnak ez tökéletes ritmusa. Azért reggel felvidult szívvel lemen­tem a kávéházba é$ hajnalban irányítana az én lépteimet a koffein tartalmú italok elárusító helyére. És mondám a pincérnek: »hozzon ne­jbem égy kávét és az én szájamtól a Barna Ital zamatját«. De bár kétszer mondtam neki ugyan­azt, ő egyszer sem hozta a kávét s a konyhában hagyta ama poharat, mely­ben a tehén tőgyének az ö váladéka lenne. A... És szóltam az én szivemben: »csapjon ■a menykő beléd és két felhő közti villa­mos kisülés történjen azon jó vezetőn keresztül, melyet emberi mivoltodban képviselsz«. Ezután pedig végig lapoztam a hírla­pokat és az én ujjaim pergetik vala az újságok hasábjait. És olvastam egy szép Nemzet Gyűlési beszédet és az OVszág Tanácsának az ő 'jegyzeteit meg nem tartóztatám az én szemeimtől. Hogy találnék benne gondolatot, me­lyet ritmusban kifejezzek és valamelyik mondani valót a Haza Sorsáról. De két ritmus közt egy gondolatot sem találtam. És letevém ekkor az újságot és az én kezemet kiüritém a papírok lemezétől, melyen nyomtatott lemezek vágynak. És ékkor asztalomhoz lépett egyik legjobb barátom és odalépett asztalom­hoz ama ember, aki rosszakat szokott beszélni rólam a hátára niegett. És~ mondám neki: »Hogy vagy min­dég és . a. te életed felyása huzamosan minő körülmények között történik«? És nézett ő reám csodálkozó szemek­kel és az ő arca vala hasonlatos a me­zőnek az ö kicsiny birkáihoz. És mondára én neki: »Te ezt nem ér­ted és a te agyad bé nem fogadja az én beszédemet. Mert, bizony mondom néked, hogy ez a gondolat ritmus és ez azon beszéd mód, midőn az ember egy döigot két­szer mond«. £s ekkor az ő arca félderüle és az ő fejé leve hasonlatos egy villanyos kör­téhez, aminek az ő csapját elfordítják. És mondá nékem és most már értem és az én lelkem bé vette a te szavaid summáját. Azért hát megmondom, neked, hogy ! mért jöttem ide és te előtted el nem tit­kolom az én szándékaimat. Mert bizony mondom néked, hogy ad, nekem kölcsön százezer koronát és nyolc pengőt nyújtsál át a te_ barátid-BÄCSMEGYEI NAPLÓ És feleié ő: »Az csak olyan gondolat ritmus volt, igy fejezem ki más szóval, hogy mind a két szárat nekem adjad«. Akiknek fülei vágynak hallják és aki nek szemei vágynak lássák. Karinthy Frigyes Békés befejezést nyert a jugoszláv-német konfliktus A német kormány nem azo ositja magát a berlini sajtó királysérlő cikkeivel Beogradból jelentik: Jugoszlávia és Németország között, mint isme­retes, diplomáciai konfliktus támadt a Kriegschuldfrage cimü berlini lap egy cikke miatt, melyben dr. Wege­ner német publicista azt az alapta­lan vádat emelte Őfelsége Alekszan­­dar király ellen, hogy tudott a sza­rajevói merényletről. A jugoszláv kormány jegyzékére Olshausen beogradi német követ pénteken délelőtt megjélent Nincsícs külügyminiszternél, akivel ismertet­te á német kormány nyilatkozatát, melyben leszögezi, hogy nem áll módjában a tudományos kutatás szabadságát korlátozni. A német kormány kijelenti azonban, hogy dr. Wegener cikke nem fedi az ö állás­pontját, miután meg van győződve arról, hogy a cikkírónak nem volt szándékában Alekszandür királyt megsértem, reméli, hogy a félreér­tés nem lógja megzavarni a két or­szág közti barátságos jóviszonyt. A konfliktus békés befejezéséről egyébként szombat reggel úgy a külügyminisztérium, mint a beogradi német követség kommünikét fog ki­­bocsájtani, Harc egy orvosi diploma kórul A beeskereki orvosok bojkottálják egyik kollégájukat s kétségbevonják a diplomája valódiságát Súlyos vádak dr» Gócs Endre ellen Velikibecskerekről jelentik: A bees­kereki orvostársadalomban hónapok óta harc folyik dr. Gócs Endre beeskereki orvos személye körül. A harc, amelyet egész Becskereken nagy érdeklődéssel figyelnek, kezdetben csak a beeskereki orvosok beiügyének volt tekinthető, ma már azonban olyan fázisba jutott, amely a legszélesebb nyilvánosságot érdekli. Nincs ugyanis kevesebbről szó, mint hogy a beogradi orvosi kamara megke­resésére dr. Szfajics Jován bees­kereki városi tiszti főorvos vizs­gálatot folytat annak megáliapitá­­sára, bogy a hat év óta praktizáló dr. Gócs Endre orvosi diplomája valódi-e. A szenzációsan érdekes ügy előzmé­nyei a következők: Az eleméri csodadoktor Hat évvel ezelőtt Németelemér, köz­ségben megjelent egy fiatalember- A községházán dr. Gócs Endre orvosnak mutatkozott be és kijelentette, hogy Ele­méren akar letelepedni. Az elöljáróság nagyon megörült az orvosnak és min­denben segítségére volt a letelepedésnél. Dr. Gócs előbb Pásztor szerbeleméri gyógyszerésznél kapott lakást, három hónappal később pedig kibérelte a báró Dániel család németeleméri kastélyát és oda beköltözött. Rövid pár hónap múlva hire terjedt a faluban és a környéken is, hogy dr. Gócs Endre valóságos csodadoktor. Egész legendák keletkeztek a fia­tal orvos körül aki puszta nézés­sel meggyógyított súlyos betege­ket. Mesélik, hogy egy alkalommal hord­ágyon vittek, hozzá egy idegbeteg le­ányt, aki már hosszú idők óta nem tu­dott felkelni az ágyból, mert a lába meg­merevedett Dr. Qócs mélyen a beteg leány. szemébe nézett és azt mondta: — Gyermekem, holnap reggel fel fog kelni az ágyból és idejön hozzám. Meg­értette? Fel-fog-kel-ni és idejön a sa­ját lábán, énhozzám! És csakugyan: a lány másnap, reggel felkelt az ágyból és elment dr. Gócs­­hoz. Meggyógyult a lába. Minden sike-ült neki, mindenkit meg­­'ógyitott ér ovid idő alatt nagy va­­vont szerze' Dr. Gócs Endre pár év múlva beköltözött Becskerekre. Itt pom­pásai Jelszereit rendelőt és szanatóriu­mot nyitott, amelyet főleg női betegek keresnek fel. Orvosok ka találkoznak A beeskereki orvosok kezdettől fog­va nem nézték jó szemmel dr. G6.cs beeskereki... működését- Hire járt, , hogy sok esetben az orvostudomány aiapel­­veivel teljesen ellenkezően járt el, so­kan inkollegialitással Is vádolták és az orvosok körében nem. a legjobb kritikát lehetett hallani róla. _ Egy ilyen kritikai megjegyzés a. múlt év elején kínos uccai botrányra veze­tett. Dr. Gócs Endre egy másik fiatal beeskereki orvossal együtt 1925 január 19-ikén az uccán egy állí­tólagos kijelentése miatt felelős­ségre venta dr. Heinermann Alajos idősebb beeskereki orvost és dr. Gócs Heinermannt cly súlyosan megverte, bogy ellene a beeske­reki államügyészség súlyos testi­­sértés büntette miatt vádat emelt. Az érdekes bünpört a nyári szünet után, valószinüleg szeptember hónapban fog­ja letárgyalni a beeskereki törvényszó-: ken Bunics Ivó törvényszéki tanácsel­nök büntető tanácsa. Az orvoseggesiilet boj'ottja Ez a kínos affér természetesen csak fokozta az ellenszenvet, az orvosok kö­zött dr. Gócs - ellen és a múl t év végén az orvosegyesület ülésén, amelyen dr. Sztajics Jován városi tiszti főorvos el­nökölt, egyhangú határozattal bojkott alá helyezték dr. Gócsot és elhatároz­ták, hogy nem konzultálnak vele, betegeit nem kezelik és vele sem­miféle kari közösséget nem vállal­nak. A határozatot Írásba foglalták és azt harmincegy beeskereki orvos irta alá. „Gyanús a diploma“ A bojkott, bár azt nem közölték a nyilvánossággal, csakhamar elterjedt Becskereken és érthetőleg óriási feltű­nést keltett. Élénken kommentálták min­denfelé a határozatot. Voltak sokan olyanok is, akik Gócs pártjára keltek és azt mondták, hogy a beeskereki or­vosok csak irigységből és iéltékenység­­' Öl határoztak igy, mert dr. Gócs el­­szedi a betegeiket. Rövid idővel' ezután újabb és még szenzációsabb fordulat történt. A beo­gradi orvosi kamara hivatalos közlö­nye, a Glasnik Lekarsko ezévi január­február havi kettős számában ugyanis feltűnést keltő közlemény jelent meg. A közlemény az orvosi kamara 1926 február 19-én tartott ülésének jegyző­könyvét közölte le, amelyből kitűnt, hogy az ülésen tír. Iszakovlcs Vojiszláv beeskereki orvos bejelentette a kamara ülé­sén, hogy neki dr. Gócs Endre or­vosi diplomája gyanús. Á bejelentés fölött az orvosi kamara úgy határozott, hogy utasította dr. Szta­jics Jován beeskereki városi főorvost, hogy az ügyet alaposan vizsgálja meg és a vizsgálat eredményéről tegyen részletes jelentést a kamarának. Dr. Sztajics főorvos a felhívásnak ele­get is tett. Felhívta dr. Gócs Endrét, hogy diplomáját mutassa be, ami meg is történt. A bemutatott eredeti orvosi oklevél tanúsága szerint . Gócs Endrét 1919 december 6-ikán avatta doktorrá a kolozsvári tudo­mányegyetem. A diploma egészen szabályszerű, sem­mi gyanús jelenséget nem lehet észre­venni rajta. A vizsgálat során dr. Sztajics kihall­gatta dr. Haidegger Lajos nyugalmazott vármegyei főorvost is, aki a leghatáro­zottabban kijelentette és a jegyzőkönyv aláírásával is megerősítette, hogy dr, Gócs Endre már 1919 december hatadika előtt, tehát a diploma ki­állítása előtt Eleméren orvosi gya­korlatot folytatott és magát orvos­doktornak adta ki. Kijelentette dr. Haidegger, hogy erre egész pontosan . emlékszik, annyira, hogy bármikor hajlandó rá, az esküt is letenni. A vizsgálat befejezése után dr. Szta­jics Jován főorvos a felvett jegyzőköny­veket jelentés kíséretében felterjesztette az orvosi kamarához, ahol valószinüleg rövidesén foglalkozni fognak dr. Gócs Endre ügyével Mit mondanak Eleméren? A Gócs-afíér hullámai természetesen a megvádolt orvos első letelepedési he­lyére is eljutottak. Eleméren ma min­denki arról beszél, hogy mikor költö­zött oda Gócs. A kérdés lényege ugyau­­is az, hogy ha dr. Gócs valóban 1920 őszén költözött Elemérre, akkor — mint­hogy az első hónapokban nem uta­zott el sehová — 1920 december 6-ikán nem lehetett Kolozsváron, még kevésbé tehette le a kötelező egyéves kórházi prakszist. Paunstöchcr Pál németeleméri köz­ségi biró és Schlecter Mátyás volt biró határozottan emlékeznek arra, hogy, Gócs 1919 őszén költözött Becskerekro és jó ideig nem utazott sehová. Ugyan­csak határozottan állítja ugyanezt Prcc Hugó, akkori községi jegyző és dr. Pe­sics Aron volt rnesyei főorvos, aki je­lenleg a. beeskereki munkásbiztositó fő­orvosa, viszont dr. Farkas Geyza ele­mén földbirtokos ügy emlékszik, hogy Gócs 1919-ben még nem volt Eleméren. Meg kell még állapítani, hogy Ele­mér község iktatókönyvében 1920 január 20-ikán van iktatva dr. Gócs első kérvénye, amelyben a községben letelepedési engedélyt kért. Ez utóbbi adattal szemben áil dr. Ko­­vacsevics Dusán vármegyei tiszti főor­vos nyilatkozata, amely szerint egé­szen bizonyos, hogy Sztajics eleméri plébános és Papp Dezső 1919-ben kér­ték, hogy ne gördítsen akadályt dr. Gócs letelepedése elé és Gócs mielőtt Német­eleméren lakást kapott volna, három hónapig a szerbeleméri gyógyszerésznél lakott G c« Endre d~. "oi’afkozata A Bácsmegyei Napló beeskereki mun­katársa felkereste dr. Gócs Endrét és megkérdezte, hogy mit szól az ellene felhozott vádakra. Dr. Gócs az követ­kezőket mondotta: — Kérem én egy koncentrikus üldö­zés 'középpontjába kerültem. Az én tisz­nak oly célból, hogy azt soha viszont ne lássad. És mondám neki: »Miért adjak köl­csön százat| és még hozzá nyolcat, hi­szen az kétszáz ezer korona, amiből te csak százat akarsz visszaadni?«

Next

/
Oldalképek
Tartalom