Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-21 / 198. szám

BÁCSMEGYEI NÄPCft 2. oldal folytatódott a devizák drágulása. Viha­ros kereslet indult meg a külföldi devi­zák iránt és a záróáríolyamok: London 239, Newyork 49.15. Az utótőzsdén to­vábbi emelkedés történt és a font egész 240-ig, a dollár pedig 50-ig drágult. Mint Londonból jelentik, ott kedden délelőtt egy font sterlingért 232.25 fran­cia frankot fizettek, a hétfői utótőzsde 222.25-ös árfolyamával szemben. A bel­ga frankot 217-el jegyezték a hétfői utó­­tőzsde 210.50-es árfolyamával szemben. Prágai jelentés szerint az ottani devi­zapiacon is nagy az izgalom, miután Páris jegyzése átmenetileg 70 cseh ko­rona alá sülyedt és a zárlatnál 70.75 volt. -Párisból jelentik: Az uj kormány po­litikai horizontján máris súlyos vihar­felhők tornyosulnak. Magában a radiká­lis-párt kamarai frakciójában is súlyos nézeteltérések merültek fel a Herriot­­kormánnyal szemben tanúsítandó ma­gatartás kérdésében. A párt kamarai frakciójának délelőtti ülésén Chautemps belügyminiszter számolt be az uj kor­mány megalakulásáról. A jelentést vita követte, amelynek során Franklin Bouillon a leghatározottabb formában állást foglalt az uj kor­mány ellen, amely egyáltalán nem a nemzeti egyesülés kormánya. Abban állapodtak meg végül, hogy a frakció addig nem precizirozza állás­pontját, amíg a kormány programjának nyilvánosságrahozatala nem történt meg. A szocialisták kamarai frakciójában is aggasztó jelenségek merültek fel. A szocialisták többségének az a vé­leménye, hogy Léon Blnm kissé el­hamarkodta a dolgot, amikor pozi­tív formában jelentette be támoga­tását Herriotnak. A végleges döntést magatartásáról a kormánynyilatkozat felolvasása után hozza meg a frakció. Erős ellenzéke akad az uj kormány­nak a kommunista-párton belül is, no­ha Herriot számított a kommunisták hallgatólagos támogatására. A szenátus szintén nem nyújt támaszt a Herriot­­kormánynak. A köztársasági egyesülés szenátusi csoportja elhatározta, hogy nem tá­mogatja a kormányt, amely szerintük a párturalom elvének megtestesülése és képtelen az orszá­got konszolidálni, a lakosságban bizal­mat ébreszteni. A szenátus többi cső­­portjai még nem határoztak állásfogla­lásuk felől. A radikális-párt végrehajtó bizottsá­gának parlamenten kiv.ül álló tíz tagja kedden délután levélben felszólította Herriot-t, mint a párt elnökét, hogy haladéktalanul hivja össze a végrehajtó bizottságot és ismertesse terveit. A le­vél mégiobban kiélezte az ellentéteket a radikális pártban. Megállapítható, hogy a radikális-párt kamarai frakció­jának több mint tele még mindig a le­mondott Briand-kormánynak a hive és Caillaux pénzügyi politikáját helyesli. A kamara folyosóin este pozitív formában elterjedt a hir, hogy a kormány megbukik és Herriot leg­később szerdán, de talán még az éjszaka önszántából lemond. Herriot délután három órakor vette át a miniszterelnöki hivatal ügyeinek vezetését. Ugyanekkor De Monzie a pénzügyminisztériumot. Az uj pénzügy­miniszter a belső kölcsönöket úgy akar­ja konszolidálni, hogy uem készpénzzel váltja meg, hanem kamatozó kötvények­kel, melyek szabad forgalomba is ke­rülnének. 1926 juluis 21 v A halott kinéz az ablakon Szuboticai kereskedő hátborzongató kalandja Zagrebban Zagrebból jelentik: Az Ilicán levő PriTnorpc-szállóból hétfőn délelőtt értesítették a rendőrséget, hogy a szálló egyik szobájában holtan ta­lálták Hirschl Ignác bécsi kereske­dőt. A rendőrség kiszállt a helyszíné­re és megállapította, hogy Hirschl Ignác, akinek azelőtt Zagrebban volt üzlete, vasárnap este bérelt a szálló­ban szobát Guttmann szuboticai ke­reskedővel közösen. Hirschl este a lefekvéskor nagy fájdalmakról pa­naszkodott Guttmannak és elmond­ta neki, hogy a törvényszéken vizs­gálati fogságban volt, ahol fogoly­­társai megverték. Azt gyanította, hogy a verés következtében súlyos belső sérüléseket szenvedett. Ha­sonlóképpen panaszkodott Hirschl a szálló személyzetének is. Amikor hétfőn délelőtt Guttmann hazatért és belépett a közös szobá­ba, lakótársa az ablaknál könyökölt, liátatfordítva a bejáratnak. Gutt­mann néhányszor odaszólt Hirschl­nek, ez azonban nem válaszolt, mire Guttmann odament hozzá és vállára tette a kezét. Ekkor vette észre, hogy az ablaknál ülő Hirschl — ha­lott. Ugyanekkor a szálló szobalá­nya a kertből megpillantotta, hogy Hirschl fehér arccal, üveges sze­mekkel, holtan ül az ablaknál. A leány rémülten fellármázta a házat és a tulajdonosok értesítették a rendőrséget. A holttesten a rendőrorvos' több helyen ütések nyomait és csonttöré­seket fedezett fel és megállapította, hogy a halált belső vérzés idézte elő. A kereskedő tragikus sorsa nagy részvétet keltett Zagrebban és megütközéssel tárgyalták, hogy a törvényszéki fogházban kisebb vét­séggel vádolt kereskedőt megrög­zött bűnösökkel együvé zárnak, akik bántalmazzák fogolytársaikat. A vizsgálat megindult annak kideríté­sére, hogy kit terhel a felelősség a halálesetért. A hullát az ügyészség rendeletére felboncolják. Kilenc vádlott és negyvenkét tanú a Majsai-uti gyilkosság bunporében E hó 28-án kezdődik a főtárgyalás 6381 LISZT zsákjegyeket és egyéb nyomtat­ványokat legelőnyösebben szállít BERKOVirS-NYGMDA, KULA A Majsai-uti gyilkosság bünpöré­­ben az ügyészség elkészítette a vád­iratot, amelyet már ki is hirdettek a Németh László meggyilkolásával gyanúsított Petrovics Antal és tár­sai előtt. gyanúsítottak nem éltek kifo­gássál a vádirat ellen s igy az jog­erőre emelkedett. Pavlovics István törvényszéki elnök, aki ebben a bűn­ügyben a tárgyalást vezetni fogja, julius hó 28. és 29-ik napjára, szer­dára és csütörtökre tűzte ki a főtár­gyalást. A bünpömek kilenc vádlottja van és pedig: Petrovics Antal huszon­kilenc éves zsedniki földműves, Pin­tér Blaskó huszonhat éves volt rendőr, Pércsics Pájó huszonegy éves volt rendőr, Kalló Matild tizen­kilenc éves háztartásbeli, Kövesdi Antal negyvennégy éves szolga, idősb Kalló Anna ötvenhat éves nap­számos, Kalló Anna huszonkét éves háztartásbeli, Petrovics Teréz hu­szonkilenc éves szolgáló és Szivar Jócó tizenkilenc éves szolga. A gyanúsítottak közül Petrovics Antal, Pintér Blaskó, Pércsics Pájó, Kalló Anna és Kalló Matild ez év május hó 24-ike óta vizsgálati fog­ságban vannak. Az ügyészség Petrovics Antalt, Pintér Blaskót, Pércsics Pájót és Kalló Matildot azzal vádolja, hogy ez év március hó 11-én éjjel a Maj­­sai-uton, a 163. számú ház előtt Né­meth Lászlót előre megfontolt szán­dékkal meggyükolták és a jelzett számú ház portáján levő kútba dobták. Kövesdi Antalt, idősb Kalló Annát, ennek Anna leányát, Petro­vics Terézt és Szivar Józsefet mint bűnrészeseket vádolja az ügyész­ség. A tárgyalásra negyvenkét tanú van beidézve. A közvádat Csulino­­vics Ferdó dr. államügyész fogja képviselni, mig a védelmet Petrovics Márkó dr., Miatov Milorád dr., Szé­kely Zoltán dr., Kellert Benő dr. és Bélics Radivoj dr. látják el. A főtárgyalási terembe csak jegy­gyei lehet majd belépni. A belépője­gyeket a törvényszéki irodaigazga­tóság adja ki. Mirkó herceg eltűnt ékszerei és az angol király eltűnt ajándéka Az ékszereket tartalmazó bőröndöt ellopták Noviszadról jelentik: Medár Tóma, néhai Mirkó montenegrói herceg dubrov­­nik-lapádi birtokának békebeli jószág­­igazgatója feljelentést tett Matanovics Vélykó noviszadi kereskedő ellen, akit a hercegi ékszerek elsikkasztásával vá­dol. A dnbrovuik-lapádi birtokot Medár Tó­­rna mint jószágigazgató kezelte. A bir­tok tulajdonképpen Mirkó herceg fe­leségéé, Natalia hercegnőé volt. Mirkó herceg és jószágigazgatója a háború alatt Bécsbeu éltek. 1918 áprilisában a herceg Bécsben meghalt és Medár, hogy a herceg ékszereit a záxalávétel alól megmentse, 1918 április 16-án az éksze­reket leltár szerint egy nagy dobozban helyezte el és megőrzésre átadta Mata­novics Vélykónak, aki abban az időben Bécsben időzött és aki a hercegnek és Medárnak közös barátja volt. Matano­vics ugyancsak leltár szerint vette át áz ékszereket és az ékszerdobozt mindket­ten lepecsételték. Az összeomlás után Matanovics előbb Cetmjébe utazod, onnan Noviszadna jött és itt meg is telepedett. Medár ek­kortájt felszólította Matanovicsot, hogy a nyuga ellenében átvett ékszereket ad­ja vissza neki. Nagy volt Medár meglepetése, amikor Matanovics arról értesítette, hogy az ékszerdoboz eltűnt, a vasúton ellopták. Medár erélyesen felszólította Maiano­­vicsot az ékszerek visszaadására, aki az ékszerek egy részét erre vissza is adta és megígérte, hogy a hiányzó ér­tékeket. mihelyt az eltűnt bőrönd elő­kerül, hiánytalanul elküldi Medárnak. Hiányzott még egy Annunciáta-olasz rendjel, hét darab arany, platina és bril­­liáns gyűrű, két drágaköves nyakkandő­­tü, két aranyszelence, az egyik a her­ceg gyermekkori emléke, a másik VII. Eduárd angol király ajándéka, két pár brilliáns kézelőgomb, egy értékes asz­tali óra és egy darab platina. Medár sikkasztás miatt jelentette fel Matanovicsot, aki ellen a noviszadi ügyészség megindította az eljárást, de a vizsgálóbíró kedden megszűntető vég­zést hozott Matanovics ellen, aki elis­merte, hogy az értékeket átvette, de, azt vallotta, hogy amikor 1919-ben No­­viszadra költözött, a feladott öt bőrönd­je közül az egyiket — melyben az ék­szerek voltak — ellopták. Matanovics igazolta, hogy a vasút a feladott öt bő­rönd közül csak négyet kézbesített ki, az ötödik eltűnt, bebizonyította továbbá, hogy nyomban feljelentést tett a novi­szadi rendőrségen. Kié a föld? Szeata város pőre egy szeatar fS.dbiriokossa! és egy csanta­­véri kereskedővel Szentáról jelentik: Szenta város 1918. év őszén eladta a Csaníavir közelében elterülő 1500 hold szántóföldjét egy­­husz holdas parcellákban. A csantavirl Heuduska-család is megvett kilencvenöt holdat olyképpen, hogy a földterületet busz és tizenöt holdas parcellákban az egyes családtagokra íratták. A fizetési feltételek szerint a földvételár tiz száza­lékát azonnal készpénzben ki kellett fi­zetni, a többit 1919. év március 15-ig. Heuduskáck időközben elhatározták, hogy miután pénzt nem tudnak szerez­ni, a földeket eladják. Nagynehezen si­került is a földeken tuladniok; megvásá­rolta tőlük Rudics István szentai. föld­­birtokos, aki kötelezte magát, hogy a még hátralevő összeget 1919 május 1-ig lefizeti Szenta városnak. Heuduskáék a határidő letelte előtt néhány hetrel megjelentek Rudics szen­tai lakásán, hogy ott a végleges leszá­molást elintézzék. Rudics, aki szintén nem rendelkezett a szükséges készpénz­zel, akkor felajánlotta Heuduskáéknak az összeg felét és magával hívta őket Sztarakanizsára, hogy az ottani Nép­banknál a vételár másik felét a Nép­banktól kibocsájtott és Heuduskáéknál levő betétkönyvecskére felvegyék. Heu­duskáék azt felelték Rudicsnak, hogy nem mennek a pénzért, mert a zavaros viszonyok között kockázatos annyi pénzt vinni magukkal és a pénz átutalá­sát takarékkönyvecskére telefon utján is el lehet intézni. Az átutalás azonban nem sikerült, mert a határzárlat követ­keztében időközben a Szegeddel való bankösszeköttetés megszűnt, a kanizsai bank pedig nem rendelkezett annyi készpénzzel, hogy közvetlenül átutalhat­ta volna a pénzt. Heuduskáék erre a ve­vőtől készpénzt követeltek, de Rudics betétkönyvét továbbra is maguknál tar­tották. Rudics azzal állott elő, hogy ők már -egyszer megegyeztek, a megegye­zéstől eltérően nem tartozik fizetni, a készpénzfizetést megtagadta. Közben a város is állandóan sürgette Rudicsnál a vételár kifizetését, mert a vételügyletet a felek közös kérvényben bejelentették a városnak. Rudics azonban nem tudott pénzhez jutni, fizetési halasztást kért a várostól. A bankok Szuboticán, Szom­­borban, Noviszadon a több mint hatszáz holdat kitevő tehermentes Rudics-bir­­tokra nem voltak hajlandók kölcsönöz­ni, mégis annyi pénzt összegyűjtött las­sacskán, hogy részletekben fizetgette a várost, sőt Heuduskáéknak is felaján­lotta 1919. év szeptemberében, hogy ki­fizeti őket, vagy megkönnyíti nekik a pénz felvételét Kanizsán. El is mentek Heuduskáék Kanizsára, azonban nem akarták elfogadni a bank által fizetett három százalékos kamatot, hanem Ru­­dicstól hat százalékot követeltek. Mi­után Rudics ezt megtagadta, Heudus­káék a szuboticai törvényszéknél pert indítottak az okirat érvénytelenítése iránt.. Rudics azzal védekezett, hogy a szerződés felbontása csak akkor kérhe­tő, ha kifejezetten benne van a szerző­désben, hogy nem fizetés esetén érvé­nyét veszti. A törvényszék elfogadta ezt az álláspontot és nem bontotta fel a szerződést. A vita most akörül folyik, hogy meny­nyi illeti meg a földből Rudicsot, aki a földet megvette és kifizette és jogot fórmáihatífc a város a birtok egy részé­re azon az alapon, hogy kiskorú is volt a' vevöíc, Heuduskáék közt, akinek kis­korúságát, amikor a földet továbbadták, nem tüntették föl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom